Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-10-13 / 42. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE.

1895. október IS.

— Állami kedvezmény a szőlőtermelőknek. A pénzügyminiszter hozzáintézett kérdés folytán kijelentette, bogy a szőlősgazdák házi fogyasztásra szánt saját termésű borainak a kedvezményes adótétel alá vonása nem szól csupán az uj termésre, hanem az esetleges készletre is kiterjed és a kedvezmény igénybevétele iránti bejelentés a szüret után azonnal eszközölhető. Az a körülmény, hogy valaki egy vagy több éven keresztül a kedvezményt nem vette igénybe, nem fosztja meg attól, hogy a kérdéses évekről fenmaradt saját termésű borait a kedvezményes adótétel mellett fogyaszthassa. Ha valaki a kedvezményes évben megszűnik szőlősgazda lenni, az év végéig élvezetében marad ugyana kedvezménynek, de azontúl nem lehet igénye esetleg még megmaradt saját termésű borainak a kisebb adótétel alkalmazásával való megadóztatására.

— A szegzárdi Népbank vasárnap megtartotta a múlt vasárnapra hirdetett, de a tagok részvétlensége miatt elhalasztott közgyűlését és kimondotta az V. csoport feloszlatását. Az igazgató-választmány javaslatához képest a közgyűlés elfogadta, hogy minden befizetett részvény után 76 frt 55 kr fizettessék ki. De most csak a 76 írt jut kifizetésre. A kifizetések csütörtökön kezdődtek.

— Gyújtogató gyermek. 7ieglmann István, mucsii lakos szérüskertjében összerakott ötven szekér szalmából álló kazala meggyűlt és elégett. A vizsgálat kiderítette, hogy Tieglmann szomszédja, Póth Ádám hat éves fiacskája otthon gyufához jutva, azzal a szomszéd szalmakazala mellé bujt és ott gyújtogatta. Az elégett és még félig égő gyufákat pedig a szalmakazal melletti árokba dobálta. Midőn egy ilyen eldobott, de még égő gyufától a szalma meggyűlt, a kis fiú elfutott és torkaszakad- tából kiabálta, hogy tűz van.

— Hamis okmányok. Duna-Földvártt Fejős Dezső gyógyszerésznél múlt hó 21-e óta egy állítólag Szabó Gyula, igazi nevén azonban valószínűleg Aranyosi, vagy Páskucz nevű áegéd volt alkalmazásban, kiről kiderült, hogy az okmányai mind hamisítottak. Ezen okmányok között van egy Szabó Gyula makói lelkész nevére hamisított keresztlevél s hót darab gimnáziumi bizonyítványa. Az okmányokat tőle elkobozták, őt pedig letartóztatták.

— Ezer darab tojás. Ennyit akart Pollák Ignác murgai lakos a napokban a vasúton Budapestre szállítani. A tojásokat ládákba elrakva kitetette a folyosóra, hogy hajnalban a kocsira felrakhassák. De ennek neszét vették Rittmann György és Rittmann József ottani lakosok, kik elhatározták, hogy ők megelőzik a vasúthoz szállító kocsikat és ellopják a tojásokat. Nagy vakmerőn átmásztak a két öl magas falon, a ládákat íelfeszi- tették, és a tojásokat kosarakban haza szállították, ott a padláson szalma közé rakták, azon szándékkal, hogy kicsinyenként eladogatják. Hogy egy részéből még azon éjjel lakmároztak, azt talán mondani is felesleges. De bizony keserű utóize lett a tojásnak, mert reggel, a mint rájöttek a tolvajlásra, csakhamar kinyomozták az egész dolgot. A tojást náluk megtalálták és elkobozták, őket pedig letartóztatták és átadták a gyönki kir. járásbíróságnak.

— Jól megőrzött vagyon. Szinder Ádám és Heimbach János szálkai községi őrök éjjel elmen- vón Klein Adolf pincéje előtt, abból gyanús neszt hallottak. Lesbe álltak tehát és csakhamar meg is jelent nagy loppal a pinceajtóban Yolant Bálint, Elein kocsisa, bort és pálinkát hozva magával. Nyomban követték Vili Konrád és Heid János, szintén jól megrakodva. Az éjjeli őrök szeme megvillant. Itt tehát lesz valami. A mint a tolvajok az ő rejtekhelyükhöz értek, ezek előugrottak és közbefogva a jól megterhelt tolvajokat, rájok szóltak: Mit csináltok? Ezek első meglepetésükben majd kővé meredtek; de midőn az őröket megismerték, felvidult az arcuk. Hát egy kis itókat szereztünk. Jertek, jut belőle nektek is. És az őrök mentek. Sőt még mivel az ital hamar fogyott, a tolvajok több éjjelen át folytatták a manipulációt, mivel Klein néhány napra elutazott volt, az őrök pedig híven resztvettek a mulatságokban. De torkukra forrt, mert Klein megérkezve, jelentést tett és az egész dolog kitudódott. Az ellopott italok értéke meghaladja a 150 irtot.

— A rókavadász. Ifjú Acs István felsőnyéki és Varga József Nagy-Berény községi (Somogym.) lakosok folyó hó 5-én hajnalban Felső-Nyék községből a belfürgedi uradalom kukoricaföldjére mentek kukoricát törni. Útközben, minthogy még úgyis nagyon korán volt és az idő is beborult, egy Felső- Aladár és Bel-Fiirged puszták közt levő szalmakazalnál leültek pihenni. Ez idő alatt Liszák Imre csősz Belfnrged felé menvón, messziről látta, hogy a szalma kazal végén valami mozog; megőrült, mert azt hitte, hogy ott most az a róka egerósz, melyet ő mér harmadnapja les, de elfogni nem bir. Óvatosan közel sompolygott tehát és midőn vagy 30 lépésnyi közelségére ért, rálőtt. De ekkor nagy rémületére jajgatást hallott; tehát oda sietett s majd kővé vált ijedtében, midőn látta, hogy ő róka helyett két embert lőtt meg. Szerencsére a lövés nem halálos. A vizsgálat alkalmával Liszák teltét vonakodás nélkül bevallotta és mélyen le volt sújtva végzetes tévedése miatt.

— Gyilkos szándékkal. Glöckner Keresztóly és Kolep György raórágyi lakosok igen jó barátok voltak — valaha; de az már régen volt; mert most már a legnagyobb ellenségek. A nagy ellenségeskedésnek pedig az oka az, hogy Glöckner egyszer, már évekkel ezelőtt Koleptől 100 Irtot kórt kölcsön, rövid időre. Ez szívesen kölcsönzött neki, de kijelentette, hogy a pénzre nemsokára szüksége lesz. A szükség napja el is érkezett, de az adós húzta, halasztotta a fizetést, végre pedig még gorombáskodott, hogy minek zaklatja, mikor neki pénze nincs. Ezért aztán a hitelező megharagudott és fenyegette, hogy bepereli. Ettől azonban az adós mégis megijedt, mert tudta, hogy az sok költséggel jár. Hogy tehát ezt kikerülje, szörnyű boszugondulat fogamzott meg benne. Puskás ember lévén, elhatározta, hogy hitelezőjét lelövi. A múlt hét egyik estéjén aztán meg is tette és beléje lőtt. De a lövés nem volt halálos és Kolep a merénylőben felismerte Glöcknert. így hát Glöck- nernek nem lévén elég egy baj, szerzett hozzá egy másikat, még nagyobbat is.

— Tüzek. Pincehelyen Kövér Istvánné háza teteje kigyult és nagyobb mennyiségű gabona, kukorica és ruhaneműje elégett. Ettől meggyűlt Sandi Ferenc háza s minden kukoricájával együtt elégett. Innen a tűz átcsapott ifj. Molnár János házára, melyet sok takarmányával együtt elhamvasztott. Yégül még a tűz Kondás János házába is belekapott és szintén elhamvasztotta. A kár másfélezer forintra rúg. Biztosítva alig volt valami. A tűz keletkezési oka ismeretlen. — Bölcskón is volt a napokban tűz, mely alkalommal Sraf Mihály háza teteje gyűlt ki és égett le. A kár 150 frt.

— Cigány furfang. Balázs József, Együd István és Nyiredi László, szakályi lakosok kóborcigányoktól vettek lovakat. De mert tudták, hogy cigányok a lovakat lopni szokták, előre megbeszélték, hogy vigyázni fognak, nehogy a kóborcigányok becsapják őket. De a cigányok oly magas árt kértek a lovakért, hogy az a vevőknek nagyon imponált, mert ebből látták, hogy a lovak nem lopottak, mert a cigányok nem akarnak minden áron túladni rajtok. Végre megalkudtak. Midőn fizetésre került a sor, a vevők kérték a lópasz- szusokat, a cigányok meg nagy készséggel adták elő azokat; de csodálatosképen egyik sem illett a lovakra. No nem baj, akkor elcseréltük a másikakkal, majd holnap elhozzuk az igaziakat; tehát, hogy egész biztosak legyenek a dologban, minden ló árából fogjanak le holnapig 10—10 frtot. S úgy lön. Természetes, hogy a cigányok sem másnap, sem harmadnap, sem azután nem jelentek meg, de megjelentek helyettük nemsokára a csendőrök, kik az igazi lóleveleket hozták azoktól, akiktől ezeket lopták. A lovakat tehát elkoboztak, őket pedig feljelentették.

— Betörések.Klettinger János és Staub József nómetkeóri lakosok kamráját feltörték, és azokból több mint 300 frt értékű ágy- és ruhaneműt elloptak. Másnap éjjel meg Tót-Kóren törték fel Buzsenie János és Szilacsik János kamráit, a honnan szintén nagyobb mennyiségű ágy- és ruhane- müeket loptak el. Mindkétfóle betörést valószínűleg kóbor cigányok követték el. De mind a mai napig nem lehetett nyomukba jutni.

— A kit sokan szeretnek. Amíg Szakálas Léna, állítólag Felső-Hidvég legszebb leányát csak ketten szerették: Tóth József és Szabó József, ezek csak megtűrték egymást, mert mindegyik remélte, hogy a leányt a másik kezéről csak elüti. De midőn a kettőhöz Erdélyi József személyében még harmadik imádó is csatlakozott, a megszaporodott Józsefek már nem nézhették egymást jó szemmel, hanem elhatározták, hogy véget vetnek a dolognak. Vasárnap egy kis korcsmái mulatságon találkoztak a ve- tólytársak, minthogy a lány is ott táncolt. Mulatság közben összegabalyodtak és kést rántva, egymást derekasan megszurkálták. Mind a három megsebesült. Sőt még a verekedés tárgya: a szép leány is, ki, midőn a vérengzést látta, melyet imádói egymáson elkövetnek, közéjük futott, hogy elválassza őket. De csak azt nyerte vele, hogy véletlenül az egyik imádó kése az ő balkarját is felha- sitotta. Most mind a négyen betegen feküsznek. '

De legjobban megsebesült Erdélyi; hanem most már mind veszélyen túl vannak.

— Névmagyarosítás, Gosztola József, ozorai illetőségű, Kassán állomásozó m. kir. csendőr vezetéknevét belügyministeri engedélylyel „ Galgóczi-xa, Samu Péter, szegzárdi illetőségű, sziotén Kassán állomásozó m. kir. csendőr vezetéknevét „Szilágyi*-x& változtatta.

— Érdekes bűnügyi olvasmányok egész tárházát nyújtja a Budapesten megjelenő „Rendőri Lapok.“ Es pedig kit ne érdekelnének manap már a bűnügyi olvasmányok, melyek rendesen ép oly izgatok, mint a milyen tanulságosak. Mert a „Rendőri Lapok“ kiváló figyelmet fordít arra, hogy úgy rendőri, mint csendőr olvasói, mint pedig a nagyközönség megtalálja a magáét. A hatósági közegek nélkülőzhetlen tanácsadót találnak a lapban a nyomozáshoz a közönség pedig megtanulja, miként vódekezhetik a tolvajok ellen, a kik, — sajnos — lópten-nyomon mögöttünk teremnek s fosztanak bennünket. Pedig milyen könnyen védekezhetünk ellenük, ha szorgalmasan olvassuk a „Rendőri Lapok “-at. A következő évnegyedben pedig nagyon sok kedvezményben is részesülnek az uj előfizetőd. Külön önálló regénymelléklet, év végén csinos vászonkötésben külön regényt, csaknem ingyen, ingyen Nemzetközi rendőri lapot, a Nyilvántartást, melyből a hatóság és a nagyközönség egyaránt tanulja megismerni a reá nézve veszedelmes embereket. A „Rendőri Lapok“ Magyarország egyetlen rendészeti közlönye,mely...amilyen,,nélkülöz-. hetlen a közbiztonsági hatóságoknak, ép oly tanulságos a nagyközönségnek. Különösen ajánlható kaszinóknak, kávéházaknak is. Előfizetési ára: Hatóság, csendőrség és rendőrség részére: egész évre 7 frt, félévre 3 frt 50 kr, negyed évre 2 frt. Magánosoknak: egészévre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2frt 50 kr, mely összegek a kiadóhivatalba Budapest, VII. Dohány-utca 88. sz. alá küldendők.

— Unghváry László ceglédi hírneves 121 holdas gyümölcsfa-iskolájának név- és árjegyzéke megjelent, mely legszerényebben szólva is a con- tinens elsőrendű gyümölcsfa-iskola árjegyzékei közt mondhatni a legelső helyet foglalja el. A mű quart alakban 80 oldalra terjed s a benne levő szakcikkek, nyilatkozatok, de legfőként a kimerítő fajle- irások valóságos gyümölcsösbe ti lexiconná teszik azt. A műben kitüntetett igen nagy készlet s mérsékelt árak reményt nyújtanak, hogy a világ leg- elsőbb helyre sorozható gyümölcsfa-iskoláival egy színvonalon álló eme hírneves hazai cég eléri azt, amit az állam el nem ért, vagyis a külföldről történt csemetebehozatalnak, a tapasztalt kitűnő minőség és olcsó árak mellett nemcsak véget vet, hanem — amiről eddig is örömmel győződtünk meg — már külföldre is teljes megelégedés mellett tömegesen szállít gyümölcsfacsemetót. — Unghváry László fenti árjegyzékét kívánalomra bárkinek is megküldi.

— Örvendetes verseny. Miután a magyar- országi gépek legújabb idő óta Oroszországban erős versenyt folytatnak az ott régi idő óta használatban levő angol cséplőgépekkel, ez utóbbiak verseny- cséplésre provokálták a magyar gyártmányokat.

Mint értesülünk, e versenycséplés közelebb tartatott meg Orel városban az ott rendezett mezőgazdasági kiállítás alkalmával. A versenyben Marehal, Robey, és Hornoby-féle gőzcséplőkészleteket tényes eredménynyel győzte le a Magyar királyi államvasutak által kiállítótt gőzcsépiö- g é p. A magyar gép ugyanis sokkal többet csépelt sokkal tisztábban és nyugodtabban dolgozott az összes többi gépeknél, s ezért a legelső kitüntetést, a nagy aranyérmet nyerte el, a mely kitüntetés Oroszországban külföldi gyárnak eddig még soha sem adományozt&tott. Az államvasutak gépgyárának gépei egyébként az Amsterdamban legutóbb megtartott világkiállításon is a legmagasabb kitüntetést nyerték el. Bizonyára örvendetes hazai gyáriparunk azen kettős külföldi sikere és kívánatos volna, hogy hazai gazdaközönségünk, amely eddig még nagy mértékben a külföldi mezőgazdasági gépek felé vonzódik, ezentúl szintén az országban készült mezőgazdaságigépeket a külföldiekkel szemben előnyben részesítse.

v; . \