Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-05-12 / 20. szám

1895. május 12. TOLNAVÁRMEGYE. 5. — Királyért és hazáért. A legutóbbi „Ren­deleti Közlöny“-ök egyikében rendelet jelent meg, hogy a in. kir. s a horvát- szlavón csendőrség ru­házatában változás áll be, nevezetesen a régi kis igénytelen s formailag sem szép címer helyett a huszártiszti csákón viselt címer, a legénységnél pe­dig a legénységi címer lesz alkalmazandó. A cí­meren, mely az előbbieknél díszesebb is nagyobb is, „Királyért s hazáért“ felirat olvasható. De ennél sokkal fontosabb s a legénységre nézve valóságos megváltás lesz az a változás, mely ez^el a rende­lettel a csendőrök köpenyére nézve fog beállni. — Eddig tudvalevőleg a csendőrnek télre nyárra csak egy köpenye volt, melyet 30° melegben is össze­hajtva volt kénytelen magával vinni, illetőleg ma­gán hordani. A rendelet most nyári s téli köpenyt rendel el, a nyári természetesen könnyű, vízhatlan posztóból, télinek ellenben megmarad a mostani, csak melegebb bélést kap, meg felkapcsolható fe­kete báránybőr gallért, mely azonban csak szolgá­latban viselhető. Minden járőrvezető egy jelvényt kap, melyet jobb mellén fog viselni. Ez a jelvény aranyszinü fémből sajtolt gömbölyű kokárda, mely­nek 3 cm. átmérőjű világos buzérvörös középme­zeje a magyar korona jelvényével van díszítve. — Eltűnt takaréktári könyvecske. Paul Hen­rik, majosi lakos égy egész élet fáradságának gyü­mölcsét, 1000 frtot, a takarékpénztárba tette s az ott kapott könyvecskére úgy vigyázott, mint a szeme világára. A pénz vagy négy év alatt a kamatokkal 1218 frt 81 krra szaporodott. — Képzelhető tehát Pa^l rémülete, midőn nemrég gyönyörködni óhajt­ván Vkaréktári könyvecskéjében, annak csak hült helyét találta. Nem is ment, hanem rohant a ha­tósághoz, hogy a rá nézve oly borzasztó esemény­ről jelentést tógyen. Keresték is a csendőrök a tet­test az egész vidéken, holott a tolvaj nem volt más, mint a meglopottnak szomszédja, Klemm Já­nos, ki a pénz nagyobb részét a takarékpénztárból kiszedte s a saját céljaira használta, egy részét pe­dig elmulatta. Ez a könnyű költekezés vezetett is a nyomára. Klemm beismerte az egész dolgot, de a pénzből már alig tudott valamit visszaadni. Átadták a bonyhádi kir. járásbíróságnak. — Birtokvétel. Kész Gottfried Lászlóutcai házát Szegzárdon megvette nyilvános árverésen Konstancer László, hitközségi pénztáros; — ugyan­annak 6 holdas szellőjét pedig dr. Hilbert István ügyvéd^ 2000 írtért. . —■ Elkobzott fegyver. Bicsonics István, kurdi lakostól a csendőrök egy bejelentetlen fegyvert ko­boztak el, melyet tulajdonosa minden valósziniíség szerint vadorzásra szokott használni, V I D E K. — A tolnai tavaszi vásár mült. hétfőn tarta­tott meg. Nagy volt a vásár, különösen sok a vevő. A szarvasmarha jó áron kelt, leggyengébb volt a lóvásár. — Most van a legjobb idő Szegzárdról Tol­nára rándulni. Az erdő szép, sok a gyöngyvirág, jó sör és borról úgy a sörcsarnokban, valamint a szigeten lévő róvházban gondoskodik a jó korcs- máros. Szúnyog még nincs. Ezt a jó alkalmat múlt vasárnap sok szegzárdi felhasználta, mért a helye­ket nagyban megnépesitették. Lord Cynlé. Legújabb. Budapest. A „Tolnavármegye“ eredeti távirata. Saját tudósítónktól. (Felad, szom­baton délután 5 ó. 4Ö p. érk. 6 óra.) Ma délután négy órakor minisztertanács volt Budán a kormányelnöki palotában. A mi­nisztertanácsra Budapestre érkezett Jósika báró. miniszter is ki az „Angol királyó “-be szállt. A minisztertanács elhatározta, hogy Bánffy miniszterelnök a legközelebbi na­pokban személyesen referáljon ó felségé­nek. A kormány ragaszkodik a rosszaló jegyzék elküldéséhez és Bánffy a kormány egyhangú megállapodással létrejött ultimá­tumát viszi magával Bécsbe. Jósika mi­niszter holnap Bécsbe utazik. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárdi dalárda múlt vasárnap tar­totta tisztújító ülését s alelnökké Borzsák Endre helyett Götz Sándor újvárosi plébánost választották meg. Ez a megválasztás általános meglepetést oko­zott és széles körökben azonnal élénk megbeszé­lést tárgyát képezte. Götz ur ugyanis csak legú­jabban — állítólag néhány nap óta — tagja a da­lárdának, s igy igen különösnek tetszik, hogy tit­kosan működő kezek vele szemben elejtették Bor­zsák Endrét, a dalárda volt alelnökét, kivel a da­lárda hírneve és dicsősége úgy a múltban, mint a jelenben teljesen össze volt forrva. A hálátlanság és méltánytalanság színét viseli tehát magán a vá­lasztás és rossz vért fog szülni úgy a dalárda iránt érdeklődő közönség, mint a dalárda körébeu is ; s az eddigi hangulatból Ítélve — a dalárdának több régi kipróbált és hasznos tagja ilyen manőverek után megválik a dalárdától. Borzsák Endrének a dalárda alapítása és diadalra vezetése körüli érde­mei országszerte ismert gyönyöfü baritonja — mely a dalárda egyik büszkeségét képezte — bi­zonyára nagyobb elismerésre Rsttek volna méltók ; s az ilyen aknamunka, mely a dalárda békéjét és egyetértését zavarta meg, a legnagyobb megütkö­zést kelti a szép fejlődésnek indult dalárda jövője iránt érdeklődő közönség körében. Götz ur szemé­lyé iránt senkinek sem lehet kifogása, mert a .«zeg- zárdi társadalomnak eddig még nem volt alkalma intencióit megismerni, eddigi magatartása pedig nem adott okot kifogásra, igy tehát mindenkitől távol van az a gyanú hogy talán személyes gyű­lölet vagy ellenszenv miatt kifogásolják a válasz­tást. Itt csak Borzsák Endre elejtéséről van szó, ki bizonyára eddig csak érdemeket és eredménye­ket tud fölmutatni arra nézve, hogy ok nélküli mellőzéssel ne sértsék meg az ő egyéni önérzetét. Vagy más régi, érdemes tag is akadhatott volna bizonyára a dalárda körében ez állásra, s akkor a tagok között nem tört volna ki elégületlenség; de azt találják magyarázatra szorulónak, hogy ép­pen a legújabb dalárdistának előlegezték más ér­demes tagokkal szemben az elismerés magas ki­tüntetését. A közönség hangulatának jelzésére tar­tottuk szükségesnek ezeket megjegyezni anélkül, h'ögy a helyzet eme constatálásával Götz ur egyéni érdemeit báriüikép is kicsinyelni akarnék. A tisztujitás különben a következő kép ejte- tett meg : Elnökké egyhangúlag Boda Vilmos, a többi tisztviselőre nézve tiz tag kívánatéra, a választás tjtkos szavazás utján történt. Alelnökké. megválasz­tatott Götz Sándor, újvárosi plébános, pénztárnokká Stokinger János, jegyzővé Laurencsics Gábor, per­tárossá Halmai István és Csizmazia József, I-ső karmesterré Éber Márton, II ik Linhárd Ignác, ügyészszé dr. Morvay Is.ván, ügyvéd; a választmá­nyi tagok sorába Dicenti Lajos, Pappert Ferenc, Tóth Andor, Nikitics Imre, Szabó József és Sá- fáry, László. A pártoló tagok sorából Szondy István Iraiber Tivadar és Török Béla ügyvéd. Végre Bor- zsák Endre tiszteletbeli elnökül választatott meg. IRODALOM. — A „Protestáns Pap“ folyó évi 4-ik száma a következő tartalommal jelént meg: 1. Reggeli ének (költemény), Hurtay. 2. Határozott fellépés (cikk), R, K. 3. Egyházi beszéd, Szabó József. 4. Tavaszi egyházi beszéd, Gödöl'ei József. 5. Sinai és Golgotha. Egyházi beszéd* Ladányi. 6. Tízpa­rancsolat. I. II. Ladányi. 7. Esketési beszéd. Kis Béla. 8. Törvények és rendeletek tára. Szerkeszti Kund Samu ev. esperes. 9. Különfélék. 10. Iroda­lom. Rovatvezető Tantó János. 11. Választások, ha­lálozások.— A „Protestáns Pap“ havonkint egy­szer jelenik meg 2—3 Ívben. Előfizetési dija egy évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Az elő­fizetési dijak a szerkesztő- kiadókhoz (Lágler Sán­dor, Kálmán Dezső) Kölesdre küldendők. Meghaltak Szegzárdon: 1895. évi április hó 5-től május hó 12-ig. Dorogi Ferencz, 10 hónapos, gyermekaszály. Özv. Vas Györgyné, 81 éves, aggkor. Oíászár József, 2 hónapos, görcsök. Nagy Erzsébet, 1 hónapos, görcsök. Prantner János.,*6 h.. uj képlet a nyelven. Hangonyi Istvánná, 43 éves, tüdőgümőkór. SZERKESZTŐI POSTA. — Lola. Bármennyire érdekes is lehet a szerzőre nézve, hogy magát meg nem nevezi, mégis a közönséggel szemben megőrizheti ugyan inkoguitoját, de a. felelős, szer­kesztőnek tudnia kell, ki a cikkíró. Ha megnevezi magát, szives örömest állunk lapunkkal'rendelkezésére. Az osztrák levélbélyeg különösen gyanússá teszi előttünk levelét. — Bánk. Önképzőköri évkönyvben helyet foglalhat ugyan, de azért hírlapi közlésre még sem alkalmas. — Bimbasi. Az érzékenységre semmi ok sincs. Kö­zölni fogjuk, csak legyen türelemmel. — Máiusi versek. Nem közölhetők. Szegzárdról indul reggel 7 óra 15 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 45 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perckor. Szegzárdról indul déli 12 óra 40 perckor, Budapestre érkezik este 8 óra 15 perokor. Budapestről indul délután 2 óra 45 perokor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 28 perokor. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Nyilvános köszönet. Fogadják mindazon jóbarütáink és is­merőseink, kik korán elhunyt ILONKA leányunk végtisztességén résztvettek, s ez által mély fájdalmunkat enyhítették, ez utón is forró köszönet Cinket. Szegzárdon, 1895. május 10. Steinsdörfer József és neje, * Ezen rovatban közérdekű .felszólalásokat díjmente­sen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. A szerk. N Y I L T T É R/ Érte sité s_ Többek felszólítási alapján, úgy üzletem re­putációja pedig kívánja, hogy a „Tolnamegyei Köz­löny“ folyó évi 18-ik számában ellenem megjelent árverési hirdetmény miatt e helyen a valót nyil­vánítsam. Az árverési hirdetmény szövegezése any- nyiban téves, hogy az árverés nem ellenem, hanem özv. M.-hrwerth Józsefné közös ingatlana a ház stb. vagyis néhai Mehrwerth Józsefnek hagyatéki része lesz eladva, melyben ón is — a szegzárdi kir. törvényszéknek 11633/p. 1893. számú örökö­södés iráot indított rendes per alapján — osztályos örökös vagyok. Szegzárd, 1895. május 9-ón. Bátor János, nyomdász. f 4 t 4 4 f ♦ 4 ♦ 4 ♦ ♦ f 4 ♦ * f 4 4 Pályázati hirdetés A Duna gőzhajózási Szegzárd (keselyüsi) állomásán üresedésbe jött Iiiilóri állásra. Feltételek a következők: kiszolgált katonák 26—32. évi életkorban. — Megkivántátik a magyar és német nyelv tudása. Kik pályázni óhajtanak, legkésőbb folyó hó 15-ig a fent neve­zett ügynökségnél okvetlen jelentkez­zenek, hol az állásra vonatkozó bővebb felvilágosítást nyerhetnek. (1507. 1—1.) * E rovatban köröttekért felelősséget nem v&llal — a S 7, e r k. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2129. sz./tkvi 1895. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy Grün Márknak Xill Istvánná König Magdolna elleni 286 frt 62 kr tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Alsó-Nyék községi 1072. számú tlkjvben foglalt s Till Istvánné König Magdolna tulajdonául felvett f 450. hr. bz nádas 200 forint kikiáltási árban 1895. évi julius hó 8-ik napján dél­előtt 10 órakor Alsó-Nyék község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fe­jében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben, 6%-os kamatokkal együtt a szegzárdi magyar kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telek­könyvi hatóságnál, úgy Alsó-Nyék község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályá­nál, 1895. évi április hó 9. napján. Dr. Szabó Gyula, kir, törvényszéki bíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom