Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-03-31 / 14. szám
1895. március 31. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Olvasó közönségünk szives figyelmét felhívjuk a szegzárdi m. kir. pónzügyigazgatóság által hirdetett „Árlejtés i hirdetnie ny“-re. — Lapunk mai számához a „HUNGÁRIA“ műtrágya-, kénsav- és yegyi ipar r. t. gyártmányainak árjegyzéke van csatolva, melyre olvasóközönségünk és különösen a gazdaközönség figyelmét tisztelettel felhívjuk. VIDÉK. — A paksi nőegylet és a‘filléregylet a jótékonyság közös utján haladva, számtalan szegény család nyomorát enyhítette már kegyes adományaival, számtalan szegény iskolás gyermeket Iá:ott már el téli gúnyával. Folyó hó 17-én rendezett estélyével - pedig megmutatta .a két testvóregylet, hogy midőn védencei érdekében a paksi közönséghez folyamodik, nemcsak kérni, tud, de a vett adományért élvezetet is nyújt. Mert valóban, ezen estély minden tekintetben kielégíthette még a legmesszebb terjedő igényeket is. Bevezetésül Schwarc Janka felsőleány- isklai tanuló szavalta el Ábrányi Emilnek „A magyar nyelv“ cimü remek költeményét s gyönyörű előadásával elragadta a hallgatóságot. Két egyfelvonásos színdarab : „A jeles vendég“ és „A kisasszony Szilveszterestéje,“ előadása által a felső leányiskola növendékei tartották folytonosan ébren a közönség figyelmét. Szabatos, élénk előadásu. megfelelő mimikájuk által jókedvre hangoltak mindenkit. A közönség nem is volt hálátlan a fiatal művésznők iránt. — Nyílt szinen kitapsolták Goldstein Jolánt, Hauer Szerónt, Schwarc Jankát és Weisz Bellát; de bőven kijutott a tapsból — és cukorkákból Behr Blauka, Schwarc Jolán, Kramer Micike és Gamsz Hannának is. — Ezután Behr Blanka zongorajátéka következett. Gyönyörű, erőteljes játékával a hallgatóságot felvillanyozta. — Műsora három darabból állott: Kelemen Lajosné „Hajnal Uram“ cimü melodrámája volt az első, — mely magyar motívumainál fogva különös tetszést aratott; tovább Beethoven C-moll szonátája és „A felébredt gyöngyvirág“ cimü ábránd Müller Józseftől. — Az estély fénypontját J. Fischer Regina úrnő és Behr Blanka által közösen előadott „Szép Ilonkau melodráma képezte. — A szavalali részt J. Fischer Regina úrnő a már tőle megszokott' tökélylyel adta elő, s annyira elragadta a hallgató közönséget, hogy a szavalat Után percekig 1 tartó taps következett Befejezésül ugyancsak J. Fischer Regina nrüő -adta elő llosvay Hugónak: „Férjhez menjek ?“ című monológját nem kevesebb tökélylyel és sikerrel, mint Szép Ilonkát, a melynek bevégzése után a figyelmes rendezőség gyönyörű virágcsokorral kedveskedett a köztiszteletben álló úrnőnek, Behr Blankának pedig szép bon- bonniert nyújtott át. Azután pedig járta a csárdás kivilágos kivirradtik. Felülfizettek a jótékony cél érdekében: Goldstein Ignác 2 frt, Tauszig Mór Györköny, Gamsz Vilmosné»>N -Kajdacs,. Fischer Samu 5')—50 kr. Halbrohr József, Halbrohr Mór, Bruckpr Béla, Steiner Vilmos, Kramer Arnold, Stern Ármin, Papp Gyu'a, Goldstein Manó, Schwarc Szilárd, Rabinek Bernátné,. Spitzer Áron 1—1 frt, Schönberger Jakab, Rosenbaum Ignáe 20—20 kr, Friedmann József. Schware,Pál, Krausz Árminná, Brucker Hermina, Spitzer Ödön 50—50 kr. Összesen 17 frt 40 krajcár. ■Jegyeiket megváltották: Goldstein Bernát Bécs 10 frt. Szenieei Oeeilia, Malatinszky Sándor, Hausner József Bpe&t, Parlagi Ferenc Bpest, Freund Árminná Bpest, Spitzer Lipót Vác 5—5 frt, Brachfeld Emil és, Vilmos Kecskemété frt, Spitzer József Prága, dr. Brachfeld Lajos Bpest, Friedmann József Pécs, Freund Amália úrnő 2 frt, Pollák Minuska, Kósmárky Iván, Rosenbaum Miksa, Rosenthal Izidor Mohács, Reiszmann J. Prága, Kaufmann Mór Értény, Mertél Mór F.-Iregh, Schvarc Kálmán Bpest 1—1 frt, Beck Ferdinánd Bpest 3 frt. Összesen 61 írt. — Az estély összes jövedelme 221 frt »6 kr, levonva belőle 90 frtot, marad tiszta jövedelem 141 frt 86 kr, mely összeg felerészben a fillér egylet, felerészben a nőegylet céljaira for- dittatik. — Fogadják a nemeslelkü adakozók ez utón a rendezőség köszönetét. — Tolnai hírek. Tolnán e héten nyitották meg az állami menedékházat, mely a téli zord idő alatt zárva volt. — A tolnai önkéntes tűzoltó testület javára, illetőleg annak zászló alapjára egy a tolnai intelligenciából alakult rendező bizottság husvét hétfőn táncmulatsággal egybekötött tombola estélyt rendez a „Fehér ló“ szálloda nagy termében, mely iránt igen nagy az érdeklődés. Tombola tárgyakat a jótékony cél érdekében szívesen fogad a rendezőség. A tárgyak Wittinger Sándor főparanosnok úrhoz küldhetők. — A tolnai épitő tanoncok téli tanfolyama a héten végződött, a mikor is nyilvános vizsgát tettek a tanulók az iparhatósági megbízottak jelenlétében. Lord Cynie. Bezerédj jelentése. Selyemtenyésztésünk és selyemiparunk az 1893. és 1894. évben, különös tekintettel Tolnavármegyére. Ily cimü nagyérdekü füzetet bocsátott ki az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség, mely valóban érdekes és tanulságos képét nyújtja annak, hogy Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott önzetlen es majdnem emberi erőt meghaladó munkássága minő virágzásra emelte rövid 15 év alatt a selyemtenyésztést. hazánkban. || Egyelőre elég legyen felemlítenünk annyit, hogy eme 15 év alatt majdnem 11 millió frt keresetet juttatott a selyemtenyésztés az ország szegénysorsu lakosainak, s ebből egy tizedrész megyénkre esett, mert Tolnamegyében ezen idő alatt a selyemtenyésztőknek közel másfélmillió forintot fizetett ki a felügyelőség. Ezek a számok érthetőeu beszélnek, és igazolják azt, hogy a Bezerédj Pál működése hazafias és humanisztikus; hálával és tisztelettel kell adóznunk neki, ki élete javát eme hasznos ügy felvirágoztatásának szenteli, s kinek érdemei közgazdasági életünk fejlesztésében maradandó ,becsüek lesznek mindenkor. Az ő közhasznú működését nem lehet elégszer és eléggé méltatni, mert ilyen eredményt felmutatni csak oíy ember képes, ki valóságos lelkesedéssel és önfeláldozó munkássággal szenteli magát ennek az ügynek, melynek hasznát a szegény nép érzi logjob- ban: méltán nevezhetjük tehát őt a nép igazi jótevőjének, ki nem hangzatos frázisokkal lakatja jól a nyomorgó népet, hanem kenyeret nyújt azoknak, kik feléje fordulnak, ó a valódi néppárti ember, ki a nép javát tettel mozdítja elő, s nem azok a szemforgató, kenetteljes beszédű álszentek, kik a saját becses énjök és hiúságuk dédelgetése érdekében bolonditják az éhező népet azzal, hogy ők a nép emberei, de jót még nem látott tőlük a félrevezetett nép, csak Ígéretet, melyből megélni nem lehet. Tisztelettel hajiunk meg tehát az -önzetlen munka embere, a szegény nép valódi jótevője, Bezerédj Pál előtt, kire megyénk mindenkor büszke lehet I A selyemtenyósztés óriási fejlődéséről eléggé fényes adat az. hogy mig 1879. évben az országban csak z507 kiló gubó termeltetett, addig 1894. évben már majdnem másfél millió kilóra emelkedett a termelés, s hogy mig az 1879. évben a se- lyemtenyésztés 3700 frt keresetet juttatott a vele foglalkozóknak, addig 1894. évben már másfél millió forintot fizetett ki az állam a selyemteuyész- téssel és iparral foglalkozóknak. A füzet további érdekes adataira még vissza térünk, mert kell, hogy széles körben buzdításul szolgáljon az az örvendetes eredmény, melyről a füzet tanúskodik, s reméljük, hogy a selyemtenyósztés fejlődése még nagyobb arányokat ölt a közel jövőben, mivel annak olyan lelkes apostola van, mint Bezerédj Pál, kinek szívós kitartása és munkássága elég garanciát nyújt arra, hogy az eléje tűzött tervet meg is fogja valósítani. A szederfa- és gyümölcsfa-tenyésztés haladására vonatkozólag az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség az alábbi érdekes és a jövőre vonatkozólag bizonyára eredményes intézkedéséről szóló értesítést közölte lapunkkal: „Azon tiz vármegyében melyek községi faiskolái a földmiv. miniszter ur által ezelőtt 8—10 évvel az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség ellenőrzése alá helyeztettek, ez ideig 582, 297 — közte lohuzvámiegyében 35.5J2 drb -— nemesített gyümölcsfa lett a községi faiskolákban nevelve és vég- rendeltetési helyökre kiültetve. Hogy ennél kedvezőbb eredmény elérhető nem volt, azon körülménynek tulajdonítandó, hogy a községi faiskolák, midőn azok ellenőrzése az orsz. selyemtenyósztési felügyelőségre bízatott, nem voltak oly karban, hogy azokban nemesitett gyümölcsfákat, kilátással eredményre, tenyészteni lehetett volna. Most azonban, hogy a községi faiskolák állapota javult, elérkezettnek találja az orsz. selyemtenyósztési felügyelőség az időt arra hogy a gyü- mölcsészettel is behatóbban foglalkozzék. E végből az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség, alkalmazottjai közül többeket Budapestre küldött, az ott ép most megkezdett gyümölesészeti tanfolyam hallgatására; nevezetesen: Szegzárdról Kó- ródy József központi hivatalnokot és Bán Sándor selyemtenyósztési felügyelői helyettest, Bajáról Kerner Endre Kaposvárról Kovács Lajos és Temesvárról Fáy József selyemtenyósztési felügyelői helyetteseket. Az orsz selyemtenyésztósi felügyelőség nevezett alkalmazottjait a gyümölcsészetben még tovább képeztetni kívánja oly módon, hogy őket az ország azon vidékeire, hol a gyümölcsészet már magasabb fokon áll, tanulmány útra fogja küldeni; miáltal ezek tágabb szakismeretet nyervén, hivatva lesznek arra, hogy a gyümölcsészet fejlesztése érdekében nemcsak elméleti, de különösen gyakorlati útbaigazítások adásával, haszonnal közreműködjenek.“ Meghaltak Szegzárdon: 1895. évi március 24-től március 30-ig. Orbán Katalin, 10 napos, görcsök. Marksz Erzsébet, 7 éves, tüdőgümőkór. Kardos Juli, 9 hónapos, görcsök. Mészáros Jánosné, 42 éves, bélbetüremlés. N Y I L T T É R.* Budapesti elsőrangú gazdasági gépgyár ügyes és megbíz hátó vtrügynököt “W legelőnyösebb feltételek mellett alkalmaz. Ajánlatok referenciákkal „Részvény-társulat“ óim alatt Eckstein Bernát hirdetési irodájába, Budapest, fürdő-utca 4. intézendők. * E rovatban köslőttekért felelősséget nem vállal — a S s e r k. 209. sz./v. 1895. Árverési hirdetmény. AÍulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. oz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 9987., 9988., 10387., 10930,13582,14290., 14388/1894., 313., 674., 652. és 1772/1895. számú végzése következtében dr. Fürst ttyőzö ügyved által képviselt ifjú Soholz Antal péosi lakos, Leopold Károly, Mauthner József, Özv. Braun Bernátné, Wiener Ferenc, és id. Török József javára Takler Lajos, Takler Lajosné, Takler József Taksonyi és Takler János Púk ellen 223 frt 05 kr, 100 forint, 900 frt, 1100 frt, 350 frt, 750 frt, 129 frt 35 kr, 1000 frt 750. frt és 350 frt s jár. erejéig foganatosított végrehajtás utján le, illetve felül foglalt és 1248 frtra becsült szobabútorok, varrógép, pétjzszekrény, telién, kocsi, ló stb. ingóságok nyiivánoB árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi királyi járásbíróságnak 583/1895. számú végzése folytán a fenti követelésnk és jár. erejéig Szegzárdon alperesek lakásán ieendó eszközlésére 1895. évi április hó 11-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitózetik s arra a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a fent elősorolt ingóságok — készpénz-fizetés mellett — a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1895. évi mároius hó 23. Tóth Ignác, kir. járásbirósági végrehajtó. 110. sz /v. 1895. Árverési hirdetmény. Az 1881. évi 6Í). t. 0. 102. §-a értelmében közhírré teszem, hogy a szegzárdi kir. törvszék által 897/1895. szám alatt hozott végzéssel a „Pinoehely-Öörbői takarékpénztár“ részére Baráth József és Török Katalin ozorai lakosok ellen elrendelt kielégítési végrehajtásnak a t&másii kir. járásbíróság 1069/1895. számú kiküldő végzése következtében törtéut foganatosításakor lefoglalt s 650 frtra becsült következő ingók, n. m. 4 ökör, 2 ló, 1 ti-hén, 1 éves borjú a fönt nevezett végrehajtató 300 frt tőkekövetelésének, ez után 1894. évi október hó 31. napjától számítandó 6% kamat és 40 frt 98 kr költség, úgy az árverés hírlapi közzétételével és foganatosításával esetleg fölmerülendő további költség kielégítése céljából ezennel elrendelt bitói nyilv. árverésen el fognak adatni. Ezen árverésnek a tainásii kir. járásbíróság 1605. 1895. sz. végzése következtében eszközlendó foganaté határdőül 1895. évi április hó 10-ik napjának délei óráját a végrehajtást szenvedetteknek Uzorán 1< kasukhoz ezennel kitűzöm a megjegyzem, - hogy az rezendő ingók a legtöbbét igéróuek beesáron alul íf nak adatni és hogy a vételár az 1881 4*4) 60. t. f §-ban megállapított föltételek szerint lesz kifizetőn-.. Kelt Tamásiban, 1895. évi mároius hó 25-én. KELEMEN LÁSZLÓ, kir. bír. végrehajtó. 55. Bzm./vh. 1895. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. 0. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bonyhádi kir. járásbíróság 2582. számú végzése következtében Bunozlau és Weisser bécsi cég javára Kóhner Zsigmond bonyhádi lakos ellen 300 frt tóke, ennek 1894. évi ápril hó 13. napjától számítandó 6°/0 kamatai és eddig összesen 24 frt 45 kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 465 frtra becsült különféle bürökből álló ingóságok nyilváuos árverés utján eladatnak. i Mely árverésnek a 427. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Bunyhádon alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi április hó 9-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. e. 107. §-* értelmi-ben a legtöbbet ígérőnek beesáron alul is el fognak adatni. * , Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. e 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Bony hádon, 1895. évi mároius hó 26. napján. Göth Antal, kir. bírósági végrehajtó.' 7. sz./tlkvi 1895. Árverési hirdetmény. A dunaföldvári kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy'Fáskor Józsefné szül. Németh l^Major Terézia kérelme folytán az árverést végrehajtási joghatállyal a dunaföldvári kir. járásbiróság területén lévő, a dunaföldvári 8534. s«tjkvben A f i, sorsz. 7474 hrsz. egész ingatanra 105 frt, a f 2. sorsz. 6743/b. hrsz. egész ingatlanra 132 frt, a 3. sorsz. 8170/b. hrsz. egész ingatlanra .30 frt, a j 4. sorsz. 5805/a. hrsz. egész ingatlanra 15 frt, a f 5. sorsz. 6156/a. brsz. ingatlannak Páskor Józsefué sz. Német Major Teréziát illető részre 112 frt 50 kr, a 16443. hrsz. egész ingatlanra 132 frt és végül a | 7. sorsz. 8170." hrsz. egész ingatlanra 3J frt kikiáltási árban az 1881. évi LX. t. 0. 204-, és 156. §. alapjan ezennel elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt iugatlanok 1895. évi április hó 10-ik napjan délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyisegében megtartandó nyilvat os árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is ejadatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs- árának 10°/o-át, vagyis — frtot készpénzben, vagy az 1881. 00 0 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelöli; óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. ó. 170. §-a érteimebeu a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átgzolgál- tatai. Kelt Duna-Földváron, a kir. járásbiróság .mint tlkvi hatóságnál 1895. évi január hó-10-ik napján. MÓDLY BÉLA, kir. aljárásbiró.
