Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-11-24 / 48. szám
1896. november 24. TOLNA VARMEGYE. 6. Józsefek s valami régi örökségből kifolyólag örök haragot esküdvén egymásnak, minden alkalmat megragadtak, hogy egymásban valami kárt tehessenek. A múlt évi szeptember 9-ón is az utcán találkoztak a Nemesek, ott összeszóllalkoztak, a minek az lett a vége, hogy Hidi Nemes József az Öregutcai Nemes Józsefet késsel úgy megszurta, hogy az orvos nem is napokat, hanem csak órákat adott már életének. De a beteg az orvosi határozott állítás dacára nem halt meg, sőt ma is él, a másik Nemes József nagy boszusá- gára. A szegzárdi kir. törvényszék Hidi Nemes Józsefet a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés büntette helyett a 92. §. alkalmazása mellett annak vétségében mondta ki bűnösnek és a 302. §. alapján négy havi fogházra, 10 frt pénzbüntetésre, 60 frt kártóritós s a bűnügyi költségek megtérítésére ítélte. Az ítélet jogerős. T A N Ü G Y. — Tihanyi Domokos tanfelügyelőről. Múlt számunkban említettük, hogy Tolnavármegye közigazgatási bizottságának folyó hó 5-iki rendes gyűlésén Tihanyi Domokos tanfelügyelő a megyében levő iskolák egy részének oly siralmas állapotát festette, hogy a közig, bizottság indíttatva érezte magát e hó 15-óre rendkívüli közig, bizottsági ülést összehívni, a hol a kir. tanfelügyelőnek a helyzeten javítani hivatott határozati javaslata képezte a gyűlés egyetlen tárgyát. A beterjesztett javaslat arról tanúskodik, hogy a kir. tanfelügyelő szakavatottsággal és lelkiismeertes buzgósággal tanulmányozta a megye tanügyének hiányait, mert jelentésében a legnagyobb pontossággal ad számot az általa eddig meglátogatott iskolák viszonyairól, kiemelve minden egyes iskola előnyeit és hátrányait. Ez a jelentés pedig csak úgy volt lehetséges, hogy Tihanyi kir. tanfelügyelő szem előtt tartva a közmondást: „A gazda szeme neveli a gazdaságot“ nem elégedett meg azzal, hogy az irodából és statisztikai kimutatásokkal dirigálja az iskolákat, hanem személyesen győződött meg minden egyes iskola állapotáról, hogy arról magának tiszta képet alkothasson. A múlt számunkban röviden ismertetett legújabb miniszteri rendelet hangsúlyozza, hogy a törvény azon rendelkezése, mely szerint minden tanfelügyelő a felügyeletére bízott iskolákat évenkint legalább egyszer tartozik meglátogatni — az utiátalány csekélysége miatt a legtöbb tankerületben kivihetetlen. — Tihanyi megmutatta,- hogy lehet csekély utiáta- lánynyal is az iskolalátogatás nagy munkáját, mint a tanfelügyelői hivatal tulajdonképpeni hivatását teljesíteni, csak meg legyen a tanfelügyelőben a hivatalára való igazi hivatottság. Tihanyi Domokos ez évi március 28-án foglalta el állását nálunk, azóta tehát, leszámítva a két havi szünidőt, a mikor az iskolák zárvák, s a jelen hónapot, melyről még nem szólhatunk, mindössze öt hónapja tart a szorgalmi idő és ez idő alatt a kir. tanfelügyelő nem kevesebb, mint 85 iskolát, 16 ovodát és 14. menházat látogatott meg 20i tanteremben, s tapasztalt ott sok szépet és jót, de még sokkalta több rosszat megyénk tanügye terén. Hogy a sok rossz közül csak nehányat említsünk: Yan több iskola, a hol a tanítók nem tudnak magyarul ; van iskola, a hol J2 éves tanító működik. Yan (azaz volt, mert a tanfelügyelő rögtön feloszlatta) olyan magániskola is, ahol a tanítónőnek sem oklevele, sem iskolafentartási engedélye nincs. Yannak iskolák, a hol 4 tanteremben 400—500 gyermek van összezsúfolva, szóval olyan állapotok, a melyek Ázsiában helyén valók volnának, de nem nálunk, a múltjára és jelenére oly büszke s a jövőtől oly sokat reménylő Tolnavármegyóben. Mi csak örülhetünk Tihanyi Domokos kir, tanfelügyelő, a tanügyünk javítása érdekében kifejtett tevékenységének s erélyes fellépése és mindenekre kiterjedő figyelme bizonyára meg is fogják teremni a kívánt eredményeket. Bőszünkről, kik a tanügy előbbre vitelének mindig lelkes hívei voltunk, a kir. tanfelügyelő ur elismerésre méltó munkálkodásában mindenkor a leghathatósabb támogatásra számíthat. KÖZGAZDASÁG. Felhívás a hazai gyümölcstermelő gazdatársakhoz. Az utóbbi években, midőn a külföld figyelme gyümölcsterményeink felé mind fokozottabb mérvben irányul, tapasztaltuk, hogy az élénk kereslet dacára az értékesítés körül nehézségek merültek fel. — Nem voltak ugyanis tájékozva a venni akarók, hogy bizonyos gyümölcsöt mely vidéken és kitől szerezhetnek be. — Ez irányban az országos magyar gazdasági egyesület egy hézagpótló munka kiadását vette tervbe, mely munka egyfelől ismertetni fogja, hogy bizonyos gyümölcsnek (alma, körte, barack stb.) egyes fajtái mely vidékeken termeltetnek főképpen, másfelől a hazai gyümölcstermelők név- és lakjegyzékét s a telepüket ismertető adatokat tartalmazza. Hogy ez a munka minél teljesebb legyen, felkéri az országos magyar gazdasági egyesület a gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdatársakat, miszerint az alábbi adatokat saját érdekükben is tudomására hozni szíveskedjenek. 1. Hány kát. hold a gyümölcstelepe, vagy hány darab fája van ? I 2. Evenként mennyi a gyümölcstermelése átlag? 3. Milyen fajtákat termel az egyes gyümölcs- nemekből ? Ez adatok az országos magyar gazdasági egyesület titkári hivatalához (Budapest, Köztelek) küldendők. O* a b o n a árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 6.97., 6.98. Tengeri 4.53., 4‘54. Zab tavaszra 6.23., 6.24. Meghaltak Szegzárdon: 1895. évi november hó 17—24-ig. Özv. Kölkedi Jánosné, 86 éves, aggkori végkimerülés. — Zavaros Etel, 1 napos, veleszületett gyengeség. — Fehér János, 3 éves, hökhurut. — Sipos Erzsébet, 22 éves, tüdőgümőkór. — Yilli Béla, 19 éves, tüdőgümőkór. — Pintér István, 75 éves, aggkori végkimerülós. — Török János, 49 éves, gyomorrák. N Y I L T T É R. Seiner Lipót Szegzárdon. HŐI kabátok köpenyek. Karmantyúk és sapkák. Divatos férfi és női ruhaszövetek. Pargit, flanel és posztókelmék. Mindennemű téli keiulők« Selyem-, fej- és nyakkendők. Férfi és női fehérnemüek. Keztyük és nyakkendők. Jüger-féle téli alsóruhák. Kitűnő gyártmányú cipőik: és ika.la.poikCp< um mi cipők (Graloschni), nagy választékban, legolcsóbb árak mellett kapható: SEINER LIPÓT kereskedésében, Szegzárdon, Gtaray-tér. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 6294. szám./tlkvi 1895. Árverési hirdetményi kivonat. A tamáaii kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kovács István szakosi lakos és a csatlakoztatott Strasser Henrik és Deutsch Zsigmond nosz- tánpusztai lakosok és az ezennel csatlakoztatott Dr. Hilbert István ügyvéd szegzárdi lakos végrehajtatóknak, Szabó József illetve az ismeretlen örökösök ügygondnoka dr. Darányi Ferenc ügyvéd végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében Kovács István követelését illetőleg 100 forint tőke, ennek 1891. évi május hó 30-ik napjától járó 6%-os kamatai, 35 frt 95 kr per és végrehajtási már megállapított, továbbá Strasser Henrik és Deutsch Zsigmond követelését illetőleg 92 frt 94 kr tőke, ennek 1887. évi január hó 1-től járó 6% kamatai, 50 fit 35 kr költségek, továbbá dr. Hilbert István ügyvéd követelését illetőleg 43 frt tőke, ennek 1888. évi december 16-tól járó 6°/0 kamatai, 9 frt 40 kr költségek és 54 forint 35 kr tőke, ennek 4888. évi március hó 15-től járó 6°/0-os kamatai, 24 frt 5 kr költségek kielégítése céljából a szegzárdi kir. törvényszék a tamásii kir járásbiróság területén levő, a szakcsi 141. számú tjkvben felvett I. 1. sorsz, 171. hrsz. ingatlanból — mely közős, lásd a 140. sz. tikj vet, — a I. 2—3. sor, 173., 5245. hr. sz. ingatlanokból Szabó Józsefet, mint földtulajdonost illető rész 357 forint kikiáltási árban 1896. évi január hó 23-ik napján d. e. 10 órakor Szakos község házánál végrehajtatok vagy helyetteseik közbeniötte esetében megtartandó árverésen eladatni fog Tamásiban, a kir. járásbiróság, mint tlkvi hatóságnál, 1895. évi július hó 30-án. Horváth Aladár, kir. aljbiró. 35960. szám. YIII. 1895. Árverési hirdetmény. (1634. 1—1.) A szegzárdi in. kir. pénziigyigazsatőság által közhírré tétetik, hogy Tolnamegyóbeu fekvő alább megnevezett községek területén fizetendő borital-adó,*husfogyasztáái-adó, cukorfogyasztási-adó, sürital-adó és a szeszitahnérési-ailó beszedési jogi 1890. évi január hó 1-sö napjától 1896. évi december hó végéig terjedő időre, esetleg a felmondás fentartásával az 1897. és 1898. évekre is nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik. Az árverés a m. kir. pónzügyig^zgatóság hivatalos helyiségében az alább megjelölt időben fog megtartatni. A kikiáltási ár minden egyes községre nézve a következő kimutatásban van kitüntetve. A község neve lakosainak száma Tengőd 1450 i á X A á -n A o Szesz■ 4-* Söritaladó italmérési adó napja érája Jegyze fo rint kr forint |kr 133 50 412 86 1895. december 2-án d. e. 9 órakor Boritaladó forint 663 kr Husfogyasztási adó forint jkr Cukorfogyasztási adó forint I kr 39 87 65 38! Az árverésen résztvenni kívánók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár tizedrószót (10%-át) készpénzben, vagy államkötvényekben, vagy pedig a fennálló szabályrendeletek értelmében bánatpénzül elfogadható a budapesti tőzsdén jelzett árfolyammal, ha pedig ez a névértékén felül lenne, ez utóbbival számításba’ vehető egyéb értékpapírokban letenni. írásbeli ajánlatok szintén elfogadtatnak, de ezek is az előbbi pontban meghatározott bánatpénzzel látandók el és az igazgatóság főnökénél, az^ árverés előtt nyújtandók be. A többi részletes bérleti feltételek a pónzügyigazgatóságnál és pénzügyőri biztosságnál a szokásos hivatalos órákban megtekinthetők. Szegzárd, 1895. évi november hó 21-ón. IMI_ ls:ir_ pérxz'ü.g,yig,azg,a.tósáig,_
