Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-10-27 / 44. szám

1895. október 27.

— A szegzárdi alapnevelési egyesület

tegnap, október hó 26-án délután 4 órakor saját, helyiségében tisztújító közgyűlést tartott. A tárgy- sorozat hat pontból állott. Az ötödik pont a kisdedóvó választását jelezte, melyre Mattioniné Török Erzsiké választatott meg. — Ez után következett a tisztujitást. — A választás eredménye a kö vetkező. Elnök: Döry Pálné. Alelnök: Länderer Ar- thurnó. Igazgató-titkár: Kram mer János. Ügyész: dr Pirnitzer Béla. Pénztáros: Holub János. Gondnok: Steiner Károly. Választmányi tagok: Ágoston Károlynó, özv. Papp Lajosnó, özv. Tóth Istvánná, özv. Theodorovits Lajosné, özv. Schöner Irarónó, özv. Eóth Ferencnó, Tekus Vilraosnó, Borsody La- josüé, Perczel Tivadárnó, Leopold Kornólnó, özv. Sass Istvánná, Wosinsky Mór, Goldberger Mór, Bodnár István, dr Lévai Ignác, Módly László, Antal Ferenc, Kovács Dávid, Tóth Károly, Bati János és Nits István.

— Pályázat. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke három díjas joggyakornoki állásra 15 napi határidő lejárattal pályázatot hirdet.

— Tűz. Penc György apáthii lakos háza ki- gyult és leégett. Ettől meggyűlt Tamás Henrik, Hajt Erzsébet s Schneider Jakab háza is és szintén leégtek. Ezeken kívül sok gabona, kukorica, takarmány, ruhanemű stb. is a lángok martalékává lett. A tűz keletkezési oko ismeretlen.

— Névváltoztatás. Kohányi Anna Mária, tolnai illetőségű s ugyanottani lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedély lyel tUgróczit- ra változtatta.

— Csalás gabonajegyekkel. Köztudomású dolog, hogy a gabonakereskedők, mikor hetipiacokon, vagy vásáron a gabonát megveszik, a foglalóval együtt cédulát adnak az eladónak, ki pénzét aztán az irodában, vagy más erre megállapított helyen megkapja. Ilyen cédulákat kaptak Mado- csán Sulyok Gábor, Szintai Ferenc, István s Erzsébet, meg Szadai Sándor, ottani lakosok. De ezek a cédulákat meghamisították s igy Strasser Vilmos gabonakereskedőtől 55 frt 20 krt, s Stauber Sándor gabonakereskedőtől 17 frt 28 krt csaltak ki, a mely nyereségen aztán megosztozkodtak. De az irodában csakhamar rájöttek a furfangos csalásra és jelentést tettek ellenük. A csalókat kihallgatták; kik is az összes csalásokat beismerték. Az ügy a dunaföldvári kir. járásbíróság előtt van.

— Panoráma és állatsereglet. A belügyminiszter Grits János szegzárdi lakosnak engedélyt adott arra, hogy panorámáját és állatseregletét egész Magyarországban hatósági engedély kinyerése után mutogathassa.

— Tót, a ki csehül van. Cseh György, ta- másii születésű, helynélküli csavargó cseléd, kö- nyörgött Tóth Péter ottani lakosnak, engedné meg, hogy egy éjjel az ő istállójában alhassók. A gazda megengedte az otthálást, s ö maga is ott aludt az istállóban. Éjjel egy ideig elbeszélgettek, aztán elaludtak. Azaz, hogy csak a gazda aludt, mert a legény, a mint észrevette, hogy a gazda mélyen alszik, felkelt és annak teljes öltözetét, még a csizmát, kalapot is magára vévén, megugrott. — Reggel a gazda látta, hogy meglopták. Élkesere- désében miut mondják, e szavakra fakadt: „A példabeszéd azt tartja, hogy adj a tótnak szállást stb. Itt most Tóth adott Csehnek szállást, és az lett belőle, hogy a Tóth ugyancsak Csehül van vele.

— Elkobzott fegyverek. Megírtuk nemrég, hogyan vált az udvarii tanító gyilkossá, midőn egy orvvadászt véletlenül agyonlőtt. S mert Udariban sok az orvvadász, a csendőrség ott egy kis razziát tartott és többektől, nóvszerint: Fuchs János, Wie- nelcker János és Vemer Jánostól 1 és 2 csövű vadászfegyvereket kobozott el. Érdekes megemlíteni, hogy midőn WieneJcker utoljára volt vadászni, valami Krimpelbein János nevű ottani lakos belopódzott az ő méhesébe és onnan egy szép kas méhét ellopta. De megtalálták nála. így most az orvvadász is, a tolvaj is bajban vannak.

— A pipa. Horváth János kocsis volt Nyers László kónyii lakosnál. Horváth nagy pipás volt és ezért gyakran intette gazdája, hogy a tűzre vigyázzon, különösen, ha az istállóban pipál, Horváth azonban verte a mellét, hogy miatta sohasem lesz baj. Pedig mégis lett. Múlt évi december 9-én is az istállóban pipára gyújtott és eltávozott. De valószínűleg a gyufát égve dobhatta el, mert eltávozása után azonnal az egész istálló lángban állt, úgy, hogy semmit sem lehetett onnan megmenteni. Többi közt bennégett egy 15Ö frtos csikó is. A szegzárdi kir. törvényszék Horváth Józsefet a btk. 425. § ába ütköző tűzvész okozás vétségében vétkesnek találta és ezért a 92. §. alkalmazása mellett 20 frt fő- és 10 frt mellékbüntetésre Ítélte, Nyers Lá-zlót pedig keresetével a polg. per útjára utasította. Az ítélet jogerős.

— Körözések. A gyöngyösi rendőrkapitányság Keserű József faddi illetőségű 25 éves cselédet, mint szökevényt körözteti. A budapesti VII. kér. kapitányság Borzas Pál, simontornyai születésű 26. éves napszámost, a VI. kér. kapitányság pedig Samu Mihály n.-doroghi születésű, 38 éves, kocsist — kihágási ügyben nyomozza. A sárbogárdi járásbíróság lopás vétségével vádolt Prohászka Vencel, volt tolnai lakost, nyerges és kárpitost körözteti.

— Veszett eb által megmart leány. A fővárosi tanács értesítette az alispáni hivatalt, hogy Blochinger Katalin, szdkadáthi születésű 8 éves leány, ki veszett eb által megmaratott, gyógykezelés végett a budapesti Szent-István kórházba fölvétetett.

— Gyermektolvajbanda. Dombovárott K i s Dezső 12 éves és Törő Mihály 13 éves fiuk hasonló korú társakkal kis tolvajszövetkezetet alapítottak, amelynek az alapszabályait aligha mutatták be a belügyminiszternek. A szép reményekre jogosító csemeték a lopásodat üres zsákokon kezdték és tele zsákokon Tégezték. Első kísérletük Rechnitz József magtárában történt, ahonnan 15 üres zsákot és egy zsák diót loptak. A zsákokat 6 krajcárjával eladogatták, a dión pedig megosztozkodtak. Az első sikertől felbátorítva, csakhamar megismételték a dolgot és Heingl Rudolf kamarájából 18 zsákot loptak el. Ezeket négy krajcárjával adták el. Ezentúl egyéb dolgokat, különösen kukoricát loptak nagy mennyiségben és szintén potom áron adogatták el. De végre a kis banda rajtvesztett. Az egész com- pániát összefogdosták, az orgazdákat pedig feljelentették.

— Furcsa elégtételvevés. Bauer Ferenc, nagyszokolyi parasztról tudták az ismerősei, hogy hamis bankót csinál. Ezen a címen aztán többek jó pénzt adtak neki négyszeres hamisítványért. így tett Nyirátine is, ki 50 frtot adott át neki, hogy érte 3—4 szer annyit kapjon. De bizony nem sikerült a dolog, mert időközben Bauer manipulációit felfedezték, őt pedig elcsukták, néhány héttel ezelőtt meg végérvényesen el is ítélték több évig tartó rabságra. Szegény Nyirátine azonban nem vesztette el abbeli reményét, hogy még valaha pénzéhez jut, csak várni kell érte, mig Bauer kiszabadul. De az asszonyt mégis bántotta a hosz- szu terminus ; hogy tehát a veszett fejszének, legalább egyelőre, a nyele megkerüljön, egyik múlt éjjel elment Bauerné udvarába és óljából az összes baromfiakat ellopta. De másnap megtalálták nála. Midőn ezért kérdőre vonták, azt felelte: „Tudom, hogy még soká kell várnom az 50 forintomra, hát legalább az interessét akartam megszerezni.“

— Kukoricalopás nagyban. Jankovics Mihály báttaszéki lakos, terhesnek találta a kukoricalopást kicsiben űzni. Mert naponkint kétszer, háromszor is zsákszám haza cipelni a kukoricát csakugyan terhes munka. Gondolt hát egyet. Fogatja lévén, ezentúl kocsival járt hol a báttaszéki, hol az alsónyéki határba kukoricáért, s igy természetesen senkinek jobb termése nem volt, mint neki. Otthon meg már várták a Vevők a hozott kukoricát, amelyet tőle jó olcsón megvettek. Hanem a napokban rajtavesztett. Az alsónyéki csőszöknek kezdett feltűnni a jövevény fogat, s mivel a lopásokért őket tették felelőssé, lesbe álltak, és szerencsésen el is csípték, midőn Angyö Mihály kukoricájából már 10 zsákkal a kocsira rakott s éppen el akart vele indulni. Ezek körülfogták és fogatát, a rajta volt kukoricával együtt elkobozták, őt pedig feljelentették a szegzárdi kir. járásbíróságnak.

— Furfangos parasztok. Bárdos János és István pilisi lakosok, 258 frtot letétbe helyeztek a bajai adóhivatalnál, s azt dr. Kemény Zsigmondnak közjegyző előtt átengedték. Időközben a bajai kir. járásbíróság végzésére felvették az összeget s maguk hasznára fordították, pedig a végzés már egy másik járásbirósági végzés által hatályon kivül volt helyezve. Ezért Bárdosékat felelősségre vonták, náluk az összegből még 210 frtot találtak. Ezt tőlük elkobozták, őket pedig csalásért feljelentették az illetékes hatóságnak.

—, A törvényhatósági bizottság szegzárdi tagjai. Épen lapunk zártakor végezték a szegzárdi városházánál a törvényhatósági bizottság tagjaira adott szavazatok összeolvasását. A felső kerületbe megválasztattak: Selcz József, Grószbauer Ferenc, Biróy Béla, Ujfalusy Lajos és Zsigmond Ferenc. Az alsó kerületbe: Borsódy Lajos.

— Hogy Unghvári László ceglédi gyümölcs- faiskolája manapság már milyen érdeklődés illetve kíváncsiság tárgya: igazolje azon körülmény, hogy nap-nap után nemcsak magánosak, de testületek is igen nagy számban keresik fel a nagyszabású telepet. Többek között a napokban a „Kecskemétvi- déki gazdasági egyesület“ egy tekiotólyes küldöttsége Horváth Döme nyugalmazott curiai tanácselnök vezetése mellett, nemkülönben a budapesti „felsőbb szöllő és borgazdasági tanfolyam“ szépTOLNAVARMEGYE.

___________

sz

ámú hallgatói keresték fel Angyal és Győri tanárok vezetése mellett. Mondani sem kell, hogy a telepon levő nemes és vadonc csemeték milliói, a pedáns rend, a különösen olcsó anyagok nagy tömege annyira megnyerte tetszésöket, miszerint önként megígérték, hogy a telepet ezentúl nemcsak gyakran felkeresik, hanem legnagyobb 'erkölcsi támogatásban is fogják részesiteni. Tényleg a kecs - kemétiek nagy megrendeléseket tettek.

T A N Ü G Y.

Tanító tanácskozmány.

A szegzárd-kerületi esperességi tanítók közgyűlése e hó 24-en Szegzárdon tartatott meg Sághy Pál agárdi plébános és kerületi esperes elnöklete alatt. Az elnök rövid, kitartásra és buzdításra serkentő lelkes beszéddel nyitotta meg a tanács kozmányt, melyre a kerületnek majdnem ösz- szes tanítói és a lelkészek közül is többen megjelentek. A tanácskozás főtárgyát annak megbeszélése képezte, váljon melyik rendszer jobb, az osz- tályrendszer-e vagy a váltakozó rendszer. A vitát Parti Ferenc tolnai tanító kezdte meg, ki mindkét rendszer előnyeit és hátrányait ismertette. —- Ezután igen érdekős és tanulságos vita fejlődött. Horváth Ignác szegzárdi tanító a váltakozó rendszer hívének vallotta magát; Májer Antal az osztály rendszer mellett kardoskodott; Razgha Lajos szegzárdi káplán egy sajátságos módját ajánlta az osztály és váltakozó rendszernek, mely még valószínűleg sehol sincs behozva ; Kálmán Károly ennél sokkal jobbnak tartotta a szaktanitást. Hozzászóltak még a tárgyhoz többen is és végre elnök e kérdés pedagógiai kidolgozására 1 drb aranyat tűzött ki; a pályamunkák hozzá küldendők. Jelenti ezután elnök, hogy ő 3 drb aranyat tűzött ki azon kérdés kidolgozására: mily viszonyban legyen a lelkész és tanító, hogy a tanítás sikere biztosabb és jobb legyen ? A pályadijra három munka érkezett be, melyeknek megbirálására Zányi György faddi plébános, Lengyel Ferenc tolnai és Várkonyi Sándor szegzárdi tanítókat küldték ki. A legjobb munka dija 2 arany, a másodiké 1 arany.

Ezután egy közös tanterv kidolgozására került volna a sor, azonban Májer hozzászólása után ez fölöslegesnek mutatkozott, mert hisz a püspöki szabályrendeletben az elég körülményesen elő van irva. — A jegyzői tisztről leköszönt Bozsolik Ferenc helyett Lengyel Ferenc tolnai tanító választatott meg egyhangúlag jegyzőnek. — Végül Bozsolik Ferenc decsi r. kath. tanító sérelmes ügyében a tanácskozmányból kifolyólag Pártos Zsigmond mözsi plébános indítványára kérelem intéztetik a megyés püspökhöz, kérvén, hogy nevezett tanítónak a vele történt igazságtalan és méltánytalan ügyben lehetőleg elégtételt szerezni kegyeskedjék. Ezzel az érdekes tanácskozmány véget ért. A tanácskozmány tagjai ezután Pernitz vendéglőjébe mentek ebédelni, hol lelkes tosztokban természetesen nem volt hiány.

KÖZGAZDASÁG. Gzeglédi faiskola.

— „Pécsi Napló“ nyomán. —

Még a megcsontosodott rossz akaratnak is bajos volna kétségbe vonni azt, hogy a gyümölcs nemcsak mint fogyasztási tárgy, de még mint kereskedelmi cikk is határozott értékkel bir. Hisz nem kell több, mint egy rossz gyümölcstermő óv s már megórezzük, hogy hiányzik valami az asztalunkról, a gyerraeksereg nagyobb sirást-rivást visz véghez s köznépünknél roharaossabban fogy a kenyér. A gyümölcs az úri asztal kiegószitó része, a gyermekeknek békéltető eszköze, népünknél pedig a szójárás szerint fele kenyér. S mégis, ha tekintetbe vesszük azt; hogy maga a fatenyésztés oly nehézkesen — mondhatnám ólomlábon halad elő, önkenytelenül is kutatnunk kell az előidéző ökok után, melyek ezen aránytalan helyzetet teremtik.

Egyszerű és természetes dolog az, hogyha gyümölcsöt akarunk, első sorban is akarnunk kell annak a fáját is. Mert jólehet, hogy tréfának megjárja az a szokás-mondás, hogy „Sok gyümölcs terem a pécsi, köveken.“ (Értvén alatta a pécsi piacot) de végre is a gyümölcsöt fa nélkül, csak pama___________________________________5^_