Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-11-24 / 48. szám
V. évfolyam. 48. szám. Szegzárd, 1895. november 24. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KÖBNÉL. SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséihez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: [ Egész évre . . 6 fit — kr. Fél évre . . . 3 • — » | Negyed évre . . I » 50 » Egy szám .....................12 » I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- 1 hivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Nagyobb világosságot! A téli napok alkalmával korán beálló sötétség teszi észrevehető legjobban, hogy városunkban minő kevés lámpás iparkodik elűzni a koromsötétséget és minő világossághiány uralkodik a mi megyénk székesfővárosában. Egy-egy beborult estén a szegzárdi fő utcán járva agyrázkodtató döccenések mellett — alig kerülheti ki az ember, hogy a szembejövővel össze ne ütközzék, mert a sötétség miatt egy lépésnyiről sem lehet észre venni a szembe érkezőt. A mellék utcákon pedig áthatatlan sötétség uralkodik olyannyira, hogy az utak irányát is nehezen lehet kitalálni s igy legkevésbbé sem lehetne csodálni, ha ilyen elhagyatott helyeken és sötét állapotban épen hagyják az embert azok, kik az enyém és tied fogalmával ellentétbe szokták magokat helyezni. Csodálatos, hogy nagyobb közbiztonsági kihágásokról és merényletekről nem hallottunk még eddig; de hogy nemsokára ilyenekben is lesz részünk: azt — ilyen legsötétebb Afrikára valló állapotok mellett — előre meg is jósolhatjuk. Eddig ugyan még csak a télen nagy divatban levő estéli és éjjeli lopások jelentkeztek, melyeket a mi utcáinkban az éj borzalmas sötét leple alatt a legkényelmesebben és teljes biztonságban követhetik el a socialistikus és anarchikus elvek iránt különös előszeretettel biró polgártársaink. Ilyen elhagyatott viszonyokat Szegzár- dón már közbiztonsági tekintetből sem volna szabad eltűrnünk, mert lépten-nyomon veszélyeztetve van az ember testi épsége és élete, midőn teljesen sötét utcákban tapogatódzva kell tovavánszorogni az embernek, mig lakására talál. Hozzá még a legtöbb utcában a házak mentén kivágott fákat s egyéb hasonló dolgokat szoktak tartani, melyeket a helyszíni viszonyokkal nem ismerő ember ki nem kerülhet, s könnyen lábát, nyakát törheti ilyen akadályokban. Szegzárdon, mely a mi megyénk székhelye, s melynek a jövő évben már főgim- náziuma is lesz, nem szabad tűrni, hogy ily vak sötétség borítsa utcáit; ezt már a lakosság intelligenciája és mindnyájunk érdeke is méltán követelheti. A szegzárdi fejlődöttebb, városias viszonyokat nem lehet egy niveaura helyezni a falukéval, hol természetesen téli időben sötétség beálltával bevonul mindenki házikójába s a napot azzal az órával befejezettnek tekinti. Nálunk öt óra után még forgalom van az utcákon egész 8—9 óráig, a dolga után lát mindenki, sót aki ráér, sétálást, testmozgást is óhajtana végezni, de ily világtalan állapotok mellett teljesen falusi életmódra vagyunk kárhoztatva, ha csak kockáztatni nem akarjuk testi épségünket. Nagyon óhajtandó volna tehát városunk fejlődése szempontjából is, hogy a képviselő-testület mérvadó és hangadó tagjai a város jobb világításáról gondoskodnának, s ne elégednének meg a mostani abnormis viszonyokkal. Ezt kézzel fogható argumentumokkal nem kell külön bizonyítgatni, mivel mindenki és mindennap élvezheti a borzalmas sötétség boszantó kellemeit. A mi világítási viszonyaink kezdetleges és elhagyott voltát eléggé illusztrálja az a véletlen eset, melynek fültanui voltunk. A városházán hallottuk, amint az egyik egyenruhába öltözött s magasabb sarzsit viselő alkalmazott ekként adta ki a rapportot a lámpagyujtogatónak: „Na, ma még meg- gyujthatja a lámpákat, de holnnp már nem kell meggyujtani, mert holdvilágnak kell lenni.“ Másnap aztán teljesen beborult, esós idő köszöntött be s a lámpagvujtó a kiadott parancs szerint csakugyan nem is gyújtotta meg a lámpákat; s az utcákat alvilági sötétség borította. ügy halljuk, hogy egy kaposvári cég a városhoz adott be ajánlatot a villamvilá- gitás bevezetése végett, s ugyanő ezt gőzfürdő felállításával óhajtja összekötni. Nagyon kívánatos tehát, hogy ezen alkalomból a képviselő-testület vegye fontolóra azt, hogy miként lehetne az eddigi világítási mizériákon segíteni. Városunkban van elég megyei, állami középület, melyek minden esetre igénybe vennék a jobb világítási módszert, mely ilyen nagyobb épületben célszerűbb és takarékosabb is. Vegyük csak a megyeházat, törvényszéki palotát, börtönhelyiséget, pénzügy igazgatóságot, kórházat, a selyemgyárat, polgári iskolát, a kaszinót, olvasókört, a nagy szállót, ezek mind oly épületek, melyekben rengeteg mennyiségű petróleum fogy el. Ezek az épületek, valamint a nagyobb üzletek bizonyára szíves-örömest csatlakoznának a villamvilágitáshoz, mely nagyobb elterjedés esetén olcsóbb és kevésbbé veszedelmes a petróleumnál. Hivatalok és üzletekben egy-egy feldöntött petroleum lámpa óriási károkat okozhat, aminek eshetősége a villamvilágitásnál ki van zárva 1 Az utcák világítása villamos izzólámpák segélyével sokkal célszerűbb, mert egy- egy ivlámpa elégséges nagy terület megvilágítására. Az intelligens elem nagy része is kész örömmel vezettetné be lakásába a villamosságot, mert ahol naponként több szobát vilagitanak: ott legjobban érzik a petróleum világítás primitiv voltát és bosszantó kellemetlenségeit. Annak a kaposvári cégnek az ajánlata azért is kiváló figyelmet érdemel, mert gőzfürdő megvalósítását is kilátásba helyezi, ami pedig városunkban rég érzett hiány s közóhajként száll óvről-évre egy az igényeknek megfelelő fürdő létesítése. A csörgetéki fürdő nyáron ugy-ahogy csak segített a bajokon, főleg annak, a kinek volt módjában saját fogatán vagy bérkocsin kirándulni a Csőrgetókhez ; de — amint tudjuk — a jövő nyáron ettől is meg lesz fosztva a város, mert a tulajdonos elviteti az egész alkotmányt Dunaföld- várra, az ott leégett uszoda helyére. így tehát itt az ideje, hogy komolyan fontolóra vegyük a helyzetet, és minden módon törekedjünk arra, hogy a góz- és kádfürdő létesítése által is elég legyen téve a közóhajnak és a közegészségi viszonyoknak. A mostani gőzfürdő nagyon kezdetleges állapotban van és mindenki alkalmasabb, könnyebben megközelíthető fürdőt óhajtana: nagyon kívánatos volna tehát, ha behatóan foglalkoznék a város képviselő testületé a fentebb érintett ajánlattal, amely — ha csakugyan reális és elfogadható alapokon nyugszik, végre valahára megszüntetné városunk két nagyon is érezhető baját, a világítási mizériákat és a közegészségre annyira fontos, modern berendezésű gőzfürdő hiányát! VÁRMEGYE. — A törvényhatósági bizottság december 3-án rendkívüli közgyűlést tart, előző napon pedig az állandó választmány fog ülésezni. — A megyei tisztújító közgyűlés december hó 19-én fog megtartatni* — A megyei erdészeti albizottság november hó 25-én tartja meg ülését a közigazgatási bizottsági taoáestéremben. — Tolnavármegye közegészségügyi bizottsága folyó évi december hó 2-án délelőtt 87j órakor Szegzárdon, a megyeházban ülést tart, melynek tárgyai a következők : A Szegzárdon felállítandó harmadik gyógyszertár. — A levelen felállítandó gyógyszertár. — Megrendbirságolt anyakönyvvezető. A közigazgatási bizottság Nemes Ignác, döbröközi állami anyakönyvvezetőt, kihirdetés körül elkövetett szabálytalanság miatt 20 korona rendbírságra ítélte.
