Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-03-31 / 14. szám

V. évfolyam. 14. szám. Szegzárd, 1895. március 31. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD HORNEL. SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. . Előfizetési ár: Egész évre . . 6 firt — kr. | Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . I > 50 » Egy szám . .... 12 > Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. Előfizetési felhívás! Április 1-vel uj előfizetést nyitunk la­punkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfi­zetése e h.0 végén lejár, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani sziresked- jenek, nehogy a lap szétküldésében fennaka­dás történjék. Előfizetési ár: Egész évre , . . 6 frt — kr. Fél „ . . . 3 „ — „ Negyed évre . .1 „ 50 „ Egy hónapra .... 50 „ A „TOIEAVÁRIEG-YE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. Megyei közigazgatásunk fej­lődése. (yc.) A múlt pénteken lefolyt tavaszi rendes közgyűlésen terjesztetett be Simont- sits Béla, alispán időszaki jelentése mely megyénk közállapotának és fejlődésének nem csak mai állásáról, hanem több mint egy évtizedre visszamenőleg olyan érdekes, tanulságos és minden irányban örvendetes áttekintést nyújt, melyet eléggé méltatnunk hamarjában alig lehet. Óriási tevékenység, céltudatos, rend­szeres működés, fáradhatatlan kitartás, lan­kadatlan buzgalom és kiváló ügyszeretet kell ahhoz a munkához, amit ez az idő­szaki jelentés a lefolyt 10 évre visszaható- lag elénk tár. Megyénk közigazgatásának vezetéséről, a tisztviselők ernyedetlen szorgalmáról és megfeszített munkájáról olyan dicséretes és teljes méltánylást érdemlő bizonyságot szol­gáltat a bemutatott időszaki jelentés, hogy annak hatása alatt teljes megnyugvással te­kinthetünk a jövőbe, .mely a megyei köz- igazgatás fokozatos fejlődésének zálogát rejti magában; úgy, hogy a közelben álló álla­mosítás alkalmával a mi megyei közigaz­gatásunk teljesen rendezett, consolidált s a korszellemnek megfelelő állapotban léphet ki az önkormányzat keretéből s a korszel­lemnek megfelelő niveaura emelve könnyen beleilleszthető lesz az egységessé lett állami közigazgatás szervezetébe. Az alispán időszaki jelentése a köz­ügyek iránt érdeklődő minden honpolgár­nak tanulságos olvasmányul szolgálhat, mert ebből a nagy gonddal, fáradsággal és lel­kiismeretes alapossággal megirt műből meg­győződést szerezhet arról, hogy az önkor­mányzat keretében is mily üdvös, közéle­tünk minden ágára kiható tevékenységet képes fölmutatni olyan derék tisztikar, mely hivatása magaslatán állva, a kötelesség tel­jesítésének nemes ambitiója által sarkalva, szellemi és fizikai erejének legjavát teljes mérvben arra fordítja, hogy a beléje he­lyezett bizalomnak megfelelve, a megye kö­zönségének méltán megérdemelt elismeré­sét vívja ki magának. Valóban büszke önérzettel és a jól vég­zett munka megnyugtató és felemelő öntu­datával tekinthet vissza a mi megyei tiszt­viselő karunk a lefolyt tiz óv alatt kifejtett működésre és viszont a megye közönsége osztatlan elismeréssel adózbatik nekik, kik a reájuk bízott feladatnak kifogástalanul és eléggé nem méltányolható eredménynyel fe­leltek meg oly nehéz viszonyok között, ami­nőkkel a legközelebb múlt években a mun­kakör óriási szaporulata mellett a legna­gyobb szorgalommal és kitartással, kellett megküzdeniük, hogy a közigazgatás rendes menete a nagy feladathoz arányított csekély munkaerővel fenakadást ne szenvedjen. Hogy némi fogalmat alkothassunk ma­gunknak arról a valóban megfeszített mun­kásságról, amit megyénk derék tisztviselő- kara a legközelebb múlt években kifejtett, felemlítjük azt az ékesen szóló adatot, hogy <mig 1887. évben az alispáni ügyforgalom csak 15000. számot mutatott, addig a múlt évben már ez a szám 28.000-en felül emel­kedett s ugyanekkor a közigazgatás egyéb ágazataiban 21.000 ügyszámról 49.000-re szaporodott az elintézett darabok halmaza; a járások ügyforgalma pedig az 1887. évben mutatkozó 21000 számról 50000-re emelke­dett. S eme óriási munkaszaporulat elvég­zésére a központban az alispáni hivatalnál csak 2 aljegyzői állással emelkedett a tiszti létszám, de ezek is a folytonos változás mi­att állandóan betöltve nem igen voltak. Megemlitendónek tartjuk továbbá, hogy ugyancsak 1887. évtől kezdve — nem is említve a közgyűlések, bizottságok és vá­lasztmányok által elintézett ügydarabokat — még 80 különféle szabályrendelet alkot­tatott, amelyek külön-külön sok időt, mun­kát és tanulmányt igényeltek. Eme szabályrendeletek közül mint fon­tosabbakat kiemeljük a megye szervezési szabályrendeletét, a nyugdíjintézetre vonat­kozót, a községi szervezési irányelvek meg­állapítását tárgyazót, a községi pénztári ke­zelést és számvitelt szabályozót, az építke­zési és közúti szabályrendeletet, a tüzren­dészetit, az állattenyésztésre és húsvágásra vonatkozót, stb., a közélet és közigazgatás minden ágazatára vonatkozó üdvös szabály­rendeleteket, melyek mind hiányt pótló és a gyakorlati élet követelményeinek megfe­lelő igények kielégítésére szolgáltak. Ezen cycíus alatt nyert rendezést a Styrum-Limburg-féle alapítvány kuszáit ál­lapota, és a simontornyai menház céljának megfelelő állapotba helyeztetett. A vármegyei sokféle közalapok régebbi hátralékai minimumra apasztattak. A katonabeszállásolási adó, és az ebből a megye közönségére súlyosan nehezedő teher a tolnai laktanya építésével szeren­csés és kedvező megoldást nyert, amennyi­ben a 640,000 frt. értékű laktanya jöve­delme nemcsak az építésre felvett kölcsön évi törlesztési összegét nagyban fedezi, ha­nem ennek létesítése által a vármegye kö­zönsége a jövő évtől kezdve már meg fog szabadulni egyik legterhesebb pótadójától, mivel a katonabeszáIlásorá§r‘pótadó citnfn eddigi terheinek mintegy 2/3-&d részétől meg fog menekülni. Az elmúlt évek igen fontos mozzanatát képezi a vármegyei közutak rendszeres és nagyarányú kiépítésének megvalósítása ; 1887. évtől fogva 69.626 kim. műutat lé­tesített a megye, s azonfelül 6 vas felszer­kezettel ellátott közúti hidat emeltetett. Megyénk kulturális haladására nagy jelentőségű a szegzárdi fögymnásium meg­alkotására irányult mozgalom, mely most már a megvalósítás végső stádiumába jutott. Az egyesületi, társulati élet fejlődésére elég kedvező világot vet az a körümény, hogy megyénk területén ma már 222 külön­féle egylet, kör és társulat működik, melyek a társadalmi élet folytonos fejlődésének ör­vendetes bizonyítékai. A humanitárius alkotások terén áldá­sos működést fejt ki a Szegzárdon létesí­tett népkonyha intézménye, melynek vár­megyénk területén leendő kiterjedése na­gyon kívánatosnak és a socialis mozgalmak megszüntetésére és a bajok sanálására a legalkalmasabb módszernek mutatkozik. A közigazgatás menetének gyorsabbá és hathatósabbá tételére igen üdvös intéz­kedésként kell üdvözölnünk a nagy dombó­vári járás ketté osztását, melyet a belügy­miniszter már elvben elfogadott, és melynek megvalósítása a közel jövőben meg fog történni. Hasonlóan indokoltnak és célszerűnek kell tekintenünk a vármegyei levéltár ren­Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb be­küldeni szíveskedjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom