Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-11-24 / 48. szám

V. évfolyam. 48. szám. Szegzárd, 1895. november 24. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KÖBNÉL. SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséihez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: [ Egész évre . . 6 fit — kr. Fél évre . . . 3 • — » | Negyed évre . . I » 50 » Egy szám .....................12 » I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- 1 hivatalon kívül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. Nagyobb világosságot! A téli napok alkalmával korán beálló sötétség teszi észrevehető legjobban, hogy városunkban minő kevés lámpás iparkodik elűzni a koromsötétséget és minő világosság­hiány uralkodik a mi megyénk székesfővá­rosában. Egy-egy beborult estén a szegzárdi fő utcán járva agyrázkodtató döccenések mellett — alig kerülheti ki az ember, hogy a szembejövővel össze ne ütközzék, mert a sötétség miatt egy lépésnyiről sem lehet észre venni a szembe érkezőt. A mellék utcákon pedig áthatatlan sötétség uralkodik olyannyira, hogy az utak irányát is nehe­zen lehet kitalálni s igy legkevésbbé sem lehetne csodálni, ha ilyen elhagyatott helye­ken és sötét állapotban épen hagyják az embert azok, kik az enyém és tied fogal­mával ellentétbe szokták magokat helyezni. Csodálatos, hogy nagyobb közbizton­sági kihágásokról és merényletekről nem hallottunk még eddig; de hogy nemsokára ilyenekben is lesz részünk: azt — ilyen legsötétebb Afrikára valló állapotok mel­lett — előre meg is jósolhatjuk. Eddig ugyan még csak a télen nagy divatban levő estéli és éjjeli lopások jelent­keztek, melyeket a mi utcáinkban az éj borzalmas sötét leple alatt a legkényel­mesebben és teljes biztonságban követhetik el a socialistikus és anarchikus elvek iránt különös előszeretettel biró polgártársaink. Ilyen elhagyatott viszonyokat Szegzár- dón már közbiztonsági tekintetből sem volna szabad eltűrnünk, mert lépten-nyomon ve­szélyeztetve van az ember testi épsége és élete, midőn teljesen sötét utcákban tapo­gatódzva kell tovavánszorogni az embernek, mig lakására talál. Hozzá még a legtöbb utcában a házak mentén kivágott fákat s egyéb hasonló dolgokat szoktak tartani, melyeket a helyszíni viszonyokkal nem is­merő ember ki nem kerülhet, s könnyen lábát, nyakát törheti ilyen akadályokban. Szegzárdon, mely a mi megyénk szék­helye, s melynek a jövő évben már főgim- náziuma is lesz, nem szabad tűrni, hogy ily vak sötétség borítsa utcáit; ezt már a lakosság intelligenciája és mindnyájunk ér­deke is méltán követelheti. A szegzárdi fejlődöttebb, városias vi­szonyokat nem lehet egy niveaura helyezni a falukéval, hol természetesen téli időben sötétség beálltával bevonul mindenki házi­kójába s a napot azzal az órával befejezett­nek tekinti. Nálunk öt óra után még forgalom van az utcákon egész 8—9 óráig, a dolga után lát mindenki, sót aki ráér, sétálást, test­mozgást is óhajtana végezni, de ily világ­talan állapotok mellett teljesen falusi élet­módra vagyunk kárhoztatva, ha csak koc­káztatni nem akarjuk testi épségünket. Nagyon óhajtandó volna tehát váro­sunk fejlődése szempontjából is, hogy a képviselő-testület mérvadó és hangadó tag­jai a város jobb világításáról gondoskod­nának, s ne elégednének meg a mostani abnormis viszonyokkal. Ezt kézzel fogható argumentumokkal nem kell külön bizonyít­gatni, mivel mindenki és mindennap élvez­heti a borzalmas sötétség boszantó kellemeit. A mi világítási viszonyaink kezdetleges és elhagyott voltát eléggé illusztrálja az a véletlen eset, melynek fültanui voltunk. A városházán hallottuk, amint az egyik egyen­ruhába öltözött s magasabb sarzsit viselő alkalmazott ekként adta ki a rapportot a lámpagyujtogatónak: „Na, ma még meg- gyujthatja a lámpákat, de holnnp már nem kell meggyujtani, mert holdvilágnak kell lenni.“ Másnap aztán teljesen beborult, esós idő köszöntött be s a lámpagvujtó a kiadott parancs szerint csakugyan nem is gyújtotta meg a lámpákat; s az utcákat alvilági sö­tétség borította. ügy halljuk, hogy egy kaposvári cég a városhoz adott be ajánlatot a villamvilá- gitás bevezetése végett, s ugyanő ezt gőz­fürdő felállításával óhajtja összekötni. Nagyon kívánatos tehát, hogy ezen al­kalomból a képviselő-testület vegye fonto­lóra azt, hogy miként lehetne az eddigi vi­lágítási mizériákon segíteni. Városunkban van elég megyei, állami középület, melyek minden esetre igénybe vennék a jobb világítási módszert, mely ilyen nagyobb épületben célszerűbb és ta­karékosabb is. Vegyük csak a megyeházat, törvényszéki palotát, börtönhelyiséget, pénz­ügy igazgatóságot, kórházat, a selyemgyárat, polgári iskolát, a kaszinót, olvasókört, a nagy szállót, ezek mind oly épületek, melyekben rengeteg mennyiségű petróleum fogy el. Ezek az épületek, valamint a nagyobb üzletek bizonyára szíves-örömest csatlakoz­nának a villamvilágitáshoz, mely nagyobb elterjedés esetén olcsóbb és kevésbbé ve­szedelmes a petróleumnál. Hivatalok és üz­letekben egy-egy feldöntött petroleum lámpa óriási károkat okozhat, aminek eshetősége a villamvilágitásnál ki van zárva 1 Az utcák világítása villamos izzólám­pák segélyével sokkal célszerűbb, mert egy- egy ivlámpa elégséges nagy terület meg­világítására. Az intelligens elem nagy része is kész örömmel vezettetné be lakásába a villa­mosságot, mert ahol naponként több szo­bát vilagitanak: ott legjobban érzik a pet­róleum világítás primitiv voltát és bosszantó kellemetlenségeit. Annak a kaposvári cégnek az ajánlata azért is kiváló figyelmet érdemel, mert gőzfürdő megvalósítását is kilátásba helyezi, ami pedig városunkban rég érzett hiány s közóhajként száll óvről-évre egy az igények­nek megfelelő fürdő létesítése. A csörgetéki fürdő nyáron ugy-ahogy csak segített a bajokon, főleg annak, a ki­nek volt módjában saját fogatán vagy bér­kocsin kirándulni a Csőrgetókhez ; de — amint tudjuk — a jövő nyáron ettől is meg lesz fosztva a város, mert a tulajdo­nos elviteti az egész alkotmányt Dunaföld- várra, az ott leégett uszoda helyére. így tehát itt az ideje, hogy komolyan fontolóra vegyük a helyzetet, és minden módon törekedjünk arra, hogy a góz- és kádfürdő létesítése által is elég legyen téve a közóhajnak és a közegészségi viszo­nyoknak. A mostani gőzfürdő nagyon kezdetle­ges állapotban van és mindenki alkalma­sabb, könnyebben megközelíthető fürdőt óhajtana: nagyon kívánatos volna tehát, ha behatóan foglalkoznék a város képviselő testületé a fentebb érintett ajánlattal, amely — ha csakugyan reális és elfogadható ala­pokon nyugszik, végre valahára megszün­tetné városunk két nagyon is érezhető ba­ját, a világítási mizériákat és a közegész­ségre annyira fontos, modern berendezésű gőzfürdő hiányát! VÁRMEGYE. — A törvényhatósági bizottság december 3-án rendkívüli közgyűlést tart, előző napon pedig az állandó választmány fog ülésezni. — A megyei tisztújító közgyűlés december hó 19-én fog megtartatni* — A megyei erdészeti albizottság no­vember hó 25-én tartja meg ülését a közigazga­tási bizottsági taoáestéremben. — Tolnavármegye közegészségügyi bi­zottsága folyó évi december hó 2-án délelőtt 87j órakor Szegzárdon, a megyeházban ülést tart, mely­nek tárgyai a következők : A Szegzárdon felállítandó harmadik gyógyszertár. — A levelen felállítandó gyógyszertár. — Megrendbirságolt anyakönyvvezető. A közigazgatási bizottság Nemes Ignác, döbröközi állami anyakönyvvezetőt, kihirdetés körül elkövetett szabálytalanság miatt 20 korona rendbírságra ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom