Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-03 / 18. szám
I . 2. TOLNA VÁRMEGYE. 1896. május 3. És e képről felénk tündöklő sok fénysugár és fénykéve fényözönné változik, a mely glóriával veszi öru aan‘^ | e nagy nemzeti munkában legelső volt, legelői járt és legtöbbet dolgozott, a ki értünk legtöbbet tett, a * va°v , ^ ’ .a mi még a félmultban csak álmok ködképeiben létezett, a ki leghűbb őre alkotmányunknak és törvényeinknek, a í e e y ‘ 1 nn en lelki nagyságnak és mintaképe minden emberi erénynek és a ki nem más, mint — a magyarok királya. Nemzeti nagyságunk, nemzeti méltóságunk, nemzeti dicsőségünk az ő nevéhez fűződik. ^ _ , Az ő bölcs országlása alatt lett nagygyá és virágzóvá ez ország, az ő bölcsesége tette eiőssé, tisztette es u a mássá a magyart. ' • , Az ezerév ünnepén imáinkba' foglaljuk a magyarok királyának, a nagy, bölcs és dicső I. Ferencz Jozsefne * neve . Üdv és hozsánna néki, a második honalapítónak. Áldás nevére, dicskoszoru fejére. Magyarok istene! halld meg hálás magyarjaidnak ünnepi fohászát, melyet az ezeréves királyhűség és hazaszeretet Iakaszt millióknak ajakán : Éljen a király! Éljen a haza! L-ld K-l. uMiVÁRMEGYE. — A millennáris díszközgyűlésen, május hó 18-án, az ünnepi beszédet dr. Kämmerer Ernő, országgyűlési képviselő fogja megtartani. — A törvényhatósági tisztviselők és a millennium. Budapest főváros múlt szerdán tartott ülésén elhatározta, hogy a város tisztviselőinek az ezredéves ünnep emlékére eddigi szolgálati idejükhöz öt szolgálati évet hozzászámítsanak; hz ideiglenes személyzet májusi fizetését pedig megkétszerezik. — Mára maros vármegye ápril 29-én tartott közgyűlésén kimondotta, hogy a millenniumi év a megyei tisztviselőknek három évül számittas- sék be nyugdíjaztatásuk alkalmával. Temesvár sz. kir. város közgyűlése valamennyi tisztviselőjének millenniumi ajándékképen 10 % fizetésemelést és az állami hivatalnokoknak megfelelő lakbér megállapítását szavazta meg. — Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. Orsiig gyűlési képviselőválasztói jogosultság kérdésében a m. kir. Curia: «Hivatalos adatokból kitűnvén, hogy felebbező előző években a névjegyzékbe felvéve volt; a központi választmány pedig az összeirásokat hivatalból kötelezte tvén vizsgálni, az felszólamlásával helytelenül uta- sittatik el azon alapon, hogy felvételének jogcímét meg nem jelölte.» — Minisztertanács: «A vasúti kocsikban kifüggesztett hirdetmények és utasítások hatósági hirdetmények jellegével bírnak és igy azok megrongálása az 1879. évi XL. t. c. 47. §-ába ütköző kihágást képez.» — Földmivelésügyi miniszter: «Közigazgatási ügyekben mások folyamodványának pénzért való megszerkesztése a zugirá- szat vétségét állapítja meg. Ily esetekben az iratok a közigazgatási bizottság által a kir. bírósághoz áttendők.» — Kereskedelemügyi miniszter: «Az állami és törvényhatósági utmesterek és utkaparók a tapasztalt utrendőri kihágásokat lehetőleg megakadályozni kötelesek ugyan, de a kihágást ■ elkövetőktől zálogot venni jogosítva nincsenek.» — M. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: «Belépti dij mellett rendezett táncvigalmak tartása iránti kérvény akkor is bélyegköteles, ha a táncvigalom magánháznál vagy jótékonycélra rendeztetik.» Százötven éves költemény. Közli: SZÉKEL Y FERENC. Megyénk levéltárában a régi bűnügyi iratok közt van egy költemény 1754-ből, melyet, mint a szövegből kitetszik, egy Márton nevű páter irt, kit Becsben, nem tudni mi okból, elfogtak és jó’icjeig a börtönben tartottak. Ez a költemény a Schessák András és Balog György elleni bűnügyi iratok közt találtatott. Ezek legátusoknak vallották magukat, és országszerte csavarogtak hamis bizonyítványokkal, melyeken a pöcsétek is hamisítottak voltak. A zemplénmegyei, olaszliszkai születésű Balog Györgynél találtak egy bizonyítványt, mely szerint ő Kanyovszky László, Szaniszló, Kisoroszország fejedelme és vezérének nevelője is lett volna, de ez is hamisnak bizonyult. Márton páternek említett költeménye ekként szól: Egy Bécsi szegén Rabnak panaszolkodó Versei. Ad Nótám: Oh én szegén bűnös Lélek etc Oh én ,szegén Páter Márton, Magvar Királnó Rabja, jaj mint elborétot engem, Sok insigeknek habja, nines mit tennem, hová lennem, kevés van innom ésenuem, oh már érzem, jaj már nekem, nyugta szivemnek nincsen. Elindultam ide Becsben, ahol soha sem voltam, ló halálában siettem, mellet meg nem gondoltam, hogy illy nagy szerencsétlenség, váratlan keserves inségh, szállón magamra, Társamra, amint most tapasztaltam. Aligh jutottam be Becsben, hát ott terem a Német, ki fegyverben nagy kevéllen, szállásomra belépet, azt mon- gya hogy Kumt jer mingyárt, csak menyek nem vallók ott kárt, jaj elmentem, neki hittem, im hát rabságban estem. Könyörgöttem a Németnek, hallya meg beszédemet, de egy vastag holezinaullai, bé torkolta engemet, három lakat alá tettek, Társomtul messze vetettek, minden vigasztalás nélkül, magamat rekesztettek. Első estve három leány, ételt italt hózának, de kiket ’az. hatalmasok hozzám nem bocsátónak, ajtón által kiált- nak eszni, felelék én nem köll fräszni, oh her Jungh- frau, oh her junghfrau, Tochter Gräffni pitfiruus. Azok pedig neveiének, azt wongyák, hogy dvr nix T ájcs, azt is kérdek, mit vitettem, talám valamiben pájsz, azt feleltem, hogy ich bajsz nót, mert nem vitettem én semmit, ártafjknul, * büntetlenül szenvedek itten anyit. Egy haragos és potrohás vín nímetre bízattam, ki anná, inkább morgott rám, mennél szebben szollottam, sem Írást, sem izenetet, sem beszidet nem engedett, hanem mint egy gonosztévőt, mégh meg is fenyegetet. A szolgám aval biztatott, nit fireht, Praelat is sou hír, de ez nekem volt igen nagy keserves szó noru hír, mert féltem az Apát urtnl, mint Jacob az Es untul, nem volt tehát, aki engem mentet volna Bánottul. Sőt hány napra föl virrattam, anyi rossz hirt ttallottam sok keserves, bu bánatban nem is imádkozhattam, hol az ablakomat mérték, a vass gátért készítették, hol pedig a bilincseket, ajtóin előtt pöngették. Kérlek azért Szent Ur Isten, illen Nyomornságbul, vigy ki, haza Szent Mártonban, ebbiil a nagy rabságbal, fogadom Ni met országban, sem pedig Becs városában, soha többé el nem jövök, otthon he eimen ülök. FINIS. (Vége.) Millenniumi ünnepségek. Tolna. A millenniumi ünnepségek május 16-án lesznek nálunk. Az ünnepély legnagyobb része a templomban fog lefolyni, hova a városi elöljáróság, tűzoltóság, több egyesület és az iskolás gyermekek mennek ünnepi misére. A mise alatt beszéd intéz- tetik a jelenlevőkhöz, a mély beszéd röviden magában foglalja a magyar történelem fő alakjait és a nap fontosságáról beszél, majd a tanulók fognak énekelni, szavalni s végül megkoszoruztatik Magyar- ország — ott a templomban — kitett térképe. Az ünnepi mise és beszédek után, ünnepi menetben zeneszóval bejárnak több utcát, melyek ez alkalommal ; uj elnevezést kapnak, igy a Szent-Három- ság-tér: Szent István tér, a Patika-utca: Deák Ferenc utcának, a Búza piac tér: Il-ik Lajos tér, a Duna utca: Kossuth Lajos utcának fog ezen alkalommal ünnepélyesen elkereszteltetni. Délután pedig1 gyermek-mulatság lesz, amikor a . község megvendégel 1300 gyermeket. Az ünnepély költségeire a község 300, a hitközség 120 frtot szavazott meg, és az ünnepély végrehajtására, illetőleg rendezésére egy 15 tagú vegyes bizottságot küldött ki. Lord Cynló. Bonyhád. A bonyhádi ág. hitv. ev. atgymnasium tanári kara az intézet ifjúságával együtt folyó évi május hó 9-ik napján üli meg hazánk ezer éves fennállásának emlékünnepét. Az ünnepélyt 9'/a órakor hálaadó isteni tisztelet előzi meg az ág. hitv. evang. templomban, maga az ünnepély pedig 10 órától az intézet torna- csarnokában dog lefolyni. Dunaföldvár. Magyarország ezredéves fennállásának ünnepét Dunaföldvár ott is méltón ünnepelik meg. Az ünnepet egy a társadalom minden rétegéből alakult százas-bizottság rendezi. Az ünnepély programmja főbb vonásokban a következő: Május 9-én este a város kivilágítása s nagy fáklyásmenet, melynek elindulása előtt Rátkay László fogja a nap jelentőségét méltányolni. A tulajdonképeni ünnep másnap, azaz május 10-én lesz. Reggeli 3 órakor megszólalnak a mozsárágyuk s az összes zenekarok kivonulnak, hogy muzsikaszóval járják be a várost. 8 órakor a városháza udvarán nyilvános disz- ülést tart a, képviselő-testület, melyen a millenniumra tett alapítványokat jelentik be s a millennium jelentőségét jegyzőkönyvbe iktatják. Bemutatásra kerül továbbá az uj polgári iskola tervrajza, mely 1897. szeptemberre teljesen elkészül. Végül annak bejelentése, hogy a város a délután megtartandó népünnepély költségeihez 300 írttal járul s ezenkívül megvendégeli szegényeit. 9 órakor az összes felekezetek templomaiban szent beszédekkel egybekötött hálaadó istentiszteletek tartatnak. 10 órakor körmenet a városban. A körmenetben, melyet 200 tagból álló lovas-bandérium nyit meg, a hölgyek magyar ruhában vesznek részt, az egyletek és testületek pedig zászlóik alatt. Délután 3 órakor a Szentháromságtéren millenniumi fák ültelése, alkalmi szónoklatok, a Hymnus és szózat eléneklésével. 5 órakor nagy népünnepély zárja be a változatos ünnepet. Simontornya. Simontomya község elöljárósága és képviselőtestülete Magyarország ezer éves fennállásának ünnepét folyó hó 10-én tartja meg. E nagy nap emléke legyen magasztos, legyen lélekemelő s mindenki tőle telhető módon törekedjék, hogy az jelentőségéhez méltóan, kellő fénynyel ünnepeltessék. Napirend : Délelőtt 9 órakor a képviselő-testület dísz- gyűlést tart, melyre az összes egyleteket és testületeket meghívja. Innen a gyűlés tagjai a 10 órakor tartandó hálaadó isteni tiszteletre vonulnak. Délben bankett a nagyvendéglő termeiben; ugyanakkor a szegények a községházánál megven- dégeltetnek. Délután 3 órakor népünnepély a vásártérén, (belépti díj: személyenkint 30 kr, gyermekjegy 1° kr.) Ke vezőtlen idő esetén táncmulatság a nagy- vendéglőben. (belépti dij földszint 40 kr, az emeleten 1 frt.) Tiszta jövedelem jótékony célra fordit- tatik. Lste fáklyászene és tüzijátók.
