Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-01-13 / 3. szám

1895. január 18.

TOLNAVÁHMEGYE.

5.

volna az 5 liter bort megfizetni. A helyett azonban valami ürügy alatt a korcsmából megszökött. Mészáros meg utána, s midőn utói érte, botjával hátulról úgy főbe kólintotta, hogy Kovácska eszméletlenül összeesett. A vizsgálat ez ügyben folyik.

— Elfogott betörő banda. A múlt héten Duna-Földváron egy éjjel több helyen történt betörés. így Horváth Mihály gépésztől 3 géptengelyt 3 puskát s egyéb dolgokat, több házból házi szereket, baromfit, ruhaneműt s sok más mindent elloptak. A csendőröknek sikerült a tetteseket Stojka János (cigány), Ágnes Ferenc, Révész Mihály s Nagy János ottani lakosok személyében kinyomozni, kiknél a lopott tárgyak egy részét, a min t. i. még túl nem adtak, megtalálták. Letartóztatták és átadták őket a dunafoldvári kir. járásbíróságnak.

— Csőd. Krausz Ármin fia gvönki cég ellen a szegzárdi kir. törvényszék elrendelte a csődöt. Csődbiztos: ifj. Závody Albin kir. törvényszéki biró, tömeggondnok: dr. Steiner Lajos ügyvéd, helyettes tömeggondnok: Gruber József gyönki ügyvéd.

VIDÉK.

— A tolnai csónakázó egyesület tagjai közé felvette Háy Ede tolnai káplánt.

— A dunafoldvári önkéntes tűzoltó-egylet 1895. évi február hó 2-án az „Egyenlőségi kör“ helyiségeiben a tűzoltó mászótorony építési költségeinek fedezésére tombolával egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Táncrendezők : Bernáth Mihály, Borovitz Mór, Engl Gyula, Hannig Nándor, Hercog József, Krátky József, Krátky O-zkár, Korból György, Lindinger László, Murin Aladár, Müller Gyula, Rafael Leó, Rotter Arthur, dr. Schober László, Smettana Arthur. Beléptidíj személyenként 2 korona. Családjegy 5 korona. Kezdete 8 órakor. Fetúlfizetések a jótékony célra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A meghívó másra át nem ruházható.

— Báttaszéken a >Polgári Casino« folyó évi január hó fi án tartotta évi tisztújító közgyűlését. Megválasztattak elnöknek: Dóinyei Ferenc, alel- nöknek: Rüll Nándor, igazgatónak: Wallner Gyula, pénztárnoknak: Máyer István (földmives), könyvtárnoknak: Beszedits Lajos és jegyzőnek, — miután JoÓ Károly ezen tisztséget elfogadni vonakodott — ismét Kopári Gyula káplán. Választmányi tagoknak pedig : Bauer Antal, dr. Kovács Bálint, Kleiszner György, Herbeck János, Teringer Antal, Góczy N. János, Gyomlay Kálmán, Szániel János, Haimann József (bognár), Beszedits Ödön, Bajomi Vilmos és Pártos Gyula választattak meg. Póttag lett: Máyer Ignác, Máyer Alajos és Hóhmann József.

— A báttaszéki önkéntes tüzoltó-testület ma, január 13-án délután 2 órakor tartja a belvárosi községi népiskola egyik tantermében évi beszámoló közgyűlését.

— A báttaszéki dalárda folyó évi január hó 8-án tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy február hó első felében az egyleti pénztár javára zártkörű táncestélyt rendez, melyre a meghívók legközelebb szétküldetnek. Ezen estély igen sikerültnek ígérkezik, mert a rendezőség jó kezekbe van letéve.

— Hitközségi gyűlés. Báttaszéken az izr. hitközség a tagok rendkívüli részvétele mellett folyó évi január hó 6-án tartotta évi közgyűlését. A hitközség általános óhaja az volt. hogy a szeretett elnökét, Pollák Ármint, úgy pénztárosát dr. Stark Gusztávot ismét megválasztja, de miután ezek jelzett tisztségüket újból elvállalni nem akarták, ennélfogva a választási elnök Spitzer Salamon, megejtette az uj választást következő eredménnyel: elnök lett: Pollák Adolf, pénztáros: Zucker József, ellenőr : Spitzer Salamon. Chevra-Kadischa elöljáróknak pedig Boszkovitz Ármin és Hirsch Gyula választattak meg.

— Kaszinói közgyűlés. A báttaszéki „Kereskedelmi kaszinó0 folyó hó 6-én tartotta évi közgyűlését. Első tárgyul a „beszámolás“ lévén kitűzve, ehhez híven Schuler József egyleti jegyző az elnök megbízásából leszámolás alá vette az egyletnek nemcsak anyagi, de szellemi állapotát is, és elsősorban ez utóbbit is annál szívesebben — mint mondá — mert erről csak jót és dicséretest konstatálhat. Kiemelte az egyetértést és zavartalan békét, melyek mint aranyszál húzódtak az egyleti élten' át. Második tárgyul a tisztujitás volt kitűzve. Ez Spitzer Salamon korelnök és Schuler József körjegyző vezetése alatt folyt le a legszebb rendben; eredménye a következő: elnökül újból Schvurcz

Samu, alelnöknek Pollák Adolf, igazgatónak Fischer Márkus; p inztarnoknak Hirsch Gyula, könyv- tárnoknak Hoffman Jakab és jegyzőnek ismét Schuler József — ki ezen egyletnek már e minőségében 20 óv óta tett elismerő szolgálatokat— választattak meg. Választmányi tagok lettek: Pollák Armin, Boszkovitz Armin, Fischbách Lőrinc, Zucker József, Sehvarc Mátyás, Mayer Gusztáv, Rozner Béla, Spitzer Salamon, Veisz Béla, Lőwy Jakab, Mittveg Henrik és Schvarc Gáspár. Póttagok: Szorger Salamon és Spiegel Henrik. Számvizsgálók: Engel Mór, Fischer- Albert és Szélig Gáspár. — Ezzel az ülés feloszlott.

— Olvasóköri gyűlés. A báttaszéki „Polgári Olvasókör“ ez év január hó 6-án tartotta rendes i közgyűlését, és a következők lettek a tisztikarba megválasztva : Elnöknek: Libhauszer István, alelnöknek : Gehring Márton, igazgatónak: Volf Miklós, pénztárnoknak: Kammermann Máté, jegyzőnek : Schuler József. A választmányba beválasztva lettek : Rull János, Schancenbacher József, Liebhauser Antal, Róhr György, Góczy N. János. Schmidt Orbán, Schvartz Ignácz, Scbvartz József, Ritter Bálint, dr. Stark Gusztáv, Szugfil Péter és Müller Antal. — Póttagok: Schancenbacher Gáspár, Gundrum János és Pillér Mátyás.

— Ozorán, 1894. Szilveszter estéjén Neumann Margit kisasszony és fivére Neumann Miksa 8. oszt. gimnáziumi tanuló hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendeztek.

Ez alkalommal jegyeiket megváltották : főtisz- telendö Novák József plébános 2 frt. Schwarcz Sándor 50 kr, Marcsa Sándorné (Nagy-Szokoly) 1 frt, Saller Sándor 1 frt, Jungnickel Ferenc huszár- kapitány 1 frt, Weinmaún Alfréd intéző 1 írttal.

Felültízettek pedig: Braun Sándor, Raisz Károly, Molnár Lajos, tisztelendő Pintér Károly, Schobl Frigyes, Wolf János, Lojdolt János, Dupp Antal, Nóvery Árpád. Vireigl Ignác, Rosenspitz Lipót, Vireigl Jenő, Farnek Kálmán, Major József (A.- Alap), Rosenspitz Adolf Klánik Béla 50—50 krt, Takács Jánosnó (Budapest); Krezler Antal 20—20 krt és Gubcsó János 1 frtot.

Fogadják a közreműködő műkedvelők, valamint azok, kik filléreikkel az anyagi sikerhez hozzájárultak és kik általában az estély sikerének előmozdításában közreműködlek, a szegény iskolás gyermekeink nevében is köszönetünket.

Lesujabb.-A-Z -uj kormány,

Budapest. (A „Tolnavármegye“ eredeti távirata. Felad, szombat d. u. 6 óra. Érk. 7 ó. 10 p. Saját tudósítónktól).

Beavatott politikai körökből vesszük a következő távirati értesítést:

Bánffy Dezsőnek, két tárca kivételével, sikerült ma estig a kabinetet összeállítani.

Miniszterelnök és belügy: Bánffy Dezső báró.

Honvédelmi miniszter: Fejérváry Géza báró.

Pénzügyminiszter: Lukács László

(mostani államtitkár).

Földmivelési miniszter: Festetits Andor gróf.

Horvát miniszter: Josipovits Imre.

Igazságügy miniszter: Erdélyi bándór.

Ö Felsége személye körüli miniszter: Jósika Samu báró.

Ezen hét miniszter kineveztetése bizonyosnak mondható.

Kereskedelmi miniszternek (Hieronymi nem vállalja el), Perczel Dezsőt és Ludwig Gyulát, közoktatásügyi miniszternek pedig (Eötvös nem fogadja el) Bosner Ervin báró mármarosi főispánt emlegetik.

A képviselőház elnöke: Szilágyi Dezső.

A kabinetet még a szabadelvű pártban is átmeneti jellegűnek tekintik.

A Bánffy kabinet teljesen fenntartja a Wekerle kabinet programm- ját.

Bánffy Dezső báró 1843. október 28-án Kolozsvárott született, a hol gimnáziumot és jogot végzett; majd Berlinbe és Lipcsébe utazott, az egyetem látogatása céljából, főleg az államtudományokkal foglalkozván. 1864-ben nagyobb külföldi utat tett. 1869-ben Belső-Szolnok megyében balközépi programmal fellépett képviselőjelöltül, de a Deák-párt győzött. 1872-ben újra fellépett, de a

mandátumot 7orma Károly, ekkor főispán nyerte el. 1875-ben csatlakozott a fúzióhoz, követve 7isza Kálmánt, ki meghívta Bánffyt Szolnok megye fö- ispáni székebe, egyszersmind kinevezvén Kővárvi- deke főkapitányává. A megyéknek 1876-ban eszközölt kikerekitésénél az egyesült Szolnok-Doboka megye kormányzását vette át. Ugyancsak 1875-ben megválaszt itott a főrendiház jegyzőjévé, mely tisztet a ház átalakításáig megtartá. Ekkor választás utján lett örökös tagjává. 1879-ben létrehozta a deési nagyszabású általános kiállítást. 1881-ben adta át a közforgalomnak az általa megteremtett szamosvölgyi vasút apah:da-deési vonalát. 1883-ban Besztercze-Naszódmegye főispánjává is kinevezte- ■ tett, Deósen nyomdát, lapot, sok egyesületet hozott létre. Számos hivatala és tiszte közül kiemelendő, hogy elnöke a szamosvölgyi vasut-társulatnak, tagja az országos közmunka tanácsnak, a kisbirtokosok országos hitelintézete felügyelő bizottságának, a deési műkedvelő-társulat igazgatója, a szolnokdobkame- gyei nemzeti színház-társulat elnöke, Szamosujvár díszpolgára, a besztercei ev. ref. egyházközség tiszteletbeli és az ev. ref. egyház erdélyrészi kerületének valóságos főgondnoka stb. Föispánsága 10 éves jubileuma alkalmával ő felsége a Lipótrend lovagkeresztjével díszítette fel. 1891-ben a főispán- ságról lemondott; 1892-ben a szilágy-soralyói kerületben megválasztatván, a képviselőház többsége az elnöki székbe ültette. Elnöksége alatt kapta a valóságos belső titk. tanácsosi méltóságot.

IRODALOM. ZENE.

A legszellemesebb lap.

A tővárosi lapok konkurrenciája óriási. Valahányszor egy-egy uj lap jelenik meg, a hitetlenek miudég hitetlenül csóválják a fejüket, hogy honnan tud ez előfizetőket szeivzni. Es mégis szerez, mert ! egy-egy uj érdekes lap teremt magának mindég uj közönséget.

Csak azon fordul meg a dolog, hogy van-e a szerkesztőnek elegendő intenciója ahhoz, hogy tudjon valami újat, érdekeset teremteni. Persze, hogy chab- lonszerü és unalmas uj újságért senki sem fogja ott hagyni a régi jó lapját és ez oka annak, hogy egy csomó uj vallalat nem tud sehogy sem prosperálni. Ekkor azután az első dolog szidni a közönséget, amely nem karolja fel a vállalatot. Pedig a szegény közönségnek igaza van. Helyes és jó érzéke van a magyar közönségnek arra, hogy a rossz dolog ne érdekelje, jellenben a jó és érdekes ujitás iránt rokonszeuvvel viseltessék és azt támogassa. Legalább azt mutatja az óri isi érdeklődés, melylyel a magyar közönség az ő legrégibb szépirodalmi napi lapjának a „Fővárosi Lapok“-nak átalakulását és megbövitett újabb alapokra való fektetését fogadta.

De hát ezt az érdeklődést nem is lehet csodálni. Az uj szerkesztő: Porzsolt Kálmán maga köré gyűjtve a mai magyar irodalomnak úgyszólván minden számottevő munkását — nap nap után olyan lapot ad a közönségnek kezébe, mely teljesen kon- kurreneián kívül áll. Napról-napra újabb meglepetéseket szerez, érdekes irodalmi és politikai csemegékkel látja el a lapot, a legteljesebb francia leleményességgel, anélkül, hogy a nemzeti talajt kieresztené a lába alól s anélkül, hogy nemzeti jellegét elvesztené a lap. Az irodalmi s művészeti körökben, a kávéházakban s a legelőkelőbb társasá- ’ gokban nap nap után eseményszámba megy a lap minden egyes száma, melyben amellett, hogy a szép- irodalmi rész egy nap is annyit, sőt többet foglal magában, mint akármelyik szépirodalmi heti lapban — hát amellett telve van az aktuális események szellemes, könnyed, és irodalmi értékű feldolgozásával.

A „Fővárosi Lapok“ újjáalakításának rövid ideje alatt is, december 15 ika óta, mióta terjedelme politikai tartalommal is megbővült, teljesen kiérdemelte azt a címet, melyet adtak neki: az ötletek újsága címét. Mindjárt első számában pompás ötlet volt adni a király ama tollának hű mását, melylyel az egyházpolitikai törvényjavaslatokat szentesitette. Karácsonyi mellékletül pedig a legkiválóbb magyar Íróktól közölt egy csomó kis színdarabot, melyeket a családokban otthon, pompásan elő lehetett adni. A „Műkedvelők színházáénak (ez volt a lap karácsonyi mellékletének a cime) akkora kelete volt, hogy a megjelenés napján a déli órákban már a főváros egy elárusító helyén sem lehetett kapni egy karácsonyi számot sem.

És az is kitűnő ötlete volt a lapnak, mikor üres és elcsépelt reklamhirdetések helyett, teljesen a fővárosi színházak szinlapjainak mintájára és ugyanazokkal a betűkkel, csalódásig hű szinlapokat nyomatott, melyeken az előadó személyek neve helyett a lap munkatársainak neve szerepelt. A „Főrárosi Lapok“ szinlapjának kiragasztása napján az egész főváros ezekről az ötletes sziulapokról beszólt, s egyes szinlapok előtt valóságos csoportosulásuk voltak. Most legutóbb pedig a farsang kezdetére, Vizkereszt vasárnapjára, egy a magyar literaturában páratlanul álló számmal kedveskedett olvasóinak. A lap külön mellékletkép adott egy illusztrált táncrendet melynek minden számát a magyar irodalom jelesei Írták. A csárdást: Agai Adolf, az első négyest: