Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1894-12-30 / 1. szám

1894. december BO. TOLNAVÁRMEGYE. 5. Ferenc 1 frt, Walner 30 kr, dr. Kovács 30 kr, Kopári 30 kr, Kuli Nándor 1 frt, Fischer Albert 20 kr, Szániel János 30 kr, Tafner János 30 kr, Góczy 30 kr, N. N. 50 kr, Tiringer Mátyás 30 kr, N. N. 50 kr, N. N. 30 kr, Pápay Gézánó 20 kr, Dörnyei 20 kr, N. N. 30 kr, dr. Kovácsné 30 kr, Starkné 50 kr, Boszkovitz Kóza 30 kr, N. N. 30 kr, Boszkovitz Mérné 30 kr, N. N, 1 frt, Partos 20 kr, Enhardt 40 kr, Mayer Gusztáv 40 kr, N. N. 40 kr, N. N. 20 kr. Angyalffy Imrénó 30 kr, Kunczer Ferenc 20 kr, Sármáz György 20 kr, Lindner Károly 40 kr, Ösztreicher Samu 20 kr, Pollák Jakab 30 kr, Lőwy Jakab 20 kr. Legújabb. A kormány-válság. Politikai körökben kitünően értesült előkelő helyről vettük, lapunk zárta előtt Budapestről a következő express tudósítást: Itt a helyzet olyan titokszerü, hogy most, de még a legközelebbi napokban sem még senki nem tudja: „wer der Koch und wer der Kellner ist?“ Azért miniszteri lisztéről ma még szó sem lehet. Eltelik bele 8—4 nap, amig ezzel tisztában leszünk; mert a Felség meghallgatja ugyan a meghívottakat, de a maga részéröl senki előtt nem nyilat­kozik. Majd ha mindenkit meghallgatott, fogja akaratát nyilvánítani, hogy kit biz meg a kabinet alakításával. Ezek között első he­lyen áll: Széli Kálmán, Bánffy Dezső és Khüen-Héderváry. A kihallgatások után a fúzió sincsen kiárva a 67-es alapon álló összes elemek között, mert a Felség a ki- hallgatottak előtt a 67-es alap sértetlen fen- tartása mellett igen nyomatékosan nyilatko­zott. Ha a bukás nem is volt, de a válság megoldása teljesen parlamentáris lesz. Mivel töltsük el a téli estéket ? A vidéki embernek nem csekély gondot okoz, hogy miként töltse el az annyira unalmas hosszú tód estéket. Jó szolgálatot vélünk tehát olvasóink­nak tenni, midőn megkíséreljük ez iránt tanácscsal szolgálni. — A legcélszerűbb egy jó napilap jára­tása. Egy ilyen lap, mig egyrészt alaposan értesít bennünket minden politikai eseményről, a gazda és iparosnak minden őket érdeklő kérdésben szak­szerű tanácsokat ad, és igy ismereteiket bővíti, másrészt kitűnő tárcái, válogatott regényei és egyéb szépirodalmi cikteüvel a család minden egyes tag­ját hasznosan szórakoztatja. A lap megválasztásánál pedig a következőkre legyünk figyelemmel: a lap legyen jó, legyen a mellett olcsó és a hírlapirodalom terén most már általánosan divó szokás szerint előfizetőinek minél több kedvezményt nyújtson. Mindezen kivánalmaknak valamennyi napilap között leginkább a dr. Fenyvessy Ferenc főszer­kesztése alatt álló „MAGYAR ÚJSÁG“ politikai és közgazdasági napilap (Budapest, Granátos-utca 1. sz.) felel meg. Ezen' lapot a legkitűnőbb erők szerkesztik, összeköttetései minden irányban a legközvetlenebb és igy információi mindenkor a legmegbízhatóbbak. Kitűnő tárcái általános elismerésben részesülnek és egyéb rovatai is irodalmi niveaun állanak. Állandó két regénye pedig mindig- kedvenc- olvasmánya a nagyközönségnek. E mellett kiállítása sem hagy kívánni valót és naponként legalább 16 oldal terje­delemben jelenik meg. E lap. a legolcsóbb politikai napilap, a meny­nyiben előfizetési ára: egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt, és 1 hóra 1 frt. — E lap nyújtja olvasóinak a legtöbb kedvezményt, a meny­nyiben a, 1. minden előfizető mindenkor annyi kötet kitűnő regényt kap INGYEN, a hány hóra az elő­fizetést beküldötte, 2. ingyen kapja a „Budapesti Látogatók Lapja“ című díszesen illustrált havi folyóiratot, 3. minden fél és egész éves előfizető játszik a „Magyar Újság“ sorsjegyeire,^ melyek évi főnye­reményei 14 millió koronát képviselnek. A sors­jegyek jegyzékét kívánatra minden előfizető meg­kapja. Ma ezen lapra előfizetnek, csekély kiadás mellett tömérdek kedvezményhez jutnak, s a mel­lett meg lesz oldva a nehéz kérdés is, hogy mivel töltsük el a téli estéket. — Ötszáz független gazda bizalma. A ma­gyar napi sajtóban páratlan annak a bizalomnak a megnyilatkozása, a melyben a «Hazánk* napi­lap nemrég részesült. — Az ország legelőkelőbb földbirtokosai, bérlői és gazdái jöttek össze, több mint 700-an Budapesten az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület közgyűlésére, hogy szemben az egyesület ministeri tisztviselő és idegen érdekkörö­ket szolgáló tagjai által rendezett „pucscsal“, visz- szaválasszák gr. Dessewffy Aurélt az egyesület el­nökévé. — Ez fényesen Sikerült is, amennyiben gr. Dessewffy 590 szavazatot kapott. — A közgyűlést nagy, 500 teritékü lakoma követte, a melyen Far­kas Ábrahám, gömörmegyei nagybirtokos indítvá­nyára egyhangúlag üdvözölték a «Hazánk» napi­lapot és magukévá tették a lap által kezdeménye­zett agrár-politikát és felhívást intéztek az ország egész gazdaközöuségéhez, hogy a lapot támogassa. A felhívást a i Hazánk* karácsonyi számában tette közzé körülbelől 400 előkelő magyar földbirto­kos fényképezett aláírásával. — A Hazánkc napi­lap, mely egyetlen a magyar politikai napisajtóban, a mely a magyar földnek, a magyar földmivelő nép­nek védi érdekeit és követel részükre érvényésülést a magyar politikában, nemcsak ezen a téren vívott ki rövid fennállása alatt az egész országra kiható eredményeket, de egyéb gazdag tartalmában is, a melynek minden közleménye az igazság és tisztes­ség érdekében iratik. — A lap előfizetési ára: egy évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr. Kiadóhivatal Budapest, Köztelek. IRODALOM. ZENE. nünk a hazaszeretet tüzét; Vágó Páléval, aki a ma­gyar népélet megörókitője és most is egy kedves jelenetet mutat be a faluból, úgy hogy érezni vél­jük a mezőnek felénk csapó egészséges üde illatát. Van tehát már magyar család, jó Frankenburg bácsi, mert ha nem volna, mire való lenne ez a fé­nyes kiállítású családi lap? Van erős és hatalmas magyar irodalom, magyar művészet és van bizonyára magyar olvasó közönség is, a melyről te skeptikusan jegyezted meg előfizetési felhívásodban: „Barátaim azt állítják ugyan, hoyy a lőcsei kalendáriummal ki volna elégítve a magyar olvasó közönség olvasási szükséglete, de lehet, hogy barátaim mégis csak té­vedtek?“ Igenis tévedtek, mert van nagy magyar olvasó közönség, amely szereti és felkarolja azt, ami eredeti, friss, finom és előkelősége dacára nép­szerű. Bizonyítók erre nézve az „Uj Idők“. SZERKESZTŐI POSTA. — Uj évi beköszöntő. A vers rossz, tehát nem kö­zölhető. — Gazdasági bajaink. Közölni fogjuk, de most nem egészen aktuális. — Kihúzott sorsjegy. Egy fővárosi banküzlethez tes­sék fordulni, mi nem foglalkozhatunk az ön sorsjegyeinek nyilvántartásával. — B. u. é. k. Még nem jött ki a divatból. meghaltak Szegzárdon f. é. december 23—30-ig. — Uj idők. Ha tudni akarjáeok, mily nagyot haladt nemzeti kultúránk kerek ötven esztendő alatt, nem szükséges, hogy végig lapozzátok e fél- század történetét. Van ennek más mértéke is. Te­szem, ha összehasonlítjátok a Frankenburg által szerkesztett, 1845. január elsején megjelent „Élet­képek“ első számával. A kinek szeme van és ér­zéke ilyesmi iránt, az belátja azonnal, hogy mily óriási, csaknem megmérhetetlen a haladás. Franken­burg lapjában nincsenek képek, mert még nem létezik magyar festészet. — Az „Életképek“-ben nincs szó könyvekről, mert alig van még magyar irodalom. A lap külső kiállítása szegényes, mert a technika még csak a kezdet elején áll. Társa­dalmi élet, színészet, képzőművészet, divat hiány­zik belőle, mivelhogy mindezeknek híjával volt meg akkor á magyar! Ez volt a kiindulási pont, néz­zük már most, mit mutat a vége felé járó félszá- zad ellentétes pontja. Itt van előttünk a magyar időszaki irodalom legújabb terméke, a Herczeg Fe­renc szerkesztése mellett, Singer és Wolfner ki­adásában megjelenő „Uj Idők„ cimü szépirodalmi hetilap. Már a borítékon is megakad tekintetünk: gyönyörű nőalakot mutat, amely mosolygó bájjal nyújtja felénk az Uj Időket. Karlpvszky Bertalan rajzolta és mintha maga a magyar festészet mú­zsája ajánlaná a közönségnek ezt a lapot, a mely hivatásának tekinti, hogy az irodalom mellett a művészetet is felkarolja. A címlapon túl követke­zik, amit a szerkesztő az olvasónak mond, s megint csak visszatérünk az öreg Frankenburg bácsihoz, hogy elmondjuk neki: „Amit te csak álomként lát­tál magad előtt, az beteljesült. 'Van már magyar család. Te nem merted hinni, hogy lesz, úgy be­szélsz még róla, mint valami utópiáról, s ime ez a család már társadalmat is alakit. Sőt akadt már közlönye is, amely szuverén akaratát világgá hirdeti. Felkarolja a régi erőkből örökölt nemzeti tőkét, a faji sajátosságot, a hagyomáuyt, hajlamot és tehet­séget s beilleszti az uj idők modern keretébe. Szó­val jó öregünk, van már magyar család, magyar ‘-«Halom és művészet. Tekints bizonyítékát. Aztán társadalom, magyar az „Uj Idők“-re és következnek az eg magyar irói gárda 1 vegyenek az „Uj köztük egy, a ki n jó Frankenburg bi gondolatra jutottál irodalmi heti lapot ünnepeljük félszázi tosulnak a ma jelt czeg Ferenc, Kened Wemer Gyula, . tehetség. Hanem t mert hisz. jeles csodálkozásodat k és az „Uj Idők“ nem tudtak még, ditottad. Ha volt . nak bizonyára n a külföldön tartt . tői népével, nem nem is törődvén nagy nyomorba* mint palyatévess az „Uj Idők“ e vei találkozunk, pompás cimkój aki „Ufols szer regényt festett dicsőségnek laj télén hőst“ és nyék. A hatalmas eljöttek, hogy részt ;ási ünnepén. Van öltő volt, mikor te, rallatlanul vakmerő , egy magyar szép- ijda János és most iát. Körülte csopor- szátk Kálmán, Her- t Sándor, Endrődi S. . és sok más kiváló a bámulnál annyira, te idődben is. Ami gyönyörű rajz volna Ilyesmiről csakugyan iletképek“-et megin- jen magyar festő, an- volt a neve és vagy )1 minden érintkezós- aak sajátosságait, tán pedig itthon tengődött iból ki volt küszöbölve ra tért ember. S most íban mennyi jeles nóv- Bertalanéval, a ki a Margitay Tihamérével, képében egy bájos kis mrikével, aki a nemzeti egy alakot, egy „név- nk, hogy felszítsa ben­Pere József 2 hó, veleszületett gyengeség. Hann Jené 2 hó, görosök. Angyal Dánielné 50 év, bélrák. Szegzárdról indul reggel 7 óra 10 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perekor Szegzárdról indul déli 12 óra 02 perekor, Budapestre érkezik este 7 óra 15 r Budapestről indul délután 2 óra 20 perekor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 N Y I L T T É R: Aranyozás! Alulírott van szerencsém a nagyérdemű kö­zönség becses tudomására hozni, hogy a mai nap­tól kezdve, jövő évi február hó 28-ig bezárólag mindennemű aranyozó munkák készítését és pedig: tükör- és képkeretek, disz és fény- üzési cikkek, címerek és cimtáblák valódi és fémaranynyal való aranyozását; függő- és álló-lámpák bronzirozását, különösen pedig: üveg-cimtáblák és üveg-táblácskák készíté­sét, irodák és magán-lakások számára elvál­lalok. Az ezen téren való jártasságom azon re­ményre jogosít, hogy jutányos és pontos kiszolgál­tatásommal a nagyérdemű közönség megelégedé­sét ki fogom érdemelni. Valódiságért és tartósságért a legmesszebb menő jótállást vállalok. Tisztelettel Grrüziberg; Grábor utóda: FRANK. J. Szegzárd, Orvos-utca 600. saját (ezelőtt Grünberg) ház. * E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal — a S z e r k. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2211. sz./v. 1894. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbiróság 1894. évi 1533. számú végzése következ­tében dr. Leopold Korúéi ügyvéd által képviselt Tolna­megyei takarék és hitelbank javára Kis G. Péter bátai lakos ellen 500 frt és jár. erejéig foganatosított ki­elégítési végrehajtás utján le- s felülfoglalt 1092 frt 16 krra becsült következő ingóságok, úgymint: széna, koesi, lovak, birkákból, nyilvános árverés utján eladatnak. Ezen árverésnek a szegzárdi kir. járásbiróság 13429 p. 1894. számú végzése folytán fenti követelés és összes jár. erejéig Bálán az alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. január hó 7-ik napjának délután I órája határ­időül kitűzetik s arra a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a fent elősorolt ingósá­gok — készpénz-fizetés mellett — a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi december hó 19. Tóth Ignác, kir. járásbirósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom