Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-09 / Ünnepi kiadás

4. TOLNA VÁRMEGYE. 1894. december 9. A SZÉCHENYI NEMZETSÉG: A sárvári és felső vidéki' .praedicátummal biró • . |f • m' % ’ > gróf Széchenyi csalad a történeti adatók' tanúsága szerint egyike a legrégibb magyar mágnás csalá- . dóknak. Jóllehet, hiányos adataink csak a XVII. szá­zadig derítik föl közszereplésük mozzanatait, azon­ban,' mint a nyomok mutatják, már az előtt is fon­tos szerepet játszottak a közélet mezején. -Általános., és’legigazoltabb vélemény szerint a család bölcsője — Nógrádmegye. Ebben a megyében az Ipoly bal- pariján fekszik Szcckeny mezővárosa, melytől a törzs nevét kölcsönzé ; ezen mezővárosról' egy másik, a XVI. században nyomaveszett .család, alkalmasint a mostaninak gyökere,, mint ősi fészkéről, ás birtoká­ról velte föl a Széchenyi nevet*, mely név azon kor­szak írása szerint a latin okmányokban »de Zéchen« alakban fordul elő. A mostani * Széchenyi család megalapítójának * Széchenyi Lőrincz és testvére, Széchenyi György her­cegprímás tartható. György 1592. évben született Széchenyben; atyja Széchényi Márton,, anyja Bán Sára volt.. György ’prímás egyik alapítványi levelé­ben megemlékezik szüleiről — s ebben tudható-meg az ő születési éve fe, — de szüleinek nevét sehol sem említi. Ebből az alapítványi levélből tudjuk meg, hogy atyja Szcckeny városában vitéz ’ katona­tiszt volt s -a harc mezején hősi halált szenvedett.. Anyja á törökök dulásai következtében a bujdosás* keservei után Gyöngyösre menekült és-ott telepe­dett le, -hol egyúttal nagyreményű fiát, Györgyöt nélkülözések és hazafiui bánat közepette családjá­hoz méltó, nevelésben részesítette. A másik fia Lő­rinc volt, a kit Gvörgy 1692-ben kelt végrendele­tében örökösévé nevezett ki, s Lőrinc lett ä csa­lád mostani hirríevének- megalapitója és terjesztője. Állandóan Gyöngyösön lak ott, s. magas műveltségé­ért »litterátusc-nak neveztetett. Azonbap a családnak kimagasló alakja és te­kintélyének terjesztője a már említett György, a későbbi hercegprímás lett. 1628-ban, mint a szép­művészetek és bölcsészet tudora Nagy-Szombatban a metaphysicatl, tanitá, >s aztán a papi pályára lép­vén, 1631-ben fölszentfeltetett. Fényes tehetségei-a papi pályán a legmagasabb állásira emelték. Már 1644-ben pécsi, 1653-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök,-* majd 1678-ban kalocsai érsek és .92 éves korában 'esztergomi érsek, és Magyarország prímása lett; e méltóságát■ tiz évig viselte s mathuzsalemi kort érve 16?5-ben február 18-án, 103. éves korá­ban halt meg. Művelt, magyar -hazafi volt, ki ha: zája szellemi és apyagi jólétének előmozdítására .for-, ditotta magas állásának jövedelmét : igy Budán tek jes akadémiát alapított, ezenkívül számos más . he­lyen virágzó nevelőintézeteket, hol a hazának1 szel­lemi élőrehaladását biztosította. Alapítványának tő­kéi az intézetek megszűntével ösztön dijakra fordit- tattak és.Tordittatnak még manapság is. De emel­lett *,családjáról .sem feledkezett meg s jgeti nagy vagyont hagyott’hátra testvére, Lőrinc gyermekei­nek, akikben ennélfogva a nemzetség jövőjét bizto­sítva láthatta. .. .. Hogy a Széchenyi, családban a szabadelvű, humánus gondolkozás már századokról a mai na­pig öröklődött, annak fényes bizonyságát adta már a család nagyemlékű megalapitója, György herceg­prímás, ki már abban a korban, a legélesebb val­lási türelmetlenség korszakában is nagyon könnyen meg tudott barátkozni azzal a körülménynyel, hogy testvére, Lőrinc j. református családból származó Gellén Judithnak esküdött örök hűséget. Ép oly testvéri szeretettel övezte körül ezután is Lőrincet és annak nagyszájú családját. "• %, Lőrincnek nyolc fia közül ,az, egyik, Pál, a kalocsai érseki székre emelkedett és mint ilyet, a magyar hazafias főpapoknak tündöklő mintaképe gya­nánt emlittetik a történelemben. Másik -fia, György á Széchenyi család fényét az eddiginél még maga­sabbra emelte. 0 a hadi pályára lépett, hol orosz­lán bátorsága és hadi- talentumai méltányolás nél­kül nem maradhattak. Vitézi érdemei elismeréséül' 1687. évben Szent-György, Egérvár és Pölöske vá­rak kápitányává neveztetett ki.' Ehhez járult rend­kívüli nagy vagyona, melyet nagybátyjától örökölt és mindezek betetőzéséül a hadi téren szerzett ér­demek elismeréséül a 'grófi rang elnyerése. Tehát a grófi ház megalapítójává György left, kit í, Li- pót király emelt erre a méltóságra nejével, Mo- róci Ilonával és minden élő és .születendő utódjai­val együttv* ■■ j |! 11 ; , A grófi család ugyanekkor nyert cintere a ma­gyar. mágnás családok egyik legizlésesebb és leg-, jellefnzőbb címerei között foglalhat díszes helyet. • A család ősi címere a grófi rangra emelése alkalmával nemcsak megerősitést nyert, hanem egy­úttal ki is‘bővíttetett; s igy lön a'címer négyfelé oszlott tojásdad alakú hadi paizs. . Az első és negyedik, mezőben, mely /vörös alapszinezettel bír, hármas zöld * halom tetejében kettős ezüstfehér kereszt emelkedik, 'Magyarország, nemzeti cimeréből merítve ; a másodig és harmadik égszinü m.eZo alján zöld dombon drágakövés arany korona, melyről mintegy felrepülve látszik a termé­szetes szinű sas a mező jobb oldali szegletéből tün­döklő nap felé. A paizs közepén a négy. mező .között egy kisebb arany koronás vért van, melynek két me­zejében zöld halmon sz.étterjesztett szárnyakkal fehér ’ galamb áll, piros csőrében zöld koszorút tartva. Aximerpaizsot aranybibor szinü diszitmény övezi. ÉkéS szimbóluma ez a család érdemeinek és a aem- zeti szin ízléses felhasználásának. A lánchídon lát­ható gróf Széchenyi féle címert még két oldalról telamon gyanánt két sas* tartja, de ez íjiár a valódi csafádi címer kibővítése gyanánt tekintendő, A mily szép és jellemzetes a címer, ép oly nagyjelentőségű és magasztos a család jeligéje: iSi deus pro nobis, qúis contra nos.} Ha Isten velünk, ki ellenülik! . * És valóban az isten áldása még azután is ki­sérte a családot, midőn további ivadékaiban oly utódokat adott a nemzetnek, mint Széchenyi Feren'c, a nemzeti müzeum megalapitója és Széchenyi István, a legnagyobb magyar. Széchenyi Ferencnek érdemeit az 1807 évi. XXIV. t. cz:ben örökítették meg kartársai, mely sze­rint: »A rk. hálásan ismerik el gróf Széchenyi Ferenc kir. főajtónálló mesternek a közjó iránti igyekezetét, mely szerint dicső emlékű őseinek nyomclokait követ­vén, nagy válogatott könyvtárát,'ritkább érmeit, kéz­irat-, térkép- stb. gyűjteményét a magyar nemzet használatára teljes joggal átengedte s igy a'felállí­tandó nemzeti muzeum alapját dicséretes buzgalom­mal letette. • ' „ - ■ • Eme nagybecsűi és lőkép' hungaricuinokban gazdag könyv,- oklevél,- érem- és régiséggyüj- teményét .pesti .házával együtt már az 1802.-ik évben a magyar nemzetnek adományozta.* 1 *■ • -Széchenyi István, a legnagyobb ..magyar* mű­ködése annyira ismeretes az utókor előtt, hogy az ő érdemeit méltányolni teljesen fölösleges. Az ő neVe • újabb nemzeti történelmünket, az ,ujra alakulás korszakát, a .«Magyarország nem volt, hanem lesz« igének fnegválósulását jelenti. Lehet azon vitatkozni, hogy az ő. előrelátó, megfontolt és mérsékelt ma­gatartása a politikai téren alkalmas'és képes lett volna-e a nemzetet ez ' alkotmányfejlődés * azon ' fo: kára elvinni, amelyen ’ jelénleg vagyunk ; de hogy közgazdasági, társadalmi, culturális stb. téren néhány évtized alatt mit teremtett meg ő, mint e nemzet gigásza, megmutatják művei, alkotásai. Megvetette a magyar tudományos akadémia alapját, megcsinálta a lánchidat, a magyar nemzeti színházat, a gőzhajó­társaságot, alakított gazdasági egyesületeket,'kaszi­nókat, takarékpénztárakat, meg.szabályozta a Tiszát, tervezett az ország távoleső részeit őszekötő vasúti, • hálózatot, szóval a gazdasági es culturális" téren ő 'volt Magyarország ujjáteremtője.’’ A .legnagyobb magyar egyik fivére volt Lajos; ki szintén részt vett az akadémia megalakításában .és 1836-ban egy Széchenyire valló, hazafias levél kíséretében, az akadémiát Széchényi Istvánnak mes­teri kézzel festett képével ajándékozta meg. Ez a honszerelem melegével irt le\él eléggé dicséri gróf Széchenyi Lajos, á most ünnepelt főispáttunk nagy- atyjának fenköl-t lelkét és-magasztos gondolkozását. Gróf Széchenyi Lajosnak egyik fia volt Szé­chenyi Nép. Jánö.s, Deák" Ferencnek volt benső baráfja, ki Erdődy grófnővel lépett, házasságra. E- szép frigyből három gyermek származott: László, Ferenc és Sándor; az utóbbi vármegyénk nagyérdemű főispánja., ,; .■ - • ?;. Tolna vármegye fő- és alispánjai az utolsó évszázadban. . ír’őispá.n.olc r 1794—1811. Nagy Apponyi gróf Apponyi Antal. T8L1—182-2. .Székhelyi György. 1822—1824. Gróf Radványi Ferenc. ». 1825 — 1836. Ebecki Tihanyi Tamás. 1836—1845. Gróf Eszterházy Károly. 1845— 1848. Ürményi ’Ürményi József. 1848.. , Sztankovánszky Imre.- * ■ (Első felelős magyar kormány által kinevezve.) 1861. Sztankovánszky Imre január 7-én beiktatva. 1862—1865. Döry Gábor. 1865—1875. -Sztankovánszky Imre. 1875—1884. Perczel István. 1584. Gróf Széchenyi. Sándor. .A-lispémok: : 1794—1804. 1804—1813. 1813 — 1825. 1826-1827. 1827 — 1830. 1830—1836. 1836—1840. 1840-1845. 1840-1843. Jeszenszky Sándor. I. Szentkátolnai Cseh László. II. Csefalvai Csefalyai Ferenc. ’ I. Csefalvai Csefalvai Ferenc. II. Döry Vince. Cseh Ignác főjegyző, helyet­tes alispán. I.' Csapó Dániel. II. Cseh Ignác. I. Csapó Dániel. II. Jeszenszky János. I. Magyari Kossá Sámuel. ♦ II. Döry Gábor. •’ • I. Döry Gábor. II. Forster Benedek. 1843—1845. II. Augusz Antal. 1845—1848. I. Áugusz Antal. - II. Döry Frigyes. 1848 -1849. II. Perczel Béla. ‘ 1849. ’ I. Perczel Béla. II. Fördős István. 1861. jan. 8. I. Fördős István. 1861 jan. 8-tól I. Bartal György. II. Báró Döry Lajos. I. Perczel Sándor. II. Domsich Lajos. I. Vizsolyi Gusztáv. II. Simon Rudolf. Döry Dénes, 1887. Perczel Dezső. Simontsits- Béla. 1862 -1865. 1865-1871. 1872—1877. 1877- 1887.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom