Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-17 / 20. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1896. május 17. A diszgyülés befejezése után fél egy órakor közebéd lesz a szegzárdi vásártéren az e célra emelt ünnepi sátorban ; egy teríték ára 2 frt. A megye minden községéből két elöljáró ingyen vesz részt ezen a közebéden. A népünnep. Délután 3 órakor népies lóverseny, mely a következő feltételek mellett tartatik : a) Sikverseny 1400 méter távolságra: 1-ső díj: 70 korona. — 2-ik díj : 40 korona. — 3-ik díj: 20 korona. b) Sikverseny 2000 méter távolságra: 1 -só díj: 80 korona. — 2-ik díj: 40 korona. — 3-ik díj: 20 korona. c) Gátverseny 1400 méter távolságra : 1-ső díj: 70 koroná. — 2-ik díj: 30 korona. — 3-ik díj: 20 korona. A nevezések két korona (1 frt) lefizetése mellett a helyszínén a vásártéren délután 2 és 3 óra között a rendezőségnél eszközölhetők. Délután 5 órakor áldomás és tánc; a legszebben csárdást táncoló pár értékes ezredévi emléket nyer kitüntetésül. Esti 8 órakor tűzijáték. * Teljes bizonytalanság uralkodik a számos oldalról fölvetett ama kérdés tekintetében, hogy a közebéden való részvételre a szegzárdiaknak kinél, hol vagy miként kell jelentkezniük? Legegyszerűbb megoldás lett volna a kaszinóban ivet kitenni, a melyen aláírás utján záros határidő alatt jelentkezhetnek az érdeklődők. — A közigazgatási bizottság május havi ülését folyó hó 11-ón tartotta meg gróf Széchenyi Sándor, főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek : Döry Pál alispán, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, dr. Hangéi Ignác, tiszti főorvos, Fink Kálmán kir. pénzügyigazgató, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Krcsmarik Pál kir. ügyész, Markó Gusztáv kir. főmérnök, Fördős Vilmos tiszti ügyész, dr. Kramrlin Emil, Perezel Lajos, Bernrieder József, Totth Ödön, Otffy Lajos, Jeszenszky Andor, dr. Szigeth Gábor és Máyer Ferenc Andor köz- gazdasági előadó. Az alispáni és szakreferensi jelentéseken kívül felterjesztést intézett a bizottság a szegzárdi anyakönyvvezetöi állás betöltése tárgyában s a folyamodók közül egyt-diil Bati Jánost ajánlotta a miniszternek kinevezésre. A kivételes nősülósi engedély iránti kérvények pártolólag terjesztettek föl a honvédelmi miniszterhez. A cse- resnyés-bóritói társulat elnökének az alispáni határozat elleni fellebbezése elutasittatott s az I. fokú határozat jóváhagyatott. A paks-fadd-bogyiszlói védgáttársulat fellebbezése folytán az ötös bizottság álladalmi törvény, hogy megnyitja ezt a rovatot: „törvényes-e vagy törvénytelen?“. A rabszolgaság után ez a legnagyobb szégyenfolt. Ám ha a törvény is sújtani akar, sújtsa a nemzőt, nem pedig a nemzettet Ám ha a társadalom is sújtani akar, kiáltsa a tömegnek, hogy itt a szülő: tue la! Ezt a jobb sorsra méltó ifjút a társadalmi felfogás kergette sírjába. Nincs kit okozni, kegyeletlenül sincs, ha a szülőt nem okozzuk. Csak em- berszerü jogával ólt, kereste a boldogságot, élni akart nemcsak eltaszitva az emberektől, de hűséges hitves mellett és hogy szülők eleve is romba döntötték ifjúkora álmát, megölte magát fenséges igazságszolgáltatással. Szerencsétlen leányzó! . . . Egyes volt a tömegből. Az egyes a tömeg uralma alatt él, és aki őt hibáztatja, oktalanul teszi. Lelkének ha van tépelődése, meddő, — ha pedig furdalása lenne, csititsa el, nem kárhoztatandó. Hogy nem akart e szánalmas ifjúé lenni, csak meghajolt a társadalom akaratának, amely pedig nagy, amely pedig hatalmas, és még a szerelem előtt is kérlelhetetlen. Tegyen a halott sirhal mára egy koszorút, aztán nyugodjék meg a profauum vulgussal. Örök édes álma legyen a halottnak 1 . Sándor József. által hozott határozat hatályon kívül helyeztetett. Az árvaszéki és pénzügyi jelentéktelen ügyeken kívül a tanfelügyelő előadmányaihól megemlítjük, hogy a f. nyéki r. kath. iskola tantermének ki- padlóztatása végett az iskolaszék felhivatott. Kun Róza uagydoroghi tanítónő ügyében az iskolaszeki határozat indokainál fogva helybenhagyatott. A be- deghi, csibráki, diósberónyi, duzsi, felsőnyéki, für- gedi, kistormási, mucsii, nagydorogi és szedresi elöljáróság a menedékház azonnali felállítására uta- sittatott. — A központi választmány május hó 9-én Döry Pál alispáu alatt: Pa ál József, Totth Ödön, Bernrieder József, Simontsits Elemér, F ö r d ő s Vilmos és László Lajos választmányi tagok jelenlétében tartotta a folyó évben első ülését. Az országgyűlési képviselőválasztók 1897. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének kiigazítása érdekében a kiigazításnak az alább megnevezett községekben történendő teljesítésére következőképpen alakították meg a küldöttségeket: I. Szegzárdi választó-kerület: J. Szegzárd községre nézve, elnök Török Béla; rendes tagok: dr. Hir- ling Ádám és Goldberger J. Mór; póttag: Tótth Károly. 2. Őcsény és Decs községekre nézve, elnök: dr. Haidekker Béla; rendes tagok: Dúzs Dániel és Erdős Gábor; póttag: Bozsolik Ferenc. 3. Tolna, Sirnonmajor, Mözs és Agárd községekre nézve, elnök: Sághy Pál; rendes tagok: Tenclinger Lajos és id. Pleszky Antal; póttag: Parti József. 4. Pilis, Alsó-Nyék és Várdomb községekre nézve, elnök: Steinekker Ferenc; rendes tagok: Kálmán Béla és Babay Béla; póttag: László Lajos. 5. Bá- taszék és Báta községekre nézve, elnök : Örffy Lajos ; rendes tagok: Mittvégh Henrik és dr. Beöthy Károly; póttag: Holndonner Ferenc. (Folytatjuk). — A' törvényhatósági tisztviselők és a millennium.. Szatmár város törvényhatósága május 12-én tartotta diszközgyülését Simontsits Béla főispán elnöklete alatt, s Boros Bálint képviselő indítványára elhatározta, hogy a tisztviselőknek a millenniumi év öt évnek számi tátik be nyugdíjba. Szilágy vármegye szintén e napon tartotta diszközgyülését s ezen dr. Petri Mór kir. tanfelügyelő indítványára határozta a diszgyülés, hogy a folyó év a tisztviselők nyugijázásának mérlegelésénél három évnek számíttassák. Gömör-Kis-Hont megye ugyanilyen határozatot mondott ki díszközgyűlésén. Alsó Fejér megye díszközgyűlésén br. Kemény Géza indítványára határoztak el, hogy a millennium emlékére a tisztviselőket nyugdíjkedvezményben részesítik. — Hirdetmény. A kereskedelemügyi nagy- móltósáuu m. kir. minisztérium múlt évi januárius hó 8-án 88.15l./l894. sz. a kelt rendeletével jóváhagyott 1895—96. évi vármegyei közúti költségvetés értelmében, az egyes községek területére eső összes adózókra, valamint az 1890. évi I. t. c. 25. §-a alá eső útadó-kötelesekre vonatkozólag egy- beállitott 1896. évi útadó kivetési lajstromoknak előzetes kihirdetése után folyó május 18-tólt június hó i-ig bezárólag a községházaknál 15 nap tartamára közszemlére történendő kitétele, az 1890. évi I. t. c. 23. §-a alapján elrendeltetvén, erről az útadó fizetésére kötelezett közönség oly figyelmeztetéssel értesittetik, hogy amennyiben a kivetést, úgy az idézett törvény 25. §-a alá tartozók, az általuk teljesíteni óhajtott természetbeni szolgálmány mikénti beosztását magukra nézve sérelmesnek találnák, az az ellen a fent kitűzött határidőn belül, a vármegyei közigazgatási bizottsághoz intézendő Írásbeli felszólamlás a községi elöljáróságoknál lesz benyújtandó. — Anyakönyvi ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok. Be 1 ügy mi n i s z tér 27.517./1896. Az anyakönyvi kihágások eseteiben kiszabott pénzbüntetések behajthatlanság esetén elzárásra átváltoztatandók. — 28.363./1896. Ha oly feleknek, kik polgári házasságot nem kötöttek, egyházi összeadása az egyik félnek közel halállal fenyegető betegségében történt, ez a körülmény a lelkész büntethetőségét kizárja ugyan, azonban az egyházi kötés házasságnak ezen esetben sem tekinthető. — 31.303./1806. Magyar állampolgárnak az 1895: XLII. t. ez. életbelépte előtt izraelita vallásra történt áttérése érvénytelen. Ezredéves ünnepségek vármegyénkben. Ezredéves ünnep a templomokban. Múlt vasárnap folyt le hazánk ezredéves megünneplésének lélekemelő aktusa az összes felekezetek templomaiban. A házak nagy része nemzeti lobogókkal volt ellátva, s főleg a Bélatór, a Széehenyi-utca, várutca és Bezerédj-utcák öltöttek ünnepi külsőt; a megyeházán, a kath. templomon, plébánia épületen, a városházán, törvényszéki palotán lengtek impozáns nemzeti zászlók. Hajnalban a templomok összes harangjai messze elhalló ércnyelveikkel hirdették a nagy nap jelentőségét és mozsárdurrogás ébresztette fel a lakosokat álmaikból, megünnepelni hazánk ezredéves ünnepét Hét órakor már tömegesen siettek a hívek az Isten házába, hogy hálaadó imát rebegjenek a mindenhatónak, ki megengedte érnünk Magyarország ezer esztendejét. Tiz órakor kezdődött az ünnepélyes Te Deum, melyre a templom zsúfolásig megtelt a város minden rendű és felekezetbeli lakóival; részt vettek az isteni tiszteleten a megye, törvényszék, pénz- ügyigazgatóság és egyéb állami hivatalok; a városi elöljáróság, ipartestület zászlója alatt, nőegylet s több más testület és egylet. A hálaadó isteni tisztelet bevezetése után Wosinsky Mór, esperes-plébános a közönség feszült figyelme mellett lépett a szószékre és hazafias lelkesedéssel és mély vallásos érzéssel az ünnepély jelentőségéhez méltó, íenkölt szellemű és magasztos szárnyalásu beszédet intézett a közönséghez, mely áhítattal hallgatta a kitűnő lelkiatya erős hazafi-ágtól áthatott szónoklatát. A beszédhez alkalmi Motto gyanánt Szt.- Lukács evangéliumának 19. részéből vett következő szavait választó . ^Egy nemes ember messze tartományba ment, hogy magának országot szerez ne. > Beszéde bevezetésében egy bátor s harcra termett népnek Ázsia belsejéből a Oaspi tenger környékére történt költözködéséről szólott, a hol az idővel részint sokasága, részint a szomszédok háborgatásai miatt tovább nem nyugodhatván, Almos vezérlete alatt nagy sereggel útra kelt, hogy az is, mint az evangeliumbeli nemes, messze tartományban a távoli nyugaton uj országot szerezzen magának és uj hazát. Ecsetelte e népnek vándorlásait a Volga, Don es Dnyeper folyókon. Oroszországon és Lengyelországon át, inig évek hosszú során át tartott véres küzdelmek után hazánk területén ütötte tel győzelmes táborát, hol a nép 7 vezére tanácsot tartván, almosnak fiát, Árpádot választották fejedelmükül és elhatározták, hogy elfoglalják azt a földet, melyen hosszú időn át Avarok, Gepidák, Lon- gobardow, Ilunnok, Gothok, Rómaiak, Kelták s azelőtt névtelen népek és hősök vére folyt. Érdekes szónoki fordulatban reá tér, hogy ezen, messze Keletről jött s uj hazát kereső nép, melynek vándorutját imént oly élénken ecseteié, a magyar volt, az a föld pedig, melyei a bölcs, felejthetetlen emlékű és vitéz fejedelem; Árpád elfoglalt az a mostani Magyarország, az a föld, melynek un hatásáért apáink vére folyt, melyhez minden szent nevet ^ egy ezredév csatolt s melynél most nincsen drágább kincse a magyarnak, mert itt vívtak honért a hős Árpádnak hadai, itt győztek, itt haltak el a magyarok legjobbjai. Áttért azután az ország összes templomaiban megtartóit ünnepély fontosságára, melyben a haza összes gyermekei egy szívvel s egy lélekkel fordul”a ma!6?6 es ntímzetek nagy Urához, hálát adva az iOÖO eves múltért, s áldást kérve a nemzet jövőjére. Azeit ez ünnepelt hazát választá nemcsak imája, hanem elmélkedésének is tárgyává, főleg f..e< 1° f , a múltjának főbb vonásokban ecsetelt történelmet a katholikus egyházhoz való viszonyában a melyből azt fejtegető, hogy a katholikus egyház tanainak hatása alatt történt me°- a magyar nemzet újjászületése, s hogy a katholikus egyház fen tarfásában tenyeZÖ e nemzet 100ü éves életének B széliének első részében a vezérek korszakának történetevei foglalkozott, a hol kimutatja, hogy az isteni gondviselés vette kezébe ezt az újonnan jött nemzetet, melyet viharrá változtatott és végig söpört vele a frankok, germánok, itálok és szlávok országain, hogy e nemzetek lelkében ön- tudatia hozza a keresztény államok érdekközösségi' E körülbelül 70 éven át tartott iszonyú pusztításokban vert ontott ugyan e nemzet, de maga is veize »pusztított mindenfelé, de maga is pusztult, tisztított, javított, de maga is tisztult, javult s rni- on mar megeiett az evangélium tanainak befoga
