Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-12-22 / 52. szám

6. TOLNAVÁRMEGYE. 1895. december 22. — Szegzárd község mezőgazdasági statisz­tikája a következő adatokat tünteti elő: A község összes területe 13060 kát. hold 1080 □ öl; eb­ből szántóföld 5839 kát. hold, beültetett szőlő 524 kát. hold, parlag vagy kipusztult 2726 kát. hold, rét 1592 kát. hold, erdő 1154 kát. hold, kert 70 kát. hold, nádas 32 kát. hold, földadó alá nem eső terület 1040 kát. hold. Az összes terület ka­taszteri tisztajövedelme: 109.158 frt 47 kr. Mezei örök száma 14, kik 9810 kát. holdat őriznek s évi bérük 1040 frtot tesz: hegyi őr van 33, kik 3250 kát. holdra vigyáznak. Az alapítványi uradalom bir­tokának területe 2036 kát. hold; a községé 380 kát. hold. A föld ára önkéntes eladásnál, belsőség kát. holdanként a legalacsonyabb ár 800 írt, a leg­magasabb 4200 frt, szántóföld legalacsonyabb 360 frt legmagasabb 600 frt, beültetett szőlőnél leg­alacsonyabb 1000 frt, legmagasabb 2000 frt, kény­szereladásnál átlag ezen árak fele éretik el. A föld átlagos bérleti ára kát. holdanként legalacsonyabb 22 frt, legmagasabb 48 frt. A községben 9 tenyész­bika, és 4 telivér mén van. 1895. évben őszi búza 2295 kát. hold területről arattatott és összesen 25252 mótermázs'a termett; tavaszi árpa 400 kát. holdon 3200 métermázsa, kukorica 1600 kát. holdon 24000 métermázsa. Összesen 5599 kát. hold volt termé­nyekkel bevetve. Természetes kaszálók: 1592 kát. holdon 34036 métermázsa termett. Szőlőterület és szüret. 1895. évben 177 kát hold terület ültettett be uj szőlővel. Teljes termésben még nem levő uj szőlők: 139 kát. hold, s ezen 200 hektoliter must termett, és 180 hektoliter bor készült belőle. Fii- lokszera-lepett, de még némileg termő szőlő: 207 kát. hold, s ezen 4020 hektoliter must termett, melyből 3600 hektoliter bor készült. Az összes szőlő- terület 524 kát. hold és 724 Q ól amerekai vesz- szővel beültetett szőlők : direkt termő amerikai fa­jokkal 2 hold, még be nem ojtott amerikai vesz- szővel ioo hold, beojtott amerikai vesszővel 50 k. hold, összesen 152 kát. hold. A peronospora ellen 1895-ben 300 kát. hold szőlőt permeteztek. Szén- kéneggel 125. kát. hold szőlőt tartottak fönn. Must 1895-ben 3000 hektoliter adatott el; friss szőlő pedig 30000 kilogramm, egy kilogramm szőlő át­lagos eladási ára 15 kr. Must és bor átlagos el­adási ára 1895. óv őszén hektoliterenként 16 frt; must 15 frt, közönséges ujbor 18 frt, közönséges óbor 22 frt; finom uj 25, ó csemegebor 60 frt, aszubor 400 frt hektónként. — Tűz. Gyula-Jováncán a napokban kigyult Gyugyi Mihály háza és teljesen leégett. Ezenkívül négy hízott sertés és körülbelül 60 frt értékű ku­korica is a lángok martalékává lett. A tűz kelet­kezési oka ismeretlen. — Négy gyermek egy év alatt. Ez év ja­nuár elsején egy székesfejérvári házaspárhoz dup­lán köszöutött be az istenáldása, amennyiben egy helyett két leány gyermeket szállított' a gólya. Ez magában véve nem ritka eset, de azzá lesz, ha hozzá teszszük, hogy most december elején ismét ikrekkel és pedig két fiúval szaporodott a család. Ez már csakugyan bő istenáldás, egy óv alatt négy gyermek, akik ritkaság számba fognak menni, hogy mind a nógyüknek-mgyanegy évre esik a születésük. — Vasúti állomás névváltoztatása. A ma­gyar államvasutak igazgatóságának értesítése szerint a budapest dombóvári vona[on fekvő Leopold Lajos bérletét képező urod. birtok Szeat-Agota megálló­rakodóhelynek a kereskedelemügyi mieiszter ren­deletéből ezentúl Szilfvmajor a neve. — Sertésvész Tolnavármegyében. Most, mi­dőn már az ország különböző vidékein uralkodott sertésvész részben vagy egészben megszűnt, Tol­navármegyében, ahol eddig csak hírből ismerték, egész erővel tört ki a sertésvész. Eddig már 5—6 községben konstatálták, de a vész i’ohamosan ter­jed s százával szedi áldozatait. Eddig uralkodik: Duna-Szt-Györgyön, Bonyhádon, Pakson, Pörbölyön, r hol már az egész állomány kipusztult, s ha ily rohamosan terjed, mint ahogy megkezdte, alig lesz megkímélve az egész megye területén egy-két község. — Legtöbb kedvezményi ma kétségbevonhat- lanul e Pesti Hírlap nyújt előfizetőinek. íme : a lap az összes napilapokat fölülmúlja a tartalom gazdagsága tekintetéken; mindennap 20—24, va­sárnaponként 32—36 oldal terjedelmű. Minden hó­napra egy zsebben hordható jegyzék-naplót mellé­kel előfizetőinek. A Párisi Divat cimü, legszebb magyar divatlapot, mely hazánkban egyedül jele­nik meg minden héten, a Pesti Hírlap előfizetői fele árban kapják (negyedévre 1 frt.) Mindehhez járul a legfőbb és a maga nemében rendkívüli ked­vezmény : a Pesti Hirlap nagy naptára, melyet minden előfizető ingyen kap, mely felülmúl min­den más karácsonyi mellékletet, mert egész éven át használható. Korunk két legelső írója, Jókai Mór ós Mikszáth Kálmán, a Pesti Hirlap rendes dolgozótársai közé tartozik. Mikszáth Kálmán már az uj év első negyedében hosszabb elbeszélést ir a lapba. 4. Pesti Hirlap előfizetési ára: egy hóra ] frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr, (a Párisi Di­vattal együtt 4 frt 50 kr). Kiadóhivatal: Budapest, V. váci-körut 78. VIDÉK. — A „Tolnai Kör“ múlt vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen elnöknek: Rosmayer Ferenc, igazgatónak: dr. Varga Pál, jegyzőnek : Matejka Károly, II. jegyzőnek : Roboz János, pénztárnoknak : Maixner János és könyvtár- noknak: Perler Mátyás, választattak meg. A köz­gyűlés egyúttal elhatározta, hogy Szilveszter estélyt rendes és arra nézve e héten a meghívókat már kibocsátották. — Újabban a tagok közé fölvétettek: Szeghy Sándor (Szegzárd), Pártos Zsigmond (Mözs), Tenczlinger Lajos, Eisenbart Gyula, Dubovszky Géza, Taubner Adolf és Tsohohey József urak. A múlt évi számadás 900 frt kiadást tüntet fel, az 1896 évi költségelőirányzat azonban már megha­ladja az 1700 frtot. A kör tagjainak száma 82. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1895. évi december ho 23-án. Gyimóti Lajos, Rudolf János, Gróf Pál, Till Mihály és Steiner János ellen súlyos testi sértés miatt. Fábián István, Mezei Pál és Hollosi Pál el­len lopás miatt. 1895. évi december hó 28-án. Kálmán Anna ellen lopás miatt. T. Kovács István ellen okirathamisitás miatt, — A pécsi kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1896. évre. Polgári ügyek szakosztá­lya I. Tanács. (Köz-, polgári-, váltó-, kereskedelmi-, csőd-, úrbéri ügyek, egyszersmind felülvizsgálati tanács.) Elnök: Blaskovich István a kir. ítélőtábla elnöke. Bírák: Pilch Antal a felülvizsg. tanács ein. állandó helyettese, Tőttős Béla, Tolnay Antal, dr. Daemf Sándor. Tanácsjegyzők : Jobst Béla kir al- biró, a jegyzői iroda vezetője, dr. Jellaehich Lajos kir. aljegyző, a jegyzői iroda vezetőjének áll. he­lyettese. II. Tanács. (Közpolgári ügyek.) Elnök : Blaskovich István a kir. ítélőtábla elnöke. Bírák: Kissfaludy Imre, Giaff Károly, Zsaborszky Ferenc, Kaufmann Nándor, Ozigláuyi Béla. Tanácsjegyzők: Peitler Imre kir. albiró, Molnár István kir. jegyző. Büntető ügyek szakosztálya. Elnök: Balogh Károly kir. ítélőtáblái tanácselnök. Bírák: Pulcz Imre, Babits Mihály, Bócz Alajos, Yáry Gyula. Cziglányi Béla. Tanácsjegyzők: Jobst Béla kir. albiró, Mol­nár István jegyző, dr. Jellaehich Lajos aljegyző. — Gyilkos tanító. Czéh Pál, udvarii tanító szenvedélyes vadász volt, s hogy e szenvedélyének élhessen, Döring Frigyes ottani jegyzővel bérbe vették a község vadászterületét. Ez ó-vi október 4-ón észrevették, hogy Jankó Lajos ottani lakos, ismert orvvadász fegyverrel a vállán sompolyog a szőllők felé. Rögtön utána indultak tehát a lesipuskásnak, de elvesztették szem elől. Ekkor Jankó présházá­nál tartottak lest, azon hiszemben, hogy majd arra fordul. De nem jött. Végre elunván a hosszas vá­rakozást, ismét útnak indultak, de kétfelé váltak, hogy könnyebben ráakadhassanak. Egyszer aztán Czéh Pál megpillantotta Jankót, ki egy lőtt nyul- lal közeledett feléje. De midőn a tanítót megpil­lantotta, futásnak eredt. A tanító utána kiáltott, hogy álljon meg; de ő csak tovább futott. A kö­vetkező percben egy lövés hallatszott s Jankó ha­lálosan megsebesülve elterült a földön. A kapott sebben nemsokára meg is balt. A szegzárdi kir. törvényszék előtt Czéh azzal védekezett, hogy a puskája futás közben véletlenül sült el. A törvény­szék helyt adott a védekezésnek s Czóht a btk. 290. § értelmében gondatlanságból okozott ember­ölésért egy évi fogházra s 300 frt kártérítési ösz- szeg megfizetésére Ítélte, ügy a kir. ügyész, mint az elitéit felebbezést jelentettek be. Megrendszabályozott nagyanya. Özv. Scherer Adámné, decsi öreg asszonyt lánya, Kalota Jánosnó bujtogatására s folytonos unszolására uno­kája, Baumann Jánosnó ez évi április hó 24-én úgy megverte, hogy az öreg asszonyt a kiáltozá­saira odasereglett szomszédok tépték ki a nagy­anyját ütő-verő kedves unoka kezeiből s szidták Kalotánét, a ki elnézi, hogy verik édes anyját; természetesen nem tudván, hogy inkább ő a verés okozója. Az öreg asszony sokáig betegeskedett, do végre felgyógyult s ekkor beperelte leányát s uno­káját. A két vádlóit nő a szegzárdi kir. törvény­szék előtt azzal védekezett, hogy anyjuk ill. nagy­anyjuk, nagyou szerette a bort s ha kissé sokat ivott, a mi gyakran szokott nála előfordulni, olyan c.-unyákat beszélt, hogy ők nem tudták elhallgatni, tehát le akarták erről szoktatni, azért verték meg úgy, hogy sokáig eszében maradjon. A kir. tör­vényszék azonban nem találta helyesnek ezt a ne­velési rendszert, s azért Kalota Jánosnét, mint fel­bujtót, a btk. 69. §. I. p, Baumann Jánosnét a 70. §. alapján, mint tettest, raindkettejöket a 301. §-ba ütköző, a 302. §. szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében bűnösnek találván, egyenként 2—2 havi fogházra és 10—10 frt pénzbüntetésre Ítélte. Vádlottak ós az ügyész felebbeztek. Fővárosi levél. A főváros iparának fejlődéséről, különféle in­tézményeiről értesítjük ezúttal e lapok t. olvasóit; első sorban egy olyan cégről, mely a sport terén nagy szolgálatot tett azzal, hogy a kerékpár gyár­tást megkezdette, s igy a hazai ipar fejlődését is előmozdította. Fogl József ez a férfiú, ki törekvését oda irányította, hogy a kerékpár minden társadalmi rétegben meghonosodjék; működését siker koro­názta: ma orvos, ügyvéd, tanár, kereskedő, idősebb és fiatal ember egyaránt kerékpároz, no meg már alig van számottevő hölgy, kit orvosa egészségi szempontból ne utalna a kerékre. Fogl ur jó hazafi is. Mint magyar állampolgár első kötelességének tekinti a magyar ipar fejlődését. Terez körút 22. szám alatt először csak egy műhelyt nyitott, mely műhelyből nemsokára kerékpár-gyár lett, melyre nemcsak ő, de mindannyian büszkék lehetünk. E műhelyben készülnek a hires „Fecske“ kerékpárok, melyek sajnos, hogy még angol nyers anyagból állíttatnak elő, de bármely angol gyártmánynyal súly és hordóképesség valamint minőség tekintetében kiállják a versenyt, á mi fő, miután a vám elesik, jóval olcsóbbak is! Az 1896. modellü „Fecske“ kerékpárok, melyeket szemlélni volt szerencsénk, ma már oly tökéletesek, hogy azokat bárkinek ajánlhatjuk. Természetes, hogy minden követel­ménynek eleget tegyen. Fogl ur a leghíresebb angol és német gyárakat is képviseli, melyeknek leírása az 1896. árjegyzékében található, melyet kívánatra bárkinek küld. Budapesten a szakkörökban nagy érdeklődést keltenek Hazslinszky Károly fővárosi gyógyszerész (Budapest. VIII., Sándor-tér és Rökk-Szilárd-utca sarkán) gyógyszerei. E neves gyógyszerész és che- micus megtalálta a módját annak, hogy lehet a test súlyát szabályozni szerekkel úgy, hogy a szervezet' kárt ne szenvedjen Az elhájasodás el­len használja a „Fucust“. a hasonnevű tengeri nö­vény kivonatát, melynek használata 2—3 hét alatt 5—7. sőt több kilóval könyebbé teszi a test súlyát, az astmásoknak pedig valódi áldás, mert ez által a járás és légzés szabbaddá lesz és a mi a legfőbb, a szervezetet ruganyossá, erőssé teszi Ára egy I-ső számnak 2 frt. Hasonló jeles készítménye a „Car- dopatia“ is. Ezen gyógyszer vérszegényeknek, gyen­gélkedőknek, senyves külsejű egyéneknek, idege­seknek és főképen mellbetegeknek ajánltatik, mert úgy befolyásolja az anyagcserét, hogy az, aki avval él, rövid időn megerősödik, jól alszik, jól eszik, ide­ges tünetei elmaradnak, természetesen ennek kö­vetkezménye: a test gyarapodása bekövetkezik. Ára egy üvegnek 2 frt. E nagy ós pontosan vezetett gyógyszertár egyik helyiségében van felállítva egy pontos mérleg, a hol hírneves orvosok, patienseiket mérik és konstatálják az eredményeket, melyekről jegyzőkönyvet vesznek fel és bámulatos az, hogy mellbetegeknél is az eredmény szembeszökő, még ezen betegek is nyernek erőben és testsúlyban, ami aztán gyógyulásra vezet. Itt készül a Cocaiupastilla is, melyből néhány darab a legmakacsabb garat és gOgehurutot, görcsös köhögést azonnal megszün­teti. Egy doboz ára 75 kr. Itt készül még az áfo­nyafőzet kivonata, mely az ótvart, ekzemát, külön­böző kiütéseket a testen, azonkívül a nyelv repedó- keit, felhám leválást, égési sebeket, vizér tágulás­ból eredő fekélyeket rövid idő alatt meggyógyítja. Ára egy tégelynek vattával és ecsettel együtt 1 frt 50 kr. A fővárosban is meglepetést keltett valódi látványosságot képező nagy és díszes étterem és sörcsarnok nyílt meg rövid idő előtt az Erzsóbet- körut 27. sz és Wesselényi-utca sarkán. Kővesi Nándor ismert vendéglős rendezte be a legfénye­sebben a legnagyobb termet e fővárosban, úgy hogy rövid fennállása alatt egyszerre a legkedvel­tebb találkozó helye lett ez a vidékről Budapestre ránduló vendégeknek. De nem is csoda, úgy a ki­tűnő ételek, mint a tiszta jó italok, különösen pe­dig a kitűnő sör a kőbányai polgári sörfőző rósz- vénytársulattób valamint a naponta hangversenyző katonai zenekarok a legkellemesebbé teszik ezen díszes teremben való időzést, melynek kiváló díszt adnak a falaira művészileg festett Magyarország összes megyéinek címerei. Ezért tehát ajánljuk a vidékről Budapestre utazónak, hogy ne mulassza el meglátogatni Kövesi Nándor Erzsébet-köruti nagy sörcsarnokát, mert ott teljes élvezet mellett Budapest, egyik nevezetességét is láthatja egyúttal. A fő- és székváros vigadó csarnoka Buda­pest egyik legrégibb és leglátogatottabb mulató kelye; közkedveltsége azonban igen nagy mérvben emelkedett, mióta Tomola Roland vette át, ki a legfigyelmesebb ós legjobb vendéglősnek ismerte­tett el, mert kitűnő konyhája és jó borai mellett a kőbányai Királysörfőződe-Részvénytársaság vilá­gos korona és barna á la Oulmbach söreit, vala­mint a polgári pilseni sört szolgáltatja vendégeinek, vasárnap kedden, csütörtökön és szombaton katona­zenekar fűszerezi az amúgy is kellemes jól érzést, mely a vigadó impozáns sörcsarnokában és díszes virágtermében önkéntelenül keletkezik. Ezért ne mulassza el a vidéki közönség a vigadó sörcsar­nokát azok közé sorozni, mit a fővárosban időzése alatt meglátogatni kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom