Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-31 / 22. szám

4. TOLNA VÁEMEeTÉ. 1896. május 31. — A kir. ügyészség köréből. Schneider Gá­bor, szegzárdi kir. alügyész Abbazziából, hol sza­badságidejét töltötte, visszatért Szegzárdra s újra elfoglalta hivatalát. — A „Tolnavármegye története“ cimü disz- művet a „Pécsi Napló“ tárcacikkben ismerteti s a műhöz méltó elismeréssel emlékezik meg a nagy­becsű munkáról; elismeri azt, hogy a megyei mo­nográfiák közt páratlanul áll s hozzá hasonló mű a magyar irodalomban eddig nem látott napvilá got. Wosinsky Mór eme nagyszerű munkáját a leg­melegebben ajánlja a művelt közönségnek, már azért is, mert „ilyen remek munkát ilyen potom­áron még antikváriusnál se vásárolhatna az érdek­lődő; a mű nemcsak méltó dísze minden könyv­tárnak, de belbecsére nézve is elfő helyet érdemel.“ A műből fűzött és kötött példányok még mindig kaphatók; megrendeléseket elfogad Székely Ferenc, megyei főlevéltárnok. — A szegzárdi főgimnáziumra megajánlott összegekből Módly László megyei főpénztárnok ur­nái folytatólag a következő befizetések teljesittettek : Özv. Oláh Lajosné 5 frt, özv. Geng Józsefné 5 frf, dr. Hangéi Ignác 100 frt, S okinger János 12 frt 50 kr, Báter János 25 frt, Csapó Vilmos 100 frt (az alispán urnái). — Magánvizsgák. A szegzárdi polgári fiúis­kolában a magánvizsgálatok a következő beosztás szerint fognak megejtetni : június 11-én lesz az I., 12-én a II., 15-én a III. és IV., és 17-én az V. és VI. osztálynak a magánvizsgája. — Templom alapkőletétel. A szegzárdi izr. hitközség újonnan építendő templomának folyó hó 26-án volt az ünnepélyes alapkőletétele. Az ün­nepséget Linhardt tőkáutor vezetése mellett a temp­lomi énekkar alkalmi éneke nyitotta meg. Majd Leopold Sándor, hitk. elnök mondott bibliai vonatko­zások és példázatokkal gazdagon átszőtt szép alkalmi beszédet, hivatkozva Jákobra, ki a neki vánkosul szolgált követ szintén templom alapkövéül avatta, „így teszünk mi is, — folytatta beszédét, — le- teszszük ezt a követ Isten segítségével, ha szorul­tak is anyagi viszonyaink, imaház legyen e helyen, hogy itt emelkedjék majdan a por szülötte az ég felé.“ Aztán felkérie a hitközségi rabbit, hogy avassa fel azt a követ alapkővé, tegye le ezen Is­tennek szentelt helyen, a melyen — meggyőző­dése szerint — „hirdetni fogja az igaz vallásossá­got, hirdetni fogja azt, hogy „Hazádnak rendület­lenül légy hive óh magyar!“ — Erre az énekkar rázendítette a Szózatot melyet a közönség kalap levéve hallgatott. Ezután dr. Ungár Simon rabbi tartott szép beszédet, melynek az volt az alapesz­méje, hogy nem ez az általa leteendő kő lesz a templom igazi alapja, hanem a majdan benne imádkozó hívek istenfélelme s igaz magyar haza- fisága. S befejezésül Isten áldását kérte a létesí­tendő istenházára, hazára, királyra s a magyar nemzetre. Befejező szavai voltak : „Isten áldd meg a hazát, Isten áldd meg a magyart.“ Mire az énekkar a Hymnust énekelvén, a rabbi letette az alapkövet, a mihez ünnepi ruhába öltözött s nem­zeti szalagokkal övezett munkás lányok nyújtották a szükséges építő anyagokat. Ezzel az ünnepség, az énekkar egy szép zsoltár éneklésével véget ért. — Éjjeli riadó. Múlt szérdán éjjel 12 órakor a Bezerédj-utcától a szegzárdi polgári olvasó körig terjedő utcák lakóit éktelen trombita harsogás és dobverés riasztotta fel álmukból, mert ekkor vo­nultak a tűzoltó zenekar tagjai főparancsnokuk név­napi ünnepélyéről virágos hangulatban az olvasó körbe, ahol az örömünnepet befejezték. Az álmuk­ból felriadt emberek boszankodtak a lelkesedés ilyen nagy kitörésén, ami már a csendháboritás nagyon is felismerhető kategóriájába tartozik. — Nincs ok felülvizsgálatra. Szentpétery Sándor, volt alsó-nyéki jegyző, kit két fokú hatá­rozat egyhangúlag hivatalvesztésre Ítélt, a belügy­miniszterhez ügyének felülvizsgálatáért folyamodott, s azt kérte, hogy ügye ne tétessék át a kir. ügyész­séghez a bűnvádi eljárás megindítása végett, s az eljárási költségek megfizetése alól mentessék fel ; a belügyminiszter azonban értesítette a folyam dót a közigazgatási bizottság utján, hogy a két egybe­hangzó határozat felülvizsgálatára indokot nem lá­tott s igy azok jogerőssé váltak s ügye bűnvádi útra fog tereltetni. — Megtámadott szolgabiró. Illetékes hely­ről felkértek bennünket, hogy a »Szekszárd Vidéket. múlt számában, a Szegzárdon időzött daltársulat előadása alkalmával Bajó Pál központi szolgabiró közbelépésére vonatkozó közleményt az igazságnak meglelelőleg és teljesen objectiv szempontból is­mertessük az érdeklődőkkel. A vett helyreigazítás a következő : A közrendészeti hatóság jelenlevő tag­jának közbelépését indokolttá és szükségessé tette az a célzatosan inscenirozott tüntetés, melylyel az engedélylyel működő daltársulat előadását minden módon megakadályozni iparkodtak. A szolgabiró nem a német és szerb nóták éneklését akarta vé­deni, hanem hivatásához képest — a daltársula- toknál szokásos követelményeknek megfelelőleg ki­fogás alá nem eső és rainisteri — úgy helyható­sági engedélylyel nyilvános helyen szereplő társu­lat előadása alkalmával — az ezen helyen meg­kívánt rend fentartását akarta biztosítani. — Nem az e helyütt Ízléstelenül alkalmazott Kossuth-nóta elóneklése miatt lépett közbe a jelenlevő szolgabiró, hanem már jóval később, midőn éktelen sípolás, i lárma és zsivaj keletkezett, ami a nyilvános he­lyeken megkívánt rend fentartását komolyan ve­szélyeztette. Hogy tehát nagyobb botrány keletke­zése meggátoltassák s hogy a közönség szórako­zást kereső része az előadás további hallgatásában ne zavartassák, volt kénytelen a szolgabiró figyel­meztetni a zajongókat. — A rend fentartása ér­dekében szükséges volt ez annál is inkább mert a közönségnek a tüntetőkkel Dem tartó részétől már igen kemény és esetleg nagyobb összetűzés kitörésére is alkalmas kifejezések hallatszottak azok ellen, kik az előadást zavarták. Kötelessége volt tehát a szolgabirónak a közrend és a nagyobb bot­rány meggátlása érdekében felszólítani a zajongó­kat, hogy csendesen viseljék magukat, avagy tá­vozzanak. — Fölösleges munkaerő. A földmivelésügyi miniszter által kiadott „Értesítő“ szerint a Dunán­túl fölösleges munkaerővel rendelkeznek : Baranya, Győr, Tolna, Vas, Zala és Veszprém megyék. A munkások hiányát pedig legjobban érzék a Dunán­túl : Fejér, Moson és Sopron megyékben. Az ed­dig közölt adatok szerint a munkát keresők száma közel 100.000, a munkásokat keresők száma pedig meghaladia a 115.000 et s igy nem lehet tagadni, hogy az országban tényleg már meglehetős nagy hiány mutatkozik munkásokban, ami tisztán azon körülménynek a kifolyása, hogy a kivándorlás nem szűnik. — Hittan vizsga. A szegzárdi polg. iskolában az izr. tanulók hittanvizsgája junius hó 6-án (szom­baton) lesz. y—10-ig a leányiskolában, 11—12-ig a fiuknál. — A tanítók érdekében. Az ezredéves or­szágos kiállítás igazgatósága valamennyi kir. tan- felügyelőhöz a következő rendeletet intézte : Van szerencsém Nagyságod becses tudomására hozni, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur, mint az ezredéves országos kiállítás elnökének ke­gyes engedélye alapján, az iparos- és kereskedő- tanoncok az országos kiállítás megtekintésére, taní­tóik vezetése alatt, csoportokban utazva, az utazás, az elszállásolás és ellátás tekintetében mindazon kedvezményekben részesülhetnek, melyek a nép­oktatási más intézetek tanulói számára lettek meg­állapítva. E tekintetben az általunk folyó évi ápri­lis hó 9-én 19.548. sz. alatt kiadott „tájékoztatás“ szolgál irányadóul. Végül még arra bátorkodom be­cses figyelmét felhívni, hogy úgy az ármérséklés mellett utazni jogosultak, mint azok, a kiket a val­lás- és közoktatásügyi ás kereskedelmi miniszter urak egyetértő megállapodása értelmében a díj­mentes utazás kedvezménye illet m-g. ezen igényük­kel az igazgatósághoz tartoznak levélbelileg for­dulni, mely a beérkezett kérelmöket a kir. tanfel- ügyelőseg által küldött kimutatások alapján fe'ül- birálja és elintézés végett a in. kir. államvasutak igazgatóságához utalja át, avagy saját hatáskörében intézi el, a szerint, amint díjmentes vagy mérsé­kelt áron való utazásra jogosító igazolvány kiállítá­sáról van szó. Budapesten, J 896. évi május hó 21. Schmidt miniszteri tanácsos, kiállítási igazgató. — Pótvásár. Kónyiban az April 15-én elma­radt vásár helyett junius hó io-én pótvásár tartá­sát engedélyezte a kereskedelemügyi miniszter. — Tanító gyűlés. A szegzárd-vidéki r. kath. tanitóegylet csütörtökön I addon tartott ülést Zá- nyi György plébános elnöklete alatt, a melyen el­határoztatott, hogy a millennáris díszközgyűlését jú­lius hó 22-én fogja megtartani Szegzárdon. a vá­rosháza nagytermében ; a diszköziryülést megelő­zőleg boldogult Mikó György volt elnök síremlé­két fogja leleplezni a dalárda közreműködésével. A síremlékre eddig közadakozásból befolyt 200 frt, az egylet pedig 50 friot szavazott meg. Magyar- ország ezredéves emlekére hirdetett 20 koronás pá­lyatételre egy mű érkezvén be, melyet a gyűlés abszolút becsűnek tartott, a jutalmat Kálmán Károly szegzárdi tanítónak Ítélte oda. Végül az orsz. kath. tanítói kongresszusra képviselőkul meg- vá'asztattak: Horváth Ignác szegzárdi és Perler Mátyás tolnai tanítók. A gyűlést Zányi György az­zal zárta be, hogy egy 20 koronás pályatételre újabb pályázatot nyitott. A gyűlésen Péchy József tolnai prépost mint diszelnök sziutén részt vett. — Felhőszakadás. Múlt pénteken este 8 óra után Szegzárdon roppant dörgés és villámlás közt másfél óráig tartó, jéggel vegyes felhőszakadás ömlött a városra és határára. A szőlőhegyekből nagy mennyiségű iszapot hordott le a városba az áradat, mely a Garay-téren a Pirnitzer-ház előtt az ut egész szélességében rohant a mezőre. Az előhegyi árokban Tóth Károly mérnök által épített iszapfogót a zápor teljesen elsodorta és a patak partját a rőzsével egészen eliorlaszolta, úgy, hogy a viz a Sétpatak-utcán át rohant le s becsapott az utcamenti házakba is. — Kellemes szórakozó hely. Mutschembacher Ödön, szegzárdi vasúti vendéglős, csinos szórakozó helylyé változtatta át kert helyiségét, hol napon­ként frissen csapolt Király-sört mór ; — ezenkívül vasár- és ünnepnapokon még a kőbányai sörfőzde i részvénytársaság által gyártott kitűnő — frissen esapolt — Bakk-sörét is kiméri. — Polgárok ré­szére elkülönzött helyiségek vannak berendezve. — TŰZ. Gottlieb Jakab szegzárdi kereskedő­nek alsónánai gőzmalma, amelyet a modern igé­nyeknek megfelelőleg a legújabb gépekkel rende­zett be, szerdán éjjel leégett, a magtárt és egyéb melléképületet sikerült megmenteni. A kár tetemes. Mint halljuk, a malom biztosítva volt. — Névmagyarosítás. Kátzler János möszi néptanító, a saját valamint Irén és Dezső nevű gyermekei vezetéknevét belügyminiszteri engedél­lyel „ ErdösP-re változtatta. — Ápolónők felvétele. A magyar vörös-ke­reszt egylet 1896. évi julius hó elején uj beteg­ápolónői tanfolyamot nyit az Erzsébetkórházban. A betöltendő 11 helyre pályázhat minden fedhetlen előéletű nő 20—40 életév között, ki erkölcsi jobb meggyőződésből, hivatásszerüleg kiván az ápolónői életpályára lépni. A kérvények a szükséges okmá­nyokkal felszerelve legkésőbb folyó évi junius hó 20-ig terjesztendők be a magyar vörös-kereszt egy- let igazgatóságához (IV. koronaherceg utca 2.) hol a közelebbi feltételek is megtudhatók. A folyamod­ványhoz melléklendők : a) keresztlevél illetőleg anyakönyvi kivonat; b) ha az illető férjezett, vagy kiskorú, beleegyezése a férjnek, szülőknek vagy gyámnak; c) erkölcsi bizonyítvány, mely vidéken az illető lelkészi hivataltól, nagyobb városokban az illetékes hatóság által is kiállítandó; d) hiteles bi­zonyítvány arról, hogy magyarul és esetleg néme­tül is beszélni, irni és olvasni tud s kellő felfogási képességgel bir; e) hatósági bizonyítvány folya­modó családi viszonyairól és foglalkozásairól ; f) egészségi és himlőoltási bizonyítvány. — A budapesti Medárdnapi országos marha- és lóvásár a hódoló felvonulás miatt junius 7. és 8-ika helyed egy héttel később, vagyis junius hó 14. és 15. napján fog megtartatni. Amazonok harca Réder Margit és Heit Henrikné, gyönki lakosok nem a legjobbb viszony­ban éltek egymással. Nem is erő tették meg ma­gokat, hogy a köztük levő viszonyt kedvesebbé tegyék, ellenkezőleg, inkább minden alkalmat meg­ragadtak, hogy egymást boszautsák, mígnem végre a dühös amazonok közt tettlegességre került a do­log, mely alkalommal Rider Margit úgy elverte Heitnét, hogy azóta lakásán ápolják. A mérges természetű leányt feljelentették a gyönki kir. já­rásbíróságnak. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom