Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-09-08 / 37. szám

1895. szeptember 8. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Sűrűén meglopott gazda. Dávid Mihály, I diósberényi lakosról a múlt számunkban megírtuk, ' hogy kamrájából összes árpakészletót ellopták. Do úgy látszik, David Mihálynak valami megátalkodott tolvajellensége van. Mert azóta már ismét kétszer törtek be nala és első ízben hót zsák búzáját, a második alkalommal pedig cifra szűrét lopták el. De a cifra szűr nyomra vezetett. Mert azt csakha­mar megtalálták Kremmer György ottani lakos birtokában és igy nagyon valószínű, hogy a két­féle lopott gabona is csakhamar előkerül. —* Quitt. Horváth József szedresi és Stras- ser Mihály jegenyós pusztai legények csak azért mentek együtt a korcsmába mulatni, mert már régóta ellenséges viszonyban éltek egymással és nem találtak módot arra, hogy egymással leszá­moljanak. Józan észszel bajos is összeverekedni, te­hát egymást meghívták a korcsmába s bár fog­csikorgatva, de mégis készségesen követték egy­mást a legalkalmasabb leszámoló helyre: a korcs­mába. Ott némán fogyasztották egyik üveg bort a másik után, mígnem mindketten annyit szedtek magukba a jóból, hogy végre egyszerre ugrottak fel e szavakkal: No hát! Ezzel hozzáfogtak a köl­csönös elpáholáshoz, és egymást fólholtra verték, úgy, hogy mindkettőt úgy kellett hazavinni és most nagy betegen feküsznek odahaza. Midőn a más­nap ott megjelent csendőrök orvosi látlelet szerzé­sére utasították őket, azok a kielégített boszu kife­jezésével azonban azt felelték: mink egymással quittek vagyunk, és eszünk ágában sincs egymás ellen keresetet indítani. VIDÉK. — A tolnai dohánybeváltó hivatalt még a múlt évben beszüntettte a kincstár és most elad­ják az épületeket, melyek fából vannak, továbbá a telek is eladásra kerül, melyet Tolna község — annak idején potom 200 írtért ajándékozott oda a kincstárnak s most folyamodik s van remény, hogy megkapja a felajánlott 800 írtért. Arra a helyre községi- faiskolát állít a község s ezzel a faiskola kérdését is elintézte. A község, mely évek óta csak vészit, már csak a lemondást ismeri; van vasútja — Mözsön; hajóállomása — Domboriban; kaszárnyáját kény­szerből eladta, a Dunát elzárták s most mocsár van helyette, melybe, hogy teljes legyen — a faddi Dunaágat — azaz a mocsarát is belevezetik, kis határából kihasították a legszebb darabot és csi­náltak lovagló teret; hát még mit lehetne Tolnától elvenni? Nikotin ur. Nevezhettem volna ezt a kis közleményt igy is : Por és hamu; de akkor azt hitték volna, hogy valami böjti prédikációra készülök. Vagy írhattam volna címnek: Elhamvadt milliók; de akkor meg sokan megijedtek volna, azon hiszemben, hogy va­lahol nagy tűz volt s milliók égtek el készpénzben. Legjobbnak láttam tehát Nikotin ur nevét tenni felül, mert úgyis az ő viselt dolgairól leszen itt szó. Igen, Magyarországon most Nikotin ur az uralkodó plánéta. Ismeri ezt nálunk minden 6 éves gyermek és kapott krajcárkáit ma már nem cu­korra adja, hanem leteszi Nikotin ur oltárára; mert ez olyan nagy ur, hogy őt mindenki tömjó- nezi és bátran állíthatjuk, hogy az ő tiszteletére több füst száll ég felé, mint az ország összes temp­lomaiból. Mert kedvence ő nemcsak a neki titokban áldozó kis iskolásnak, hanem igazi élvezettel emlék­szik meg róla, (de hányszor napjában) még a 70, 80 éves aggastyán is. Sőt már a hölgyek sem ide­genkednek tőle, noha tudják, hpgy a férfiak nem jó szemmel nézik. Tudom, mindenki megértett már, hogy kiről beszélek. Nikotin ur az a moloch, ki évenkint 60 mil­lió irtot nyel el Magyarországon: a kormány ke­gyelméből. A pénzügyminisztérium dohányjövedóki osz­tálya most bocsátotta ki félévi kimutatását a ja­nuár 1-től junius 30-ig Magyarországon elfogyott dohány és szivarokról. Ebben pontosan ki van mu­tatva, hogy hány szivar, hány cigaretta és hány csomag dohány fogyott el az elmúlt félévben a magyar állam területén. Talán egyetlen európai országban sem adnak el annyi dohányt és szivart, mint minálunk. Hogy a dohányjövedék mily számokkal dolgozik, a kö­vetkező kis statistika mutatja: Az év első felébén elfogyott nálunk: Regalitás . . . . . 3.525,000 drb. Trabucco . . . . . 7.470,000 Britannica . . . . . 14.081.000 „ Guba portorico . . . . 42.900,000 „ Portorico .... . . 29.500,000 „ Vegyes külföldi . . 113.160,000 „ Rövid magyar . . . . 26.700,000 „ Virginia .... . I 13.700,000 „ Összesen 251.036,000 drb. Pipadohány elfogyott 374,029 klgram., külön dohánycsomagocskákban 263.554,572 klgram. Cigaretta elfogyott az elmúlt fél évben: Stambul .... 2 600,000 drb. Szultán .... . 23.800,000 „ Hölgy .... . 56.500,000 „ Hercegovina . . . . 49.700,000 „ Sport ..................... . 18.200,000 „ Jenidge .... . 20.800,000 „ Dráma .... . 24.700,000 „ Virgine .... . 56.600,000 1 Magyar .... . 77.100,000 „ Összesen 329.000,000 drb. Szivarból majdnem másfél millió drb, ciga­rettából több mint 2 millió drb jut minden egyes napra. Ehhez járulnak még az itt nem említett kü­lönlegességek. Pénzértékben kitesz a fogyasztás: Pipadohányban . . . . 9.846,978 frtot. Szivarban . . . . . 8.300,000 „ Papirszivaikában . . . . 2.989,500 „ Havanna szivarokban . . 38,326 „ Különlegességekben . . . 1.822,206 „ Összesen 22.997,010 frtot. S ha még ezekhez hozzáadjuk a külföldről importált drága szivarok árát, nem kevesebb, miut 30.000,000 frtot füstöltünk el Magyarországon ez év I. felében. Végül még nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy milyen arányban történik a dohánygyártás az egyes gyárakban. A múlt évben összesen 689.435,000 drb szi­varkát, 491.506,860 drb szivart gyártottak. Finom pipadohányt gyártottak 2390,449, közönséges pipa­dohányt 13.271,760 kilogrammot. Az egyes gyárak következő eredményt tün­tetnek fel a szivargyártás tekintetében: Budapest (Erzsébetváros) 38.883,653 drb. Budapest (Ferencváros) . 11.525,400 n Budapest (O-Buda) . . 7.860,800 n Eger ................................ 2. 099,000 Fiume........................... 52.701,990 i) Kassa ....... 70.189,255 n Kolozsvár...................... 25.685,705 Pápa . ........................... 23 .744,500 n Pozsony........................... 62 .294,990 n Sátor-Álja-Ujhely . . . 7.476,000 n Selmecbánya .... 74.614,000 n Szeged ........................... 29 .742,500 n Szent-Gotthard .... 13.500 Szomolnok...................... 28.661,520 Temesvár...................... 32.606,025 n Zágráb ........................... 22 .073,500 n Zengg ........................... 8, 522 n Óriási hanyatlás mutatkozik a vegyes külföldi vagyis magyarul, rövid szivarok fogyasztásában, a mi abban leli magyarázatát, hogy ezt a hajdan kedvelt olcsó szivart ma oly rosszul készítik, hogy kedvelői rég lemondtak róla. De annál nagyobb nép­szerűségnek örvend mai alakjában az ötös szivar, melyet a fogyasztó közönség Wekerle népszerű ne­vével ruházott fel, mintegy meghálálni akarván vele Wekerlének jóindulatát, melyet mint pénzügymi­niszter ezek behozatalával a Nicotin urnák áldozni kívánó közönség iránt tanúsított. 1RODALOM. — Egész kis világtörténet az, ami elénk tárul, mikor a „Röptében a nagyvilág körül“ cimü diszraű 11-ik füzetét felnyitjuk, melynek első képe a Louvre épületét mutatja be, a francia királyok évszázados székhelyét. Ezt követi a londoni Trafal­gar square Nelson admirális fönsóges szobrával; a dublini vámpalota, mely egyike a legimpozánsabb középületeknek, majd a német birodalmi kancellár palotája, melynek egyszerűségét látva, bizony kevés ember bírja elképzelni, hogy ebben az épületben mily világfelforgató tervek születtek. A következő kép a krakkói Mária templom remek oltárát mu­tatja be, melyet a nápolyi öbölnek és a velencei piazzettának fényképei követnek. Most Palermonak remek látképe tárul elénk a Monte Pellegrinóval, ínig szemközt Madrid egyik szép közterében gyö­nyörködhetünk. A következő lénykép Oportot, Por­tugália e regényes fekvésű városát mutatja be. Utána az orosz cárok rezidenciája, a hires téli pa­lota és az athenei Parthenon romjainak fényképé következik s a sorozatot a Oap Spartel Tangerben, Betlehem látképe Palestinában, a Bunker*hifii (Ma- sachusets) 67 méter magas emlékoszlop és Atlan­tic City tengerpartja a maga nyürsgő életével fe­jezi be. Mindegyik kép egy darab élet, mely mint­egy megeleveníti szemeink előtt az ismert és ismeretlen tájakat. Ez a füzet is, mint a többi, vidékre küldve 35 krért rendelhető meg a Egyet­értés kiadóhivatalában Budapesten, mely előfizeté­seket is elfogad az egész műre (16 füzet) 5 frt 60 krral; 8 füzetre 2 frt 80 krral; 4 füzetre 1 frt 40 krajcárral. — „Lavina“, regény irta Pékár Gyula. Az Egyetemes Regénytár tizedik évfolyamát nem fe­jezhette volna be méltóbban és szerencsésebben Pékár Gyula regényének közzétételével. Egy minden izében érdekes és modern munkát nyújtott vele olvasó közönségének, amely hálás lesz bizonyára az élvezetért. Pékár a lélekanalizis iskolájának hive, de a megfigyelés és részletezés közben soha sem feledkezik meg arról, hogy az olvasónak a mese az, a mi az ebédnél a hús. Első sorban tehát táp­láló húst ad vonzó és folyton érdekességben foko­zódó mese alakjában, aztán jön a pikáns mártás: a pszihologia, analízis, megfigyelés és egyéb gour- mandise. A regény hősnője egy fiatal, modern lel­kületű asszony, aki rajongva szerette férjét, mikor az még külsőleg is eszményi alak volt, de mióta elfoglalják az élet gondjai és elparlagiasodott — más ideálban szereti férjét. Ez a második ideál Dodo főhadnagy, akit már Pékár előbbi novellái­ból ismerünk. A tilos irányba terelődik, a férjnek hesugják a dolgot, de ő hisz és bízik nejében és összekaszabolja a besúgót. Az asszonyban erre a hőstettre fölébred a régi szenvedélyes szerelem, melyet még fokoz a bünbánat és a vége az, hogy megmérgezi magát, mikor férje megtudván az iga­zat, elkergeti magától. Szép és erőteljes nyelvvel, bár néha különcködő magyarsággal van ez a re­gény megírta, minden alakja életteljes és a drámai fordulatok meglepő számmal vannak. Szóval Pékár Gyula legújabb regénye élő tanujele tehetsége meg­izmosodásának és annak, hogy már most forma és konceptió tekintetében is a legkiválóbb regényírók mellé állítható. — A kötet ára csinos piros vászon- kötésben 50 kr.________________ _______ KÖ ZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönet nyilvánítás. Fogadják mindazok, kik Klotild leányom elhalálozása alkalmával fájdalmamat részvé­tükkel enyhíteni igyekeztek, úgy magam, — mint családom nevében leghálásabb köszöne- temet. Szegzárd, 1895. szeptember 2. Özv. Eramer Árminnó. Meghaltak Szegzárdon: f. é. szeptember hó 1—8-ig. Barta Teréz, 1 */* éves, gyermekaszály. Nikitics Gizella, 4 hónapos, idült tüdőhurut. Fejős István, 57 éves, tüdőíob. Czéh Józsefné, 57 éves, gyomorrák. Boros Mária, 11 éves, agykérlob. SZERKESZTŐI POSTA. — BUDAY LÁSZLÓ urat kérjük, hogy szokott módon adjon magáról életjelt. — Az éléskamra kiürült. u Budapestről indul este 10 órakor, Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor. Mohácsra érkezik reggel 8 órakor. Mohácsról indul esti 7 óra 15 perekor. Szegzárdra érkezik éjjel 11 óra 5 perekor. Budapestre érkezik reggel 8 óra 45 perekor. Szegzárdról indul reggel 7 óra 15 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 45 perekor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perekor. Szegzárdról indul déli 12 óra 40 perekor, Budapestre érkezik este 8 óra 15 perekor. Budapes tről indul délután 2 óra 45 perekor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 28 perekor*

Next

/
Oldalképek
Tartalom