Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-06-16 / 25. szám

1895. junius 16. TOLNA VÁRMEGYE. 11. , — Tornavizsga a szegzárdi polgári iskolában. Evek óta megszoktuk már, hogy a polg. iskolában a tornavizsgák valóságos látványosság számba men­jenek. De mig a fiuk tornavizsgájáu a leendő férfi erőfejlesztését, a subordinatiót ismerni köteles ka­tona iskoláját látjuk, addig a lányoknál a torna a mellett, hogy az izmokat erősiti, a nőknél annyira szükséges a mozdulatokban való könnyedséget; a sza­lonokban annyira s gyakran hiába keresett kecses mozdulatokat sajátíttatja el a leánynövendékekkel, ügy Benes Mila kisasszony, mint Kovács Dávid tanár, kik a 2 iskolában a tornát tanítják, jól fel­fogták e feladatukat s tornavizsgáik alkalmával be­bizonyították, hogy ezt a sok fáradságot okozó s sok kitartást igénylő munkát lelkiismeretesen s ki­tűnő sikerrel végezték. A szülők s tanügybarátok hálásoknak is mutatkoznak ezért, mert a tornavizs­gákat mindig oly tömegesen látogatják, hogy a rendelkezésre -álló tér mindig szőkébb- és szőkébb­nek mutatkozik a látogatók befogadására. — A tolnamegyei 48-as honvédek egyleté­nek alelnöke, Spányi Antal, a Szegzárdon még élő honvédeket, kik körülbelül 39-en vannak, vasárnap a városháza termében tartandó értekezletre, mely­nek az képezi tárgyát, hogy a budapesti honvéd- egylet felszólította az ország összes társegyleteit, hogy a milleniumra csoportképekben fényképeztes- sék le magukat, s az igy összeállítandó képeken meg volnának örökítve a szabadságharc még máig is élő hősei. A szegzárdi honvédek között azonban a többség oly annyira szegény, hogy a lefényképez- tetés költségeihez sem járulhatnak és igy talán gyűjtés által lehetne összehozni azt az összeget, mely a nagy múlt derék alakjainak lefényképezésére volna szükséges; az értekezletet is e végből hívta össze Spányi Antal alelnök, hogy a terv kivitelének módozatait megbeszéljék. Azt hisszük, hogy a nagy közönséghez .intézendő felhívással a szükséges ösz- szeget be lehetne szerezni, mert a mai nemzedék is kegyelettel viselkedik a szabadságharc megőszült bajnokai iránt. — Az egyéves önkéntesek kedvezménye. A közös hadsereg rendeleti lapja az egyéves önkén­tesek második szolgálati évére vonatkozó oly ér­telmű rendeletet tesz közzé, mely szerint azon ön­kénteseknek, kik az első szolgálati év. leforgása után, a tartalékos tiszti vizsgálatot le nem tették ugyan, de a tényleges szolgálat folyamán kifogás­talan magaviseletét, buzgóságot és a katonai szol­gálat iránt kiváló érdeklődést tanúsítottak, kivéte­lesen megadható az idő előtti tartós szabadságol- tatás kedvezménye. Annak a megállapítása, hogy kiket illet meg ez a kedvezmény, a vizsgálóbizott­ságra tartozik, melynek a rendelet erre nézve meg­adja a szükséges utasításokat. Az igy tartósan sza­badságolt önkényteseket, mindaddig, mig tartalékba nem helyeztetnek, ami teljesen az eddigi szabályok szerint történik, a tényleges állomány kiegészíté­sére behívni nem lehet. Az említett kedvezmény e hó végétől fogva az erre érdemes és jelenleg már második szolgálati éviikben levő önkénteseknek is megadható, de nem terjedhet ki azokra, kik tény­leges szolgálatukat a katonai élelmezési és hasonló ágaknál teljesítették és a tartalékos katonai hiva­talnoki vizsgát nem tették le. — Körözések. Özv. Hirczi Mihályné sz. Hesz Katalin paksi születésű 54 éves mosónő lakhelyét körözi a szerencsi szolgabiróság. — A szegzárdi kir. törvényszék Schneeweisz József sátoristyei ille­tőségű pályaudvari felügyelő gyakornokot, továbbá szegzárdi illetőségű Horváth Szabó Ferenc 40 éves napszámost körözteti. — Az eperjesi kir. törvény­szék sárszentlőrinci születésű Varga György, volt sópénztárnokot körözteted. A budapesti 8-kér. ka­pitányság Szegedy János szegzárdi születésű 25 éves kocsist kihágási ügyben körözteti. A budapesti 7-ik kér. kapitányság Becker János bonyhádi születésű, 21 éves ácssegédet kihágási ügyben körözi. — Összevagdalt ötvenes bankó. Ifj. Gindli János, závodi lakostól tárcáját, 52 frt 80 kr tar­talommal nemrég ellopták. A pénz : egy drb ötve­nes bankó, a többi aprópénzből állt. A tolvajok, Muravic András szeutbenedeki és Tamás József Gödörlak községi legények, a 2 frt 80 krt egyik korcsmában elmulatták, de az ötvenes bankjegyet nem merték felváltani, mert féltek a fel fedeztetés­től. Végre nem tudván mit kezdeni vele, a nagy bankót 24 részre vágták, hogy ha idővel el talál­nák is Csípni őket, ezzel a vizsgálatot félre vezet­hessék. De az ügyetlen furfang semmit sem hasz­nált, mert a csendőrök kinyomozták őket, s bár mindenféle okát mondták a náluk talált pénzdara­boknak, a való csakhamar kiderült és a 2 furfan­gos tolvaj Pakson a dutyiba került. — Elcsípett tolvaj. Szekrónyesy Gábor, alsópéli tanító szobáját még a múlt év szeptembe­rében feltörték s onnan a szekrényből sok minden­féléjét ellopták. A tolvajt most sikerült kinyomozni Vince József uzdi lakos személyében, kinél a lo­pottak legnagyobb részét meg is találták. — Paprika Jancsi, mint betörő. Wolher Gothárd, tolnai halásznak a bárkarakodónál levő kunyhójába nemrég betörtek s abból minden ott levő ruháját, hálóit és egyéb halászó eszközeit el­lopták. A tetteseket a csendőrök Paprika János és Sándor csongrádi (pestmegyei) lakosok személyé­ben kiderítették, kiknél a lopott jószágokat meg is találták. — Eltűnt lovak. Németh József, báttaszéki lakosnak 8 lova s Nagy Mihály, ugyanottani la­kosnak 3 lova a napokban a legelőről hirtelen el­tűntek. A tolvajok valószínűleg kóbor cigányuk, mert ép akkor tájban többen láttak arra felé cigá­nyokat, kiknek azóta semmi nyomuk. A nyomozás eddig semmi eredményre nem vezetett. — A cifra SZÜr. Keresztes Mihály bölcskei polgárembernek már rég fájt a foga egy szép, cifra szűrre. Be is ment a napokban a dunaföld- vári vásárra, hogy onnan egyet hazavigyen, ha nem pénzért, hát — ingyen. A véletlen sors Bojár Já­nos fülöpszállási gazdaember kocsija felé terelte, melyen egy szép, cifra szűr díszelgett, éppen olyan, a milyenre ő már régóta vágyott. Keresztes Mihály addig őgyelgett a kocsi körül, mig a szűrt szépen eleraelte, aztán — re bene gesta, — átadta azt Ceiner József bölcskei lakosnak, hogy vigye azt haza feleségéhez, mert ő ma nem megy még haza. Ceiner vígan bandukolt haza, mélységesen irigy­kedvén Keres/.tes kómájára, kinek a sors megen­gedte, hogy ilyen szép cifra szűrt vásárolhasson. De irigykedése nem tartott soká, mert alig ért ki a földvári határból, a dunaföldvári csendőrök meg­állították és hivatalosan elvették tőle a cifra szűrt, egyben megmagyarázva az ámuló Ceinernek, hogy az ö Keresztes komája hogyan jutott ahhoz. Ke­resztes Mihály elmenekült — alighanem uj szűrt keresni. — Vásári tolvajok. F i 1 á k Ferencné, Markó Verona és Takács Anna báta és Tóth Anna orbópusztai lakos ismert vásári tolvajokat a leg­utóbbi bátai orsz. vásáron lopás alkalmával tetten érték. Nidőn náluk házkutatást, tartottak, ott any- nyi mindent találtak, a mit más vásárokból hord­tak Össze, hogy kocsin kellett tőlük elszállítani. VIDÉK. — A Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye bonyhádi algimnáziuma folyó évi junius üó 24- és 25-ón tartja meg Bonyhádra tör­tént áthelyezésének negyedszázados emlékünnepét. Az ünnepség előrajza. Junius 24-én d. u. 5 órakor torna-verseny és rajzkiállitás, este 8 órakor az if uság ének, zene és szavalati előadása. Junius 25-én d. e. 9 órakor az iskolai emlékün­nep : Isteni tisztelet. Ének zene-kisérlettel. A lefolyt 25 év történetének rövid ismertetését előadja Beke Andor tanár. Alkalmi beszéd az intézet volt nö­vendékei részéről. Oda a bonyhádi ev. gimnázium 25 éves jubileumára Sántha Károly ev. lelkésztől. Ének, előadja az ifjúság. Az igazgató évzáró be­széde és az ösztöndíjak kiosztása. Banket. (Kész­let es programm az ünnepély napján.) — Felhőszakadás Felső-Nyéken. Hosszú és érdekesen megirt levélben, melyet térhiány miatt nem közölhetünk, értesít bennünket ottani levele­zőnk a folyó hó 9-én délután 5 és 7 óra között F.-Nyéken végbement felhőszakadásról. Hatalmas szélvihar után megeredt az eső, borzasztó áradásban zuhant az ár a falut környező közeli hegyekről és a község széles utcái rohauó folyók gyanánt tűntek fel. Az eső egyre ömlött, a víztömeg egyre nagyobb lett, 7 óra felé rettenetes menydörgés kíséretében vakító fénynyel kétszer sújtott le a villám a falu kö­zepén álló ref. templom tornyába, szétrombolva az óra szerkezetét, az óramátatót s a karzaton el­helyezett gyászzászló felgyujtásával a torony abla­kán kiszabadulva, jó részt vitt magával a torony falából. A kár 6—700 frt lehet. A detonáció oly erős volt, hogy a távolabbi jegyzői lak utcai abla­kai csörömpölve összetörtek. Az eliszapolt földterü­let siralmas képet mutat, főleg a réteken és a házi kertekben, az összes lekaszált füvet magával sodorta az ár. A veszprém-dombovári vasútvonal töltéseit is erősen megrongálta az ár. Emberéletben szeren­csére nem esett kár. — Tolnai hírek. A tolnai ifjúságból alakult rendező bizottság múlt szombaton dacára a rossz időnek megtartót1 a a nyári táncmulatságát. Meg­előző nap a nagy eső kétségessé tette a helyzetet, de azért szombaton megtörténtek az előkészületek a majálisra. A nagy és igazán válogatott közönség összejött a sörcsarnokban, hogy kompon a közép malátot megkerülve a kitűzött mulatság helyére jö­hessen, ámde indulás előtt sötét felhők tornyosul­tak és az indulás elmaradt, nem sokára megered­tek az ég csatornái és a mulatság közönsége a sörcsarnokba szorult. A legjobb akarattal sem le­hetett elmenni haza. A rendező bizottság intézke­dett, hogy a sörcsarnokban lehessen megtartani a táncmulatságot. Rögtönöztek tánchelyet, mely a szükséghez képest elég jónak bizonyult. Az eső — később a jó kedv ott tartotta a kedves társaságot vígan és jó kedvben a hajnali órákig. Szóval a ■tolnaiak kifogástalan időn és szokás szerint jól mu­lattak. Jelen voltak asszonyok'. Borsody Lajosné (Szeg­zárd) Fischer Jánosné ,Dobrovits Sándorné, dr. Ko­márommá (Szegzárd), Pleszky Antalné (Kajmád) Seiner Simonné^Wittinger Jánosné,Taubner Adolfnó, Schön Béláné, Sass Lajosné, özv. Skertics Lajosné, Geiger Gyuláné (Szegzárd), Holub Jánosné (Szeg­zárd), Máthis Kálmánná (Szegzárd), Garay Antalné, dr. Freund Henrikné, Hellermann Antalné, dr. Kiss Miksáné, Koboz Jánosné, Bassola Árpádné. Leányok: Wittlnger Paula, Zarubay Margit és Erzsi, Pleszky Gizella (Fadd), Pleszky Margit (Kajmád), Borsódy Iza és Lala (Szegzárd), Taub­ner Margit, Leitersdorfer Mariska (Szegzárd), Tóth Böske (Szegzárd), Matejka Laura, Fischer Mici, Freund Ilonka, Garay Jolán, Zsuzsika és Irma, Paskusz Ilonka, Stein Anna, Komáromy Mariska (Szegzárd). — Boda Vilmos, országgyűlési képviselő Tol­nán csütörtök délután tartott beszámoló beszédet, nagy közöuség előtt a községházánál. A közönség szívesen hallgatta a képviselő ur beszámolóját, melyből alapjában kitűnik, hogy noha teljesen a függetlenségi eszmék megvalósításáért harcolnak ő s elvbarátai, bizonyos dolgokban mégis a kormányt támogatják és vele szavaznak. Megemlítette, hogy függetlenségi pártnak már három árnyalata van és a három csoport között nincs meg a szükséges egyetértés, de a helyzet ez irányban is javulni fog — remélhetőleg. Elmondotta a képviselő ur, mire fordította a kormány Wekerle felesleges millióit és végül kérte pártja feleit hűséges kitartásra a 48-as eszmék mellett. Többen jöttek Szegzárdról és Mözs- ről is a beszéd meghallgatására. Lord Cynló. Körrendelet valamennyi vármegyei,és városi törvény- hatóságnak. Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1893. évi XXVIII. t. c. 7. §-ában kötelezi ugyan a mun­kaadót, hogy az ipartelepén előfordult minden bal­esetet, mely egy vagy több alkalmazott megsérté­sét vonta maga után, a haleset megtörténtét kö­vető 48 óra alatt az illetékes iparfelügyelőnek be­jelentse, de nem intézkedik az iránt, hogy a bal­esetek s azok által okozott sérelmek az illetékes rendőrhatóságnak is bejelentessenek. Minthogy azonban a rendőri előnyomozat és vizsgálat foganatosítása, az esetleges mulasztást megtorló, avagy a balesetek elhárítására szükséges intézkedések elrendelhetése szempontjából szüksé­ges, hogy mind az ipartelepeken és gyárakban, mind bármely más ipari vagy gazdasági munkavál­lalatnál, illetve foglalkozásnál előfordult minden egyes baleset az illetékes rendőri hatóságnak is hozassák tudomására, a kereskedelemügyi és igaz- ságügyminiszter urak meghallgatása után ezennel elrendelem hogy minden balesetet, mely egy vagy több alkalmazott, illetve munkás megsértését vonta maga után, az illetékes rendőri hatóságnak, neve­zetesen, törvényhatósági joggal felruházott és ren­dezett tanácsú városokban a rendőrkapitányi hiva­talnak, nagy- és kisközségekben pedig a járási fő­szolgabírói hivatalnak haladék nélkül, de legfeljebb 24 óra alatt jelentsék be, és eme bejelentésre a munkaadókat és azok megbízottjait azzal kötelezem, hogy annak elmulasztása mint kihágás, az 1879. évi XL. t. ez. 1. és 16. §-ai alapján 100 forint pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetében pedig 10 napig terjedhető elzárással lesz büntetendő. Midőn még megjegyzem, miszerint a rendőri hatóságok a hozzájuk érkezett eme bejelentéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom