Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-30 / 35. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. Alapvető munka vár reájuk, kik a mi gimnáziumunk jövőjének letéteményesei! Reméljük, hogy szívvel lélekkel iparkodnak megfelelni a beléjük helyezett bizalomnak, s gondjaikra bízott gyermekeinket nemcsak képzett honpolgárokká hanem jó hazafiakká is fogják nevelni. Adja az ég, hogy városunk kétszáz év után megvalósult reménye; a főgimázium, a nyugati civilizáció magaslatán álló, versenyképes, de erős hazafiui érzésű nemzedéket növeljen a jövő század részére. A közoktatásügyi miniszter rendelkezése folytán, jó hírnévnek örvendő és szilárd alapokon álló polgári iskolánk továbbra isfönmarad; szükséges azonban, hogy most annak tovább fejlesztéséről is gondoskodjunk. Kereskedelmi vagy ipariskolával kell kiegészítenünk ezt az életrevaló tanintézetünket, hogy fennállása ezentúl is hasznosnak és üdvösnek bizonyuljon. Azt hisszük, hogy ily irányú átalakítása nem ütközik nagy nehézségbe s az illetékes tényezők iparkodni fognak a közönség erre vonatkozó méltányos igényeit is kielégíteni. A jövő évet tehát ennek megvalósítására kell szentelni a tanügy iránt érdeklődő elemeknek, nehogy a polgári iskola jövője kockáztassák, városunk pedig a most kínálkozó kedvező alkalomtól beláthatatlan hosszú időre megfosztassék. Mert ha a kereskedelmi vagy ipariskola fölállítása iránti lépéseket megindítani most elmulasztjuk, akkor később tetemes anyagi áldozatok árán leszünk csak képesek hasonló nélkülözhetetlen tanintézeteket fölállítani. Hisszük, hogy a községi iskolaszék a kereskedelmi és iparos osztálylyal karöltve s a jó ügyhöz méltó buzgósággal ennek a kívánalomnak is eleget fog tenni, s akkor aztán megyénk székhelyének kulturális haladása is minden irányban biztosítva lesz. merral a Népszínházban s alig pár hónappal első, sikere után, már egy második darabbal állott elő s első bemutatott eredeti szerzője lett a Vígszínháznak. Pedig Beöthy Lászió nincs több huszonhárom évesnél . . . A múlt hétnek azon az estéjén, a melyen Pál- may Ilka Szép Helénáját járszotta a budai színkörben, a fából épült szellős műcsarnok előtt ösz- szetalálkoztam a Béni bácsi fiatal szerzőjével. Gratuláltam neki a sikeréhez. Melegen megrázta a kezemet. A meleg kéz- szoritásból kiérezett, hogy hazai szerző nem igen szokta meg az ilyesmit irótársai részéről s annál mélyebb hálát érez az ilyen gratulációra. A kéz- szoritás közben eszembe jutott a Mascagni nyakkendője és elgondoltam, hogy nem cselekedném egészen haszontalan dolgot, ha ott nyomban egy parázs kis interview-be ugratnám bele az én fiatal szerzőmet, ameiy felderítené Béni bácsi megszületésének a homályát. Utóvégre, ha Sardou, Bisson meg a többi francia szerzőnek még csak megírandó darabja, annyira érdekel bennünket, talán csak érdekelhet az is, hogy mi egy eredeti bohózat megszületésének a története. Megszólaltattam hát a Béni bácsi szerzőjét, aki egy pár ügyesen alkalmazott keresztkérdés alatt következőleg vallott: — A Béni bácsi-t voltaképen Sipulusznak köszönhetem. Valami francia könyvet olvasott, (a címére már nem emlékszem) s a szerkesztőségben erről a könyvről beszólt nekem, a melyben valami bolondos történet volt elmondva egy házasságról. VÁRMEGYE. — A központi választmány szeptember hó 14-ón délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen az 1897. évre érvényes képviselő-választók névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat fogja elintézni. — Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. Földinivelésügyi miniszter 65750/1895. vizrendöri kihágási ügyekben nem 8, hanem 15 nap a föllebbezesi határidő. — Földmivelésügyi m. kir. miniszter 28165/1892: Habár a medertisztitási kötelezettség végérvényesen csakis engedélyezési eljárás formái szeiünt szabályozható, mindazonáltal, ha valamely meder rendétien állapota konstatálva lenne : a kitisztítás foganatosítására a partbirtoko- sok hivatalból szoritandók. — Pénzügyi közigazgatási bíróság 1894. évi 1801tS: Ha volt gőzmalom épület külső falainak felhasználásával lakházzá ala- kittaiik, az ideiglenes adómentesség meg nem adható. — 1895. évi 8602: A helyi vasutakat megillető törvényes illetékmentesség, az ily vasutak építése céljából megajánlott hozzájárulások alapján valamely pénzintézetnél felvett kölcsön bekebelezésére is kiterjed. — 1895. évi 8858 : lüzrendőrí kihágási ügyben beadott felebbezéshez csatolt meghatalmazás bólyegmentes. — 1895. évi 9267 : A községi bírósághoz beadott keresetre elég egyszeres beadmányi bélyeg akkor is, ha a kereset több adós ellen, több külön álló követelésre irányul. — Belügyminiszter 1896. évi 287: Gyógyszerészek által kiszolgáltatott gyógyszerek árának tulmagas felszámítása által elkövetett kihágás időpontja akkor áll be, midőn a vényre a kiadott gyógyszer ára a megengedettnél magasabb összegben feljegyeztetik. —- Kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 21817. és 27686" A takarékpénztárnak és banküzletnek (^népbanknak) működése ipari működés és alkalmazottjai ipari alkalmazottaktiak tekintendők, következéskép reájuk az 1891. évi XIV t. ez. vonatkozó rendelkezési szintén alkalmazást nyernek, ha csak a törvény 6. §-ában érintett körülmény fenn nem forog. Ez utóbbi bizonyítandó. — Földmivelésügyi miniszter 1896. évi 20613: A községi mezőőrök az érdekeltségek által nem választhatók s javadalmazásuk ezek által meg nem állapítható. — Belügyminiszter 1896. évi 48014: A községi jegyzők minden indokolás nélkül eddigi működésükhöz képest más ügykörrel nem bízhatók meg, hanem csak az esetben helyezhetők át egyik osztályból a másikba, ha ezt a községi közigazgatás és közszolgálat érdekei megkívánják. — Belügyminiszter 1896. évi 32434 : A betegsegélyzö pénztárak nem jogo- sitvák arra, hogy tagjaik kórházi gyógykezelési költségeinek viselését a betegségek jellegétől tegyék függővé. A betegsegélyzö pénztárak alapszabályai a nyilvános kórházakkal szemben nem irányadók. Belügyminiszter 1866. évi 21461: A vízhasználód engedély kiadása az engedélyes és harmadik szeMialatt Sipulusz beszélt, eszembe ötlött, hogy nem rossz bohózat théma lenne egy nászutra induló ifjú házaspárnak a története, a melyről időközben kisül, hogy a házassága valamelyes okból érvénytelen ... A nászutas fiatal asszonykának lehetne például valakije, például egy nagybátyja, aki abban a hiszemben, hogy a fiatal pár házassága érvénytelen, mindenütt nyomában van az ifjú párnak, nehogy a család becsületén valami foltocska essék .. És ezzel megszületett Béni bácsi, a „Sziporka család becsületének őre.“ A théma egy kicsit borsosnak ígérkezett; de eszembe jutott Bisson az ő Pont- Biquet-]évü\, meg a Válás után-nú és isten nevében neki fogtam a munkának. — És mennyi idő alatt irta a darabot ? — Oh, nagyon rövidesen végeztem vele. — Mindössze két-három hét alatt a szerkesztőségi munka szünetelése közben. Azt hiszem, a gyors munka észre is vehető egy kissé a darabon, de hát fiatal vagyok még és ráérek még az átgondolt, jól megfontolt munkára. Az én koromban ez tán még nem is lehetséges . . . Ennyi volt az, amit Béni bácsi szerzőjéből ki bírtam srófolni. — Mellékesen megjegyzem, hogy honvódhuszhadnagyi uniformisban volt, mert épen aznapra behívták huszonnyolcnapi fegyvergyakorlatra. Ez az apró részlet is van talán olyan érdekes, mint Mascagni nyakkendőjének a színe. . Igen, Béni bácsi szerzője ez idő szerint a nyári hadgyakorlatokon izzad, mig a közönség jó- izüeket mulat darabján a jól veutilált Vígszínháznak nyáron is hűvös nézőterén . . . Márkus József. mélyek között fenálló magánjogi viszonyokat nem érintvén, az engedélyre, a kérdéses magánjogi viszonyokba belenyúló közigazgatási hatósági eljárás nem alapítható. — Kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 20501 : A községi közmunkaváltság a vicinális közutaknak a község belterületein fekvő - tehát egyszersmind a község utcáit is képező szakaszaira sem használható fel.- Hirdetmény. Az országgyűlési képviselőválasztók 1897. evre kiigazított, s az 1876. XVIII. t. ez. 2. §. értelmében közszemlére kitett ideiglenes névjegyzékére vonatkozólag a szegzárdi, bonyhádi, paksi; kölesdi, pincehelyi és szakcsi választó kerületekből beérkezett felszólamlásokat Tolnavármegye központi választmánya folyó 1896. évi szeptember hő 14.-én délelőtt 10 órakor Szegzárdon a vármegyeház tanácskozási termében ugyanazon sorrendben fogja elintézni, a melyben az egyes választó kerület elől felsorolva vannak. A hozandó határozatok ez évi szeptember hó 20-tól 30-ig lesznek Szegzárdon a vármegyeház levéltári helyiségében a hivatalos órák alatt betekinthetők, a közvetlenül érdekelteknek pedig az 1874: XXXIII. t. ez. 49. §-a a) b) és c) pontjai értelmében kézbesittetni fognak. Ugyanazon t. ez. 50. §-a szerint: azok kiknek felszólamlása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott, annak közszemlére kitételét követő — 10 nap alatt, — azok pedig, kiknek az idézett törvény 49-ik §-ában elősorolt határozatok kózbesittettek, a kézbesítéstől számított 10 nap alatt a nagyméltóságu magy. kir. Curiához intézett fellebbezésüket a központi választmány elnökénél benyújthatják. A fellebbezés Írásban nyújtandó be s ahhoz uj bizonyítékok is csatolhatok. Szegzárdon, 1896. évi augusztus hó 27-én. Döry Pál, Tolnavármegye alispánja. Egyházmegyei közgyűlés. A tolnamegyei evang. ref. egyházmegye e hó 25-én tartotta meg Szegzárdon a városháza dísztermében szokásos évi közgyűlését Szilassy Aladár világi főgondnok és Csekey István várkonyi esperes kettős elnöklete alatt. Az egyházmegye összes lelkészei csekély kivétel nélkül mind megjelelitek, úgyszintén nagy számmal voltak jelen a tanítók is, kik ez alkalommal, az uj zsinati törvények ■ értelmében, a közgyűlés alatt letették a hűsógi esküt. A közgyűlés Csekey István esperes imájával kezdődött, utána nyomban Szilassy Aladár főgonduok lelkes szavakkal üdvözölte a közgyűlésen megjelent tagokat és lihanyi Domokos kir. tanfelügyelőt. Mindenekelőtt az egyes egyházak részéről kiküldöttek igazolása vétetett revízió alá; majd elnök bejelentette, hogy dr. Nagy Sándor világi tánácsbiró ezen tisztéről leköszönt. Elnök q jelen közgyűlésen fölvett jegyzőkönyv hitelesítésére fölkérte Ágoston István és Dómok Péter tanácsbirákat. Most következett az elnöki jelentés, melyet Kálmán Dezső jegyző olvasott fel. Az elnöki jelentés, mely az ezredéves Magyarország és az ev. ref. egyház történetének hü képét • vázolta, — áttért az egyházmegye kebelében történt ügyekre, s azokot sorolta fel. A jelentés különösen kiemelte Duna-Szt-György község 10000 forintos kulturális alapítványát, melyet a. millennium alkalmából iskolai célokra tett le. Továbbá a papi és tanítói változásokat, és azok újból való betöltését tudomásul vette. Behatóan foglalkozott az ülés a mórágyi ev. ref. iskola államosításával, melynek tárgyalásában a kir. tanfelügyelő is részt vett s az ő kijelentése alapján megbizatott az elnökség, hogy a meghatározott föltételek mellett kösse meg a közoktatásügyi miniszterrel a szerződést. Felolvastatott ezután Tolnavár megye közigazgatási bizottságának átirata, melyben a szegzárdi ev. ref. népiskolánál a 3-ik tanterem felállítását sürgeti meg. Borzsák Endre, Dömötör László és lihanyi Domokos kir. tanfelügyelő felszólalása után határozatba ment, hogy csakis államsegély lyel eszközölhető a felállítás. Megbizatott tehát az elnök- ség, hogy a kir. tanfelügyelő utján ez irányban tegyen fölterjesztést a minisztériumhoz. B. Papp István mórágyi lelkész, mint az ev. ref. tanitóegylet elnöke, beterjeszti a tanítói közgyűlésről fölvett jegyzőkönyvet és felhívja a közgyűlés figyelmét az abban foglalt indítványokra ; 1896. augusztus 80.
