Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-23 / 52. szám
6. TOLNAVÁRMEGYE. 1894. december 23. — Kéményseprő a halál torkában. Hétfőn délelőtt a tolnai kéményseprő Eisenbarth kereskedő házában a kémények tisztogatását végezte. A kéményseprő legénynyel Niedzielszky Flórián kéményseprő mester is elment, hogy ellenőrizze a végzendő munkát. A házban az összes kéményeket tisztogatták s utolsónak maradt a központi fütő kéménye. A kéményseprő legény a padláson a kémény nyílásán behatolt s alig vette észre, hogy a kéménybe szolgáló központi füstvezető csatornából gyenge füst húzódik a kéményen át, s midőn észre vette, azt gondolta, hogy egy kis füst nem árt, annál kevésbbé, mert szája füstfogó kendővel van bekötve. A tisztogatást rendesen végzendő, háttal a központi fütő csatornájába hatolt, de az onnan feltóduló széngáztól elkábult és leesett a fütő csatornájába — hol nemcsak megfulladhatott, hanem el is éghetett volna. Levegőhöz nem jutott, a gáz fojtogatta s szólni nem birt. — A gazda nem vett észre semmi neszt s igy a szegény kéményseprő a halállal vívódott. A gazdájának, ki a kémény mellett állt, feltűnt, hogy a kéményben csend van, hogy nem hall semmi neszt, miért is kinyitotta a vas ajtót s bele szólt, nevén szólítva a legényt — de feleletet nem kapott. Többször is hívta s végül — rosszat sejtve — behatolt a kéménybe. — A csatornából erős széngáz ömlött ki s majd hogy a gazdát is el nem kábította. Rögtön tisztában volt a helyzettel, s amint a csatornából a legény hörgé- sét hallotta, mindent elkövetett, hogy őt megmentse. Utána menni s őt onnan kihozni lehetetlenség volt, lerohant tehát a padlásról és behatolva a szobába, sietve felnyitotta a központi fütő ajtaját, kirántotta a füstöt vezető csövet, kivette az égő szenet, ajtót, ablakot nyitott, hogy léghuzamot és fris levegőt szerezzen a kéménynek. Összefutott az egész háznép s jajveszókelt, csak a gazda nem vesztette el fejét. Fejszével újra a padlásra sietett s ott bontani kezdte a központi fűtéshez szolgáló csatornát, időről-időre hallgatva, hogy lólekzik-e még a legény, ki bizony már óletjeit sem adott magáról. JErre visszament a szobába s ott a központi fütő falat kezdte bontani. A vékony falat néhány perc alatt eltávolította annyira, hogy látni lehetett a földön összegörnyedt helyzetben fekvő kéményseprő legényt. Innen azután kifejtették a bennszorult kéményből és lábainál fogva húzták kifelé. Még ló- lekzett, de hörögve, azután összeseit és mindenki azt hitte, hogy meghalt. Létra segítségével gazdája karjaiban hozta le, majd az udvarra vitték, s megkisérlették életre kelteni, a mi nagy nehezen sikerült. Az orvosi segítség azután megtette a többit. — Mint mondja, a mint lecsúszott, elkábult, majd magához tért ugyan, de mozogni nem birt, hallotta gazdája hivó szavait, de a kiömlő gáz fojtogatta s nem birt szólni. — Összetett kezekkel hálálkodott gazdájának és sírva csókolt neki kezet. Ha gazdája véletlenül nincsen vele, a szegény ember mentség nélkül belehalt volna. — A tolnai kör évi rendes közgyűlésén, mely múlt vasárnap tartatott meg, elnöknek: Rozmayer Ferencet, igazgatónak: Dr. Varga Pált, jegyzőnek: Matejka Károlyt és pénztárosnak: Maixner Jánost választották meg egyhangúlag. — A tolnai elemi népiskolában e héten voltak az első harmadévi hittani vizsgák. Lord Cynlé. — A dunaföldvári izr. iskola könyvtára javára 1894. évi december hó 22-én Singer „központi szállodájának termeiben gyermek szini-elő- adással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Belóptidij szemólyenkint 1 korona. Kezdete 8 órakor. Műsor. A száz esztendős láda. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Forgó bácsi. Rendezi: Engländer Ede. Személyek: Ernő, Dezső, testvérek, Sági Tibor, Radó Andor. Borbála, gazdaasszony Vasvári Kamilla. Janika, Zsuzsika, unokái, Radó Ernő, Schwarz Mariska. Ezt követi: A vendég. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Fligl József. Rendezi: Engländer Ede. Személyek: Lujza, Olgácska, Ilonka, testvérek Vasvári Kamilla, Schwarz Róza, Stauber Erzsiké. Sarolta, unokatestvérük, Weisz Aranka. Malvin, Erzsiké, Lujzáók barátnői, Fischer Etel, Haas Magda. — Szilveszter estély lesz Dombóváron december 31-én tombolával összekötve a kereskedelmi kaszinó helyiségében. A mulatság, melynek tiszta jövedelmét jótékony célra fordítják, fényesnek ígérkezik. — Veszett eb Dombóváron. Nagy ijedelmet és galibát okozott egy parányi ölebecske Dombóváron, rettegésben tartva egy egész utca lakosságát. Több embert megmarva futkosott ide s tova, nagy nehezen lehetett a kis fenevadat kiirtani. Boncolás végett hulláját felküldték Budapestre az állatorvosi intézetnek, hol konstatálták rajta, hogy veszett volt. A megmartak Hőgyes-tanárnál ápolásban vannak Budapesten. IRODALOM. ZENE. — Ignotustól, a geniális fiatal írótól két kötet hagyta el a sajtót, az egyikben prózai dolgozatok „ Vallomások“ cim alatt, a másikban költemények „ Versek“ cim alatt jelentek meg. Kiforrott hatalmas írói tehetségre vall mind a két kötet. Van benne szellem, eredetiség, önállóság, styljében erő, ritka élénkség és szinpompa. Mai gyöuyörü tárcánk is igazolja, hogy Ignotus teljes mértékben elismerést érdemel, kinek neve már ma is irodalmunk legfényesebb nevei közé tartozik. — „Magyar Lányok“. Jó karácsonyuk lesz az idén a serdülő leányoknak. Örvendező szívvel nézegetnek, olvasgatnak majd egy képes újságot, a milyen után rég vágyódtak. Tutsek Anna, a jeles Írónő gondoskodott róla Singer és Wolfner kiadók segítségével, hogy a fiatal leányok óhajtása megvalósuljon. „Magyar Lányok“ a eime ennek az újságnak. Első száma már megjelent gazdag, változatos tartalommal. A pedagógiai szempontok szigorú szemmel tartása, a magas irodalmi színvonal, melyek mind a szerkesztő gondosságát, ráteremtett- ségét dicsérik, a legszebb reményekkel tölthetik el a nemzeti nőnevelés iránt érdeklődő közönséget. Már az első számból jólesően sugárzik ki az erős magyar szellem, mely nélkül a fiatalságnak irni haszontalan, céltévesztett dolog, mert ez a szellem fejleszti a bontakozó lelket nemzeti bélyeggel. Nyelve egyszerű, minden cifraságtól, időszerűségtől mentes. A szerkesztő arra a sokszor hangoztatott igazságra akarja megtanítani a magyart leányokat, hogy „Nyelvében ól a nemzet“. Hangjában és tárgyában nemes, tiszta. Látszik, hogy nagyon tudja a szerkesztő, mi való, mi nem való olvasóinak abban a legfogékonyabb korban. A legjelesebb Írók, festők,. tanítók, tanítónők sorakoznak a szerkesztő segítségére. Az első számban Írtak: Jókai Mór, Tutsek Anna, Endrődi Sándor, Bársony István, Pósa Lajos, Benedek Elek, Bródy Sándor, Sebestyénné Stetina Hona, Tábori Róbert. Szebbnél szebb képeket festettek : Goró, Karlovszky, Neogrády, Spányik, Mühl- beck. Ezeken kívül az irodalom, a háztartás, kézimunka körébe vágó cikkelyek tarkítják a „Magyar Lányok“ első számát, melyből a kiadók kívánságra készséggel küldenek mutatványszámokat. Melegen ajánljuk ezt a szépen induló lapot minden szülő, tanító figyelmébe. Ara negyedévre 1 frt 50 kr, félévre 3 frt, egész évre 6 frt. — A Divat-Szalont, e kedvelt, kitűnő, díszes és tartalmas női lapot szívesen ajánljuk a művelt magyar nők figyelmébe. Tudvalevő, hogy úgy is, mint igen tartalmas és elegáns divatlap, úgy is mint szépirodalmi lap, valóban páratlan az e fajta vállalatok között. Újabban még külön kedvezményekben is részesíti olvasóit. Október óta ugyanis kibővült, hogy a fehérnemű divatával bővebben foglalkozhassál Van is benne annyi díszes kép, annyi kitűnő utasítás ebben a szakban is, hogy minden más külön ezzel foglalkozó divatlapot pótolni képes. Ezen kívül külön gyermeklapot ad ingyen-mellékletül. A csinos, élénk tartalmú lapocska cime : Uj Gyermek-Divat és temérdek divat-képen kívül, mulattató részt is tartalmaz, melyben gyönyörű versek, játékok, talányok szórakoztatják azt az aranyos kis népet, mely a Divat-Szalon olvasóitól valóban elválaszthatatlan. Ezen kívül egy díszes, elegáns színes Műlap csatlakozik az ingyen-mellékletekhez, mely csakúgy, mint a gyermeklap minden hónapban jön a Divat-Szalonnal, mely tudvalevőleg ha- vonkint kétszer jelenik meg. Szépirodalmi közleményei elsőrangú Íróink tollából valók és mint szerkesztő: Szabóné Nogáll Janka támogatja ezt a lapot ismert nevével, ízlésével, tárcáival és elbeszéléseivel, melyek oly kapósak és kedveltek a magyar irodalomban. Uj és állandó előfizetőinek díszes szalon-naptárt küld karácsonyi ajándékul a Divat-Szalon, mely maga is a legszebb, legpompásabb újévi ajándék. Valóban, aligha van szép asszonyaink, lányaink között egy is, ki nem örülne nagyon, ha férjétől, vagy papájától ezt kapná meg újévi ajándékul. Szives tájékozásul közöljük, hogy a kiadóhivatal cime — honnan mutatványszámot is szívesen küldenek, — Budapest, Gizella-tér I. fHaas-palota) A lap ára pedig összes mellékleteivel együtt egész évre 6 frt, félévre 3 frt és negyedévre 1 frt 50 kr. KÖZGAZDASÁG. Mezőgazdaság és politika.* A legújabb időben e két fogalom — az ügy jelentékeny kárára — áldatlan összefüggésbe és harcba került, amely erőink legjavát, ez együttműködés üdvös volta helyett, pártokra szakgatva, az ügynek nem hasznára, hanem kárára van. Mezőgazdaságunk súlyos időket él. Önmagával folytat élet-halál harcot, mely nehéz küzdelemből mégis csak neki kell, .mint győzőnek kikerülni. — Nem lehet ez másként. — Hisz egy nemzet létkérdése ez! Hogy e jelen komoly válságnak mik az okai, honnót eredtek azok, mi módon távolíthatók el, — e rövid néhány sor tárgyát nem képezheti. Folyik ezen a téren a munka, a kutatás, a helyzet tanulmányozása és reméljük tőle a legjobbat. Sajátságos a dologban csak az, hogy mikor a válság jelenlétét, a bajt mindenki érzi, elismeri, — érzi gazdag, szegény, mezőgazdaság, ipar és * Az igen tisztelt cikkíró urnák tökéletesen igaza van abban, hogy a mezőgazdasági viszonyok javítására megindult áramlatot „ne űzz potitikát“-fóle jelszóval elítélni nem szabad, de viszont tagadhatatlan, hogy a »Hazánk« által ini- ciált mozgalomba a politika is nagyban belejátszott, a mi az ügynek csak kárára van. A szerk. kereskedelem egyaránt, hogy akkor, midőn a hosz- szas, mintegy mély álmából felébredő mezőgazda, belátva végre azt, hogy amidőn önmagával, saját nehéz helyzetével foglalkozni kezd, kutatván a bajok és azok orvoslása iránt, mélyen sebzett állapotában feljajdul, támogatásért, segélyért kiált; — minden oldalról eléje hangzik a kiáltás: „Gazda, ne űzz politikát.“ Hogy mezőgazdaságunk az idők folyamán a jelen nehéz helyzetébe jutott — talán nem igen csalódom — ha azt mondom, hogy annak egyedül önmaga az oka. Nem foglalkozott eléggé önmagával, nem védte és nem ápolta kellőkép a saját érdekeit. — Bízva áldott talajának termőképességébe, saját munkájába, nem vette észre a körülötte végbe menő változásokat, nem törekedett azokhoz alkalmazkodni, azzal lépést tartani, elfeledte önmagát önnállósitani, a saját érdekeiről gondoskodni. — Ennek az eredménye lett a jelen válságos helyzet. Minden foglalkozási ág gondoskodott önmagáról. Helyzetét, jövőjét, a kor haladásával lépés- ről-lépésre iparkodott önmagának biztosítani, működése a haladó korral haladt, egyszerre nagy hullámokat nem ver fel, jogos kívánságaik nem tűntek oly nagyon szembe és a lépésről lépésre elfoglalt tér, a megállapított biztos helyzet csak természetes volt és alig tűnt fel. Hogy meződazdaságunk valóban a legnagyobb mérvű segélyre szorul, hogy helyzete válságos, érzi ezt az ipar, kereskedelem egyaránt és van alkalmunk egyes bátrabbaktól nyíltan is hallani, hogy a baj valóban ott rejlik, hogy az a mindjobban nehezedő helyzetüknek az oka is a mezőgazdaság bajából ered. — Mert nagy igazságon alapszik azon mondás, hogy „ha a gazdának pénze van, az egész világnak van.“, Ha tehát a baj — mint azt mindenki elismeri — sajnos, megvan, ha mezőgazdaságunk viruló vagy tengődő volta minden foglalkozási körre oly nagy kihatással van, hogy az egyiknek jó vagy rossz helyzete a másiktól el nem választható, ha az egyiknek bukása magával rántja a többit is : akkor a mezőgazdaság nagy jelentősége el nem tagadható és ha ezen foglalkozási ág, mely első sorban 11 millió lakosnak és általa a haza minden gyermekének nyújtja a megélhetés és a jó vagy rosszlét alapját, hosszas álmából felébredve az utolsó órában kezd hozzá fogni az elmulasztottak pótlásához, ha akkor az ily hosszas mulasztás után kezdődő működés nagy hullámokat ver — és talán a kedélyeket is felizgatja — jogosan kér segélyt és támogatást önvédelméhez, léte megmentéséhez, ez csak a legmélyebb tiszteletet, a legnagyobb segélyt érdemli. Erre azt mondani „ne űzz politikát“ nem lehet, mert az nem politika, és ilyen szándék senkiben nem létezik. Ez a lét vagy nem lét kérdésének nehéz, de nemes küzdelme. — Ez nem osztályharcz, ez a nemzet, a haza boldogulásának kérdése. Egyesült erővel vívják meg e harcot a haza legjobbjai, és Ők lesznek e hon második megalapítói. M. F. A. Szegzárdról indul reggel 7 óra 20 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor Szegzárdról indul déli 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik este 7 óra 15 perckor.* Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor. N Y I L T T E R.‘ Aranyozás! Alulírott van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a mai naptól kezdve, jövő évi február hó 28-ig bezárólag mindennemű aranyozó munkák készítését és pedig: tükör- és képkeretek, disz és fény- üzési cikkek, címerek és cimtáblák valódi és fémaranynyal való aranyozását; függő- és álló-lámpák bronzirozását. különösen pedig: üveg-cimtáblák és üveg-táblácskák készítését, irodák és magán-lakások számára elvállalok. Az ezen téren való jártasságom azon reményre jogosít, hogy jutányos és pontos kiszolgáltatásommal a nagyérdemű közönség megelégedését ki fogom érdemelni. Valódiságért és tartósságért a legmesszebb menő jótállást vállalok. Tisztelettel Grimberg Gábor utóda: FRANK J. Szegzárd, Orvos-utca 600. saját (ezelőtt Grünberg) ház. * E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal — a Szerk.
