Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-11-03 / 45. szám
— Hazafias iskolaszék. A hőgyészi rom. katb. iskolaszék, áthatva a magyarnyelv iránt való sze- retetétől, legközelebb tartott ülésén az iskola eddigi német-magyar tannyelvét tisztán magyarra határozta el, és a róm. kath.' iskolában működő tanítók teljes odaadással törekszenenek azon, hogy Hőgyésznek ifjúsága nyelvében is magyarosodjék. Ezen hazafias elhaladásnak élén Streicher Péter högyészi esperes áll, ki eddigeló is bebizonyította azt, hogy hazánknak áz iskola magyarsága által a legnagyobb szolgálatot tehehetjük, mit legfényesebben igazol az ottan levő zárdái ovoda és leányiskola, melyekben a magyarnyeivet az összes tanulók a legjobban beszélik, dacára, hogy belépésük alkalmával alig. vagy sehogyau sem tudtak magyarul. — Korlátolt forgalmú vásár. Simontornyán a még mindég uralkodó száj- és körömfájás miatt a november 5-én tartandó vásárra a hasított körmü állatok felhajtása betiltatott. — Magyarország legszebb vidékei. Az ezredéves kiállítás, a mely bizonyára sok ezrével csábítja Budapestre a külföldi vendégeket, kitűnő szolgálatot tesz majd a vidéknek azzal, hogy különféle módon sorra bemutatja az ország legszebb vidékeit, a gyógyító- és üdülő-helyeket. Magyarország hegy-völgyes, vadregónyes vidékei sorra "váltakoznak majd az Alföld pompás legelőivel, a Ba- laton-vidék tájaival. A bemutatás is különféle módon történik, de mindig a teljes szépségűkben szem elé tárva a szép tájakat. Elsőbben is lesznek ste- reoszkopikus képek. Nagy, panoráma-szerű szekrények lesznek ezek, egyszerű forgató készülékkel, úgy hogy a néző egy-egy vidékről 40 — 50 képet is nézhet egymásután, az összes nevezetes épületeket, kiránduló helyeket, szebb pontokat, környéket nagy színes fölvételekben. A nagyobb fürdőket, üdülő- és kiránduló helyeket pedig külön fülkékben, plasztikai módon fogják bemutatni. Magyar- ország szebb helyei sorra következnek ezekben a diorámákban. Teljes hű mintákban mutatják majd a vidék minden szépségét, hegyeket, völgyeket, erdőket, patakokat, fürdőket, épületeket stb. — Olcsó mulatság. Rumpf János és Glöckner János udvarii lakosok igen praktikus emberek voltak: nem engedtek egy alkalmat sem használatlanul elmúlni, amikor valami kis mulatságot lehetett élvezni. Ez évi január hó vége felé a két János találkozik. Egy ideig nagyot hallgatnak, aztán mintha valamit mondani akarnának egymásnak. De megint csak hallgatnak. Végre az egyik János megembereli magát s azt mondja: Holnap János napja. En is azt gondoltam. Hát mit csinálunk? Mit ? hát egy kicsit mulatunk, azért vagyunk Jánosok, vagy mii Igaz ; de miből ? van pénzed?nincs. Hát neked ? nekem sincs, de van borom, pálinkám, söröm, kövér ludam, szóval minden, ami egy mulatsághoz kell. A másik erre nagyot néz. Neked? ugyan hol? Hát a Krausz Móric pincéjében. Jót nevettek. Megértették egymást. S lön estére a sok lopott étel és italból olyan mulatság, hogy még harmadnapra is részegek voltak tőle. De maradt aunyi józanságuk, hogy nem árulták el magukat. Hanem a csendőrök nem nyugodtak, inig a napokban ki nem derítették a lopást és házkutatás alkalmával még találtak Rumpf Jánosnál vagy fél tucat hamis kulcsot is, a melyekkel akkor és azóta is többször behatoltak Krausz pincéjébe. Feljelentették Őket a gyönki kir. járásbíróságnak. — Gyengéd vő. Bölcske községben esett meg az a mindennapos történet, hogy a férj a feleségét elverte. S minthogy ez a történet Pepe Tóth Jánosék házánál csakugyan mindennapos volt, a feleség, megunva az ütlegeket, édes apjához, Szabó Mihályhoz szökött. Ez meg Pepe Tóth Jánosnak nem tetszett. Elment az asszonyért és megfenyegette. Hogy szavainak nagyobb súlyt adjon, előrántotta bicsakját s azzal támadta meg a szegény asszonyt. Szabó Mihály ekkor közbevetette magát, hogy megvédje leányát a férj dühöngésétől, de vesztére, mert Pepe Tóth János ekkor ő felé irányította bicsakját s a szegény öregen olyan veszélyes sérüléseket ejtett, hogy életéhez kevés a remény. A gyengéd vöt és szerető férjet Gergely György csendőrőrmester és Czigelódy József csendőr vette meleg pártfogásba. — A Divat Újság a leghasznosabb és legolcsóbb divatlap. Ara negyedévre 1 frt 10 kr. Mutatványszámot küld ingyen és bérmentve a kiadó- hivatal, Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. Ifi ___________________ VI DÉK, Tolnai hírek. — A „Tolnai kör“ uj helyiségei elkészültek s bár a falak kissé, nedvések, a kör mégis elfoglalja jövő heten a lakás egy részét, mely már teljesen lakható állapotban van. — Múlt vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott a kör, amelyen alapszabályait a körülmények és kívánságokhoz képest megváltoztatta ; megalkotta továbbá a háziszabályokat és megszavazott a választmánynak 1000 irtot az uj helyiség bebútorozására, mely összegből több mint fele a 2 óv óta fennmaradt feleslegből fedezhető. Az ünnepélyes megnyitás csak jövő óv elején lesz megtartva. A kör vendéglőse W i k u s József lett, kinek cukrázdája is van a kör szomszédságában. A kör tagjai közé fölvétették: Rieger Nándor tanító, Greger György urad. gazdatiszt, Kordkovits Rezső árm. társ. mérnök, Kienle József r. k. lelkész, Lindner János urod. gyári pénztáros, Benedicty József mérnök és Pap Lázár gyógyszerész. — A kör tagjainak száma most 6b. Az uj alapszabályok szerint háromféle tagok lesznek : rendes tagok, kik állandóan Tolnán laknak (tagdíj 10 frt), vidéki tagok, kiknek nincs állandó lakásuk Tolnán (tagdíj 6 írt) és vendég tagok, kik csak ideiglenesen tartózkodnak Tolnán (tagdíj havi 1 frt). A rendes és vidéki tagok 3 egymás után következő évben kötelessek tagokká maradni, a vendég tag, amint bejelenti, megszűnt tagáak lenni. — Tolnán csütörtökön volt az első polgári házasság kötés, melyet nagy számú közönség nézett végig. ________________________________________ TA NÜGY. — Jeles iskola a vidéken. Egyik iskolát látogatni szerető barátunktól vett értesülés szerető barátunktól vett értesülés szerint, a legjobb iskolák közé tartozik megyénkben a szakályi iskola, hol valóban előkészítik az életre a belejáró gyermekeket. Igen nagy örömünket fejezzük ki e felett, legalább megnyugvással vagyunk az iránt, hogy a szomszéd községnek németsége nem fogja elhódítani ézt is, mint Hant, Győré, Máza és Váralja községeket, mert most már Hőgyósz hazafias szellemű iskolájával ellent állhatnak a németnyelv kísértésének. — Ajánljuk az ottan esetleg átutazó tanügy barátoknak, hogy a szakályi rom. kath. iskolát meglátogatni el ne mulaszszák, mert abban, de leginkább annak 4—6. osztályában, Kalauz János vezetése alatt, a legjobb eredményt fogják találni. KÖZGAZDASÁG. Czeglédi faiskola. — „Pécsi Napló“ nyomán. — (Vége.) Ha idáig vezettem gondolatban a szives olvasót, úgy teljünk be ott egy csinosabb épület földszinti helyiségébe, mely Unghváry László urnák központi irodáját képezi. ízléses berendezés és pedáns rend lepi meg a belépőt. Hazánk jelesebb po- mologusainak (dr Entz, Villási, Berecki Gábor, Molnár, Angyal) olajfestósü nagy arcképei díszítik a falakat s a személyzet egyes tagjai munkájukban elmerülve ülnek asztalaik mellett, Rövid Időzés után a cég ifjabb tagjával, a jelesen képzett s megnyerő modorú Unghváry Sándorral a telepre hajtattunk ki. mely a várostól egy jó félórányira fekszik s az irodával telefon köti ösz- sze. Itt, az állandóan itt lakó cég tulajdonos Unghváry László igen barátságosan fogadott bennünket s rövid pihenés után megkezdte kalauzoló szerepét. A telep nagysága már az első pillanatban meglepi az embert, hisz 112 hold egy darabban már magában véve oly területet képez, mely mint faiskola ritkítja párját. (Ezenkívül van még 9 hold régibb keletű faiskolája is.) Különösen emeli a benyomást azon körülmény, hogy ezen a nagy területen nem lát az ember semmi mást, mint rengeteg sok facsemetét különböző nagyságban. Csakis igy magyarázható meg, hogy ezidő szerint a készlet 7—8 százezer kiadható facsemete, 1 millió 2 százezer szemzés — s mintegy 15 millió vadonéból áll.. A laikus tehát e rengeteg mennyiség fölött csudálkozik, mi azonban egész más szempontból is vesszük a dolgot — s oly egyes körülményekre terjesszük ki figyelmünket, a mi a nagy vevőkö-. zönségre határozott értékkel bir. Szeretünk először is a faiskoláknál a talajjal tisztába jönni. — Ez azért szükséges, -- mert a tapasztalat számtalan esetben beigazolta azt, hogy ha a facsemeték gazdag és televónyes helyről soványabb és rosszabb talajba kerülnek, ezek a helyváltozást annyira megsinylik, hogy rendesen elcse- nevésznek s csak nagyritkán lehet azokból életerős termőfákat növelni. TOLNA VÁRMEGYE. No hát Czeglóden nem kell Attól félni, hogy a talaj valami gazdag, televónyes. Egyszerű barnás homok biz az, helylyel-közzel oly székes foltokkal, a melyen még csak valamire való jobbféle gaz is csak úgy keservesen teng. Ez teszi szükségessé, hogy ünghvárynak is telepét trágyázni kell. Hanem mikor egy kocsi trágya 3—4 írtba kerül s e mellet az erszény nem igen duzzad a tartalmától, akkor bajos dolog volna ily nagy területet trágyával olyképp meghordaui, hogy az a facsemeték mesterséges hajtására alkalmassá váljék. De meg nem'is nehéz azt megismerui, hogy melyik facsemete van mestetsóges utón hajtatva s igy elmerjük mondani, hogy az a trágyamennyiség, melyet Unghváry László telepére évenkint elhasznál csak éppen annyi, hogy talajának középszerű tenyészképességet kölcsönözzön. De lépten-nyomon találkozunk gazdag szakismeretből kifolyó eredményekkel. Gondos növelés, okszerű nyesés, jó munka stb. következtében el van azon cél érve, hogy a facsemeték erősek, a hajtások izmosak, szóval azon kellékekkel birnak, a mit tőlük megkívánni szoktunk. Egy másik előnye ezen faiskolának abban áll, hogy az egyes válfajok hazánk legmegbízhatóbb helyéről szereztettek be. Legnagyobb része a fajoknak Berecki Máté gyümölcsöséből került ki, a kiről pedig tudva van, hogy egész életét az egyes fajok meghatározásara és azok leírására fordítja. — Már most ehhez számítva Ünghvárynak pedáns eljárását a szaporítás és nemesítés körül, feltehető a telepéről, hogy azon fajt kapja a vevő, amelyet bírni óhajtott. Legyünk csak őszinték és valljuk be, hogy bizony senkinek sem esik jól, ha esetleg valami nemes téli almát kíván ültetni s kap helyette holmi silány nyáriféleséget. Tagadhatatlan Ugyan, hogy a telepen a facsemeték általában szépek; — de azért különösen meglepte alóiirottat néhány nagy tábla ojtott őszi barack. (Baranyában francia baracknak hívják, ha mindjárt Amerikában ringatták is bölcsőjét.) Levól- tetveknek, vagy a levelek fodrosodásának hire-hamva sincsen. Igaz, hogy használják is a dohányfőzettel való permetezést, de meg is van a látszata. A fiatal fák egészséges külseje, az izmos tenyészet, a szakszerű kezelés s a talaj lazasága következetést enged vonni arra is, hogy a csemetéknek gazdag gyökérzettel is kell birniök ; ez pedig a tenyészetnél oly kellék, melyet mindenkor figyelembe vennünk kell s mely nélkül célt érnünk nem lehet. Rövid vonásokban bemutattunk tehát egy faiskolát, mely nemcsak nagy területe, rengeteg mennyiségű és jól fejlődött facsemeték által domborul ki, hanem egyúttal a gondos, szakszerű kezelés és megbízhatóság tekintetében is megérdemli a mintaszerű elnevezést. S aligha csalódunk, a midőn az eddigi évi 2—3 ezernyi megrendelések oly mérvben gyarapodni fognak, hogy magának a telepnek biztos jövőt jósolhatunk. Megemlítést érdemel azon statisztikai össze- állitás is, a melyen ez időszerint az irodában dolgoznak. Az eddigi megrendelések alapján feltüntetni óhajtja, hogy az ország különböző részeiben mily válfajokból történt a legtöbb megrendelés s ebből leszárinaztatni azt, hogy az egyes vidékeken melyek a legelterjedtebb gyümölcsfajok. Ez pedig nemcsak üzleti oldalról bir fontossággal, hanem a hazai gyiimölcsószet s neveze esen a fajok megválasztására lényeges befolyással birand. Unghváry László nemcsak tetőtől-talpig derék és becsületes magyar ember, hanem szenvedélyes gyümölcsósz is, a ki a fáit nemcsak azért szereti, mert hasznot hoznak neki, hanem örömét és gyönyörűségét találja azok növelése és tenyésztésében is. Kész az utolsó garasát is a telepbe belefektetni, csakhogy minél szebb és életrevalóbb csemetéket tudjon előállítani. S miután ezen törekvéssel a hazai közjólétnek is szolgálatot tesz, méltányos alapon megérdemli, hogy a nagyközönség is viszont őt felkarolja. S ha ő fel tudta sok anyagi küzdelem után zászlajára Írni, hogy: „Erős akaratnak mi sem áll útjában“, úgy viszont a nagy közönség mutassa meg azt, hogy a becsületes munkát és hazafias törekvést mindenkor méltányolni tudja. Baranya-Szabolcs, 1895. augusztus 22. Liebbald Béni. Meghaltak Szegzárdon: 1895. évi október hó 27-től november 3-ig. Ozv. Prautner Jánosnó, 81 éves, aggkori végkimerülés. — Özv. Yesztergombi Ádárané, 73 éves, aggkori végkimerülés. — Tót Alajos, 6 hónapos, görcsök. SZERKESZTŐI POSTA. — E. NI. urnák B—ék. Tessék a tarthatatlan közállapotokat és fondorlatokat konkrét tényekkel bizonyítani, akkor szívesen adunk helyet közleményének, de csak általánosságban felhozott vádaskodásokat nem közölhetünk, azt pedig, ha egy párt, bármily távol állunk is tőle, törvényes eszközökkel többségre jutni törekszik, jogosulatlannak nem tarthatjuk. — Sióparti. Idejét múlta, tehát nem közölhető, . _________________ 1895. november 3.
