Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-04-21 / 17. szám

6. TOLNA VÁRMEGYE. 1895. április 21. — A Báli név, mióta Báli Mihály lett a m. kir. hóhér, nem örvend valami közkedveltség­nek a családban. Egyre másra folyamodnak a Báli nevllek névváltoztatásért. Most legutóbb is 3 Báli folyamodott Tolna és Baranyamegyéból a belügy­miniszterhez nevük megváltoztatásáért. VIDÉK. — A tolnai önkéntes tUzoltó-egyesQlet zászló alapja javára husvét másodnapján tombola estély tartatott, melyen igen szép válogatott közönség vett részt. Több mint 80 nyeremény tárgy volt kijátszva. A zászló alapja javára 100 frt maradt. Jelenvoltak asszonyok: özv. Bosmayer Ferencné, Fischer Sán- dorné, Dobrovits Sándorné, özv. Bock Albertné, Gebhardt Imréné (Paks), Zsinkó Istvánná, Tenclin- ger Lajosné, Frölich Ferencné, Wittinger Sándorné, leányok: Fischer Mici, Gebhardt Mariska (Paks), Stepnicka Mici, Bosmayer Paula, Matejka Janka, Frölich Mariska, Wittinger Paula, Paskusz Ella stb. — A domoklási rév révésze, Fondi Ferenc, kedden reggel agyonlőtte magát A jó viszonyok között élő révész tettét pillanatnyi elmezavarában követhette el. ■— A Duna áradása megszűnt, s rohamosan apad. Az árvízveszély elmúlt, ránk nézve — sze­rencsésen. — A tolnai C8olnakázó-egye8ü!et tag felvé­teli gyűlésén 7aubner Adolfné úrnőt, Síéin Anna Jaubner Anna és 1 aubner Margit urhölgyeket tagjai közé felvette. — A tolnai kör helyiségének építését megkezd­ték. A selyemfonoda építését május hó elején kez­dik meg. — Perler Keresztély a nagy költségen épí­tett körégő tégla-kemencéjét, mely rosszul volt építve, illetőleg tervezve, lebontatta és helyébe mész­égetőt építtet. — A bonyhádi fürdő már megnyílt és szá­mos beteg használja a kitűnő gőzfürdőt. IRODALOM. ZENE. — Szalay-Barótl „A magyar nemzet törté­nete“ cimü millenáris emlékművéből most kaptuk kézhez a 12. füzetet, mely már IV. Béla korát tárgyalja, rendkívüli eleven képét festve a tatár­vésznek. A kiadók e füzethez egy gyönyörű szin- nyomatu meltékletet is csatoltak: hő mását a pé­csi ó-keresztény sirkamara ama ismert falfestmé­nyének, melyet eddigelé csak a Magyarország Ré­gészeti Emlékei közöltek. Külön melléklete e füzet­nek a pannouhalmi apátság kiváltság levele is, mely eredeti fénykép után van cinkografálva; A szövegbe nyomott illusztrációk a következők : Kezdő „B“ betű IV. Béla király 1243-iki okleveléről. Mongol tábor. A mohi puszta. A mo- hii csatatér. Magyar királyi sátor. (XIV. század­beli rajz.) IV. Béla király aranybullája. Klissa vára. II. Frigyes császár pecsétje. Traü vára. Béla király ezüst pénze. A Ssalay-Baróty-féle történelmet ismételten melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. — becses munka s a mellett sem oly nagyterjedelmü, sem oly drága, hogy a középosztály is meg ne szerez­hetné. Egy füzet ára csak 30 kr és mintegy 60 füzetben az egész munka teljes lesz. — Napilap ingyen. Alig hihető annak lehe­tősége, pedig mégis tény. Aki ingyen akar napi­lapot, még pedig kitünően szerkesztett napilapot olvasni, ezt könnyen elérheti, ha a „M igyar Újság“ politikai és közgazdasági napilapot (Kiadóhivatal: Budapest, Gránátos utca 1.) járatja. Ez a lap ugyanis ingyen ad minden előfizetőnek mindannyiszor annyi kötet kitűnő regényt, a hány hóra az előfi­zetést beküldötte; ingyen küldi meg minden előfi­zetőnek a „Budapesti Látogatók Lapja“ című dí­szesen illusztrált folyóiratot és végre minden fel­es egész éves előfizetőit részesíti sorsjegynyeremé­nyeiben, melyek évenkint 14 millió koronát kép­viselnek. Ezen kedvezmények értéke jóval nagyobb az előfizetési díjnál, mely egy évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt és egy hóra 1 frt. Az előfizetők a Magyar Újságot valóban teljesen ingyen kapják. (2—2) — „Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története“ cimü nagy illusztrált munkából most je­lent meg a 33-ik füzet, a melyben az eddigi olá­hok pártütését s ezzel kapcsolatosan szörnyű kegyet­lenségeiket mondja el. A füzet értékét nagyban emelik az oláhok rémtetteiről közölt képek, amelyek még eddig sehol sem jelentek meg. A képek külön­ben ezek: a Szabadságharc nevezetesebb szereplői a honvédség köréből. Messenhauer G. Vencel, Hur- bán pecsétje. A komáromi vár uj erődítéseinek tér­képe. Az agyagfalvi népgyülés. Az oláhok rémtet­teiből. II. Az oláhok rémtetteiből. Gr. Hadik Gusz­táv honvédezredes. III. Az oláhok rémtetteiből. A komáromi csata. Az oláhok rémtetteiből. — Hazafias vállalkozás. A magyar sajtóban régen keltett cikk akkora feltűnést, mint a Pesti Napló nak folyó hó 10-iki vezércikke, a melyben Pressensé, a hírneves francia publicista, keményen megtámadta a magyar állameszme ellen ágitáló oláh izgatókat. A Pesti Napló igazán nagy szolgá­latot tesz a hazának, midőn a külföldi sajtó első­rangú tekintélyeit a magyar ügy számára megnyeri s kimutatja, hogy az oláh rágalmazóknak kárba vész minden fáradságuk, mert a magyar nemzet még egyre birja a külföld művelt népeinek rokon- szenvét és tiszteletét. A Pesti Napló ez irányban rendszeres működést fejt ki s büszkén hivatkozik rá, hogy nemzetünknek a nyugat népeivel való szel­lemi ás erkölcsi kapcsát már eddig is sikerült min­dig szorossabbá fűznie. A Pesti Napló gazdag tartalmú,a liberalizmus eszméiért bátran küz­dő lap, a mely olvasóit nemcsak legvonzóbb mó­don szórakoztatja és informálja — de előfizetőit időnkint oly értékes ajándékokkal is lepi meg, a minőket nem nyújt a világ egyetlen újsága sem. A Pesti Napló karácsonyi ajándéka, a ragyogó pompájú album és a csillogó koloritű művészi ki­vitelű két kép közfeltünést keltett az egész ország­ban. A Pesti Naptó nemsokára ismét még gyönyö­rűbb meglepetéssel fog szolgálni előfizetőinek. A Pesti Napló reggeli és esti lapja együtt, évenkint 14 forintért rendelhető meg. Felhívjuk olvasóink figyelmét Magyarország e legrégibb, legjobb és legolcsóbb napilapjára. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági egyesületek ezredéves kiállítása. A kollektív kiállítást rendező gazdasági egye­sületek múlt hét folyamán Budapesten és Köztelken közös értekezletet tartottak, s ez alkalommal a kép­viselt gazdasági egyesületek a legnagyobb lelkese­déssel járultak hozzá az impozánsnak Ígérkező cso­portos kiállítás tervezetének megvalósításához. A kiállításban való részvételét eddig 52 gazdasági egye­sület jelentette be, tehát a kiállításon a gazdatár­sadalom tevékenységének képviselet jut Magyaror­szág minden részéből. A kiállításnak több a laikus közönségre igen érdekes pontja lesz. Ilyenek: a szarvasmarha és ló modellek, melyeket kitűnő állat szobrászunk, Vastagéi fog készíteni, 1/5 kicsinyítés­sel, színezve. Továbbá egyes vidékek gazdasági életére jellemző gazd. objektumoknak domborzati képekben s modellekben való bemutatása. így p. o. a Szolnok-Doboka és a Nógrád m. gazd. egyesüle­tek szőlő és minta telepüket, kertjüket stb. model­lekben állítják ki. utóbbi ezenkívül egy palóc házat, a debreceni gazd. egyesület a Hortobágy képét mu­tatja be, gémes kutakkal, szárnyékkel s vasalóval stb. Ép ily érdekes lesz Magyarország külömböző vidékein használt gazd. kézi eszközök gyűjteménye fényképfelvételekkel együtt, melyek illusztrálják az eszközök használatát, továbbá a főbb raiveleti nö­vények s talaj nemek gyűjteménye stb. Ez a kiállításnak általános része, a másik része, melyben a gazd. egyesületek működésének eredményei jutnak kifejezésre, térképekből grafikus táblázatokból s müvekből fog állani, melyekben a gazd. egyesületek történetök s tevékenységük: ezzel együtt gazdasági életünk társadalmi fejlődésének tanuságos és maradandó emlékeit fektetik le. ' A kiállítás tárgyainak előkészítését a gazd. egyletek megállapított terv szerint az ország minden részében megkezdték. Meghaltak Szegzárdon: 1895. évi április hó 14-től április hó 21-ig. Kosaras János, 32 éves, tüdógümőkór. Kocza István, 54 éves, öngyilkos. Özv. Ohn Józsefué, 88 éves, aggkor. SZERKESZTŐI POSTA. — Reflektor. A legszigorúbb kritikát és a legkímé­letlenebb hangot is jogosultnak találjuk a közügyet érintő dolgok megvitatásánál, de azért a bírálatnak tárgyilagosnak és személyes motívumoktól tartózkodónak kel) lennie. Mi­után sajnálatunkra az ön cikke az utóbbi hibában esett és pedig nagy mértékben, lapunk irányához való következetes ragaszkodás miatt sem hozhatjuk, még teljes névaláírással sem, a beküldött, sok tekintetben igen helyes utón járó cikket. — ? ? Még ninos eldöntve. De nem soká késik a döntés. — Szerelmi üdvözlet. Nem közölhető. Az ilyen üd­vözletből nem fog üdvözülni egyik sem. — Dixi. Közölni fogjuk. Máskor is szívesen látjuk. O’ abona árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7-29., 7 31. Tengeri május—júniusra 6*61., 6 63. Zab tavaszra 6‘67.. 6-68. Szegzárdról indul reggel 7 óra 10 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor Szegzárdról indul déli 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik este 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor. ü —— Budapestről indul este 10 órakor, Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor. Mohácsra érkezik reggel 8 órakor. Mohácsról indul esti 7 óra 15 perckor. Szegzárdra érkezik éjjel 11 óra 5 perckor. Budapestre érkezik reggel 8 óra 45 perckor. Érvényes ápril hó végéig, esetleg további intézkedésig is. nyilttér; Köszönet-nyilvánítás. Mindazoknak, kik b. öcsém Radnich János elhunyta alkalmából részvétükkel enyhítették fájdalmunkat, úgy a rftagam, mint az összes rokonság nevében e helyütt forró köszönetemet nyilvánítom. D.-Földvár, 1895 ápril 9. Id. Radnich Imre. Tánc oktatás! Major Farkas tánctanitó tudatja a n. é. közönséggel, hogy Szegzárdra érkezett. Két év előtt is itt működött és Szegzárdon, valamint más városokban teljes megelégedést aratott. Tanítványait hetenkint ötször oktatja és a heti tanítás után tanítványaival nyílt koszorút rendez és a közönség előtt alig hihető eredményt mutat be. ügy kicsinyeket, mint felnőtteket 14 nap alatt a tánc minden nemében ki­képezi. Ajánlja magát a n. é. közönség becses pártfogásába. * & rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal -— a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom