Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

2. TOLNA VÁRMEGYE. 1896. május 17. A diszgyülés befejezése után fél egy órakor közebéd lesz a szegzárdi vásártéren az e célra emelt ünnepi sátorban ; egy te­ríték ára 2 frt. A megye minden községé­ből két elöljáró ingyen vesz részt ezen a közebéden. A népünnep. Délután 3 órakor népies lóverseny, mely a következő feltételek mellett tartatik : a) Sikverseny 1400 méter távolságra: 1-ső díj: 70 korona. — 2-ik díj : 40 korona. — 3-ik díj: 20 korona. b) Sikverseny 2000 méter távolságra: 1 -só díj: 80 korona. — 2-ik díj: 40 korona. — 3-ik díj: 20 korona. c) Gátverseny 1400 méter távolságra : 1-ső díj: 70 koroná. — 2-ik díj: 30 korona. — 3-ik díj: 20 korona. A nevezések két korona (1 frt) lefize­tése mellett a helyszínén a vásártéren dél­után 2 és 3 óra között a rendezőségnél eszközölhetők. Délután 5 órakor áldomás és tánc; a legszebben csárdást táncoló pár értékes ezredévi emléket nyer kitüntetésül. Esti 8 órakor tűzijáték. * Teljes bizonytalanság uralkodik a szá­mos oldalról fölvetett ama kérdés tekinte­tében, hogy a közebéden való részvételre a szegzárdiaknak kinél, hol vagy miként kell jelentkezniük? Legegyszerűbb megoldás lett volna a kaszinóban ivet kitenni, a melyen aláírás utján záros határidő alatt jelentkez­hetnek az érdeklődők. — A közigazgatási bizottság május havi ülését folyó hó 11-ón tartotta meg gróf Széchenyi Sándor, főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek : Döry Pál alispán, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, dr. Hangéi Ignác, tiszti főorvos, Fink Kál­mán kir. pénzügyigazgató, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Krcsmarik Pál kir. ügyész, Markó Gusztáv kir. főmérnök, Fördős Vilmos tiszti ügyész, dr. Kramrlin Emil, Perezel Lajos, Bernrieder Jó­zsef, Totth Ödön, Otffy Lajos, Jeszenszky Andor, dr. Szigeth Gábor és Máyer Ferenc Andor köz- gazdasági előadó. Az alispáni és szakreferensi je­lentéseken kívül felterjesztést intézett a bizottság a szegzárdi anyakönyvvezetöi állás betöltése tárgyá­ban s a folyamodók közül egyt-diil Bati Jánost ajánlotta a miniszternek kinevezésre. A kivételes nősülósi engedély iránti kérvények pártolólag ter­jesztettek föl a honvédelmi miniszterhez. A cse- resnyés-bóritói társulat elnökének az alispáni ha­tározat elleni fellebbezése elutasittatott s az I. fokú határozat jóváhagyatott. A paks-fadd-bogyiszlói védgáttársulat fellebbezése folytán az ötös bizottság álladalmi törvény, hogy megnyitja ezt a rovatot: „törvényes-e vagy törvénytelen?“. A rabszolgaság után ez a legnagyobb szégyenfolt. Ám ha a tör­vény is sújtani akar, sújtsa a nemzőt, nem pedig a nemzettet Ám ha a társadalom is sújtani akar, kiáltsa a tömegnek, hogy itt a szülő: tue la! Ezt a jobb sorsra méltó ifjút a társadalmi felfogás kergette sírjába. Nincs kit okozni, kegye­letlenül sincs, ha a szülőt nem okozzuk. Csak em- berszerü jogával ólt, kereste a boldogságot, élni akart nemcsak eltaszitva az emberektől, de hűsé­ges hitves mellett és hogy szülők eleve is romba döntötték ifjúkora álmát, megölte magát fenséges igazságszolgáltatással. Szerencsétlen leányzó! . . . Egyes volt a tömegből. Az egyes a tömeg uralma alatt él, és aki őt hibáztatja, oktalanul teszi. Lelkének ha van tépelődése, meddő, — ha pedig furdalása lenne, csititsa el, nem kárhoztatandó. Hogy nem akart e szánalmas ifjúé lenni, csak meghajolt a társadalom akaratának, amely pedig nagy, amely pedig hatalmas, és még a szerelem előtt is kérlelhetetlen. Tegyen a halott sirhal mára egy koszorút, aztán nyugodjék meg a profauum vulgussal. Örök édes álma legyen a halottnak 1 . Sándor József. által hozott határozat hatályon kívül helyeztetett. Az árvaszéki és pénzügyi jelentéktelen ügyeken kívül a tanfelügyelő előadmányaihól megemlítjük, hogy a f. nyéki r. kath. iskola tantermének ki- padlóztatása végett az iskolaszék felhivatott. Kun Róza uagydoroghi tanítónő ügyében az iskolaszeki határozat indokainál fogva helybenhagyatott. A be- deghi, csibráki, diósberónyi, duzsi, felsőnyéki, für- gedi, kistormási, mucsii, nagydorogi és szedresi elöljáróság a menedékház azonnali felállítására uta- sittatott. — A központi választmány május hó 9-én Döry Pál alispáu alatt: Pa ál József, Totth Ödön, Bernrieder József, Simontsits Elemér, F ö r d ő s Vilmos és László Lajos vá­lasztmányi tagok jelenlétében tartotta a folyó év­ben első ülését. Az országgyűlési képviselőválasz­tók 1897. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének kiigazítása érdekében a kiigazításnak az alább meg­nevezett községekben történendő teljesítésére kö­vetkezőképpen alakították meg a küldöttségeket: I. Szegzárdi választó-kerület: J. Szegzárd községre nézve, elnök Török Béla; rendes tagok: dr. Hir- ling Ádám és Goldberger J. Mór; póttag: Tótth Károly. 2. Őcsény és Decs községekre nézve, elnök: dr. Haidekker Béla; rendes tagok: Dúzs Dániel és Erdős Gábor; póttag: Bozsolik Ferenc. 3. Tolna, Sirnonmajor, Mözs és Agárd községekre nézve, elnök: Sághy Pál; rendes tagok: Tenclinger La­jos és id. Pleszky Antal; póttag: Parti József. 4. Pilis, Alsó-Nyék és Várdomb községekre nézve, elnök: Steinekker Ferenc; rendes tagok: Kálmán Béla és Babay Béla; póttag: László Lajos. 5. Bá- taszék és Báta községekre nézve, elnök : Örffy La­jos ; rendes tagok: Mittvégh Henrik és dr. Beöthy Károly; póttag: Holndonner Ferenc. (Folytatjuk). — A' törvényhatósági tisztviselők és a millennium.. Szatmár város törvényhatósága május 12-én tartotta diszközgyülését Simontsits Béla főispán elnöklete alatt, s Boros Bálint képvi­selő indítványára elhatározta, hogy a tisztviselők­nek a millenniumi év öt évnek számi tátik be nyug­díjba. Szilágy vármegye szintén e napon tartotta diszközgyülését s ezen dr. Petri Mór kir. tanfel­ügyelő indítványára határozta a diszgyülés, hogy a folyó év a tisztviselők nyugijázásának mérlege­lésénél három évnek számíttassák. Gömör-Kis-Hont megye ugyanilyen határozatot mondott ki díszköz­gyűlésén. Alsó Fejér megye díszközgyűlésén br. Kemény Géza indítványára határoztak el, hogy a millennium emlékére a tisztviselőket nyugdíjked­vezményben részesítik. — Hirdetmény. A kereskedelemügyi nagy- móltósáuu m. kir. minisztérium múlt évi januárius hó 8-án 88.15l./l894. sz. a kelt rendeletével jó­váhagyott 1895—96. évi vármegyei közúti költ­ségvetés értelmében, az egyes községek területére eső összes adózókra, valamint az 1890. évi I. t. c. 25. §-a alá eső útadó-kötelesekre vonatkozólag egy- beállitott 1896. évi útadó kivetési lajstromoknak előzetes kihirdetése után folyó május 18-tólt június hó i-ig bezárólag a községházaknál 15 nap tarta­mára közszemlére történendő kitétele, az 1890. évi I. t. c. 23. §-a alapján elrendeltetvén, erről az útadó fizetésére kötelezett közönség oly figyelmez­tetéssel értesittetik, hogy amennyiben a kivetést, úgy az idézett törvény 25. §-a alá tartozók, az ál­taluk teljesíteni óhajtott természetbeni szolgálmány mikénti beosztását magukra nézve sérelmesnek ta­lálnák, az az ellen a fent kitűzött határidőn belül, a vármegyei közigazgatási bizottsághoz intézendő Írásbeli felszólamlás a községi elöljáróságoknál lesz benyújtandó. — Anyakönyvi ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok. Be 1 ügy mi n i s z tér 27.517./1896. Az anyakönyvi kihágások eseteiben kiszabott pénzbüntetések behajthatlanság esetén el­zárásra átváltoztatandók. — 28.363./1896. Ha oly feleknek, kik polgári házasságot nem kötöttek, egy­házi összeadása az egyik félnek közel halállal fe­nyegető betegségében történt, ez a körülmény a lelkész büntethetőségét kizárja ugyan, azonban az egyházi kötés házasságnak ezen esetben sem tekint­hető. — 31.303./1806. Magyar állampolgárnak az 1895: XLII. t. ez. életbelépte előtt izraelita val­lásra történt áttérése érvénytelen. Ezredéves ünnepségek vár­megyénkben. Ezredéves ünnep a templomokban. Múlt vasárnap folyt le hazánk ezredéves meg­ünneplésének lélekemelő aktusa az összes feleke­zetek templomaiban. A házak nagy része nemzeti lobogókkal volt ellátva, s főleg a Bélatór, a Széehenyi-utca, vár­utca és Bezerédj-utcák öltöttek ünnepi külsőt; a megyeházán, a kath. templomon, plébánia épüle­ten, a városházán, törvényszéki palotán lengtek im­pozáns nemzeti zászlók. Hajnalban a templomok összes harangjai messze elhalló ércnyelveikkel hirdették a nagy nap jelentőségét és mozsárdurrogás ébresztette fel a la­kosokat álmaikból, megünnepelni hazánk ezredéves ünnepét Hét órakor már tömegesen siettek a hívek az Isten házába, hogy hálaadó imát rebegjenek a mindenhatónak, ki megengedte érnünk Magyaror­szág ezer esztendejét. Tiz órakor kezdődött az ünnepélyes Te Deum, melyre a templom zsúfolásig megtelt a város min­den rendű és felekezetbeli lakóival; részt vettek az isteni tiszteleten a megye, törvényszék, pénz- ügyigazgatóság és egyéb állami hivatalok; a vá­rosi elöljáróság, ipartestület zászlója alatt, nőegy­let s több más testület és egylet. A hálaadó isteni tisztelet bevezetése után Wosinsky Mór, esperes-plébános a közönség fe­szült figyelme mellett lépett a szószékre és haza­fias lelkesedéssel és mély vallásos érzéssel az ün­nepély jelentőségéhez méltó, íenkölt szellemű és magasztos szárnyalásu beszédet intézett a közön­séghez, mely áhítattal hallgatta a kitűnő lelkiatya erős hazafi-ágtól áthatott szónoklatát. A beszédhez alkalmi Motto gyanánt Szt.- Lukács evangéliumának 19. részéből vett következő szavait választó . ^Egy nemes ember messze tarto­mányba ment, hogy magának országot szerez ne. > Beszéde bevezetésében egy bátor s harcra ter­mett népnek Ázsia belsejéből a Oaspi tenger kör­nyékére történt költözködéséről szólott, a hol az idővel részint sokasága, részint a szomszédok há­borgatásai miatt tovább nem nyugodhatván, Almos vezérlete alatt nagy sereggel útra kelt, hogy az is, mint az evangeliumbeli nemes, messze tartomány­ban a távoli nyugaton uj országot szerezzen magá­nak és uj hazát. Ecsetelte e népnek vándorlásait a Volga, Don es Dnyeper folyókon. Oroszországon és Lengyelországon át, inig évek hosszú során át tar­tott véres küzdelmek után hazánk területén ütötte tel győzelmes táborát, hol a nép 7 vezére tanácsot tartván, almosnak fiát, Árpádot választották fejedel­mükül és elhatározták, hogy elfoglalják azt a föl­det, melyen hosszú időn át Avarok, Gepidák, Lon- gobardow, Ilunnok, Gothok, Rómaiak, Kelták s az­előtt névtelen népek és hősök vére folyt. Érdekes szónoki fordulatban reá tér, hogy ezen, messze Keletről jött s uj hazát kereső nép, melynek vándorutját imént oly élénken ecseteié, a magyar volt, az a föld pedig, melyei a bölcs, fe­lejthetetlen emlékű és vitéz fejedelem; Árpád el­foglalt az a mostani Magyarország, az a föld, mely­nek un hatásáért apáink vére folyt, melyhez min­den szent nevet ^ egy ezredév csatolt s melynél most nincsen drágább kincse a magyarnak, mert itt vívtak honért a hős Árpádnak hadai, itt győz­tek, itt haltak el a magyarok legjobbjai. Áttért azután az ország összes templomaiban megtartóit ünnepély fontosságára, melyben a haza összes gyermekei egy szívvel s egy lélekkel fordul­”a ma!6?6 es ntímzetek nagy Urához, hálát adva az iOÖO eves múltért, s áldást kérve a nemzet jö­vőjére. Azeit ez ünnepelt hazát választá nemcsak imája, hanem elmélkedésének is tárgyává, főleg f..e< 1° f , a múltjának főbb vonásokban ecsetelt történelmet a katholikus egyházhoz való viszonyá­ban a melyből azt fejtegető, hogy a katholikus egyház tanainak hatása alatt történt me°- a magyar nemzet újjászületése, s hogy a katholikus egyház fen tarfásában tenyeZÖ e nemzet 100ü éves életének B széliének első részében a vezérek korsza­kának történetevei foglalkozott, a hol kimutatja, hogy az isteni gondviselés vette kezébe ezt az újon­nan jött nemzetet, melyet viharrá változtatott és végig söpört vele a frankok, germánok, itálok és szlávok országain, hogy e nemzetek lelkében ön- tudatia hozza a keresztény államok érdekközössé­gi' E körülbelül 70 éven át tartott iszonyú pusz­tításokban vert ontott ugyan e nemzet, de maga is veize »pusztított mindenfelé, de maga is pusztult, tisztított, javított, de maga is tisztult, javult s rni- on mar megeiett az evangélium tanainak befoga­

Next

/
Oldalképek
Tartalom