Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-06-16 / 25. szám

12.

TOLNA VÁRMEGYE.

1895. junius 16.

havonkint az illetékes iparfelfigyelékkel közölni, az azokra vonatkozó felvilágositásokat pedig más hatóságoknak és az érdekelt feleknek készséggel megadni tartoznak, és hogy továbbá hatósági felszólításra az előfordult balesetekről szóló orvosi bizonyítványokat és látleleteket közhatósági s közkórházi orvosok díjtalanul kötelesek kiállítani :

felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen ren- deletemet saját törvényhatósága területén azonnal tegye közzé, azt a felügyeletre s illetve eljárásra hivatott hatóságokkal és hatósági közegekkel is közölje és gondoskodjék, hogy rendelkezéseinek mielőbb kellő foganat szereztessék.

Budapesten, 1895. évi május 21-én.

Perczel s. k.

p :; ' T A N Ü G Y.

— Az Óz8ák-pusztai iskolában a vizsgálatok mull héten tartattak meg Tihanyi Domonkos tan- felügyelő jelenlétében. A tanfelügyelő teljes elismerését fejezte ki az elért eredmény fölött, különösen meglepte a német ajkú gyermekek nagy élő- haladása a magyar nyelvben. Konkoly K. tanítót nagyon megdicsérte eme szép sikerért és úgy nyilatkozott, hogy nevezett tanító megjutalmazását ajánlja a miniszternél, mint ki a magyarnyelv tanításában ritka szép eredményt tudott fölmutatni.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— A völgységi járás jegyzői egylete a folyó hó 9-én Lengyelen megtartott közgyűlése alkalmával D ö r y Pál járási főszolgabírót egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli egyleti elnökké választotta. —■ Ugyanekkor tárgyalta a közgyűlés a községek ren- i dezóse tárgyában Kovács Gyula kisvej kei jegyző által elkészített, alapos ismeretekre való memorandumot, a melyet a közgyűlés elfogadott és a belügyin iniszser ő nagyméltóságának küldöttségileg átadni határozott.

J A szegzárd-tolnamegyei rabsegélyző-egy- let 1894. évi működéséről most megjelent jelentéséből közöljük a következő adatokat:

Az egylet csak 6 éve áll lenn, s bár a társadalom nem pártolja eléggé, áldásos működését mégis cstiggedetlenül folytatja, bízva a jövőben, mely bizonyára uj pártolókat fog hozni, ha észreveszik ez emberbaráti intézmény hasznos voltát.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy minél tettebbek az iskolák, annál üresebbek a börtönök; mert a tudás hiánya teszi legtöbbször az embert állattá. Az egylet, ezt szem előtt tartva, a rabok iskoláztatására igen nagy súlyt fektet s habár rendes iskolázásról a különböző előkészűltséggel bíró egyéneknél a megyeházában rendelkezésre álló fogház helyiség szűk volta miatt szó sem lehet, a heti 4 órai tanítás mégis igen szép eredményeket tüntetett fel.

A rabiskolát a múlt évben 46-an látogatták, kik közül az év elején Írni, olvasni jól tudott 5, kevésbbé jól 20, keveset 7, semmit sem tudott 11. Ez utóbbiak közül jól megtanult Írni, olvasni 7, kevésbbé jól 2, kettőnél pedig a tanítás sikertelen maradt, részben nehéz felfogásuk, részint pedig az idő rövidsége miatt, melyet a fogházban töltöttek, mig azok, kik már némi előismerettel bírtak, igen jól megtanultak írni, olvasni, számolni, sőt azok, kik már némi ismeretekkel léptek az iskolába, ez ismereteiket ott tetemesen gyarapították.

A rabok vallás erkölcsi oktatását hitfeleke- zetbeli lelkészeiktől nyerik, melynek ellenőrzésére a kir. ügyészség van hivatva.

Az erkölcsnemesitő olvasmányok kiosztását pedig a kir. fogbázfelügyelőség eszközli.

Ez a rabsegélyző egylet részéről a raboknak nyújtott erkölcsi támogatás. De mivel az ember nemcsak isteni igével él, s mert a tapasztalat azt is bizonyítja, hogy számos kiszabadult rab idővel csak azért esett vissza előbbi életmódjába, mert hiányoztak neki a tisztességes megélhetéshez való eszközök, a rabsegélyző-egylet úgy igyekszik a kiszabadult rabokat az ujabbi elzülléstől megóvni, hogy azoknak, kik a javulás jeleit mutatják, kisebb nagyobb összegeket ad, sőt még oly segélyekben fog, is részesíti őket, hogy ha az illető rendes munkához akár egész műhelyét berendezheti vele. Természetes, hogy az illető ezt kölcsönnek tekinti, s hálatelt szívvel igyekszik ezt az egylet pénztárába visszaszolgáltatni.

így az egylet az elmúlt évben 150 frt 5 krt utalványvzott ki 20 szabaduló rabnak, ezek közt nagyobb segélyben részesültek: Hujdics Károly 10 frt 5 kr, Laki László 15 frt 10 kr, Péczely Lajos 15 frt, sőt Tiff inger Ferenc, a kerékgyártó ipar folytatásához szükséges szerszámok beszerzésére 75 frt 40 krt kapott, mit 10 év alatt egyenlő részletekben fog az egyletnek visszafizetni.

Hogy az egylet többet nem tehetett, annak tisztán az egylet anyagi helyzete az oka, s ha az igazságügyminiszter 300 frt segélyben nem részesíti, még ennyit sem tehetett volna, mert az egylet csekély alapvagyonán és az államsegélyen kívül csak 89 frt folyt be tagsági díjakból.

Á.z egylet pénztári állása egyébként a következő : Múlt évi maradvány 1349 frt 88 kr. Tagdíjakból befolyt 89 frt, államsegély 300 frt, Osz- v-ld J. által visszafizetett részlet 7 frt 71 kr, tőkekamat 24 frt 83 kr, összesen 1761 frt 42 kr. A kiadásokat képezték: tanító tiszteletdija 140 frt, titkáré 50 frt, szolga fizetése 20 frt, nyomtatványok és irodaszerek 20 frt, iskolaszerek 14 frt 25 kr, rabok segélyezése 150 frt 5 kr, összesen 394 frt 30 kr. Az egylet vagyona tehát 1894. december 31-én 1377 frt 12 kr volt, mely összeg a tolnamegyei takarék- és hitelbanknál gyümölcsözőleg van elhelyezve.

Az egylet elnöke, Selcz József, kir. törvényszéki elnök mindent elkövet, hogy az egyletet Tolnavármegye minden nemes eszméért szívesen áldozó közönsége előtt népszerűvé tegye, s e lankadatlan buzgalomnak bizonyára meg is lesz, ha nem is is mindjárt, de idővel, a kívánt jó eredménye.

KÖZGAZDASÁG.

— Cs. k. szab. Adriai biztositó társulat. Folyó hó 11-én tartatott meg Triesztben ezen társulat rendes közgyűlése, melyben az 56-ík üzletévre (1894) vonatkozó üzleti jelentés és zárszámadások beterjesztettek. Ezekben kövotkező jelentéke/

nyebb adatok foglaltatnak: Eletosztály. Az említett évben elfogadott biztosítások 12.769,125 frt tőke és 22,869 frt évi járadékösszegre rúgnak. A biztosítási állomány 1895. év végével kerek 76 millió forint tőke és 197,255 frt évi járadékösszeget tüntet ki. A díjbevétel 3.074,252 frtra rúgott. Halál- és életbiztosítások után 1.255,137 frt fizettetett ki és ezenkívül függő károk részére 244,917 frt helyeztetett tartalékba. A díjtartalék 1.444,458 frttal szaporodott és tesz 17.2 millió frtot. Az elemi biztosítási ágakban {tűz és szállítmány) a díjbevétel 6.935,650 frtot tett, a visszbiztositások 3.293,693 frtot vettek igénybe és károkért a viszontbiztosítókat illető részek levonása után 2.379,261 frt fizettetett ki. A kártartalék 490,593 frtot, a díjtartalék 1.846,597 frtot és a több évi biztosítások tárcája 23.343,117 frtot tesz. — Az 1894. december 31-iki árfolyam szerint a társaság értékpapirai 396,702 frt értékemelést tüntetnek ki, mely összeg a létező áringadozási tartalék gyarapítására fordit- tatott. Az eszközölt és 48,571 frotot tevő leírások levonása után marad évi feleslegként 482,521 frt, melyből 150,000 forint a disponibilis tartaléknak utaltatott át. Osztalékul, miként a múlt évben, rész- vónyenkint, 62 frt fizettetik ki. — A tartalékok

1.977,208 frttal emelkedtek és meghaladják a 21 millió forintot, ebből esik díjtartalékra (tisztán, tudniillik a visszbiztositásokat illető részek levonása után) 17.849.656 frt, nyereségtartalékokra 2.491,592 frt és áringadozási tartalékra 723,988 frt.

Meghaltak Szegzárdon:

1895. évi junius hó 9—16-ig.

Búzás József, 62 éves, tüdőlégdag.

Tóth Béla, 21 éves, tüdőgüraőkór.

Szeremlei István, 28 éves, tüdőgümőkór.

Özv. Papp Mihályné, 85 éves, aggkor.

Dobos Jánosnó, 60 éves, gyomorrák.

Özv Tót Józsefné, 39 éves, hagymáz.

Özv. Bottyán Józsefné, 63 éves, tüdőgümőkór.'

SZERKESZTŐI POSTA.

_ Pesthy Pál nrnak Berlin. Magán levelet irtunk,

az utleirá8okat várjuk. ' .

— Kálmán Dezső urnák Kolesd Az érdekes közleményeket közöljük és mihelyt terünk engedi, sorát ejtjük. A visszaemlékezésekből kérnénk meg 2 3 folytatást.

— Zob. Köszönjük. Legyen minél gyakrabban szerencsénk. Ezentúl, a mikor csak Jehet, első helyen adjuk.

— „Hulló virág“, „Nyári emlék“, „Sírvers“, nem

közölhetők.

. _ oon Juán. A tárca ezen szamunkból elmaradt, a

fol

ytatást a jövő számban közöljük. 'F.

— Néppárti hangok. Lapunk irányával megegyez ugyan a oikknek tartalma, de formája nem illeszthető be a „Tolnavármegye“ keretébe.

— Marienbad. A kívánt lappéldányt elküldötte a ki- adóhivatal.

Szegzárdról indul reggel 7 ő,ra 16 perckor,

Budapestre érkezik délután 1 óra 45 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor,

Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perckor. Szegzárdról indul déli 12 óra 40 perckor,

Budapestre érkezik este 8 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 45 perckor,

Szegzárdra érkezik este 8 óra 28 perckor.

ü —

Budapestről indul este 10 órakor,

Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor;

Mohácsra érkezik reggel 8 órakor.

Mohácsról indul esti 7 óra 15 perckor.

Szegzárdra érkezik éjjel 11 óra 5 perckor. Budapestre érkezik reggel 8 óra 45 perckor.

nyíl tter;

Dombóvár, 1895 május 16-án.

Kocsola község tekintetes Elöljáróságának

K o o s o 1 a.

Az ottani érdemes Elöljáróság néhány tagja vezetése mellett ma tiz kocsi faanyagot szállítottak az istálló építéséhez Wälder Sándor helybeli fakereskedőtől. — Tudtommal a község minden, tehát a fa szükségletet is ott fedezi, a hol jutányosabb áron kapja; igen feltűnt előttem, hogy nálam még csak nem is kérdezősködtek az árak felől, holott én sokkal előnyösebb árakon szállíthatok nevezett cégnél.

Nem veszem rossz néven, hogy nem nálam lett a fa megvásárolva, csak azt akarom szives figyelmükbe ajánlani, hogy a kiküldött Elöljáró urak nem jártak el úgy, mint az előírva van, t. i. nem a község érdekeit tartották szem előtt.

Kiváló tisztelettel: SPITZER SÁNDOR.

Ezt a levelet intézte hozzánk Spitzer Sándor, dombóvári fakereskedő, mert nem nála vásároltunk, hanem Wälder Sándor és Fia cégnél, — melynek tagját Wälder Sándor urat 40 év óta ismerjük, kinél mindig is vásárolni szoktunk és mely céghez képviselő-testületi határozattal utasítva lettünk.

Szükségesnek tartottuk ezeket a többi község t. Elöljárói érdekében is nyilvánosságra hozni, kijelentvén, hogy Spitzer Sándor fakereskedő ellen a fenyitő eljárást megindítottuk.

Kocsola, 1895 junius 9-én.

Márkó János, Braun János, Ör. Márkó István, esküdt. pénztárnok. bíró.

Tekintetes Szerkesztő ur I

Tisztelettel kérem Dr. Klein Jakab helybeli rabbi urnák a dombóvári izr. anyakerület anyakönyvvezetőjéhez intézett következő hivatalos értesítését b. lapjának legközelebbi számában felvenni.

19/1895. Weisz Mayernek, anyakönyvvezető helyben. A 103/1895. számú esketési' felhatalmazás folytán tudtára adom, hogy Jakobovits Dávid és Singer Fáni közt az esketési szertartást f. hó 2-án végeztem. Tanukul Frey Izrael főkántor és Horn Bernát kántor urak szerepeltek. Nagyságod szíveskedjék tehát e házasságot a helyi izr. anyakönyvbe bevezetni. Kegyességébe ajánlom magamat.

Dombóvár, 1895 junius hó 3-án.

DR. KLEIN JAKAB,

' — kér. rabbi.

Megjegyzendő, hogy nevezett rabbi ur nem jó lábon áll az anyakönyvvezetővel; — ennél fogva részemről ehhez kommentárt adni feleslegesnek tartom.

Egy dombóvári.

— Érdekes epizód játszódott le folyó hó 6-án. este 9 és fél órakor Dombóváron. 1W. I_, a dombóvári kereskedelmi kaszinó tagja megirigyelvén D ö r y József nagy- birtokos kertjében a nemesített rózsák illatos virágait,- szenvedélyét kielégítendő, beugrott a kerítésen, hogy azokból néhányat magával vigyen és kellemes illatát tovább élvezhesse. A legjobb és reá nézve a legszerencsétlenebb pillanatban oda érkezett az urasági ház személyzetének egyike, ki elől W. I. hősiesen menekülni akart, azonban éppen a kerités átugrásakor kézre került; miután semmiféle argumentum és enyhítő körülmény helyzetét nem tisztázhatta, csak kevésbé udvarias tapogatások nyomainak elviselésével távozhatott a helyről. — A dolog általános megbotránkozás tárgyát képezi.

El. _Á~

* E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal —» a Szerk.