Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-05-19 / 21. szám
1895. május 19. TOLNAVÁBMEGYE. 3. tanulmány legfontosabb pontját képezi az az eszme, melyet szerző avvégből vet fel, hogy az intézet közhasznú tevékenysége az Alföldön is lehetővé tétessék. Bámutat nevezetesen ama nagy földbirtok-komplexumokra, melyek ma a nagy alföldi városok és községek tulajdonában és kezelésében vannak s a melyek ezen helyzetükben sem állami, sem községi fiskális szempontból kellően ki nem használhatók, nemzetgazdasági szempontból pedig az ekkora tőkékhez fűzhető legkezdetlegesebb igényeknek is alig felelnek meg. Érdekes illusztrálására szolgál ezen állításnak a következő példa: „Szeged város földbirtoka 72.514. kát. hold. melyből 32,910 kát. hold 4347 bérlőnek van bérbeadva; 26.318 kát. hold legelő; 6155 kát. hold erdő; 6141 kát. hold rét stb. A város földbórjö- vedelme 1892. évben költségelőirányzata szerint 408.539 frt 22 krra rúgott. Ezen földbirtok rendes költségei 162.014 frt 23 krt tettek ki. E szerint a várót tiszta földbérjövedelme 1892-ben körülbelül 215.393 frtra rúgott. Ellenben, ha Szeged város birtokait parcellázva eladja s ha földjének holdját átlag 200 forinttal lesz képes értékesíteni, a város akkor eddig soha nem tapasztalt és nem is remélt kedvező anyagi helyzetbe jut. A földbirtokkal járó rendkívüli kiadásoktól megszabadulva s a földek eladásából begyült tökét pupillám biztosítékokkal biró értékpapírokba fektetve, sokkal biztosabb és jóval nagyobb évi jövedelemmel és jelentékenyen megcsökkent administrativ költségekkel könnyebben felélhet meg kötelezettségeinek.“ Ami áll Szeged városára, az a többi alföldi városokra nézve is hasznos; ha ezen városok az előnyök felismerésével, földbirtokaiknak parcellázva eladásra határoznák magokat s ennek közvetítésével oly illetékesebb tényezőt, az e célból létesítendő mezőgazdasági hitelintézetet biznák meg, az az Alföldön képes lenne közérdekű missióját teljesíteni. Ezekben ismertetjük Lévay Henrik általános figyelmet érdemlő tervezetét. Záradékul felemlítjük még, hogy Lévay nemcsak eszmét ajánl, de késznek nyilatkozik tettekkel is közre működni tervének megvalósítása érdekében. A Lévay által propagált eszme megvalósítása érdekében ugyanis a nagybirtokos-osztály és a pénzügyi világ több előkelő tagja — köztük Lévay Henrik, gróf Nádasdy Ferenc, gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy Nándor, Burchard-Bélaváry Konrád, báró Nikolics Fedor, stb. — több értekezletet tartott, amelynek konkrét eredménye, hogy az uj hitelintézet alapítása nem csak elvben határoztatott el, hanem annak létrejötte anyagi tekintetheti is biztosíttatott. Az uj bank alaptőkéje io millió forintra s eóge «Magyar mezőgazdasági hitelintézet, mint részvénytársasági -ra van tervezve. Kormos Alfred, a «Magyar Pénzügy» szerkesztője. VÁRMEGYE. — Az alispán körútja. Simontsits Béla alispán pénteken este érkezett vissza hivatalos kőrútjából, melynek folyamán megvizsgálta a járási szol- gabirói hivatalokst és Dombovárott az uj-dombovári járási szolgabiróság részére szüksógés helyiségekre nézve tájékozást szerzett magának. — Tolnavármegye történetét újabban megrendelték: Gróf Keglevics Gábor, Madarász Elemér főjegyző, Udvardy Sándor szeszgyáros, Ba- sovszky Julián főszolgabíró, Köhler Ferencz plébános, Totth Ödön ügyvéd, Leopold Sándor földbirtokos, Dr. Moldoványi István tb. tiszti ügyész, Szal- czer Sándor bátai plébános, Ifj. Benkovics István Szegzárd, Balázs István Decsről. — „Tolnavármegye története“ című művet az annak idején hozott közgyűlési határozat következtében a vármegyék törvényhatóságai és a községek díjmentesen fogják megkapni; s mivel eddigelé megyénkből több község is jelentkezett előfizetőül: ezek az alispáni hivatal által értesítettek, hogy a művet megjelenése után díjmentesen fogják megkapni. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdl bír. törvényszéknél végtárgyalás. 1895, évi május hó 21-én. Besenyői Imre, Bognár Pál, Müller József, Branyi Simon, Zápor János, Keszler Károly és Sárdi Vendel ellen, rágalmazás miatt. Kohn Ede és Steinbach Márkus ellen, csalárd bukás miatt. Tatai Katalin ellen, lopás miatt. Haselhuber József ellen, súlyos testi sértés miatt. 1895. évi május hó 25-én. Binder József és Ofauszt József ellen, lopás miatt. Ács Mihály és Farkas Mihályné ellen, lopás miatt. .Sopornyai Ferencz ellen, emberölés kísérlete miatt. Berényi József, Jónás János, Bubák Mihály és Gölöncsér József ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Kovács József ellen, sikkasztás miatt. — A citerás. Peszterics Erzsébetnél Pakson bál volt. A zenekart Lászlódéi János citerás képviselte. De a mulatók közt levő Strasser György azon okból, hogy ő Pesztericsnek rokona, a citerapénzt nem akarta megfizetni, a miért a citerás onnan kiutasította. Strasser elment, de mint egy második Goriolán, boszut esküdött megsértője ellen. Pár hétre rá egy este megleste Lászlóckit s a mint a kapun kilépett, kését belevágta, hogy az ott rögtön eszméletlenül elterült a földön. Sokáig lebegett élet s halál között s miután már a veszély elmúlt is, hónapokig nyomta az ágyat. Ma azonban már teljesen felépült s ismét vígan kezeli a citerát. A szegzárdi kir. törvényszék Strassert a folyó hó 8-án tartott végtárgyaláson az enyhítő körülmények tekintetbe vételével 6 heti fogházra, 5 frt pénzbüntetés és 29 frt kártérítési összeg megfizetésére ítélte. Ügyész is, vádlott is megnyugodott az Ítéletben, az tehát jogerős. Kiránduló helyet a tanuló ifjúságnak. Múlt számunk egy kis rövid hírében elmondottuk, hogy milyen nehézségekkel kell a szegzárdi tanuló ifjúságnak.küzdenie, ha, nem is mulatságból, Innern a miniszteri rendeletben előirt, tehát köte- lessógszerü kirándulást akar tenni. Mert egy miniszteri rendelet szigorú kötelességévé teszi mindén iskolának, hogy időről-időre, különösen tavaszszal és őszszel részint testedző s üdülő, de leginkább tudományos célból, a vidék növény- és ásvány-világát az illető szaktanár vezetése s magyarázata mellett a helyszínén az ifjúsággal megismertesse, ott bogarászszanak, a szabadban játékokat, esetleg mulatságokat rendezzenek stb. A szegzárdi polg. iskola, a hogy 19. évi fennállása óta mindenben megteszi a kötelességét, úgy ebben is örömest megfelelne törvényszabta kötelezettségének, ha nem állana aunyi akadály útjában. Megtenné, nem csupán kötelességből, hanem azért is, mert tudja, hogy a tanulókkal való kirándulások hatalmas nevelési eszközül bizonyultak s mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy egy ilyen sikerült kirándulás után a gyermekek lelke üdébb, eszök a tantárgyak iránt fogékonyabb, a közvetlen tapasztalás ott a szabadban jobban képessé teszi őket a dolgok felfogására, de legfőbb előnye ezeknek a kirándulásoknak az, hogy a gyermekek az iskolát nem nézik mumusnak, mely őket csak arra kényszeríti, hogy órákon át összezsugorodva üljenek, a padokban naponként órákon át feszült figyelemmel hallgassák az előadásokat, hanem lássák az iskolában azt a jóltevőjüket, a mely nemcsak eszüket képezi, fejleszti, hanem kedély világuknak is ád tápot, a gyermekeknek hasznos s kellemes szórakozást nyújt: szóval kedveltté teszi nekik az iskolai életet. De erről talán felesleges is Írni, hisz ki ne emlékeznék még későbbi éveiben is örömest vissza azon kedélyes, élvezetes mulatságokra, melyeket neki ilyen egy egy iskolai kirándulás nyújtott? Nos ezektől az örömöktől a szegzárdi polg. isk. tanuló ifjúsága nagyrészt meg van fosztva, egyszerűen azért, mert Szegzárdnak nincs egyetlen kiránduló helye sem, —ahol a gyermekek kedélyképzést nyerhetnének. Volt ugyan a városnak egy kis csinos ligetje, amely úgy fekvése, mint a városhoz való közelsége miatt e célra igen alkalmas lett volna, értem az u. n. Krinolinkertet; de ennek fáit a város akkori bölcs tanácsa kivágatta, a helyet parcellákra felosztva, kertté alakította át az egyes tulajdonosok számára. Yagy 10—15 évvel ezelőtt elég jó hely volt erre nézve még az u. n. Kopaszhegy is, amely területnek a botanizálásra kitünően alkalmas flórája önként kínálkozott a tanuló ifjúságnak e célra. Ezt szintén felosztották s beültették s igy a tanulók ettől is elestek. A Sótétvölgy, a Kutyatanya, Keselyűs, részint nagy távolságuk miatt, részint pedig mert nem is alkalmasak a nevezett célra, kiesnek a sorból. A vásártéren (gyep) semmi árnyék sincsen. Maradna tehát az egyetlen Vámliget. Igen ám, csakhogy az meg az uradalom tulajdona s nem a városé. Az uradalom pedig a ligetet bérbe adta s igy oda csak a bérlő engedőimével lehet belépni. Igaz, hogy a liget bérlője, Leicht Lajos ur, ahányszor az iskola csak hozzá fordult, a legnagyobb előzékenységgel s minden kárpótlás igénye nélkül adott helyt a kérésnek, hogy ott kirándulások, ifjúsági mulatságok rendeztessenek; de mert nem lehet tudni, hogy más bérlő is lesz-e ilyen előzékeny, s önzetlen s végre is a legszeretetreméltóbb gazdának sem lehet minduntalan terhére lenni, a hínárból csak egy kibontakozás lehet: Vegye meg a város a ligetet. Az uradalom, midőn culturális célokról van szó, szívesen hoz áldozatot, a hogy a sétatérnek a Garay-szobor céljaira történt eladásából is láttuk, s bizonyára hajlandó lesz ezt is a nevezett óéira olcsó áron átengedni. Tartozik a város ezzel önmagának s a serdülő ifjúságnak, mely alatt természetesen nemcsak a polg. fiú- s leányiskolát, hanem az összes elemi iskolák nagy tanulóseregét, meg a leendő főgymn. ifjúságát is értjük, mely, ha a mostani állapot továbbra is fen- marad, keserves szemrehányásökkal fogja illetni a városi Ügyek mostani vezetőit, kik lehetetlenné teszik rájuk nézve a testi és lelki üdülés főtényezőjét : az egész életen át kellemes emlékű iskolai kirándulásokat. (Teljesen egyetértünk cikkiró ur ez indítványával, sőt még meg is toldjuk azzal, hogy a város, ha a Yámligetet az uradalomtól megvenné, s kirándulások és mulatságok tartására berendezné, a mi nagyon kevés költséggel volna eszközölhető, nemcsak a tanuló ifjúságot, de a város egész lakosságát is nagyon lekötelezné, azonkívül pénzét is igen jól helyezné el, mert a privát mulatságok s kirándulások rendezői mindig készséggel fizetnének valamely mérsékelt dijat egy jól berendezett mulató helyért. Szerk.) Hírek. — Személyi hir. Széchenyi Sándor gróf főispán ő .excellentiája e hó 17-én Szegzárdra'érkezett és 18-án elnökölt a vármegyei közigazgatási bizottság .ülésén. — Dr. Duiánszky Nándor megyés püspök a múlt hét eleje óta nádasdi nyaralójában időzik. — Budapestről vasúton külön szakaszban Hidasd- Bonyhád állomásra érkezett, honnét kocsin folytatta útját Nádasdra, hol a hosszú betegséghez viszonyítva a legjobb állapotban érkezett meg. Mint a P. N.-t Nádasdról értesíti, a püspök állapota megengedte volna, hogy már most egyházmegyéjének székhelyére, Pécsre térjen vissza, de akkor mindjárt átvette volna az ügyek vezetését, mi egészségére káros lehetett volna. — így pünkösdig Nádasdön, a gyönyörű fekvésű egészséges' levegőjű helyen pihen, a pünkösdi ünnepeket pedig már Pécsett tölti, hogy a vártemplomban celebrálhasson. — Wosinsky ázsiai útjáról olvassuk,' hogy az odeszszai múzeumban Wosinsky esperes-plebános néhány^ régiséget talált, a melyek megegyeznek a nemrég Tokajban kiásott lelettel. Ezeket a tárgyakat Zichy Jenő gróf a muzeum igazgatójának en- gedelmével lefényképeztette. A kutatás a muzeum könyvtárában sem volt eredménytelen, mert Szá- deczky tanár több Magyarországról irt latin nyelvű munkát talált.
