Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-03-24 / 13. szám
1895. március 24. TOLNA VÁRMEGYE. 5. VIDÉK. — Pótvásárok. Tevel nagyközségben folyó évi febr. 11-ik napjára esett, de elmaradt vásár helyett a keresk. minister márc. 26-ik napján, Bonyhádon márc. 4—5-ikóre esett, de szintén elmaradt országos vásár helyett ápril 1-ón tartandó pótvásárt engedélyezett. Halálozás. Somogyi Imre nyugalmazott kasznárt, ki múlt évben vesztette el egyik fiát, uj szomorúság érte, leánya Elvira 20 éves korában halt meg tüdővészben. A fiatal korban elhunyt leány halála méltó részvétet keltett. Sok tisztelője s barátja kisórte csütörtöki utolsó útjában — a temetőbe, hol békében alussza az igazi álmát! — A Duna áradását még mindig visszatartják az éjjeli erősebb fagyok. Ma kezdődött a jég emelkedése s néhány nap múlva fogjuk látni a jég megindulását. Az áradó viz mozgatja erősen a jeget. Csak egy a baj, hogy nem alul, hanem a felső vidéken mozdul és indul előbb, ami igen veszedelmes jelenség. — A Duna. A vízállás a Dunán óráról-órára nagyobb lesz. Domborinál megcsúszott a jég, de csakhamar megállt és torlaszt képezett a bogyiszlói Dunaágban s szorította a vizet vissza. Csütörtökön este 8—9 óra között, a tolnai Dunaágat elzáró töltést a viz átlépte és rohant Tolna alá, hol 10 órakor megindult a jég s rombolt, mit útjában talált. Elvitt több halász-bárkát, talpat és a csolnakázó- egylet csolnak-házát, egyik oldalán betörve, magával ragadta azt. A rajta levő szolga és napszámosok a vízbe estek, de szerencsésen megmenekültek a hideg fürdőből. A csolnak-ház az alsó Malát-erdő- ben megakadt és ott marad, mig a jég eltakarodik. A rohanó ár Tolnán néhány óra alatt 150 centiméterrel duzzasztotta fel a vizet. A viz ma egy ponton áll, sem nem apad, sem nem árad. Ami annak a jele, hogy a jég a nagy Dunán is megindult. Szerencse, hogy sok viz nem jön belülről. Egyelőre nagyobb veszély nincs. A külső Dunából a szól és jég néhány hajó, - illetőleg malom roncsot hozott ma reggel. Tolnán a Duna jégmentes. Lord Cynlé. — Március 15. Báttaszéken. Báttaszék ma- gyarórzelmü honpolgárai mint a múltban, úgy folyó évben is hazafiasán megünnepelték március 15-ét, a nemzet ujjáébredósének negyvenhetedik évfordulóját. Este a „48“-vendóglőben kitünően sikerült halvacsorával fejeztetett be az ünnepély. — Felolvasás. Báttaszéken folyó évi március hó 16-án a „Kereskedelmi Kaszinó“ helyi- helyiségében dr. Boszkoviiz Mór községi körorvos ezen címmel „Fin de siódé“ igen sikerült és általános tetszésü felolvasást tartott. — Lemondás. A báttaszéki dalárda buzgó elnöke, Szániel János — miután a működő tagok a dalpróbákon többnyire távollétükkel tündökölnek — beadta lemondását, mely a választmány által elfogadtatott. — A nagydoroghi izr. hitközség folyó évi március 16-án ujonan épített iskolája s temploma javára zártkörű táncvigalmat rendezett, mely minden tekintetben igen jól sikerült. A tiszta jövedelem 50 frt 20 kr volt. Felülfizettek: Klein Lajos 2 frt, Hazai Mór 1 frt, Spiegl Pál és Izsó 4 frt, Herrák A. vasúti tiszt (Sárbogárd) 2 frt, Leitersdorfcr Aurél (Szegzárd) 2 frt, Jünker nővérek (Miszla) 2 frt, Müller Herman (Paks) 1 frt, Engel Izidor (Paks) 50 kr, Fischer Fridolin 1 frt, Kovács Zsigmond tanító 2 frt, Berger Adolf 1 frt. — Elkobzott fegyver. Kakas Márton, misz- lai lakostól a csendőrök egy kétcsövű vadászfegyvert koboztak el, mert fegyverengedélylyel Dem birt. Bucsuzás a kir. tanfelügyelőtől. A szegzárdi polg. fiúiskola tantestülete folyó hó 19-én búcsúzott el Rill József kir. tanfelügyelőtől, mely alkalommal Krammer János igazgató a következő beszédet intézte a kir. tanfelügyelőhöz: Tekintetes kir. tanfelügyelő ur! A polg. fiúiskola tantestülete megjelent tekintetességed előtt, hogy mint volt főnőkétől hivatalosan elbúcsúzzék. A tantestület ő nagy méltósága, a vallás- és közokt. minister urnák intézkedését, a mellyel tanfelügyelő urat Tolnavármegyéből elszólitotta, és más megye tanügyének élére állította, köteles megnyugvással fogadta ugyan, de nem átallja lekintetességed távozása fölött érzett őszinte sajnálkozásának is kifejezést adni. Tekintetességed rövid 2 évi itt működése alatt megnyerte mindazok őszinte tiszteletét és nagyrabecsülését, kik az egyént nem a külsőségek csalóka jelei után, hanem belső értéke szerint mérlegelik és ítélik meg. Mindazok, kik tan- felügyelő urban, mint közhivatalokban a valódi rátermettséget, hivatásszerel etet, a mu okában fáradhatatlan, ügybuzgó tisztviselőt látták, kell, hogy a tisztelet és nagyrabecsülés érzelmeivel viseltessenek iránta. Tekintetességed tolnamegyei működésének súlypontja nem a mi érdekkörünkbe esett, mert az főleg az 1891. évi 15. t. c. végrehajtása s a tanítói javadalmazási jegyzőkönyvek létesítése körül forgott; de ezen körülmény annálisinkább teszi lehetővé, hogy munkásságát páratlanul és elfogulatlanul ítélhessük meg. Tekintetességed ebbeli munkálkodásával egyrészt nemzeti és kulturális szempontokból szerzett elévülhetlen érdemeket, másrészt pedig örök hálára kötelezte a népnevelés napszámosait, annak legfőbb tényezőit: a néptanítókat. A Tolnavármegye területén létesített 50 kisded- nevelőintézet és az itt felhalmozott javadalmi jegyzőkönyvek, rengeteg gond s fáradság gyümölcsei, maradandó emlékét képezik tolnamegyei működésének. — S most ezek után engedje meg, hogy búcsuzásul, de meg mai névnapja alkalmából is nemcsak tiszteletünknek, hanem szeretetünknek és benső ragaszkodásunknak is kifejezést adva, azt kívánjuk, hogy a mindenható tartsa meg Tanfelügyelő urat még számos éven át a haza és népnevelésügy javára; kívánjuk, hogy épugy hivatalos téren, mint családi körben fellelhesse azt a megnyugvást, azt a boldogságot, melyet csak a teljesített kötelesség tiszta öntudata nyújthat. Isten éltesse! Mire Rill József kir. tanfelügyelő a következőkben válaszolt: Igen tisztelt uraira! Én azt, hiszem, nem banális frázist használok, midőn e szép beszéd után kijelentem, hogy meg vagyok hatva. Szónokuk szives volt munkálkodásomat felemlíteni. De én ezt érdemül magamnak nem tudhatom be, mert a kötelesség teljesítése, a lelkiismeretes munkálkodás sohasem lehet érdem. Két irányú működésemet emelte ki különösen a mit a kisdedóvodák felállítása és a tanitók javadalmazásának megállapítása körül kifejtettem. Itt sem tettem mást, mint amit hivatásom s lelkiismeretem parancsolt, de azt nyugodt lélekkel elmondhatom, hogy mind a kettő alapvető munka volt, melynek eredményei csak a jövőben lesznek észlelhetők. Hogy én önökkel nem álltam olyan hivatalos érintkezésben, mint a népiskolákkal, annak oka önökben rejlik, mert nem volt szükség rá, hogy ón az önök működésébe beleavatkozzam mert a hol, egy tantestület kötelességeit oly híven oly pontosan teljesíti, s a hol a vezetés oly kifogástalan, ott nem volt szükséges nekem beleavatkoznom, hogy irányítsak. Ha kijelentéseimre némi súlyt fektetnek, örömest elismerem, hogy az itteni polg. iskolát belső intenzív működésében mintául állíthatom fel. Ha körülnézek az ország sok polgári iskoláján s látom azt a széthúzást, itt meg azt a szép összetartást, melyet önök közt úgy is, mint kollegák, valamint családi életükben láttam, ki kell jelentenem, hogy az nekem végtelenül jól esett, mert ilyent még sohasem láttam. Csak arra kérem önöket, t. uraim, hogy azt az irányt, melyet működésükben eddig követtek, azt az összetartást, melynek eddig adták tanujelét, tartsák meg ezutánra is. Szükséges lesz, hogy távozásom alkalmával a jövőbe is vessek egy pillantást. Utódomban olyan tanfelügyelőt nyernek, ki élete javát az iskola falai közt élte le ki érezni tud a tanitók iránt. 0 a népoktatás terén azt az álláspontot foglalja el, hogy az ember nevelése képezi a népiskola feladatát, s ha van valami könnyebbség, a mi távozásomat enyhíti, az, hogy olyan ember kezébe kerül Tolnavármegye tanügye, a ki ugyanazon elveknek hive, a rae’yeket én tartok helyesnek; én tehát azt a bizalmat, melyet irántam tanúsítottak, számára is kikérem ; reményiem, hogy egymást meg fogják érteni. Isten éltesse önöket! A polg. leányiskola Kovácsné Nagy Lujza igazgatónő vezetése alatt, külön búcsúzott el a kir. tanfelügyelőtől. _______ IR ODALOM. ZENE. — A „HÉT“ mai számunkban közölt hirdetésére szívesen hívjuk fel olvasóink figyelmét. A magyar időszaki sajtóban ez a lap páratlanul áll a maga speciális hangjával, választékos szép cikkeivel, tekintetet nem ismerő szókimondásával, művelt ízlésével. A magyar olvasó közönség míveltségéról tesz tanúságot, hogy ezt a lapot megszerette és híven kitart mellette immár öt év óta. Bármely nagy nyugoti nemzet irodalmának becsületére válnék ez a lap, valaminthogy irói számot tennének a kontinens legelőkelőbb, legproduktivabb irói között. A napilap a felmerülő eseményekről tájékoztatja az olvasót, A HKT az események összefüggését világítja meg. Nyugodt, higgadt ítéletével fölötte áll az eseményeknek. E mellett mindig érdekes, ötletes, mulattató. Szépirodalmi részében a szine-javát adja a mai irodalmi termelésnek. Politikai részében független, társadalmi kritikájában kíméletlen, de igazságos. Annak a művelt közönségnek, mely önállóan gondolkozni tud, ez a lap nagy gyönyörűségére szolgál. Melegen ajánljuk olvasóinknak. — Milyen legyen a jó újság? A jó újság mindig olyan legyen, hogy mindenki megtalálja benne azt a mit megtudnia szükséges. A földbirtokos és a gazdaember azt várja el újságjától, hogy mindenkor gyors, jó és megbízható tudósításokat hozzon a piaci árakról, a vetések állásáról az aratás menetéről, valamint azt, hogy a napirenden levő szakkérdéseket behatóan tárgyalja. Az iparos azt várja, hogy lapja foglalkozzék ipari ügyekkel, az iparos osztály érdekeivel; kisérje figyelemmel az ipari uj találmányokat és iparkiállitásokat s hozzon mindezekről részletes tudósításokat. A kereskedő azt kívánja első sorban, hogy lapja pontos és megbízható tőzsdei tudósításokkal lássa el és foglalkozzék behatóan a kereskedelmet érdeklő minden kérdéssel. A tisztviselő óhajtja, hogy az ő sorsával is foglalkozzék a lap; a politikus pedig azt, hogy lapja az országgyűléssel és minden politikai napikérdéssel minél bővebben és minél tárgyi tagosabban foglalkozzék. A ház asszonya elengedhetlennek tartja, hogy a családhoz járatott napilap bő regényolvasmányt, valamint érdekes és tanulságos tárcaközle- mónyeket tartalmazzon, melyek sorában egy-egy jó divattudósitást is szívesen fogad. A nagy közönség pedig általában megköveteli, hogy újsága úgy híreinek gyorsasága, megbízhatósága és változatossága, mint azok gondos feldolgozása tekintetében, valamint összes publicisztikai és irodalmi közleményeivel feltétlenül modern színvonalon álljon; tájékozást nyújtson mindenről és emellett mulattasson és mulattatva oktasson. Ennyiféle követelésnek csak oly újság tehet eleget, mint a Osávolszky Lajos orsz. gy. képviselő főszerkesztő és Kossuth Ferencz főmunkatárs vezetése alatt megjelenő Egyetértés. Ez a lap úgy nagy terjedelme, mint elsőrangú munkatársainak és az egész világon szerződtetett levelezők tömege által egyedül van abban a helyzetben, hogy a közönség minden igényét kielégíthesse, miről mindenki egy-két szám áttekintése által könnyen meggyőződést szerezhet. Az Egyetértésből, mely kétségtelenül hazánk legelső rangú és legelőkelőbb napilapja, a kiadóhivatal érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot. — A magyar közvélemény mindennapi kenyere lett a hírlap. A legtáplálóbb és legolcsób valamennyi között most a „Magyar Hírlap.“ (Össze nem tévesztendő más rokonhangzásu lapokkal.) Napilapjaiuk között páratlan, mert mindig friss. Nem baktat a po'itikai események után, hanem irányítja és indítja azokat. Nem az elmúlton elmélkedik, hanem bátor szemmel a jövőbe néz. És ösz- szeköttetéseinél fogva nem csak azt tudja, hogy mi történt, hanem a legtöbbször azt is tudja, — és jeleoti — hogy mi fog törtéuni. A „Magyar Hírlap“ főszerkesztője Horváth Gyula. Felelős szerkesztője Fenyő Sándor Liberális és radikális nemcsak vezércikkeiben, hanem végig, egész tartalmában. Páratlanul bő tárcarovatát is a szabad szellem lengi át. Rendes, belső tárcaírói, akik más napilapba nem Írhatnak : Benedek Elek, Ambrus Zoltán, Bársony István, Bródy Sándor, Radó Antal, Tóth Béla, Heltai Jenő, Ignotus, Gárdonyi Géza stb. A „Magyar Hírlap“ közgazdasági részét legjobb közgazdáink, kis cikkeit legelső humoristáink Írják. Terjedelme naponkint: legalább két iv. Budapestről mindig kora hajnalban küldetik szét a
