Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-04-07 / 15. szám
posta-utánvéttel fogják kézhez venni, de lefizethető ctz előfizetési összeg előzőleg is egészben vagy kötetenként részletben a varmegyei főpénztárban Szegzárdon. A jelentkezést legkésőbb f. é. április hó Végeié kérjük, mert a nyomatost legközelebb meg kell kezdem. — Szegzárd, 1895. március lg. — A kiküldött bizottság nevében az elnök: Simontsits Béla, alispán. Felhívjuk olvasóink figyelmét erre a nagy- érdekü és nagybecsű munkára, melyhez fogható nemcsak megyénk területén nem jelent meg eddigelé, de mint már lapunk egyik múlt számának vezércikkében felemlítettük, Europa- szerte is csak Dél-Franciaországiban adtak ki 0 hasonló kiállítású és becsű müvet. Az értékes mü ára éppen azért van oly olcsóra szabva, hogy annál szélesebb körben megszerezhető legyen. A mü kiállítása 22 frtba kerül példányonként s az előfizetők ezt csak 10 forintért fogják megkapni, mert az Öt kötetben megjelenendő munka kötetenként 2 frtért lesz megszerezhető. Azt hisszük, hogy hazafias büszke- séggel fogja megszerezni megyénk minden intelligens tagja ezt a ritka becsű müvet, mely minden könyvtárnak becsét emelni fogja. Az előfizetési felhívást a megyei levéltár a napokban fogja szétküldeni a legszélesebb körben, .hogy mindenkinek alkalma legyen tudomást venni a mü megjelenéséről és módjában legyen az előfizetést idejekorán eszközölni. Előfizetési megrendeléseket különben lapunk szerkesztősége is közvetít, valamint a megyei levéltári hivatal, hol már is szép számú jelentkezők Írták alá az előfizetési felhívást. VÁRMEGYE. — Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 10-én ülést tart. — Jóváhagyott kulturadő. A belügyminiszter a napokban leérkezett leiratával jóváhagyta a megye törvényhatósági bizottságának a múlt évben hozott ama határozatát, mely szerint a millenium emlékére a megye közönsége a szegzárdi főgimná18^5. április 7. zium létesítéséhez 100.000 frttal járul, a gyönki és bonyhádi gimnázium segélyezését szintén megfelelő tőkével mozdítja elő, s ezenkívül a magyarnyelv terjesztésére kulturalapot létesít, s ezek megvalósítására a felveendő kölcsönök után járó évi kamat és törlesztési részletek fedezéséül évenkint 13.000 frt pótadó vettetik ki. Az ezen határozat ellen beadott fellebbezéseket a miniszter elutasította. — A jegyzői vizsga. A folyó hó 3-án tartott jegyzői vizsgálat alkalmával a következők találtattak képesitendőknek: Szepessy László bonyhádi, Fehér Imre naki, Ugrosdy Aladár cikói és ifj. Fugertk Károly tolnai lakos. TÖRVÉNYKEZÉS. — Nem volt bebizonyítható. Szebényi Mihály, báttaszéki ember fiatal felesége tavaly meghalt, a mi senkinek sem tűnt fel. De csakhamar kezdték rebesgetni, hogy a fiatal asszony nem természetes halállal múlt ki, hanem magzatelhajtásnak lett áldozata, s ebben az asszony saját édesanyja s Ribli Józsefné „tudálékos“ asszony voltak segítségére. A vizsgálat alkalmával a megholt asszony ágyában találtak is egy üveget olyan folyadékkal, melyről az orvosszakórtő azt állította, hogy tartalma köny- nyen előidézhette az asszony halálát; de ez orvosságról egyik asszony sem akar . tudni semmit. Az Volt a hiba, hogy a hulla exhumálását csak 8 héttel később foganatosították, a midőn már nem lehetett a'magzatelhajtást megállapítani. így a szegzárdi kir. törvényszék a vádlottakat, nem találván a vádbeli cselekményt beigazolva, felmentette. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalás. 1895. évi április hó 9-én. Csapó János és Csapó Jánosné ellen súlyos testi sértés miatt, Móricz János és Kállai Sándor ellen hivatalos hatalommali visszaélés miatt. Nagypeti Kovács István és Kéri György ellen sikkasztás miatt. Zuger Józsefné, Zuger István és Zuger Erzse ellen rablás miatt. 1895. évi április hó ll-én. Nagy Sándor István ellen súlyos testi sértés miatt. Kozma János, Zuber Istvánná és Kovács Sán- dorné ellen csalás miatt. Ifj. 'Bévárdi János, Monus János és Sípos Balázs ellen lopás miatt. Ifj. Heronyányi József, Toka Horváth János Soponyai István, Bitter György és Pálinkás János ellen lopás miatt. Beer Mihály és Wittgruber József ellen súlyos testi sértés miatt. Csépi Ferenc és Púpos Imre ellen lopás miatt. __________TOLNA VÁRMEGYE._________ cot, k i legönzetlenebb jóltevőjük az intelligens polgári elem ellen, jj— Vagy talán arra törekszenek a társadalom ezen megmentéi, hogy a nagyiparos, a gyáros, a nagy vállalkozó nyereségét egyenlő arányban velők megossza ? veszteség vagy anyagi tönk beálltával ők bizonyára ott fogják hagyni, mint a patkányok a sülyedő hajót. Már pedig a hol egy nagy tődével berendezett iparág fölött folyton a Damokles kardja csüng ; a hol a munkás szeszélyétől függ egy vállalat prosperálása vagy pangása, — ott bármily kedvező előföltótelek alatt indult is az meg, biztos és zavartalan jövőnek alig nézhet ez elébe. Ahol az alárendelt személyzetnek mindig a divide et irapera, vagyis osztozkodjunk és uralkodjunk devisétől a vállalkozónak tartani kellett, ott ugyan a kölcsönös bizalomnak meg kell szűnni. És ki állhat jót, hol és mikor fognak ezen szociálistikus eruptiók végződni, vérszemet kapva a kicsikart siker nagyságától, és a gyávák meghunyászkodtatása által ? Végre ki adhat elegendő biztosítékot, hogy ezen sociálisitikus lavina, melynek moraja az óceánok partjairól áthallatszik, nem fogja-e mindazt maga alá temetni, a mit a cultura és a civilizáció a 19-ik században összegyűjtött ? Csak attól lehet tartani, hogy ezen pir- husi győzelem árát leginkább azok fogják megfizetni, akit ezen retrográd társadalmi evolutiókat előidézték. Én a stratégiához ugyan keveset értek, de annyit mégis hallottam, hogy minden hadsereg három részből áll.— Az előőrsök és poriyázók, a hadsereg szervezett zöme és az ariér garde, vagyis a hátrész. Ezen harmadik részben a legtarkább színezetű combattansok verődnek össze. Itt vannak a szekerészek, hordágyasok, sebkölők, markotányosok és velük egyidejűleg a harcmező hiénái. — Ezen utóbbiak rendesen arra valók, hogy a tehetetlen,, súlyos sebesülteket kifosszák és minden értékeset elraboljanak. A szigorú fegyelem és büntetésnek da cára ezen fosztogató hiénák mindig ott vannak. — Mig egy hadsereg két első részéhez a legvitézebb és legalkalmatosabb állományt választják ki, a harmadik részénél nem igen ügyelnek a megbízhatóságra, oda boldog, boldogtalant besoroznak, mert ezen harmadik része ritkán menti meg a zászló becsületét. A 19-ik század vívmányainak felforgatására és megsemmisítésére dac és véd szövetséget kötött hadsereg szintén ilyen jelzett három részből áll. Mint már emlitém, a portyázókból az anarchisták azok, a kik előre lovagolnak, mindent lekaszabolnak, ami utjokat állja, nem törődve a jajkiáltásokkal, melyek kiskorú gyermekek és tehetetlen özvegyek ajkairól utánuk röpködnek. A második részből, a nagy combattans, és fegyelmezettebb zömből áll. Ezen két első rész parancsszóra dolgozik. Figyel, támad, kellő hadicsellel él és az ellenség gyenge positióit kilesi, bátor és a legnagyobb ve- szólylyel szembe s/.áll, szóval nyílt sisakkal harcol. Sorai közé csak azokat fogadja be, a kikről meggyőződik, hogy oda való, és zászlóját nem fogja gyáván odahagyni. Egymásért teljes szolidaritást vállalnak és épp azért egymást folyton evidentiá- ban tartják. Legveszedelmesebb alakjai azonban a 3 rész- bán találhatók; a mennyiben ezek közt vannak az anyagi és szellemi korifeusok. Mig az általam vázolt Umsturz hadsereg első két részében az egyen ruhát rögtön felismertük a muakiszubbonyban, a A newyorki ^Magyar Hiradó“-M.‘ Tisztelt Szerkesztő ur t A napokban azzal állít be a férjem, tisztel- teti a szerkesztő ur, küldené be arcképét és egy cikkecskét a március 15-iki számba. ........... Leírnám, mondám, de lehetetlen; an ynyit tudok, csak egyetlen egyszer életemben dobogott úgy a szivem— menyaszszony koromban. Sokáig tartott,' mig a mámoros öröm után gondolkozni tudtam. És oh kaján sors, az első érzé6 az egekig törő öröm után a legnagyobb kétségbeesés volt. Uram, Ítélje meg, lehet e ilyen pechje egy aszszonynak: tiz, sőt öt év előtti arcképeim mind Európában vannak. „Arckép ügyem“ tehát határozottan rosszul dőlt el. Hátramaradt az aratandó babér. Az irodalmi babérral mi nők úgy vagyunk, (mert a konyhában egyforma bölcs takarékossággal használjuk;) a fiatal leány bájosan szemlesütve fogadja, a szép fiatal aszszony mosolyogva nyúl érte — mert „keret“, de a vénülő aszszony, ki már nem tud vonzó képet nyújtani a keret mellé, az ugyancsak félve tapogatódzik utána. A mit ő ir, annak „színvonalon“ kell állania. Nemzeti szabadságunk ünnepe háládat- lan foglalkozás az aszszonyi tolinak. Ugyan, ha Szerkesztő uram lapja angol volna, könynyen segíthettem volna magamon — „magasztos irálylyal, finom ízléssel (?) nőies találékonysággal“ leírtam volna a Gould kisaszszony harisnyakötőit; nem találhattam volna népszerűbb és „színvonalasabb“ tárgyat. De mi magyarok vagyunk : ha még vetemednénk is az indiszkréció bűnére, már nemzeti ünnepünket nem szenteljük a hölgyek bár legkecsesebb toilettecikkeiknek sem. Milyen szégyen már most bevallanom: a „tárgyhoz szólani“ épen nem tudok. Még a nók szerepét is március 15-ike körül ezren megírták, jobban és szebben mint én. * A newyorki „Magyar Híradó“ március 15-iki ünnepi számából vesszük át N 0 g á 1 1 Károly ne szül. Zemp- lényi Vilma úrnő fenti cikkét; reméljük, hogy olvasóinkat ez Írónő iránti meleg érdeklődésnél fogva ez a közlemény érdekelni fogja. N o g á 11 n é jelenleg New-Yorkban tartózkodik férjével együtt, ki a „Magyar Híradó“ newyorki képviselője. A newyorki magyar társalgó és betegsegélyző-egy- let március 16-án együttesen ülte meg március 15-ét és Kossuth halálának évfordulóját hangversenynyel és emlékbeszéddel egybekötve , ezen a hangversenyen N o g-á 11 Károlyné szintén résztvett, mint az a „Magyar Híradó“ hozzánk érkezett számából kitetszik. ____________________________________________ ha rmadik részbeu már csak sejteni kell. — Azok egyenruhája a bíboros köpenytől le a legdurvább fekete darócig terjed. A grófi koronát is úgy látjuk tündökölni az ariergárdában, mint az ügyvédi, orvosi diplomát és a képviselői immunitást. Itt már nem találkozunk egyöntetű baj- és fegyvertársakkal, ezek nem vállalnak egymásért sem anyagi, sem erkölcsi szolidaritást. Ezeknek nincs ideáljuk, akár minő kárhoztató is. — Ezeknek csak kettő a végcéljuk: hatalom és butítás. Ezeket csak a kölcsönös ellenség hajtott egy közös tábori sátorba. Ezek csak ideig-óráig maradnak együtt, és akkor megint egymás ellen szítanak. Itt láthatjuk, hogy a zsidó orthodox rabbinus hogy ölelkezik a protestáns Muckerral, hogy csókolódzik az oláh pópa a leghazafiasabb hetzkáplánnal. Hogy nyújtják egymásnak karjaikat ezen jó urak, magok közé véve a világ minden arra való árnyalatát. Ezek aztán egyike sem mer nyílt sisakkal harcolni, kezeiket glace keztyübe bujtatják, nehogy az eszközüknek használt kedves nép valamelyike puha kacsójukat munkás reszelős keze érintse. Ok csak a fényes salonok parkettjein harcolnak, a templomok szószékeiről fújják a harcriadót. A nyílt csatára csak akkor lépnek ki, mikor az ellenség már haldoklik, hogy szellemi kincseiből annál könnyebben kifoszthassák. És mig a bomhavető anarchistánál, a vagyont fos/togató szoeiálistánál a nyílt és őszinte hadüzenet képezi büszkeségüket; mig híveiket bár tévta • nokkal is, »de leplezetlenül toborozzák, addig az álszenteskedő klerikális és feudális népboldogitók mindig az agyoncsigázott és agyon adóztatott nép védszúrnyai alatt keresnek menhelyet. A nép ron-