Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-05-19 / 21. szám

TOLNA VÁRMEGYE. — Neme8lelkü adományok. Néhai báró Ger- liesy Vincénó szül. Sztankovdruzky Erzsébet meg­hagyásából Sztankovánszky János és Sztankovdruzky Mária, a kajdacsi r. kath. templom céljaira 3400 frtos alapítványt tettek. Ezen adományuk nem egye­düli. Az ujabbi időben körülbelül 5000 irtot tesz ki az adomány, a melyben a nevezett úri család a kajdacsi szegény templomot részesítette. Ezen ne­mes cselekedetek önmagukat dicsérik. — Szerenád. Krammer János, szegzárdi polg. isk. igazgatót tanítványai, Moudry Hugó, énektanár vezetése mellett, névünnepe előestéjén szerenáddal lepték meg. Az utolsó énekdarab elhangzása után előlépett Öllé Ferenc, YI. oszt. tanuló, és igen szép alkalmi beszédet intézett az időközben tanít­ványai közt megjelent igazgatóhoz, mire az szokott ékesszólásával szívélyes szavakban válaszolt az ifjú­ság szónokának. — A kír. törvényszék köréből. Kövessy Ödön, szegzárdi kir. törvényszéki bíró folyó hó 15-én és Orbán Márton szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző e hó 14-én tette le hivatali esküjét és foglalta el uj állását. — Uj körorvos. A decsi körorvosi állásra dr. Pécevdrady József orvostudor választatott meg; az uj körorvos eddig a budapesti Erzsébetkórházban, mint alorvos működött. . — Várkonyi Ilonka t- Megrendítő csapás érte Várkonyi Sándort, lapunk kiadóhivatalának ve­zetőjét. Viruló szép leánya Ilonka, kit életvidorsága, kedves jó modora, szelíd lelke és nemesen érző szive minden ismerőse előtt kedveltté és szeretetté tett, több heti kínos szenvedés után örökre lehunyta szemeit. Életének tavaszán, midőn az igaz szere­tettel övezett környezetben örömben, vidámságban és jó kedvben lehetett volna része, el kellett köl­töznie szereltei közül örökre, mert a halál meg­irigyelte a felejthetetlen kedves lény boldogságot ígérő fiatal életét és tönkre tette szerető szüleinek legszebb reményeit; hosszú bán »tot és mély fáj­dalmat hagy hátra a boldogult emléke szülei és ismerősei szivében, mert az ő kedves lényét nehéz elfelejteni annak, aki őt közelebbről megismerhette. Vigasztalja a boldogtalan szülőket az általános köz­részvét, mely valóban meghatóan nyilvánult város­szerte a szomorú hir hallatára. Az ég szigorú ren­delésében önmegadással kell megnyugodnunk. „Her- vadása liliomhallás volt“; örömmel, vidámsággal kecsegtető napok előtt kellett elrepülnie örökre a rövid földi életből, melyet csak most élvezhetett volna nemes érzéssel, tiszta szívvel. A szülők ki­mondhatatlan fájdalmában osztoznak városszerte, kik a kedves kis leányt ismerték. A család által kiadott gyászjelentés következőleg hangzik: Alulírottak gyászba borulva jelentik kedves leányuk, szeretett testvérjüknek Ilonkának élte tavaszán, 16 éves ko­rában, május hó 17-éu esti 10 órakor, a hallotti szentségek ájtatos felvétele, hosszas és kinos szen­vedés után történt gyászos elhunytát. Az üdvözölt földi maradványai e hó 19-én délután 4 órakor fognak az alsó-sirkertben örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szentmise-áldozat a boldogult lelki üdvéért e hó 20-án reggeli 8 órakor fog a belvárosi rom. kath. templomban a mindenek Urá­nak bemutattatni. Szegzárdon, 1895. évi május hó 18-án. A szülök mély bánata virraszt sírja fölött! Várkonyi Sándor, édesatya. Várkonyi Sándorué szül. Fülöp Erzsébet, édes anya. Várkonyi Dezső Várkonyi Margit, Várkonyi Pista, Várkonyi Jolánka testvérek. Özv. Séner Jánosné, nagyanya. — Hivatal vizsgálat. Selcz József kir. tör­vényszéki elnök e hó 15-én Paksra s onnét utóbb Dunaföldvárra utazott, hogy az ottani járásbírósá­gokat megvizsgálja. — Kinevezés. A vallás- s közokt. miniszter Gyenis Antal, Szegzárdon, a Mayer Arlov féle ma­gánnevelőintézetben már több év óta alkalmazott tanítót a móricföldi áll. elemi iskolához rendes ta­nítóvá nevezte ki. — Megjutalmazott magyarosító tanitók. A vallás- és közokt. miniszter Zsilliné Schleining Amália, nagyszékelyi ev. ref. német, s Szabados György medinai görög keleti tanitók számára a magyar-nyelv sikeres terjesztése ügyében kifejtett buzgalmuk elismeréséül 50—50 frtot utalványozott. _L _______________ — A szigetvár-kaposvári vasút ügye zá­tonyra jutott annálfogva, hogy, miként értesülünk, a szükséges törzsrészvényjegyzést a vasút érdekelt­ségénél összehozni még eddig nem sikerült. Most azonban, hogy a kaposvár-tab-siófoki vasút kiépí­tése úgyszólván bizonyos, a kaposvár-fonyódi vasu­tat pedig már javában építik is, célszerű volna, ha a szigetvár-kaposvári vasút érdekeltsége a vasút lé­tesítése iránt újból megindítaná az elcsillapodott mozgalmat, mert a helyzet azzal, hogy Kaposvár­ról a Balatonig két irányban is épül vasút, a szi­getvár-kaposvári vasút érdekeltségére nézve is je­lentékenyen változott s bátran lehet állítani, hogy a vasút rentabilitására nézve a két említett össze­köttetés nagy hatással lesz. Értesülésünk szerint Biedermann Ottó nagybirtokos hosszas beteg­ségéből gyógyulva, mostanában Mozsgón tartózko dik; miután ennek a vasútépítési tervnek eddig is ő volt a fő oszlopa, talán majd ismét ügyet vet a dologra, mert valóban kár volna azt végkép el­ejteni. — A szászvári kőszénbánya képviseletét, — mint velünk tudatják — Goldfinger Mór jónevü bonyhádi kereskedő nyerte meg, ki egyúttal átvette a Bonyhádon 60 óv óta fennálló Goldfinger test­vérek féle üzletet és azt saját neve alatt tovább folytatja. — Misztifikáció. Lapuok egyik februáriusi számában Wo dián er Sándortól „Igaz gyöngyöku cim alatt egy költemény jelent meg, mely költe­mény két héttel később szóról-szóra megjelent lap­társunknak, a „ Tolnamegyei Közlöny11-nek „Csar­nok“ cimü rovatában Balog István neve alatt. — A rövid egymásutánban két szerző neve alatt meg­jelent ugyanazon vers nagy feltűnést keltett és min­denki kutatta, melyik az igazi szerző, melyik a plagizatorf Első sorban lapunkat érdekelte az, hogy csakugyan misztifikációnak lettünk-e áldozatai ? — Végre a „Tolnamegyei Közlöny“ utolsó számában megtalálni véltük e kérdésre a feleletet, addig tar­tózkodtunk a véleménynyilvánítástól, minthogy ilyen fontos ügyben mende-mondák után nem ítélhettünk. Balog István ugyanis kijelenti a „T. K.“-ben, hogy az „Igaz gyöngyök“ cimü versnek ő a szer­zője, azt még a múlt évi november hó 5-én el­küldte Verner Lászlónak, a „Békésmegyei Közlöny“ szerkesztőjének s kőnyomatos lapjának, ugyanazon vers még múlt évi november hó 18-án jelent mégis a „Győri Közlöny11-ben. Kijelenti végül, hogy Dr. W o d i á n e r Sándor ellen szellemi vagyon jogta­lan eltulajdonítása miatt a törvényes lépéseket meg fogja indítani. Balog István tank. főigazg. toll- nok urnák eme nyilatkozata ellen semmi kifogásunk nem lehet, csak azt az egyet kissé furcsának találjuk, hogy ezzel a nyilatkozattal február hó 24-ike óta, a mióta a vers lapunkban megjelent, május hó 12-ig késett, jóllehet a „T. K.“ szerkesz­tősége révén a versnek az ő neve alatt történt meg­jelenése után azonnal értesült az állítólagos plá­giumról. Ez azonban mellékes. A tődolog és a mily érdekes, ép annyira fontos, hogy Wodiáner Sándor ezen nyilatkozattal szemben a hozzánk be­küldött és mai számunkban közzétett nyilatkozatában kijelenti, hogy a kérdéses költeménynek 5 a szer­zője és jogos tulajdonosa, hogy ezen költeményét már 1889-ben megírta s azt különböző lapokban közzétette és felhívja Balog Istvánt, hogy indítsa meg ellene a pert, mert különben a szerzői jog megsértése miatt ő fog Balog ellen pert indítani. Kijelenti továbbá, hogy állításainak valódiságát hi­teles adatokkal „napnál világosabban“ fogja iga­zolni. — Már most ezen két nyilatkozat — és semmi bizonyíték — állván egymással szemben, ítéletet ez ügyben most sem mondhatunk. Annyi bizonyos, hogy a nyilatkozó urak egyike plágiumot követett el és e mellett impertinens módon valót­lanságot állít. Hogy kinek van igaza, azt már most csak a bíróság állapíthatja meg. Azért jó lesz ab­ban hagyni a kölcsönös nyilatkozatokat, hanem a törvényes fórum elé vinni a dolgot. Addig kényte­lenek vagyunk ez ügyben Ítéletünket felfüggeszteni és a bírói döntést bevárni. — A dunaszentgyörgyi közművelődési egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyva, a na­pokban leküldötte az alispáni hivatalhoz. _ Hármas esküvő. Jövő kedden délután 4 óra kor az újvárosi templomban érdekes esemény lesz látható: hármas esküvő egy családból, a mi ebben a párosodni nem szerető világban ugyancsak ritkaság. Özv. T a 11 ó s Kálmánná Kóza leányát Angyal Gábor, Teréz leányát Nieder may er Gyula, 0 z a k ó y Erzsébetet Lajos fia vezeti oltárhoz. — A somogyvármegyei közművelődési egye­sület folyó hó 5-én tartotta meg közgyűlését Ka­posvárott. Ez a hazafias egylet igen szép eredmény­nyel működik a mi szomszéd vármegyénkben, mely nek pedig sokkal kevésbbó van szüksége arra, hogy a magyar államnyelv ismeretének elsajátítására al­kalmat nyújtson a lakosok közt, mint Tolnavárme­gyében, ahol még a lakosságnak majdnem fele né­met anyanyelvű. Megyénkben égető szükség volna hasonló célú egyletre, mely a magyar államnyelv terjesztését elősegítené, mert az iskola és tanitók anjági buzdítás nélkül nem valami nagyon lelke­sednek ezért a magasztos eszméért s a magyarnyelv tanitásáuak az iskolákban nagyon minimális ered­ménye van, s legföllebb a vizsgálatokra szajkó­módon betanult versekre és mondásokra szorítkozik. — Gyújtó vjllám. Óriási zivatar volt Szc-g- zárdon és vidékén e hó 14-én délután. Az eső mindjárt nagy cseppekben kezdett esni, s percről- percre erősbödött. Villára villámot ért, és a dörgés szünet nélkül tartott, rettenetes félelembe ejtve a gyengébb szivüeket. A jéggel vegyes záporeső meg folyton zuhogott alá, mintha dézsákból öntötték volna. Egyszer aztán egy pillanaira az egész lát­határ egyetlen lángtengerró látszott válni s ezzel egyidejűleg egy csattanás hallatszott, mely a háza­kat alapjaikban megrázta. Ugyanez a villám bele­ütött Nagy János közjegyző házába, mely azonnal égni kezdett; — de még elég gyorsan eloltották, mielőtt nagyobb baj származhatott volna belőle. A mint értesülünk, ugyanekkor Báttaszéken is ha­sonlóan nagy zivatar volt, ott is lecsapott a villám és 2 házat borított lángba. Szerencsére egyik he­lyen sem sérült meg egy ember sem.. — Nagy pénzhamisitási per. A budapesti büntető törvényszék e hó 13-án nagy pénzha­misitási per tárgyalásába fogott, mely megyénket is közelebbről érdekli. A pénzhamisítás u. i. úgy sült ki, — a hogy akkor is megírtuk — hogy özv. Schauermann Henrikné 1894. márc 5-én a bony­hádi vásáron Mauer Jánosnak egy tehenet 108 írtért eladván, a vételárban egy hamis 100 frtos bankjegyet kapott és azt legott a szolgabirónál be­jelentette. Erre a vizsgálat megindult és kiderült, hogy egy pénzhamisító szövetkezet működött közre ezen hamis pénzek gyártása s forgalomba hozatalá­nál. Összesen 18 vádlott került vizsgálati fogságba s 11 vádlott szabadlábon védekezik a bíróság előtt. A vádlottakat 12 fővárosi ügyvéd védi. Az Ítélet- hirdetése holnap lesz. — A szegzárdi menedékházvezetőnők fizeté­sére vonatkozó közigazgatási bizottsági határozatéit, — melyet a község képviselete megfellebbezett, — a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta. Ezek szerint a menházvezetőnök fizetése 240 frt és szabad lakásban állapíttatott meg, amit bizony­nyal nagyon is megérdemelnek. — Baranyavármegye múltja és jelene címen Várady Ferenc pécsi hírlapíró egy illusztrált mű­vet ad ki, melyet a vármegye 500 példányban, Pécs szab. kir. város 100 példányban rendelt meg; Frigyes fő .erceg pedig 200 írttal fizetett elő egy példányra. — Pályázat. Az a p a r i postamesteri állásra a pécsi posta- és távirdaigazgatóság 8 heti lejárat­tal pályázatot hirdet. — Pakson május 5-én a Duna hullámaiból egy 50—55 évesnek látszó, magas, jól táplált is­meretlen férfi hulláját fogták ki. Urias ruházatú, mely sötét szürke loden felső kabát, sötét kék kam in­gám kabát, mellény és nadrágból állott, zsebében egy acélkeretü zvikkert, köröratisztitó ráspolyt, egy kis ollót, egy fekete disznóbőr- és aprópénz tartá­sára szolgáló tárcát és benne 1 frt 8Í kr aprópénzt és egy fehér M. K. V. vörös kivarrásu betűvel és számmal jelölt zsebkendőt találtak. — Körözés. A budapesti II. kér. kapitányság kihágási ügyben elitéit Kardos Adolf duhaföld- vári születésű napszámost körözi.' ________1895. májas 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom