Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-12-15 / 51. szám
6. T0LNAVÄRMEOTE5. 1895. december 15. járás. Ha épp oly olcsó, mint gyors munkát akarunk végezni, úgy a kivágott szőlő talaját azonnal rigolirozratjuk. Ez olcsó is, gyors is, de eredménye I nem a legjobb. A rigolirozást ősszel és a tél kezdete előtt kell teljesíteni, bogy a dér és nedvesség a talajt porhanyóvá és termoképessó tegye; legjobb a földet igy kétszer átteleltetni, hogy minél több tápláló erőt gyűjtsön össze. Tavasszal rigolirozni és beültetni leghelytelenebb eljárás; az ilyen talajban csak kevés per- centje ered meg a vesszőnek és gyenge tőkét nevel. Ha már minden áron gyorsan akarjuk beültetni a szőlőt, úgy azt őszkor kell tennünk, tavaszkor semmi esetre sem. A rigolirozást sokan valami alárendelt és jelentéktelen munkának tekintik; ez helytelen fölfogás J— mert ez a munka éppen annyi értelmet mint alaposságot követel. A humusszal gazdagon megáldott agyag és apró kavicsos (Schotter) talajban 80 centiméteroyire/kell beásnunk — a hegyfelé rigolirozva, s az árkot mindaddig nem szabad betemetnünk, mig a másik árkot teljesen ki nem ástuk. Eközben ügyelnünk kell arra, hogy a legtermékenyebb rész az árok legmélyebb részébe jusson. A meszes és mészkavi- csos földben ne rigolirozzunk mélyebbre, mint a mig a mészkőrétegre jutunk s ha ezt mindjárt ötven centi méternyire találjuk is meg. Ahol még ölven centiméternyire se ér le a humusz, oda ne is ültessünk szőlőt, mert tiszta mészköves vagy nagyon meszes talajban a nemesités nem jár sikerrel. Nálunk vannak ugyan telepek, melyek a kisebb mennyiségű mész mellett jó termőképességgel bírnak ; de az 50 százaléknál is több meszet tartalmazó talaj nem alkalmas uj ültetésre. A Solonis- telep elvisel 25 százalék meszet, a Bupestris-Monti- cola és a Colom beau Bupestris (Gansay Condere) 50 százalék meszet is elbír, amiért is az utóbbi azért áll fölötte az előbbinek, mert nem vastagszik oly hamar s a talaj táplálékonysága iránt nem támaszt olyan követeléseket, mint a Monticoia. A tömött, nehezen porhanyitható talajban, mint például a pécsbányatelepi hegyben, legjobban megél az Aramon Supestris Gauün I., s a fehéres salótro- mos talajban, a Solonis mellett leginkább a Bupestris Metalika. A jó vörös agyagban jó módja van valamennyi amerikai vesszőnek, mégis a mi vidékünkön föl kellene hagynunk a Biparia-fajok ültetésével, mert nálunk többnyire minden talajban van valamelyes mész s ebben a Bipária nemesített állapotában hamar elsárgul. Min* a. .TS vidékünkön kitünően alkalmazható fajt, a Solonist ajánlom, mely egész megyénkben jól diszlik, nem igen kényes a talajára a nemesités iránt igen fogékony, nem vastagodik el olyan könnyen s nem mutat hajlandóságot az elsárgulás- hoz. Igaz, hogy a meszes és fehér talajban a Bu- pestris-fajok és a Bupestris-Hybridák túlszárnyalják a Solonist, csakhogy a Bupestris-fajok gyors gyökérverésük előnye mellett abban a hibában le- ledzenek, hogy a tő hamar elvastagodik s annyi mellékágat hajt, hogy a legnagyobb utánjárás mellett se vagyunk képesek ezeket idéjében eltávolítani, melyek a nemesités kifejlődésének rovására szívják a táplálékot. A Bupestris-hybridáknál nem kell e bajjal raegküzdenünk; ezekben sok európai vér folyik, s az európai vesszők tulajdonságaival dicsekszenek; véleményem szerint ezek ez idő szerint a legjobb telepvesszöink s ha van is valami hátrányuk, úgy ez csak az, hogy a peronospora ép oly hamar kifog rajtuk, mint az európaiakon, mig az eredeti amerikai vessző a peronosporának ellent áll. A különféle nemesitési módokat és ezek kezelését már ismételten leirtam e lapokban, s csak azt hangoztatom újból, hogy minden nemesitési rendszer jó, akár zöldojtásnak, akár fásojtásnak, akár tőkeojtásnak nevezzük is el azt. Csak szőlősgazdát kell két félét megkülöraböztetnüuk: olyant, aki munkálja szöllejét és olyant, aki munkáltatja a szőlejét. Szőlő-mives legjobban boldogul a nagymarosi ojtásmóddal, a szőlő tulajdonos kész gyökeres nemesitvényt kénytelen alkalmazni, s csak igy jut — helyes kezelés mellett — termő szőlőskerthez; ha azonban a szőlőjében gyártatja az ojtvá- nyokat, úgy drágán fizeti meg a lassú és rossz munkát. Az én igy elkészíttetett zöld-ojtásaim drb-ja — enyhén számítva — átlag két-két forintomba került s ezeknek a drága ojtványoknak is a nagy részét már ki kellett dobatnom. Az olyan években, mint az idén is, egyáltalában kevés szerencse jár a zöldojtásokkal, mert a vegetáció későn indul meg s nagyon kevés érhetik meg. A vesszők megérése az idén általában rosz- szul sikerült. Figyelmeztetem is az érdekelteket, hogy az idei vesszővásárlásoknál fölöttébb ügyeljenek a vessző érettségére. Ismertető jele az éretlenségnek az, hogy a fa bágyadt, rügye kibontatlan. — Az ilyen anyag fölhasználás pénz- és időpazarlás. Ma npndenki arra törekszik, hogy olcsón sokat vásároljon, a jóság és használhatóság mellékes dolog. Pedig a legdrágább vessző tulajdonképen a legolcsóbb. Azok a vosszőim, melyeket Eichtertől vettem, a legdrágábbak voltak s mégis — mert ezek váltak be legjobban — ezek voltak a legolcsóbbak is. A szőlővessző-szükségletet és az ojtványokat már őszkor kell biztosítanunk s akkor nyugodtan foghatunk a munkához. Ha nem igy járunk el, úgy tavaszkor azzal kell megelégednünk, amit éppen kapunk, s legtöbb esetben csak a legroszszabbat kapjuk. Az állam az idén nem ad magánosoknak vesszőt, külföldről, sót még Ausztriából se m szabad a vesszőbehozatal, a hazait pedig hamar szétkapkodják. — Trágyáról is idejekorán kell gondoskodnunk ; az érett trágya vajmi kevés mennyiségben áll rendelkezésre, a friss trágya pedig nem ér semmit. Mindezekea felül gondoskodjunk télen át raun- kásaiuk kioktatásáról s akkor tavasszal nyugodt lélekkel folytathatjuk a szőlőink ujjáalkotásának munkáját. Taussig Zsigmond. Meghaltak Szegzárdon: 1895. évi december hó 8—15-ig. Fehér Mihály, 62 éves, tüdőgyulladás. Ferenc József, 88 éves, aggkori végkimerülés. Özv. Ádám Józsefné, 75 óve3, aggkori végkimerülés. KÖZÖNSÉG KÓRÉBÓL. Tekintetes szerkesztő ur ! A « Tolnamegyei Közlöny» 48 ik számában azt olvastam, hogy a szegzárdi Kórház-utcában, a kórházi gondnok jelenlegi lakásában akarják a ragályos betegeket elhelyezni, a gondnok számára pedig bérlakást bérelnek. Ugyan ón sehogysem tudom elhinni, hogy, ez, a majdnem valóságos ázsiai hir való legyen, mert nem tudom elgondolni, hogy a lakosság egészségi, ügyeire csak egy kicsit is tekintő elöljáróság azt megengedje, hogy egy egész utcát s azzal együtt bizonyára az egész város lakosságát a legnagyobb veszedelemnek tegyék ki. A Kórház-utcza legfeljebb 12 lépés széles; igy ennek lakói mind kénytelenek volnának a ragályos betegek ablakai miatt saját ablakaikat állandón csukva tartani, nehogy tiszta levegő helyett megfertőztetett levegőt kapjanak szobáikba, de még az arra járó iskolás gyermekek is mily könnyen viszik magukkal a ragályos betegség csiráját a többiek közé. Azt hiszem, elég csapás nekünk ezen utcában lakóknak az őrültek háza, melynek ablakai szintén az utcánkra néznek, ahol az arra járó gyermekek a legbotrányosabb dolgoknak naponkénti szem s fültanui. HIHDE Másutt mindenütt az ilyen dolgokat a városon kivül helyezik el. nálunk meg a város szivében akarnak neki helyet adni. Vagy talán a mi tájunk már az adófizetők során kivül esik ? Ismétlem, nem hiszem, nem is hihetera, hogy ez a hir igaz legyen ; de ha mégis volna benne valami, úgy melegen ajánlom az ügy megfontolását az intéző köröknek, mert ez esetben az egész utca lakossága óvást fog emelni e helytelen eljárás ellen. Kiváló tisztelettel Fránek János, kórház-utcai lakos. Köszönet nyilvánítás. Nem lévén képes a mostani fájdalomtól dúlt kedélylyel személyesen vagy Írásban megköszönni a szeretet és részvét ama sok nyilvánítását, melylyel drága SZIDÓNIA leányom halála alkalmával családom megtis?- tiszteltetett, ez utón fejezem ki a kegyes részvevőknek leghálásabb köszönetemet. Szegzárdon, 1895. december hó .10., Özv. Martin Ferencné. SZERKESZTŐI POSTA. — Dr. K. J. Szives örömmel fogadjuk. Üdvözlet. C3r abona árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 6.97., 6.98. Tengeri 4.53., 4’54. | Zab tavaszra 6.23., 6.24. Bzegzárdról indul reggel 7 óra 15 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 45 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perekor. Szegzárdról indul déli 12 óra 40 perekor, Budapestre érkezik este 8 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 45 perekor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 28 perekor. „KEPEI ADI LAPOK.“ A legolcsóbb és azért a legelterjedtebb képes hetilap ! (1643. 1—2.) Megjelenik minden héten bő szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal és külön beköthető regénymelléklettel. Havonként kétszer „HÖLGYEK LAPJA“ cimü félives mellékletet ad, párisi divatképekkel és bő divattudósitással. A „KÉPES CSALÁDI LAPOK“ olyan szellemben és irányban van szerkesztve, hogy ifjú és öreg külön s együttvéve élvezettel olvashatja. A „KÉPES CSALÁDI LAPOK“-ba a régi és újabb írói és költői gárda minden számottevő tagja dolgozik. A „KÉPES CSALÁDI LAP0K“-nak regényei, elbeszélései, rajzai, humoreszkjei, költeményei ke- délynemesitő olvasmányok. Iránycikkeivel a társadilom minden kérdéseire kiterjeszkedik. Orvosi és egyéb cikkei pedig tanulságosak. A »KÉPES CSALÁDI LAPOK« minden évben négy regényt ad mellékletül, még pedig csinos színes borítékkal, éves előfizetőinek. A »KÉPES CSALÁDI LAPOK« boritéka szellemes és szórakoztató csevegések, illetve kérdések és feleletek tárháza. A „KÉPES CSALÁDI LAPOK“ előfizetői díjtalanul közölhetik gondolataikat az „előfizetők postájában,“ A »KÉPES CSALÁDI LAPOK« képei lehetőleg alkalomszerűek, díszesek és tanulságosak. A „KEPES CSALÁDI LAPOK“ 1896 január első számával XVIII-ik évfolyamába lép. Ez újévi számában következő érdekes és kiváló közlemények jelentek meg: Csendes világ, regény, Beniczkyné Bajza Lenkétől; Évfordulón, költemény, Jámbor Lajostól ; Régi történet, beszély, Lauka Gusztávtól; Hogyan ruházkodjunk télen? orvosi cikk, dr. Fodor tanártól; Bál után, vig monolog, Oláh Györgytől ; A költő, költemény, Feleki Sándortól; Versek zenére, költemény, Rudnyánszky Gyulától; Boldog ujóvetl életkép, Meriozayné Károssá Irmától; Megnyugtató történet, freskó, Krúdy Gyulától;.Én isi regény, Tolnai Lajostól. Mutatványszámokat bármikor szívesen küld A „KÉPES CSALÁDI LAPOK“ kiadóhivatala Budapest, Yadász-utca 14., saját házában. Előfizetési árak a »Képes Családi Lapok«-ra a „Hölgyek Lapja“ cimü divatlappal és a regénymelléklettel együtt: Egész évre 6 frt. — Fél évre 3 frt. — Negyed évre 1 frt 50 kr. FIGYELMEZTETÉS. A ki 3 uj előfizetőt gyűjt s az előfizetési, összeget egyszerre beküldi, annak elismerésül egy díszes emlékkönyvet küld a kiadóhivatal. Kérjük az előfizetések megújítását, s lapunknak az ismerősök köreiben terjesztését. és a ki csak 1 frt 50 krnyi negyedévi előfizetési dijat 20 kr csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküld, annak a kiadóhivatal egy regényt küld jutalmai. Előfizetéseket (a hónap bármely napjától) elfogad a „KÉPES CSALÁDI LAPOK“, kiadóhivatala, Budapest, Vadász-utea 14. szám.
