Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-02 / 31. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1896. augusztus 2. — Vasúti szarkák. A Tolna- és Fehérmegye határán történő vasútépítéshez szükséges anyagokból egy idő óta minduntalan hiányzóit valami. Sokáig figyelemmel kísérték az ügyet, mig végre rájöttek, hogy egy 7 tagból álló tolvajbanda lopkodja a dolgokat. A házkutatásnál a lopott jószágok nagy részét meg is találták a tolvajoknál, azokat tőlük elkobozták, őket pedig feljelentették a paksi kir. járásbíróságnak. — Sürgős értesítés a vadászoknak. A tulajdonképeni vadász-évad augusztus 1-jével veszi kezdetét s ez alkalommal sietünk tudatni a vadászokkal, hogy az egyetlenegy magyar politikai napilap, melynek külön „Vadászat“ rovata van és melynek szerkesztőségében a hírlapi kacsák vadászatán kívül is értenek a vadászathoz, a Porzsolt Kálmán által szerkesztett „Fővárosi Lapok“, mely Szent-Hubertus híveinek kényelmére külön vadász- előfizetést nyitott az augusztus-januári sport-évadra 7 írttal s erdészeknek 6 frttal (vagy havonként 1 frt 20 krral). Ez a lap közli az összes vadászati tudnivalókat a megüresedő vadászterületek pályázatait, a vadászatok leírását, a magánosok és uradalmak lőjegyzékeit, a szarvas-bőgés, szalonka-húzás megkezdődését az ország minden részéből vett távirati értesítések alapján, szóval nélkülözhetetlen minden igazi vadásznak, nem is szólván arról, hogy a legjobb, legérdekesebb és legfüggetlenebb lapja Magyarországnak. Az ország összes nagy Írói rendes munkatársai, a kormánynyal és az ellenzékkel szemben egyaránt meg meri mondani az igazat, mert senkitől sem fogad el szubvenciót. Az összes lapok sablonjaitól eltérő uj szellem lengi át, az unalmas nagyképü politika száműzve van hasábjairól s ezért óriási elterjedést nyert az előkelő családok körében. Csak tessék levelező lapon mutatványszamot kérni („Fővárosi Lapok“ kiadóhivatala Budapest, Ferencziek-tere) és nyolc napig ingyen küldik azt bárkinek. — „Közművelődési miniszterinm.„ Érdekes és nagy fontosságú kultúrpolitikai mozgalom indult meg a fővárosban, melynek célja a jelenlegi „Vallás- és közoktatásügyi minisztérium" reformálása oly irányban, hogy az mint egy „közművelődési minisztérium“ az iskola ügyeken kívül magában egyesítve az öszszes közművelődési intézményeket a színházaktól a közművelődési egyesületekig. Az eddigi minisztériumban ugyanis a közokatás és kultur ügyei fölött nagyon is domináltak a vallásügyek, az egyházpolitika. Úgy akarják tehát a minisztérium hatáskörét és belső szervezetét is átalakítani, hogy egy erős és öntudatos magyar nemzeti kultúrpolitika melegágya legyen a minisztérium s mint ilyen bizonyos tekintetben kiemelkedjék a pártpolitikai viharok hullámveréséből. A „Közművelődési minisztérium“ eszméjét Porzsolt Kálmán a „Dunántúli közművelődési egyesület“ főtitkára vetette fői lapjában a „Fővárosi Lapokéban, mely a soviniszta magyar kultúrpolitikának minden párttól független napi orgánuma. Ebből az egyetlen magyar kultúrpolitikai napilapból már számos üdvös mozgalom indult ki, de egyik sem fontosabb, mint a mostani, mely első sikerét már elérte, mert az erre legilletókesebb forum, a magyar tanférfiak gyűlése, az „egyetemes országos tanügyi kong- ressus“ magáévá tette Porzsolt indítványát, melyet már most az egyes vidéki tanügyi és közművelődési egyesületek fognak tárgyalni s ezek fogják az élet számára megérlelni. VIDÉK. Tolna, 1896. julius hó. A Duna évenkint megszedi áldozatait, az idei évben néhány belefuladt már a Dunába, kik közül a gyorsan alkalmazott orvosi segély egy- kettőt megmentett a haláltól. Múlt kedden délben a révmelletti árokba beleesett egy 8 éves kis fiú, a midőn bátyja, egy 10 éves fiúcska ezt észrevette, segítségére sietett, meg is ragadta a fuldokló kezét és egy ideig tartotta, de mert a közelben senki sem volt — a kis fiú maga után rántotta bátyját is és igy a két fiúcska, ifj. Gyeney Sándor gyermekei, a vízbe fuladtak, honnan egy óra múlva kifogták és másníp a szülők és rokonok kétségbeesett sírása és az ismerősök őszinte sajnálkozó részvéte mellett temették el. A tolnai selyemfonoda, melynek építése már évek óta húzódik s melynek építése céljából a község több házat vett meg drága pénzen s már 3 év alatt 20 ezer forintot fizetett ki, — csakhogy a megkívánt hely a Duna mellett meglegyen, — mint biztos kutforrásból tudjuk, ez idő szerint nem épül fel. A pancsövai selyemfonoda beszüntetése volt tervben, ott ugyanis a fonoda működése elé a község nagy akadályokat és kifogásokat emelt, különösen egészségi szempontból, miért is a gyár működését beszüntették és végleges beszüntetése illetékes helyen, a felügyelőségnél tervbe is vétetett. Akkor indult meg a tolnai fonoda építési terve és Tolnán lett volna építendő egy fonoda, de időközben — mint megbízható oldalról hallottuk — Pancsova község legfelsőbb helyre fordult kegyelemért, hol meg is hallgatták és megnyugtatták. A pancsövai fonoda nem lesz beszüntetve, hauern megkezdi újra működését, illetőleg egész erővel fog megint dolgozni, mert hiszen egészen nem szünetelt, csak részben dolgozott. — A tolnaiak azonban az álmodott selyemfonoda szép álmát befejezhetik s felébredve csak azt fájlalják, hogy miként jutnak majd a 20 ezer forint és annak kamatjaihoz — Lord Cynló. TÖRVÉNYKEZÉS. \ szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1896. évi augusztus hó 4-én. Tarai Ferenc ellen sikkasztás miatt. Krizsák István ellen vagyonrongálás miaUKis Julianna ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt. Engeszboch János ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt. Petrovics Istvánná és Kolompár Póteruó ellen lopás miatt. Krizsik Pál ellen súlyos testi sértés miatt. Bartakovies György ellen lopás miatt. Czeiner József ellen lopás miatt. Szabó László ellen gyilkosság miatt. 1896. évi augusztus hó 6-án. Farkas István ellen lopás miatt. Schvarcz Herman ellen lopás miatt. Weisz Mór ellen súlyos testi sértés miatt. — Elitéit tolvaj banda. Egy 11 tagból álló tolvajszövetséget kerített kézre a csendőrsóg 1895. vége felé. Ez a díszes társaság, ólén a 20 éves Juhász János nagydoroghi legénynyel, azt a nemes feladatot tűzte maga elé, hogy gróf Széchenyi Sándor és Perczel Lajos uradalmaiban, a hol csak hozzáférhetnek, gazdasági eszközöket lopkodnak s adogatnak el potom áron, s azt rendszeresen űzték is jó ideig. A lopott dolgokat Neidert György kovács oly ügyesen alakította át, hogy azokra rá nem lehetett ismerni. De végre mégis csak rájöttek s a szegzárdi kir. törvényszék : Juhász Jánost a btkv. 333. §-ába ütköző, a 334. és 335. §§-ok szerint minősülő lopás bűntettében. Varga Istvánt s Miklós Józsefet a btkv. 333. §-ba ütköző, a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettében, ezenfelül Miklós Józsefet a btkv. 333. §-ba ütköző a 334. §. szerint minősülő lopás vétségében, Őri Józsefet a btk. 333. §-ba ütköző, a 33b. §. 7 p. szerint minősülő lopás büntette helyett a 92. §. alkalmazása mellett ennek vétségében ; Tóth Józsefet a btkv. 333. § ba ütköző, a 334. §. szerint minősülő lopás vétségében; Bárdos Istvánt a btk. 370. §-ába ütköző orgazdaság büntette helyett a 92 §. alkalmazása mellett ennek vétségében, Varga Istvánt s Neidert Györgyöt a btk. 370. §-ába ütköző több rendbeli orgazdaság vétségében, Domokos Istvánt, Kozma Józsefet és Kozma Józsefnét a btkv. 370. §-ába ütköző orgazdaság vétségében vétkesnek mondta ki és ezért Juhász Jánost a *btk. 340. és 341. s 57. §§. alapján, a 91. §. alkalmazása mellett 8 havi, Varga Istvánt 6 havi, Miklós Józsefet a 96. §. értelmében összbüntetésképpen a btkv. 92. §. alkalmazása mellett 7 havi börtönre, Őri Józsefet a btkv. 339., 341. és 57. §§. alapján 4 havi fogházra, Tóth Józsefet 2, Bárdos Istvánt a btk. 370., 373. §§. alapjáu, Varga Istvánt és j Neidert Györgyöt ugyancsak a hivatkozott §§-ok I alapján a 96. §. értelmében összbüntetésképpen 4_4 havi, Domokos Istvánt 3 havi fogházra, -Kozma Józsefet s Kozma Józsefnét 8—8 napi fogházra ítélte. Ezenkívül tartoznak az okozott károkat s a bűnügyi költségeket megtéríteni. Úgy a kir. ügyész, mint az összes vádlottak felebbeztek. — A pórul járt Istvánok. Horváth István s Hegedűs István, mözsi lakosok 1892 március 24-én éjjel Szász i Frigyes l1/, méter magas kerítésén átmászva, annak elásott 4600 ripária szőlővesszőjét ellopták s több ottani lakosnak, ezrét 5—6 írtjával eladták. De rájöttek s feljelentették őket. A szegzárdi kir. törvényszék a derék Istvánokat a btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. 6. p. szerint minősülő lopás bűntettében bűnösöknek mondta s ezért a btk. 340., 341. §§-ai alapján, a 92. §. alkalmazása mellett Horváth Istvánt 9, Hegedűs Istvánt pedig 6 havi börtönre ítélte. Úgy a kir. ügyész, mint a vádlottak feleb- bezést jelentettek be. — Kutyára lőtt s gazdáját találta. Múlt évi okt. 13-án éjjel Prantner Ferenc s Szűcs Ferenc együtt őrizték a szőlőket Pnck Mátyás présházában egész ÍJ óráig. Ekkor eltávoztak, kiki a maga járásába. Hanem a bevett sok ital felébresztette Prantner étvágyát s mert nem volt a tarisznyában semmi harapni való, tehát hazafelé indult. Füttyentett Bodri kutyájának s megindultak az ismert utón, mely azonban Szűcs járásán vezetett keresztül. Midőn Prantner igy ballag, hirtelen lövés dördül el s ő találva érzi magát. Lármát csapott tehát, mire Szűcs a még füstölgő puskával odarohant s hazavezette meglőtt pajtását. Prantner két hónapig nyomta az ágyat, de mikor felgyógyult, bepanaszolta társát, mire a szegzárdi kir. törvényszék Szűcs Ferencet a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében vétkesnek mondta s ezért 14 napi fogházra, 10 frt pénzbüntetésre s a bűnügyi költségek megfizetésére Ítélte. Szűcs a törvényszék előtt azzal védekezett, hogy ő Prantner kutyájára lőtt, mivel kutyának tilos a szól lökben kószálni; de azért belenyugodott volna az ítéletbe, hanem az ügyész emberölési szándékot látván fen- forogni, vádlott terhére felebbezóst jelentett be. Budapesti levél. A kiállítás látogatására készül az egész ország lakossága. A ki még nem volt Budapesten, az eljön bizonyára ezután; miért különösen felhívjuk figyelmét egyes kiállított kiválóságokra s oly körülményekre, melyekről tudomást szerezni bizonyára érdekében áll. A Magyar Aszfalt részvénytársaság pavillonja, a nagy gépcsarnok főbejáratával szemben, igen érdekes és tanulságos kiállitássál mutatja be az aszfalt ipar megismerésére szükséges termelvényeket és készítményeket; leírásokkal és térképekkel teszi mindenki által megórthe- tővó, hogy mily nagyfontosságu és értékű közegósz- ségi, közlekedési és gazdasági szempontból az aszfalt-burkolat. Nedves falaknak szárazzá tétele, a lakások egészségessé változtatásával; a körutak aszfalttal burkolása a közlekedés megkönnyítésére valamint a köz- és vagyonbiztonság szempontjából ; a gazdasági épületek, istállók, fólszerek, magtárak, stb., száraz falazata, padlózata ászfalt által hogy mily nagy előnyöket nyújtanak, mind megérthető, ha figyelemmel kisérjük a magyarázásokat. Az előállítási és fentartási költségek olcsóbbsága minden más anyagénál jelentékeny összegkülönbőzetet bizonyít; tartósságának nagyobb időre kiterjedése és az összehasoniitó hivatalos adatokkal van kitüntetve. Az aszfalt-burkolás nagy előnyösségét legjobban az rendkívül nagymérvű kiterjedés bizonyítja, mely igen érdekes táblázaton mutatja ki a magyar asztalt részvény társulat munkaforgal inának emelkedését, keletkezésétől kezdve; ebből a statisztikából látható, hogy az első évben, 1878-ban 2398 terület burkolást végzett, s az évről-évre emelkedve, 1895-ben már 194,751 m2 területet burkolt a magyar aszfalt részvénytársaság. Ez az óriási emelkedés^ a legékesebben szóló bizonyság az aszfalt rendkívüli előnyössége inellett, s ezért ne mu- laszsza el senki a Magyar Aszfalt részvénytársaság pavilonjában erről meggyőződést is szerezni. A kiállítási iparcsarnok főbejáratának jobboldalán, az üveg- és porcellán csoport után következő szíjgyártó-csoportból már messziről látszik egy biborpiros cimtábla, mely Klapka János gyönyörű szíjgyártó munkáinak szekrényét jelzi. Az itt bemutatott tárgyak mind bizonyságai a díszes és valóban szolid munkának, melyek Klapka János üzletét országszerte híressé tették. A már eddig is számos éremmel kitüntetett Klapka János üzlete a Baross-utca 78. sz. alatt azonban nem egyedül szijgyártó^ munkákat készít kitűnő minőségben, hanem minden, a lóval való közlekedéshez szűk-
