Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-08 / 28. szám

6. TOLNAVÁRMEGYE. — A Tarnóczy tüzoltószer- és gépgyár­részvénytársaság igazgatósága ma tartott ülésében az aláirt részvények felosztása iránt határozott. Te­kintettel a gazdaközönségnek több vidékről beérke­zett azon óhajára, hogy aratás után jegyezhessen, e célra az igazgatóság bizonyos számú részvénye­ket fentartott. — Tüzek. A múlt héten Miszlán és Kis-Szó- kelyben ugyanegy napon tűz volt. Mindegyik helyen egy-egy ház égett le. A tüzek keletkezési oka isme­retlen. — Félmillió mellbeteg Magyarországban. Dr. Lörincy F. budapesti zöldfa-utcai intézetében tar­tott tanácskozmányon a tüdő-specialisták konstatál­ták, hogy hazánkban a tüdőbetegek száma megha­ladja a félmilliót s hogy a roppantul dúló tüdő- vészt főleg a raellbeteg iskolás gyermekek terjesz­tik társaik- s ezek családkörének megragályozása által. Sürgősen szükséges tehát, hogy a mellbeteg tanulók, legalább az előhaladottabb betegségi stá­diumban a távolmaradásra kényszerittessenek. VIDÉK. — A hőgyészi ifjúság a felvidéki árvízkáro­sultak javára Méltóságos Gróf Apponyi Gézáné Úrnő védnöksége alatt folyó évi julius hó 18-án, a hőgyészi „Nyúlás“ erdőben zártkörű erdei táncz- vigalmat rendez. A rendezőség: Klimes Antal jegyző, Téry Emil elnök, Dr. Holndonner Adolf pónztár- nok, Bayerlein Béla, Baumgartner József, Erdődi József, Haffner Géza, Kölber László, Littke István, Eitter Béla, Somossy Jenő, Tamaska Lajos. Be- lépti-dij: Személy-jegy: 1 frt 50 kr. — Család jegy: 4 frt. Kezdete délután 4 órakor. Kedvezőiben idő esetére fedett helyiségről, elöleges értesítés folytán vidékieknek szállásról gondoskodva van. Simon csendőr gyilkosa. Még mindnyájunk emlékezetében van az a gyilkossági eset, melynek áldozata Simon Pál szeg- zárdi derék csendőr lett. Megírtuk akkor részlete­sen, hogy jutott a szegzárdi csendőrség tudomására annak, hogy az uap több orvvadász ki fog menni a szegzárdi szőlőkbe őz vadászatra. Erre ki is ment 2 csendőr, Simon Pál s Krémer József egy városi rendőrrel, s ép akkor értek a tett színhelyére, mi­dőn az orvvadászok a lőtt zsákmányon, egy őzba­kon osztozkodtak. Midőn az orvvadászok a csendő­röket megpillantották, rögtön futásnak eredtek. A csendőrök meg, mert többszöri felszólításukra sem akartak megállni, utánuk lőttek, a mire ezek szin­tén lövésekkel válaszoltak. Az üldözés hevében a csendőrök nem vettték észre, hogy az egyik orv­vadász a többiektől különválva egy nagy diófa mellé húzódik s megvát, hogy a csendőrök egész közel érkezzenek hozzá, az egyiket, Simon Pált, ki tár­sát a futásban megelőzte, célba vette s mellbe lőtte. A meglőtt csendőr rögtön meghalt. Ez történt ez óv február 4-én. Akkor éjjel Szegzárdon álarcos­bál volt és ezen az orvvadászok egyike, Csötönyi József, aki már egyszer emberölésért 7 évig be volt zárva, hogy a gyanút magáról elhárítsa, ill. hogy alibijét szükség esetén bebizonyíthassa, elment a bálba, ahol igen jól mulatott. De ez mitsem hasz­nált, mert reggelre ő is, meg a másik 8 társa is el voltak fogva. A tárgyalás folyamán, noha min­dent tagadott, éppen Csötönyire bizonyult a gyil­kosság, kit a szegzárdi kir. törvényszék 14 évi fegyházra Ítélt, s mert Simon Pál anyja az agyon­lőtt fiában egyetlen támaszát vesztette el, annak javára Csötönyi vagyonából egy bizonyos összeg szintén megitéltetett. Úgy az ügyész, mint a vád­lott felebbezést jelentettek be. A napokban érke­zett vissza a pécsi kir. táblától a másodfokú Íté­let, mely az elsőfokú Ítéletet indokainál fogva helyben hagyja. Csötönyi az Ítéletet látszólag nyu­godtan hallgatta végig. De midőn a fogházőr az igazságügyi palotából vissza kisérte a megyeházába, a nyílt utcán Csötönyi hirtelen visszafordult s mie­lőtt az őr meggátolhatta volna, egy marék papri­kát szórt a szeme közé, aztán a templom mögött a pincesor irányában futásnak eredt. Az őr rögtön tisztában volt a helyzettel s bár irtózatos kínokat szenvedett, mégis üldözőbe vette a menekülőt, lőni azonban nem tudott, mert szemei egészen elhomá­lyosultak a paprikától. Midőn azonban már megközelítette, egyszer csak azt látja, hogy Csötönyi futás közben elbukik. Erre már az őr is oda ért s ekkor, a mennyire szemeit kinyithatta, látta, hogy Csötönyi átmetszett nyakkal, kezében véres kést tartva, fekszik a földön. Még mielőtt az őr tudta volna, hogy mit kezdjen vele, Cötönyi meghalt. A szegzárdi kir. törvényszék szigorú vizsgálatot rendelt el annak a kiderítésére, hogy hol vette Csötönyi a paprikát, meg a kést. IRODALOM. ZENE.-- Wekerle nóták cim alatt Dankó Pista a szegedi jeles dalszerző négy sikerült eredeti ma­gyar dalt ajánlott dr. Wekerle Sándor miniszterel­nök ur ő nagy méltóságának, ki is ez ajánlást el­fogadta. Ezen körülmény biztonyitéka annak, hogy a dalok sikerültek és fülbemászók, de saját meg­győződésünkből is ajánljuk ezen kitűnő zeneművet közönségünk figyelmébe. A díszesen kiállított és Wekerle arcképével ellátott Piéce Valentin Károly fia zeneműkereskedésóben Pécsett jelent meg. Ara 1 frt. Wekerle nóták. (4 eredeti magyar dal.) Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök ur ő nagyméltósá­gának hódoló tisztelettel ajánlva. (Zenéjét szerzó Dankó Pista. Kiadja Valentin Károly fia zenemű­kereskedése Pécsett.) Ara 1 frt. 1. Visszajött a fecskemadár Visszajött már keletről Leszakadt a nehéz bánat A búbánat szivemről. A szabad szellő megtisztítja az eget Nem kell most már titkolni a szerelmet Édes csókod megédesül tőle szám Megesket a szolgabiró violám. Szenvedtem már sírtam is már Kedves rózsám eleget Hogy titkolni eltitkolni Kellett e nagy szerelmet Fájt a szivem el elszorult hiába Nem mehettünk együtt Isten házába Nem sírok már, nem könyezik a szemem Megesket a szolgabiró kedvesem. 2. Megmondta régen Wekerle S, bánat se bú nem ver le Zsidó lány szivem j Szeretsz e híven Ha szeretsz híven igazán Mint gerle madár Ki párjához száll Szállj te is hozzám violám. Wekerle hozta törvénybe Ne essünk rózsám örvénybe Apád megbékül S rabbinus nélkül Lehetsz a párom kedvesem Anyád se bánja Hogyha a lánya Pap nélkül lesz a hitvesme. — „Külföld“ cim alatt feltűnő érdekes uj szépirodalmi lap indult meg Cserhalmi H. Irén és Gerő Attila ismert budapesti irók szerkesztésében, mely ZOLA szenzációs uj regóny-cyklusát a „Lour­des — Rome — Paris“-t hozza. A díszes vállalat, melynek kiállítása az Athenaeum dicséretére válik, azonkívül Ouida legújabb regényét, Daudet, Mur- ger, Rosegger, Ibsen, Vrchlecky, Boy Ed, szebbnél szebb humoreszkjeit és novelláit; Ibsen,Zola, Heine, Hugó Viktor gyönyörű költeményeit, román és szláv népdalokat, külföldi színdarabok, parlamentek, mű­tárlatok leírásait és honi könyvszemléket, külföldi életrajzokat, külföldi irók arcképeit hozza és valódi kincses tárcája jobbnál jobb közleményeknek. A ki­tűnő lap célja tervszerűen megismertetni közönsé­günket a legkitűnőbb külföldi irók verses és prózai műveivel és a külföld uj nagyszerű eszmeáramlatai­val és újításaival megismertetni, úgy, hogy e téren mint hézagpótló irodalmi tényező kulturális missiót van hivatva teljesíteni. Szerkesztőségé és kiadóhi­vatala: Nádor-utca 15. Előfizetési ára negyedévre 2 frt 60 kr. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi julius hó l-től julius hó 8-ig. Fejős Imre, 54 éves, tüdőlob.—Mészáros Zsuzsanna, 22 éves, tüdőgümőkór. — Rozmanics Kálmánná, 32 éves, tüdőgümőkór. — Salamon Miksán é, 28 éves, csontszu. — Melczer Vilmos,. 2 hónapos, görcsök.—Piszter Józsefné, 69 éves, gyomorrák. O* abona árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 6,82., 6'84. Tengeri 1894. jul.—aug. 4 93., 4-96. Zab őszre, 5 87., 5*98. KÖZGAZDASÁG. — Hungária országos magyar vajkiviteli részvénytársaság a eime annak a vállalatnak, mely Budapesten a magy. kir. földmivelósügyi miniszté­rium támogatásával egy millió korona alaptőkével legújabban megalakult. Lapunk mai számában kö­zöljük ez uj, a közgazdaság terén valóban korsza­kot alkotó vállalatnak a gazdaközönséghez intézett felhivását, mely tudatja, hogy üzleti működését már megkezdte és hogy vajtermelósre vonatkozólag be­jelentéseket elfogad, valamint hogy tejgazdaságok berendezésére készségesen nyújt segédkezet a ter­melő gazdáknak. Ha más államok tejgazdasági ered­ményét tekintjük, szinte csodálatos, hogy nálunk a gazdaság ezen előkelő ága, mely egy állandó tekintély és jövedelmi íorrást nyújt, az állattenyész­tést biztos irányba tereli és e mellett nemcsak, hogy nem szőrit ki más gazdasági ágat, sőt ellen­kezőleg, a nagyobb és jobb trágyatermelés folytán az egész termelést még tetemesen fokozni fogja. Különösen az előrehaladottabb nyugoli államok gazdái már rég felismerték az okszerű tejgazdaság és ezzel karöltve a jobb és nemesebb állattenyész­tés előnyeit, ott már tejgazdaság nélkül mezőgaz­daság nem is képzelhető. Bámulatos is azok termelőképessége. így pl. csak nehány országot említve: Franciaországnak vajkivitele a múlt évben 140.000,000 frank értéket képviselt, Schlesvig-Holstein 56.000,000 márka ér­tékű vajat exportált, sőt a kis Dánia múlt évi vaj­kivitele is 23.000,000 forintra rúgott. Ha még tekintetbe vesszük, hogy ezen orszá­goknak óriási a belfogyasztása, mert mindent vajjal főznek és minden ételhez vajat fogyasztanak, elkép­zelhetjük, hogy a tejgazdaság mily hatalmas tényező. Reméljük, hogy a magyar gazda sem zárkózik el saját érdeke elől, hanem különösen most, amidőn a folyton hanyatló gabona árak, a már nevetsége­sen alacsony gyapjú árak, az ürü kivitel szünetelése, a gazdasági szeszgyárak pangása, a megdrágult munkaerő, megingatták az eddig biztosnak vélt gazdasági alapokat, erélyesen megragadja a „Hun­gária“ országos magyar vajkiviteli rószvérytársaság által nyújtott alkalmat és nemsokára nálunk is meg- honosul a vajtermelés és vele kapcsolatosan állat- tenyésztésünk is. Ezt annál is inkább reméljük, mert a „Hun­gária“ országos magyar vaj kiviteli részvénytársaság régi, kipróbált és általán ismert gazdák és kitűnő hírnevű kereskedők kezében van, kik, minden te­kintetben biztosítékot képeznek, hogy a működé­sükhöz kötött várakozásnak meg is fognak felelni. Előre tehát, okszerű tejgazdaság és okszerű állattenyésztés legyen jelszavunk 1 — Budapesti értéktőzsde. A „Belvárosi bank- és váltó-üzlet“ Hecht Samu — Budapest — jelen­tése : A nap már nagyon melegen süt a tőzsdete­rem üvegfedelére és a spekuláció siet lebonyolítani ügyleteit, hogy a nyári szünidőt nyugodtan élvez­hesse és ne kelljen meglepetésektől tartania. Az üzlettelensóg állandósítani kezd és a nemzetközi pa­pírok árfolyamai alig mutatnak valami változást. Még a helyi értékek piaczán is megszűnt az utóbbi napok élénk tevékenysége és a városi villamos va­sút részvényeinek emelkedő irányzatát, csökkenés váltotta fel. Bányaértékek is hanyatlottak és külö­nösen a rimamurányi vasmű és alpesi bánya rész­vényekben érzékenyebb visszaesés volt tapasztalható. Járadékok aránylag szilárdak, de üzlettelenek. Va­luták feszesebbek. A pénzpiacon is szükebbek lettek a viszonyok és ennek a körülménynek is némi ré­sze volt az irányzat általános gyengülésében. A lefolyt hét nevezetesebb áringadozásai a kö­vetkezők : 1894. julius 8. Osztrák hitel: 350—352-ig. Magyar hitel * 440—442-75-ig. Rimamurányi: 254—257 90-ig. Vá­rosi villamos : 240-55—243'25-ig. Szegzárdról indul reggel 7 óra 20 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perckor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor. Budapestről indul éjjeli 10 órakor, Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor. Mohácsra ékezik délelőtt 8 órakor. Mohácsról indul 7 órakor este. Szegzárdra érkezik éjjel 10 óra 40 perckor. Budapestre reggeli 8 óra 30 perckor. Érvényes május l-től a további intézkedésig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom