Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-12-22 / 52. szám

1895. december 22.

Következett ezután az újonnan megválasztott tisztikar eskületétele, melynek befejezte után a főispán meleg szavakkal üdvözölte az alispánt és az egész tisztikart és ismét átadta az alispán kezébe a megye pecsétjét és pónztárkulcsokat, a főjegyzőnek pedig a levéltár kulcsait.

A tisztikar nevében ezután Döry Pál alispán, magas szárnyalásu beszédben köszönte meg a törvényhatóság kitüntető bizalmát, s körülbelül a következőket mondotta: midőn eme jelvényeket újabban ismét gondjaim alá átveszem, nem mulaszthatom el, hogy tiszttársaim nevében is őszinte köszönetét ne mondjak azon nagyrabecsült s valóban meghatóan nyilvánult bizalomért, melylyel bennünket megajándékozni kegyesek voltak.

Érzem eme megbízatás súlyát, fontosságát s a vele járó nagy felelősséget, ismerem a közigazgatás nagyfontosságu és sok ágazatu teendőit, s nem is merném elfogadni ezen megtisztelő megbízatást, ha nem volnék elhatározva, hogy minden erőmet, tehetségemet arra fogom szentelni, hogy eme megbízatásnak a legjobb akarattal és törekvéssel megfelelhessek, s becsvágyóm legszebb, legszentebb jutalmát a törvényhatósági bizottság bizodalmában fogom keresni.

ígérem, hogy e jelvények szeplőtlensógét gondosan megőrizzük, s Istenadta teljes erőnkből azon leszünk, hogy a haladási jelszavak hűséges követői, kitartó harcosaiként ismerhessen bennünket a vármegye közönsége; kéri továbbra is a törvényhatósági bizottság nagyrabecsült és eléggé soha ki nem érdemelhető bizalmát.

A zajos tetszéssel és éljennyilvánitásokkal kisért beszéd után az elnöklő főispán is meleg szavakkal köszönte meg a törvényhatósági bizottsági tagok általa nagyrabecsült támogatását és eléggé meg nem becsülhető kitüntető bizalmukat, s azon jó kívánsággal fejezte be beszédét, hogy a mindenható Isten áldja meg megyénket és hazánkat, a bizottsági tagok és tisztikarnak pedig az év befejezte alkalmából, s a közeledő ünnepekre boldog ünnepeket kíván.

A főispánnak igazi bensősóggel és melegséggel elmondott és szívből jövő óljenekkel kísért szavai után

D'óry Dénes, főrendiházi tag a következőképpen szólott: Mi is a mi szeretett és mélyen tisztelt főispánunknak a legbensőbb köszönet őszinte szavaival adózunk a jelen alkalommal is, midőn tudjuk, hogy hivatali kötelességének áldozatot hozott, mert megtámadott egészségének kockáztatása mellett volt csak képes elvégezni mai functióját; s ő is a törvényhatósági bizottság nevében kéri a mindenhatót, hogy a mi szeretett főispánunk egészségét teljesen helyreállítva mindnyájunk őszinte örömére és a vármegye díszére erőben és egészségben sokáig éltesse.

Lelkes éljenek kísérték Döry Dénes szavait, melyek lecsendesülóse után a tisztújító gyűlés befejezést nyert.

Az ülés bevégezte után a tisztikar Simontsits Elemér főjegyző vezetése alatt tisztelgett az alispánnál. Simontsits Elemér ezúttal is a legkellemesebb fetünést keltette mindenki előtt magvas szónoki beszédével, melyet valóban bevégzett, kerek- ded és magas szárnyalásu szónoki műnek mondhatunk s hatást keltő előadása is teljes összhangban volt a beszéd tartalmával.

Döry Pál, hasonló magas niveaun álló rögtönzött beszédben felelt s lelkes szavakkal fogadta a tisztikar üdvözletét; beszéde közben mindjobban belemelegedett s valóban igaz lelkesedést keltve szólott az őt szerető és mélyen tisztelő tisztikarhoz, mely kitörő éljenekkel kisérte az alispán sikerült válaszát.

Ezután ő maga vezette az egész tisztikart a főispán elé, kit a szeretet és lelkesedés hangján üdvözölt és további jóindulatát kérte a vezetése alatt levő tisztviselők részére. A főispán hasonló ben- sőséggel és jóakarattal szólott a tisztikarhoz s biztosított róla mindenkit, hogy hozzá mindenkor a legnagyobb bizalommal fordulhatnak, mert tőle tel- hetőleg iparkodik megvalósítani a tisztviselők jogos érdekeit és a legjobb indulattal igyekezik gondoskodni kívánalmaikról.

4.

__________________________________

Dé

lután 1 órakor a főispáni lakosztály ebédlőtermében hatvanöt teritékü gazdag lakomát tartott a főispán, melyen a gyönkélkedő házi ur maga is legjobb hangulatban vett részt; a pezsgő felszolgálásakor Széchenyi Sándor a szív legmelegebb hangján éltette a fiatalság irigylendő bűnében szenvedő tisztikart, kik hivatva vannak Tolnavármegye géniuszának, a szabadelvüsógnek és önzetlen munkásságnak elveit a jövőben is teljes elismerésre méltóan megvalósítani.

A főispán nagy tetszést aratott szavai után dr. Dobszay Antal pécsi kanonok, mint novicius bizottsági tag emelte poharát a megyének európai műveltség színvonalán álló törvényhatósági bizottságára. Döry Dénes a megye közszeretetben álló, rokonszenves alispánját Döry Pált, nagy hatást keltő toasztban köszöntötte fel. Döry Pál alispán, a tőle megszokott sikerült beszédben üdvözölte a megye két legújabb föszolgabiráját, Perczel Bélát és Nagy Istvánt, Totth Ödön a főispánra és a régi megyei tradíció fenntartására emelte poharát. Bern- rieder József, ki a törvényhatósági bizottság ma is örvendetes módon nyilvánult szellemére reflektálva, meleg szavakkal éltette ezen szellem egyik lelkes ápolóját, s a megyebizottság nagyérdemű vezetőjét: Döry Dénes főrendiházi tagot. Döry Dénes és Döry Pál, Dobszay Antalra, a bizottság legújabb és mindenki által megkedvelt tagjára ürítették poharukat; Boda Yilmos, az autonom köz- igazgatás fennmaradása iránt kifejezett óhaja kapcsán megyénk közszeretetben és tiszteletben álló főispánját éltette, valamint Pál József, dombóvári urodalmi felügyelő is Tolnavármegye Isten kegyelméből való érdemekben gazdag fejére ürítette poharát. Utánuk pedig Simontsits Elemér főjegyző mondott nagy tetszést arató toasztot, valamint Nagy István főszolgabíró és dr. Kertész Lipót újonnan megválasztott járás orvos, ez utóbbi dr Hangéi Ignác főorvosra, a megye egészség-ügyének őrére.

A pompás hangulatban lefolyt lakoma 4 óra után végződött, s ennek befejezése után Döry Pál alispán kalauzolása mellett Dobszay Antal kanonok, több bizottsági taggal megtekintette a róm. kath. ovodát és gyermekmenhelyet.

— Az uj szolgabirák beosztása. Az'eddigi megállápodás szerint, Sörös. József, központi szolgabiró Tamásiba, Bajó János, újonnan megválasztott szolgabiró pedig Dombóvárra helyeztetett; a központi járásban tehát még egy szolgabirói állás vár betöltésre.

— A vármegyei tisztviselői nyugdíj választmány a vármegye székházában folyó hó 23-án délelőtt fél 12 órakor Döry Pál alispán elnöklete alatt ülést tart.

— A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány folyó évi december hó 23-áu délelőtt 10 órakor folyó ügyek elintézése céljából Döry Pál alispán elnöklete alatt választmányi ülést tart.

— A Styrum-Lymburg-féle alapítványra felügyelő választmány tegnap délután 3 órakor, Döry Pál, alispán, elnöklete alatt ülést tartott.

— Uj szabályrendelet. A „Tolnavármegyei tüzoltótestületek szövetségének segélyezéséről“ szóló megyei szabályrendelet kézbesittetett már az összes községeknek a főszolgabiróságok utján. — A szabályrendelet szerint minden község 1000 lé- lekszámig 1 frt, 1000—4000 lélekszámig 2 frt, 4000—10,000 lélekszámig 3 frt, 10,000 lélekszá- mon felül levő községek pedig óvenkint 4 frtot tartoznak a tüzoltószövetség segélyezésére fordítani. A szabályrendelet 1896. január 25-én lep érvénybe. A tüzoltószövetség működése felől a törvényhatósághoz óvenkint jelentést tenni tartozik.

— Kivételes nősülési engedélyek. A honvédelmi miniszter a védkötelezettség fenntartása mellet kivételes nősülési engedélyét adott-: Tóth Lajos kónyi, iíj. Tóth István, bátai, Potzner Jakab börzsönyi, ifj. Panta György kisvejkei, Pácéit György paári, Nyulász Mihály szakályi, Neidert János n.- székelyi, ifj. Neumann Adám varsádi, Brettner Pé- jer szakadáthi, Kalán János őcsényi, ifj. Kehi Péter görbő-belecskai, legifj. Kenyeres István őcsényi, Müller György bátaszéki, Marton János bátai, Maroth Mihály paári, May Gáspár izményi, Schrott Jakab grábóci, Tóth János bátai, ifj. Abel Henrik kalaznói, ifj. Ángyó Sándor bátai, ifj. Bare János izményi, Thész József bátaszéki lakosoknak.

_________tolnavArme&yr________

A „TOLNAVÁRMEGYE“ karácsonyi ajándéka.

Lapunk fennállása óta elvünk és törekvésünk mindenkor az volt, hogy olvasó közönségünk igényeit teljes mértékben lehet kielégítsük. E célunk követésében nem kíméltünk sem fáradtságot, sem pedig anyagi áldozatot.

Meghonosítottuk Szegzárdon a rendkívüli kiadások intézményét, ami által olvasóinkat a kiváló fontossággal bíró, közérdekű eseményekről a napi lapokat megelőzőleg értesítjük.

Ezúttal Herczeg Ferenc kitűnő lapjának, az „Uj Idők“-nek, eme előkelő szépirodalmi és művészeti képes hetilapnak karácsonyi — ünnepi — számával kedveskedünk t. előfizetőinknek.

Múlt évi karácsonyi ajándékunk az „Or- szágvilág“ volt, az előtt a „Hét,“ most az

„Uj Idők.“

Az „Uj Idők“ karácsonyi száma választékos és gazdag tartalmával, ami terjedelmes lapunkkal együtt, az olvasmányok bő halmazát adja a „Tolnavármegye“ t. olvasóinak.

Technikai akadályok miatt nem csatolhatjuk az „Uj IdŐk“-et mai számunkhoz, hanem helybeli előfizetőinknek a holnapi napon fogjuk külön kézbesíteni, mig vidéki előfizetőink részére majd jövő heti számunkhoz mellékeljük.

Az „Uj Idők“ karácsonyi számának tartalomjegyzéke :

Költemények : Szabolcsira Mihálytól, Móra Istvántól, Coppétől, Armand Sylves- tertől, elbeszélések: Herceg Ferenctől, Sza- bóné Nogáll Jankától, Hákosi Viktortól, Bársony Istvántól, alkalmi közlemények és tanulmányok: Beöthy Zsolttól, Rákosi Jenőtől, Alexander Bernáttól, Kálnoki Izor- tól, apróságok: Bródy Sándortól, Tábori Hóberttől, Beöthy Lászlótól, Tntsek Annától, Sebők Zsigmondtól, Mikszáth Kálmántól, képek : Ujváry László, Neogrády, Böhm I., Horke, Mühlbeck, arcképek stb. Végül a gyermekeknek „Az én Újságom“ gyönyörű karácsonyi száma.

Hírek.

— Boldog ünnepeket kívánunk igen tisztelt olvasóinknak és munkatársainknak.

— Személyi hir. Szerényi Kálmán budapesti kir. főügyész helyettes e hó 17-ón városunkba érkezett s hivatalos vizsgálatot tartott a kir. ügyészségnél és fogháznál. Mindkét helyen a legnagyobb rendet és pontosságot tapasztalta és KrcsmariJc Pál kir. ügyész előtt teljes elismerését fejezte ki. Szerényi a mai napon hagyja el városunkat.

— A pécsi püspök állapota csaknem változatlan. Gyógyulásához nincsen remény és a katasztrófa minden órában bekövetkezhetik. A püspök na- pönkint levest, becsináltat, pecsenyét vagy vizezett bort vehet magához, ha jól aludt, még szivarra is rágyújt, de érdeklődését mi sem kötheti már le. Csak itt-ott intéz egy-egy kérdést környezetéhez, Sik dr. kezelő és Pasitzky főorvos konzultáló orvosához, de a felelet alig érdekli és apatikusan dől vissza karosszékébe. A betegség rendkívüli módon elgyengítette, hogy még bottal is alig képes járni. Bátyja Dulanszky Adolf püspöki józságkormányzó az éjjeket csaknem kivétel nélkül a nagybeteg püspöknél tölti, ki csakis a gondos ápolásnak köszönheti, hogy ily sokáig képes a romboló, gyógyithat- lan betegségnek ellentállni. De határa van ezen el- lentálló képességnek is és azért el lehetünk rá készülve, hogy hamar gyászba borul a pécsi egyházmegye. A fejedelem napjai számlálva vannak. A püspöki rezidenciába igen sok magas és legmagasabb helyről érkeznek kérdezősködések Dulanszky Nándor dr. püspök állapota felöl és mindenhova csak azon választ küldhetik, hogy a püspök állapota reménytelen.

— Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter br. Jeszenszky Károly végzett jogászt miniszteri fogalmazógyakornokká nevezte ki.