Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-09-01 / 36. szám
— A tolnai ev. ref. egyházmegye augusztus 27-«ra Szegzárdou tartotta reudes évi közgyűlését. A 35 pontból álló tárgysorozatból hosszabb vitát csak az orsz. papi özv. és arvaiuak uyudgij ügye keltett. A közgyűlés az egyhazáerűleti gyűlésre képviselőül megválasztotta Molnár dáudor udvari lelkészt és Kovács 8. Eudre nagybirtokost. 8 rai- utáu a gyűlésből kifolyólag egy bizottság az uj alispán üdvözlésére küldetett, a közgyűlés tagjai bankettre gyűltek össze a kaszinó nyári helyisegében, a hol lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. — Meglopott kereskedő. Neuwinh Zsigmond, faddi kereskedő vígan hajtott hazaidé megmaradt áruival. Jó vásárja volt. A hencsepusztai korcsmában inog is állt egy pohár borra. Aztán hazáig meg sem pihentek. I)e otthon egyszerre vége lett a jó kedvnek, mert azt tapasztalta, hogy az árusláda oldala ki van feszítve és abból nagyobb mennyiségű mindenféle hiányzik. .Rögtön jelentést tett az esetről és a csendőrök ki is nyomozták a tetteseket Berényi Mihály és 7uller István hencsepusztai lakosok személyeben, kiknél a lopott portékát meg is találták. — Világjáró kerékpáros. Knoll János, müncheni tanító, a kinek mellékfoglalkozása a kerékpározás, nagy fába vágta a fejszéjét. Folyó évi július hó 28-an sétakörutra indult kerekein Münchenből. A tervbe vett körutazás nem kisebb, mint körül utazni a Földet. Eddig útiránya volt: München, Mühldorf, Salzburg, Hallein, Gróhming, ürác, (7 nap) Wiesbaden, Korueuburg, Becs (7 nap) Pozsony, Budapest (4 nap), Dunaföldvár, Szegzárd, 23-án, Péterváradon, Zimonyou keresztül vasárnap 25-én Belgrádba akar jutni. Tovább Konstantinápoly, Kis-Azsia, Perzsia, India, Ghiua, Amerika s így tovább vissza Európába. Knoll reményű, hogy két év elég lesz arra, hogy a világköröli útját befogja végezni. — A sárga irigység. Eddig ezt a nyavalyát úgy ismertük, hogy csak azt emészti, a kit megszállt, de abban, aki ellen irányul, rendesen nem szokott kárt tenni. Legújabban azonban sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy az irigység néha harap is, csakhogy nem azt harapja meg, a kire irigykedik, mert az majd vissza harapná, hanem egész ártatlanokat bánt. A legutóbbi szegzárdi tűzről szól az ének. Sokaknak feltűnt, és nem most először, hogy tüzek esetén a felséges nép, amely máskor élete kockáztatásával is sietett felebarátján segíteni, most egykedvűen nézi, hogy ég le akárhány ember háza, csak az övét ne érje baj, sőt még azt sem teszik meg, hogy a fecskendőkbe vizet hordanának, vagy a fecskendőt hajtanák. S mi ennek az oka ? Az irigység. Mert midőn valaki egy az utca ajtó előtt nyugodtan pipázó pógár társaságot boszusan megszólította, hogy mért nem segítenek a tűznél, ezek egyike hosszú hallgatás után végre megszólalt: „Csak dógozzanak a tűzoltók, úgy is azokat dicsérik mindig az újságok, mi akárhogy dógozunk is.“ — Keserű János tragédiája. Igen, Keserű János volt a neve. De nemcsak a neve, hanem egész élete a folytonos keserűségek láncolata volt. S a sors sohasem kedvezett neki. Pedig szegény Keserű Jánosnak is voltak vágyai, mint minden más emberi lénynek s a mi fő, volt neki érző kebele, mely a falu egyik leánya szivében találta meg a saját hő érzelmeinek viszonzását. Szegény Keserű János azonban restelte, hogy ő az szive választottja előtt mindig csak olyan szegényesen jelenhetett meg. Hej, ha ő neki órája volna lánccal! Hja, de arra pénz kell, az pedig neki legkiváltkó- pen nem állt rendelkezésére. Mit csinált tehát Keserű János? Tudta, hogy Schnetz József, domborii halásznak van órája és lánca; kileste tehát egyszer, midőn nem volt otthon és ellopta tőle. De még mielőtt a kedvese előtt igy parádésan l emutatkozhatott volna, elcsípték. Szegény Keserű János! VIDÉK. Tolna. A tolnai noegylet óvodáját múlt szerdán adta át a községnek. A nőegylet, melynek élén özvegy Geisz Józsefné úrnő már 15—16 óv, azaz kezdete óta áll, sőt annak megalakulása is az ő érdemei közó tartozik, ez a nőegylet kitűzött céljának megfelelően ovodát tartott fen, melyet saját házában, melyet adományok utján szerzett, rendezett be. Az ovoda fentartásához az állam is hozzájárult évi se- gólylyel. Az utóbbi években azonban a nőegyesület tagjaiban kezdett lankadni az érdeklődés, tagjai megfogytak és csak nagy erőfeszítéssel lehetett az intézetet fentartani. A tisztikar, melynek élén az elnöknőn kívül lenczlinger Lajosnó alelnöknő, laub- ner Adolfnó pénztárosnő lenczlinger Lajos egyleti jegyző és még néhány igen lelkes úrnő állott, belátta, hogy az intézetet továbbra fentartani nem bírják. A folyó kiadások fedezésére már a kis megtakarított tőkéhez kellett nyúlni, miért is elhatározták óvodájuknak beszüntetését; uj alapszabályokat dolgoztak ki és ezekben célul a raenedókház és óvodába járó szegény gyermekek étetését tűzték ki. Az ovoda beszüntetése nagy nehézségekbe ütközött és több évig húzódott, mig végül is e napokban érkezett le a n. m. vallás- és közoktatás4. __________________________________ üg yi miniszteriura e tárgybani határozata, mely szerint a község vegye át a nőegyesület óvodáját, melynek évi költségeihez az állam 400 forinttal járul. A község, melyben egy menedékház már fel van állítva, készséggel vállalta el az ovoda átvételét és igy, mondhatjuk, Tolnán az ovoda ügy rendezve van. Hogy e rendezésben mily óriási rész illeti a kir. tanfelügyelő urat, Tihanyi Domokost kitűnik, hogy rövid idő alatt igen gyakran tárgyalt a községgel és nőegyesülettel, átjött Tolnára néhányszor s végül itt volt e héten, midőn művét befejezve az ovoda átadását eszközölte. Augusztus hó 28-án az óvodában megjelent a nőegy- let választmánya, a községi elöljáróság és a menedékházi és ovodai felügyelő bizottság, kik a kir. tanfelügyelő ur jelenlétében eszközölték az átvételt. A kir. tanfelügyelő ur megmagyarázta a miniszteri leiratot e tárgyban és végül felszólította az illető nőegyesületet, hogy hajlandó-e átadni az óvodáját ? A nőegyesület elnöknője kijelentette, hogy az ovodai felszerelést ajándékképen adja a község- nak, az ovodai épületet pedig évi 120 frt házbér- órt engedi át, mit a község szívesen fogadott el. Természetesen az óvónő és dada is megmarad, csak gazdát cserél. Mikor megtörtént az átadás hivata- talos része, felkelt a jótékonyság érdemeiben gazdag nőegyesületi elnöknő, özv. Geisz Józsefné és reszkető hangon, de lelkes szavakban vett búcsút az óvodától, a megjelenteket, különösen a nőket kitartásra hívta fel, hogy honleányi kötelességeiknek mindenkor tegyenek eleget s maradjunk a hazának hű és kötelességtudó polgárai. Majd visz- szatekintett az elmúlt időre: „maradjanak együtt s működjünk mint a múltban, úgy a jövőben is, hogy újonnan kitűzött célunknak, mely megint csak a szegény gyermekek más irányú ápolása lesz, megfelelhessünk; hiszen ez a mi hivatalunk.“ Majd a kir. tanfelügyelő ur mondott buzdító szavakat és őszinte szavakban emlékezett meg a nő- egylet derék működéséről, köszönet és buzdítás volt mélyen átérzett szavaiban s jól esett hallanunk, mikor örömmel jelenti ki, hogy Tolnán az ovoda és menedékház ügye jóidőre — a körülmények és helyi viszonyokat tekintve — rendezve van. Mélyen átérzett szavai könnyeket csaltak a jelenvoltak szemeibe s mikor Péchy József prépost meleg szavakban mondotta el az elnöknő érdemeit és az ovoda misszióit teljesítő feladatának sikeres megoldását említette, az óvónő, özv. Skertics Lajosné könnyes szemekkel vett búcsút, hiszen bár megmarad állásában, mégis helyet cserél. — A szép és komoly ünnepély ezennel véget ért és mi örömmel mondhatjuk, hogy az ovoda ügyét Tolnán — egy időre' — rendeztük. A tolnai ifjúság most az uj tanév beállta előtt búcsú estélyt rendezett Tolnán a „Fehér ló“- hoz címzett vendéglő nagytermében. A táncmulatság vig és kedélyes volt, a társaság csak 4—5 óratájban oszlott szót, hogy még ideje maradjon a rendező bizottságnak egy kis igazi murira, melynek vége — talán még most sincs. Az estélyen igen sokan vettek részt, a szépen díszített táncteremben ott láttuk : Fischer Mi- czi, Frőlich Mariska, Thury Olimpia, Smerál Fan- csi, Stelcer Adél, Taubner Margit, Wittinger Paula, Garay nővérek stb. urhölgyeket. Lord Cynló. A Dombóvár melletti tüskei pusztán folyó-, lyó augusztus 25-én tartott népies lóverseny és urihajtás eredménye. A lóverseny nagy érdeklődés mellett folyt le, a vármegye törvényhatósága képviseletében megjelent Döry Pál alispán. Az I-ső. Hátán tetszés szerint lovagolt versenyben neveztek és indultak: Kalocsa János dombóvári 4 éves 165 cm. magas világos pej kancát, ugyanaz 4 éves 165 cm. ra. vil. pej kancát. Hajnal Antal gyulajováncai 6 éves 169 cm. magas világos pej kancát, ugyanaz 6 éves 164 cm. m. vil. pej kancát, Nagy Mihály mászlonyi 6 éves 154 cmtr. magas legyes szürke kancát, Németh József lápafői 4 éves 155 cmtr. magas sárga kancát. Herr György závodi 4 éves 154 cm. magas fekete kancát, S z e b ó n y i Ferenc szakályi 4 éves 157 cm. magas almás szürke kancát, I s t o v i c s István gyulajováncai 10 éves 163 cm. magas pej kancát, Ezek közül a 6354. folyóméter pályát 13 első és io1ji másodperc alatt lefutva : I-ső Nagy Mihály szürke kancája és nyert 200 koronát, II. Hajnal Antal először nevezett pej kancája és nyert 80 koronát, III. ugyanannak másodszor nevezett pej kancája és nyert 80 koronát, IV. I s t 0 v i c s István pej kancája és nyert 40 koronát. S z e b ó n y i Ferenc almás szürkéje kettős tételt kapott. ___________TOLNAVÁRMEGYE._________ 8500 folyóméter távra sebes hajtásn versenyben neveztek és indultak: P á s t h y István szántói egy pej és sárga kancát, Németh József lápafői egy mogyoró pej és fakó sárga kancát, Szebéuyi Ferenc szakályi két pej kancát, Hideg Mihály szakályi két sárga csikót, Kalauz J. gyulajováncai két nyári feketét. I. 25 első és 50 másodperc alatt Németh József fogata nyert 400 koronát. II. 26 első és 39 másodperc alatt P á s t h y István fogata nyert 200 koronát. III. 26 első és 35 másodperc alatt, mivel lovait gallopozni engedte büntetve Kalauz József fogata nyert 100 koronát. IV. 28 első és 20 másodpere alatt Szobányi Ferenc fogata és nyert 50 koronát. Kettős tételt kapott Hideg Mihály, ki 29 első és 28 másodperc alatt érkezett be. A kilométer record ügetve 3 első és 2S0/85 másodpere. A. Ill-ik:. 7536 folyóméter távra teherhuzó versenyben 15 mm. teher a kocsis és kocsin kívül neveztek és indultak: Tóth Ferenc szakályi egy világos és meggy pej kancát, Hajcskó József szakályi két meggy pej kancát, és Csutorás Jószef szakályi egy világos és pej kancát. Ezek közül: I-ső Csutorás Jószef fogata 27 elsőperc alatt és kapott 300 koronát, II. Hajcskó József fogata 28 első és 56 másodpere alatt nyert 200 koronát. III. Tóth Ferenc fogata 31 első és 5 másodperc alatt nyert 100 koronát. .A. IV-ik9500 folyóméter távú úri sebes hajtású versenyben neveztek és indultak: Bernrieder József Válasz és Kä i saját nevelésű kancáit hajtotta ifj. Bernrieder József. Perczel József Tegez és Holló heréltjeit hajtotta a tulajdonos, Döry Vilmos Mehet és Katioa heréit és kancáját hajtotta Döry Vilmosné, Döry Jenő Remény és Mici saját nevelésű kancáit hajtotta a tulajdonos, és Sztánkovánszky János Vihar és Mici saját nevelésű kancáit hajtotta a tulajdonos. I-ső 20 első és 31 másodperc alatt Bernrieder J. fogata és nyert egy tiszteletdijat. II. 21 első és 8 másodperc alatt Perczel József fogata szintén tiszteletdijat kapott. Hl. 21 első és 14 másodperc alatt Döry Vilmos fogata. Döry Jenő, Mici lova vasát elvesztvén, egész sebességét kifejteni képes nem volt, mig Sztánkovánszky János rudasa a fordulásnál elcsúszott, rudja eltörött, igy a versenynyel felhagyni kényszerült. Meghaltak Szegzárdon: f. ó. augusztus hó 25-től szeptember 1-ig. Tam J.. 1 hónapos, veleszületett gyengeség. Janica József, 2 éves, görcsök. Tót Márton 85 éves, aggkor. Simon János, 13 éves, általános vizkór. SZERKESZTŐI POSTA. — Hermes. Ügyes, eleven tollal van megirva, de azért még nem üti meg a mi mértékünket. Hosszabb gyakorlat után még jó tárcákat irhát: reméljük, hogy akkor találkozunk önnel, kiben már a helyi patriotizmus is dicséretes vonás. — A—ny. J. urnák. Csinosan van mégirva, de a miről szó van, nem tartozik a nagy közönségre. Közérdekű tudósításait szivesen látj uk. 1895. szeptember 1. A II—ik_ 1169. sz. tlkvi. 1895. r Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. cikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbiróság 1895. évi 6268. sz. végzése következtében dr. Spányi Leo ügyvéd által képviselt Jusztus Miksa pécsi lakos javára Nagy József Török szegzárdi lakos ellen 109 frt 29 kr s járulékai erejéig foganatosított és kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 986 frt 70 krra becsült gabona, hordók, kádak, tehén, borjú és szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 8112 1895. számú végzése folytán 109 frt 29 kr tőkekövetelés, ennek 1894. évi szeptember hó 5 napjától járó 6% kamatai s eddig összesen 64 frt 50 krban biróilag már megállapított költségek ererejéig Szegzárdon alperesnek lakásán leendő eszközlésére 1895. évi augusztus hó 30-ik napjának délutáni | órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1895. évi augusztus hó 18-án. TÓTH IGNÁCZ, kir. bir. végrehajtó.
