Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-03-17 / 12. szám
4. TOLNAVARMEGYE. 1895. március 17. s fedezése tekintetéből méltányos jővődelemre tegyenek szert. — Mindezekből kifolyólag, a midőn a községi közegeket figyelmeztetni reudelem, miszerint a községekre háramló netalán gondatlanságból avagy hanyagságból származott károkért az illető elöljárók és kezelők teljes kártérítési felelősséggel tartoznak, másfelül biztosítom a törvényhatóságot, miszerint valahányszor arról vennék tudomást, hogy. valamely község saját, illetőleg közegeinek vétsége nélkül oly rendkívüli viszonyok közé jutott volna, mikép az ót terhelő kötelezettség leszállítása mutatkoznék méltányosnak, magam fogok ez érdekben a pénzügyi kormányzatnál közbe járni, melynek részéről már hivatali elődöm is minden egyes esetben a legelőzékenyebb felfogással találkozott. — Végül ami másodvonalban érintett kérdést illeti, hogy t. i. a községek részéről megszerzett jogok hasznosítása iránt létesített kezelési illetőleg alvála- lati ügyletek mennyiben vonhatók a községi törvény 14. §. b) pontjának határozmányai alá, e részben röviden kijelentem, hogy miután a község által már megszerzett jogok hasznosítása iránt az egyesekkel kötött szerződések körül ama különleges szempontok, melyek a község és a kincstár között létesült alapszerződésnél kivételesen fenn forognak, elő nem fordulnak, mi sem áll útjában annak, hogy e tekintetben a községi törvény általános jellegű határozmányai a maguk teljes hatályában ne érvényesüljenek. Budapesten, 1895. évi február hó 18-án. Perozel Dezső s. k. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalás. 1895. évi március hó 19-én. Schneider Mihály, Schrott József ellen lopás miatt. Boros Lató Ferenc ellen hatóság elleni erőszak miatt. Markus Mihály ellen sikkasztás miatt. Varga József ellen lopás miatt. Györki Mihály ellen súlyos testi sértés miatt. 1895. évi március hó 21-én. Szebényi Mihályné, Ribli Józsefné és Ribli József ellen magzat elhajtás miatt. Gyöngyösi Györgyné ellen lopás miatt. Heronyányi József és Toka Horváth János ellen lopás miatt. Heronyányi József ellen lopás miatt. — Az iinneprontók. Ács Miklós, Túrós József, Blázovits Ferenc, Kovács Imre, Ortner Lőrinc s Acs Mihály ozorai legények annyira vígan Gondolkozott egy kis darabig. Asztalos István nem győzte várni, s megtoldotta ígéretét mással is: — Oda adom kelmédnek a Bárót, ne kívánja a halálunkat. A Bárót, a Bárót, legszebb lovát messze környéknek. Dézsi Gzizmadia István szeme felcsillant, aztán nagy mohón (hogy a másik valahogy vissza ne vonja az ajánlatát) belecsapott Asztalos István tenyerébe:- All az alku. Ide a Bárót, ti meg szaladjatok. A mint a bíró megjött, bejelentették nála annak módja szerint az alkut. Aztán Dézsi Csizmadia István vígan kocogott haza felé. Mindjárt más szemmel nézte a világot: pénze is volt, lova is. Villámot tiz tallérért eladta egy fehérvári gazdának, dehogy kell neki olyan elkényeztetett gebe, mikor Bárója is van. Az utón csupa öröm, vigság volt. Nem azon gondolkozott, a min előbb, hogy hátha elrontják a legények a hordóit, hanem azon, a mi legkedvesebb álma volt régtől: hátha haza térve, rendelést talál hordókra — magától az erdélyi fejedelemtől. Olyan jó kedve volt, hogy ezt is könnyen elhitte. Az mondják, mikor a város kapuján bement, még dudolgatott is. Pedig nem tette ezt vagy harminc esztendő óta. De . töltötték a legutóbbi karácsonyi ünnepeket, hogy végre azt sem tudták, mihez fogjanak jó kedvükben. A nagy jó kedvnek természetesen az lett a vége, hogy apró pénzük csakhamar elfogyott. Mit tegyenek hát, hogy az ünnepi mulatságot folytathassák? — Betörtek Kollár István udvarába és a fára akasztott nagymennyiségű csöves kukoricáját ellopták s eladták özv. Farkas Mihálynénak. A legények tehát tovább mulattak ugyan, de a mulatság torkukra forrt, mert feljelentették őket s a szegzárdi kir. törvényszék e hó 14-én a 2 Ácsot, Túróst, Blázevicset s Ortnert 1—1 havi, Kovácsot 2 havi s végre Albert Istvánt, ki Kovácscsal ugyanakkor több háznál szintén lopást követett el, 6 heti fogházra ítélte. — Elitéit vásári tolvajok. Csk nem rég irtunk Fttlöp Ferenc és a vele vadházasságban élő Farkas Juli, szedresi ismert vásári tolvajok elitéltetéséről, és a szegzárdi kir. törvényszék hasonló okból már ismét kénytelen volt velők foglalkozni, mert a derék házaspár a legutóbbi nagydoroghi országos vásáron ismét nagyobb szabású tolvajláso- kat követett el, de megint elcsípték őket. S minthogy a pécsi kir. törvényszék Fülöpöt már 2 évi fegyházra ítélte, a szegzárdi törvényszék összbüntetésképpen 3 évi fegyházra, az asszonyt pedig 1 évi börtönre ítélte. — Boszu. Bodahelyi József, bölcskei lakos régi haragosa volt már Süveges Istvánnak és csak az alkalmat várta, hogy rajta boszut állhasson. De ez az alkalom csak nem jött. Végre úgy végzett vele, hogy július hó egyik éjjelén, midőn csikóikat künn legeltették, Bodahalyi Süvegesnek egyik katona alá nevelt lova combját késsel felhasitotta. De ezt többen messziről észrevették és a végtár- gyaláson ellene tanúskodtak. A szegzárdi kir. törvényszék tehát Bodahelyit idegen vagyon megrongálásáért 1 havi fogházra s 50 frt pénzbüntetésre ítélte. Hírek. — Március 15-ike a szegzárdi polg. iskolában. Mint már több év óta, ez idén is, a szegzárdi két polgári iskola megünnepelték március 15-ikét. Mind a 2 helyen a programm kitünően volt összeválogatva. A leányiskola ünnepélye délelőtt 9 órakor kezdődött. Hazafias dalok és szavalatok váltották fel egymást, majd Kovácsné Nagy Lujza igazgatónő tartott remek beszédet, — a hogy azt már tőle megszoktuk — megmagyarázván a nap nagy jelentőségét ránk, magyarokra nézve. Egész a XVI. századig nyúlt vissza Magyarország történelmében, a legérdekesebb történelmi adatokItt kezdődik a szomorú történet. A brassai biró — a hogy dukál is — meg- izente Nagybányának, hogy mi történt a szökevényekkel. Hogy azok bizony kiegyeztek Dézsi Csizmadia Istvánnal. — Egyszerre ért be a staféta az öreggel. A szenátus nagy haraggal kimondta, hogy a mért a bűnösöket elszalasztottá, Dézsi Istvánnak kell lakolnia. ügy kívánja az erkölcs, meg a törvény is. Mert nem csak az a bűnös, a ki más házába betolakodik, hanem az is, a ki szabadjára engedi az istenteleneket. A micsoda büntetés ki volt mondva a hirtelen asszonyra, az érje most a férjét is. Jaj, kegyetlen törvény, még kegyetlenebb, a ki feltalálta. Bizony, ott a kákás mezőn fölállították a vérpadot. Tulajdon azon a helyen, a hol tavaly a Magdai Julcsa boszorkányt végeztük ki. S mikoron a hóhér elvégezte volna szomorú munkáját, s felmutatta volna Dézsi István öreg fejét, nagy vágtatva érkezik egy paszomántos vitéz. Meglátja a gyülekezetét, s rájuk kiált: — Dézsi Csizmadia István kádár uramat keresem. A nagyságos erdélyi fejedelem hordókat akar rendelni nála. BUDAY LÁSZLÓ. kai vezetve a lélegzetét elfojtva figyelő hallgatóságát Magyarországnak 1848. március 15-én történt újjászületésig és rámutatva az újjászületés nagy horderejű következményeire. — Utána 10 órakor a polg. fiúiskola tartotta meg ünnepélyét, mely szintén minden részében érdekes volt, és mindvégig lebilincselte a hallgatók figyelmét. Az ünnepélyen Boda Vilmos, mint az iskolaszék elnöke is jelen volt. A Hymnus eléneklóse után Kardos Ignácz tanár, mint a Garay kör elnöke (Krammer János igazgató már több napja beteg lóven, nem jelenhetett meg az ünnepélyen,) szép beszedet intézett az ifjúsághoz s a növendékek csillogó szemei elárulták, hogy a beszéd, mely március 15-ikének okait és következményeit tárta eléjük, s melyben a derék tanár lángoló hazaszeretetre és a legalkotmányosabb király iránti hűségre buzdította okét, nem tévesztette hatását. Ez után több dal és szavalat következett, mire egyik növendék Gracza György művéből „Mit kíván a magyar nemzet?" c. részt olvasta fel. Majd egy VI. oszt. tanuló „Petőfi hazaszeretete“ címmel igen szép, átgondolt dolgozatát olvasta fel, mire a szép ünnepély véget ért. Mind két iskolában az nap szünetelt az előadás. — Az egyházmegyéből Fekete Ágoston kis- doroghi plébánosnak a zombai plébániára váló át- helyeztetése folytán megüresedett plébániára Döry kegyur Plank Kamill báttaszéki káplánt mutatta be a püspöki hatóságnak. Az uj plébános — Bató Ferencz csepini kurátussal együtt múlt héten tette le esküjét és nyerte el a kánoni beruházást. — A hadügyminiszter cáfolata. Nagy feltűnést kellett Budapesten is, Béesben 'is az úgynevezett illetékes körökben az a hir, amelyet, a Budapesti Hírlap nyomán több lap közölt, Kriegham- mer hadügyminiszternek a hadsereg kérdésében tett nyilatkozatairól. Bécsi tudósítás szerint az ott időzött miniszterelnök értekezett is ebben a tárgyban a közös hadügyminiszterrel, és nyilván ennek az értekezletnek az eredménye az a cáfolat, a melyet ma a Budapesti Tudósitó tesz közzé, s ekóppen szól: Azok a nyilatkozatok, amelyeket a Budapesti Hírlap tegnapi számában a nemzeti hadsereg kérdésében Krieghammer közös hadügyminiszternek tulajdonított, apokryfek; a hadügyminiszter a kérdésről senkivel sem beszélt. — Közebéd a kaszinóban. A folyó hó Jl-én a vármegyei tisztviselők által Simontsits Béla alispán elnöklete alatt tartott tiszti értekezlet befejezése után a kaszinó éttermében az értekezleten részt vettek közebédre gyűltek össze, mely közmegelégedés mellett igen jó hangulatban folyt le. — Államsegély. A vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter a szegzárdi alsófoku kereskedöiskolá- nak az 1894/5-ik tanévre 200 frt államsegélyt engedélyezett. — Áthelyezés. Az igazságügy miniszter Molnár Béla dunaföldvári kir. járásbirósági aljegyzőt hasonló minőségben a szigetvári királyi járásbírósághoz helyezte át. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter B. Molnár Soma kecskeméti kir. törvényszéki joggyakornokot, a dunaföldvári kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Kaszinói halvacsora. A szegzárdi kaszinó e hó 28-án tartja szokásos évi halvacsoráját. —r Vargha Lajos, a kaszinó igazgatója lapunk utján felkéri az egylet vidéki tagjait, valamint azon vár- megyei bizottsági tag urakat is, kik a március 28-án esti 8 órakor kezdődő halvacsorán résztvenni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb folyó hó 25-ig nála bejelenteni szíveskedjenek. — Halálozás. Késmárky György Báttaszék községi végrehajtó, Késmárky Iván paksi ügyvéd testvérbátyja, e hó 14-én, élte 48-ik évében hosszas szenvedés után Báttaszóken elhunyt. — Az olvasókör haívacsorája. A szegzárdi olvasókör, mint minden évben, most is márczius 15-én tartotta meg szokásos halvacsoráját, melyen mintegy százan vettek részt. A hal kitűnő volt és igy természetes, hogy az első impulzus a jó kedvre ezzel meg volt adva. Yolt is jó kedv; úgy hogy a mulató társaság, melyet felváltva a tűzoltói zenekar meg Garay bandája mulattatott, csak reggeli 3 órakor oszlott szét.