Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-04 / 10. szám

TOLNA VÁBME GYE.

1894. március 4.

Schweiz Antal beszéde.

Tisztelt értekezlet! Két szempontból tartom a mai értekezletet igen fontosnak: politikai s vallási szempontból. Politikai szempontból azért, mert azon liberális kormányt, mely a most szőnyegen forgó egyházpolitikai javaslatokban rejlő szabad eszméket az országban egy szabadságszerető intézmény által meg akarja honosítani, minden jó hazafi, s tartozzék különben bármely párthoz, támogatni, pártolni köteles. Én is, a mint általánosan tudva van, a 48-as s függetlenségi párthoz tartozom, ennek zászalja alá esküdtem, és ezt a zászlót ma is a legdicsőbb zászlónak tartom. De ha látjuk, hogy a mostani szabadelvű kormány olyan intézményt akar életbe léptetni, a melyet Irányi Dániel húsz év óta sürgetett, s amely a függetlenségi párt egy régi óhaját képezi, s mikor látom, hogy ez óhaj a teljesülés küszöbén áll, akkor, uraim, ezt a kormányt támogatni kell 1 (ügy van 1 Éljen I)

Igaz ugyan, hogy a vallási béke egy időre talán meg fog ezáltal zavartatni (felkiáltások : soha I) igaz, hogy a társadalomban egyes, bizonyos egyének kultúrharcnak tekintik, de ez annak nem tekinthető, nemcsak azért, mert a szívben gyökerező vallásosságot úgysem képes semmi sem kiölni a szívből, hanem azért sem, mert az. ellenkezőleg, egy szabadságszerető intézmény, mely az egyének vallási érzületét sértetlenül hagyja, s a különféle felekezetek közt inkább a türelmet s testvériességet fogja előmozdítani, s igy a helyett, hogy a vallás erkölcs szenvedne, inkább még nyer mellette.

Tolnavármegye megmutatta a múltban, s megmutatja a jelenben is, hogy mindig oda szegődik, a hol a szabadság van. 8 ezért gyűltünk össze ma is, hogy a kormány javaslata mellett, mely a lehető legszabadelvübb intézmény, demonstráljunk, mert látjuk, hogy a kath. nagygyűlés nem úgy járt el, a hogy a haza összes polgárainak a java kivánja, nem úgy csinálta, mint mi csináljuk, vármegyénként, minden egyes vidék szavát, óhaját meghallgatva. Mert a hol mi meg fogunk jelenni* mi az igazi liberálizmus nevében emeljük fel szavunkat s az igazi szabadságszeretetnek adunk kifejezést.

De nemcsak politikai, hanem vallási szempontból is helyesnek találom e mai összejövetelünket, mert itt mindenki meggyőződhetik, s a sajtó utján is meg fog győződni, hogy a mely ügyért az ország összes felekezeteinek intelligenciája kezet fog, az az ügy csak igazságos lehet.

Eészemről is Perczel Dezső határoz, javaslatát teljesen magamévá teszem s kívánom, hogy Tolnavármegye, mint igázán szabadságot szerető vármegye közönsége minél nagyobb számban jelenjék meg a március 4-iki nagygyűlésen. (Éljenzés.)

Sántha Károly beszéde.

T. gyülekezet 1 Én a törvényjavaslatot a kötelező polgári házasság alapján fogadom el. Nem azért mert ez a raivelt országokban el van fogadva, hanem elfogadom hazánk békéje és vallásossága szempontjából. Mert ma is vannak próféták, kik azt modják, hogy csak a békét kell fentartani a nemzet fiai közt, mert a béke áldása egy nemzetre nézve a legnagyobb áldás; de sajnos, ép azok, akik ezt hirdetik, maguk nem csinálnak békességet, sőt ellenkezőleg, szítják a békétlenséget egyazon nemzet fiai közt.

Teljes meggyőződésem, hogy a kötelező polg. házasság behozatala után meg lesz a békesség.

A mi az országgyűlésen is ki volt mondva, az az én teljes meggyőződésem is: hogy a polg. házasság behozatala sem az egyházra, sem a vallásra, sem a hazára bénitólag hatni nem fog, mindenki azután is. szive szerint megyen azért a templomba, ha az állam törvényének eleget tett. Azért hirdetem én a törvényjavaslatot és szivem egész melegével pártolom. (Éljenzés.)

Döry Pál beszéde.

Tisztelt értekezlet! A cél, melyért ma összegyűltünk, s a melynek tárgya már hosszabb idő óta a társadalom minden rétegét oly élénken foglalkoztatja, sokkal ismertebb, s az előttem szólották oly magas színvonalon álló s oly nagy részletességgel elmondott szép beszédeiből is kivehető volt, semhogy még én is euúek a tárgyalásába bocsátkozni akarnék.

Ezért tehát nem akarom az önök becses figyelmét igénybe venni, hogy én is azon indokokat fessem s ecseteljem, a melyek minden igaz honfit ezen eszmék mellett, melyek legközelebb testté fognak válni, s igy minket is, »állás foglalásra bírnak. Noha nekem egygyel több okom van a felszólalásra, mert én megyénknek oly vidékéről való vagyok, a hol a kedélyek, bár más szempontból, de mégis ezzel szorosan összefüggően, fel voltak izgatva. S bár érdekes volna az okokat itt fejtegetni, de csak röviden akarom jelezni, hogy ott is sikerült, mint a kelő napnak a homályos ködöt eloszlatni, és az igazságot napnál fényesebben kideríteni. Felszólalásomnak egyedüli oka az, hogy a tisztelt értekezlet elé terjesztett javaslatokat röviden összefoglaljam. Mi e szerint a Perczel Dezső határozati javaslatához hozzájárulunk, s küldöttséget menesztünk a nagygyűlésre.

De nem elég, ha csak ezt elhatározzuk, hanem egy lépéssel tovább is kell mennünk. Elhatároztatott, hogy küldöttség által fogjuk magunkat képviseltetni a liberális nagygyűlésen. Most az a kérdés merül fel, hogy kit, illetve kiket s kinek a vezetése alatt küldjük képviselőinket?

Két szabadelvű országos párt együttes óhajának, együttes működésének következménye lévén a gyülekezésünk, talán indokolt volna, hogy ezen főfaktoroknak, a két politikai párt vezetőit biznók meg a vezetéssel.

De mert az elnök választásánál is kerülni akarjuk a politikai színezetet, s mert a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat tiszta szabadelvüség szüleménye, indítványozom, hogy Tolnavármegye .már régi időben volt legszabadelvübb főispánjai egyike: Stan- kovánszky Imre fia, János, kéressék fel a küldöttség vezetésére. Indítványozom továbbá, hogy mindenkinek szabad akaratjára bizassék a küldöttséghez csatlakozni. (Helyeslés; éljenzés.)

Döry Dénes zárszava.

Tisztelt értekezlet 1 Az eddigi szónokok, úgy látom, mind hozzájárultak Perczel Dezső határozati- javaslatához,, hogy küldöttségileg vegyünk részt a március 4-iki nagygyűlésen. Tehát annak. elfogadását jelentem ki. (Éljenzés)

Ahhoz is szívesek voltak hozzájárulni, hogy a küldöttség elnökévé Sztankovánszky János ur kéressék fel. Részünkről azonban szükséges oda hatni, hogy a küldöttség minél impozánsabb legyen; elsősorban tehát azokat kérem fel a csatlakozásra, kik ma itt felszólaltak. Azokon kívül aztán kérem a t. jelenlevőket, hogy minél számosabban szíveskedjenek részt venni a küldöttségben, melynek találkozási . helye Budapesten a Vadászkürt lesz, honnan tömegesen történik a tolnamegyeiek felvonulása.

Ezzel az értekezletet bezárom. (Hosszantartó éljenzés.)

A gyűlésen megjelentek: Döry József, Döry Jenő, Döry Vilmos, Döry Ödön, Döry Pál, Bem- rieder József és János, Sztankovánszky János, Kovács S. Endre, Perczel József, Pesthy Mór stb. stb. Szegzárdról az egész intelligencia, élükön: Si- montsits Béla, Madarász Elemér, Selcz József, Szigetit Gábor, Závody Albin, örffy Lajos, Ujfalusy Imre, Kurz Vilmos, Török Béla, Rill József, Döry László, Krammer János stb. stb. a kereskedelmi és iparos osztály, valamint a polgárság is igen nagy számban.

Alsó-Nánáról jelen voltak : Friedrich Jakab biró, Purth Adolf jegyző és Stahl Jakab II. biró.

BonyhádrólT dr. Schvetz Antal, dr. Cottely Géza, Döry Pál, Gróf József. Gyalog István, Fleischmann Lipót, Engel Sándor, dr. Vámosy, dr. Pick Mór stb.

t

A völgységi járásból: Bassola Árpád nyug. jegyző, Schleimig Lajos mórágyi jegyző, Kovács Gyula kisvejkei, Lunova János zombai és Hof Henrik szálkai jegyzők. — Ezenkívül Zombáról, Mő- csény, Izmény, Zá'vod, Lengyel és Kis-Vejkéről számosán. Továbbá még a következők : Jung Keresztelj és Scholz Ignác Zomba, — Leifert Antal Zá- vod, Winterscheit György és Huber Adárn Mő- csény, Probst Mihály és Rőder Adám Lengyel. Lohász János Kis-Vejke. May János Izmény stb.

Báttaszékröl: Tafner János biró, Hermann József, Liebhausér István, Kammermann Mátyás, Weidinger Lipót, Gróf Jakab, Pap Jenő stb.

Dicsről: Kis Sándor biró, Erdős Gábor jegyző, dr. Hajnal Lajos körorvos, Bús Lajos lelkész, Boc István m. biró,: Szekeres András, Döme . András, Pücsök János, Pörnyi János öreg, D. Kalán János, T. Szél István, Baján Lajos tanító, Rácz György, Majsai Sándor, Szűcs András, Domokos András, P Szól István, Kis Szél Mihály. B. Varga János, Mozolai Sándor, Pörnyi P. István, Pozsgai János, Döme Pál, G. Bálint János, Karácsony P. János, Dani István, L. Szabó András, Balázs M. János Mester János, Szél A. István, Oláh István, Szél Könczöl János, Medgyesi János, ,D. Tikos Janos, Jakab Istyán, V. Könczöl János, Gamós János, Cseh János, Balázs István, Szőke István, Baján Lajos stb. . .

Ocsényböl: Sörös István biro, Nemeth István, Magyar Pál, Horváth József, Nyéki József, Nagy Pál Sándor, Görcsös István, P. Bogár Pál, Dúzs Dániel, F. Kiss István, Deák István János, Tóth Mihály István, Boschán Sámuel, stb.

Pilisről: fíerczegh József, Bahay Béla ev. ref lelkész, Koroknai József tanító, Szőke István, Takács Mihály, Szél János, K. Asztalos Sándor, Molnár István, Sz. Kis János. stb.

Tolnáról: Garay Antal, Geng József, báró Eliatschek Ede, Rosmayer Ferenc, Bendicty József, Geiger Károly, Flesch Mór, Roboz János, Stein- bách János, dr. Kiss M., Geisz László, Paskusz Emil, Tauber Adolf, Garay Ákos, Gottlieb A., Hof- bauer S., Berger Győző, dr. Varga Pál, Gömbös László, Thury Béla, Tenczlinger Gyula, Berger Mór. stb.

Báttáról: Pecsét János, Szánthó István, Sümegi Mihály Kis G. Péter, Pécsi József, Bárdi István stb.

Kólesdről: Küfáber János stb.

Továbbá Alsó-Nyék, Agárd, Mözs, Sár-Szent- Lőrinc, Nagy-Székely, Kis-Székely stb. községekből igen számosán.

Liberális gyűlés Tolnán.

Eliatschek Edebáró,- Tolna város.liberálisán gondolkozó fórfiait névre szóló meghívókkal az elmúlt vasárnapon értekezletre hivtá össze’. Az értekezlet azonban nem folyhatott le zavar nélkül, mert a meg nem hivott Kienle József ottani káplán néhány elvbarátjával berontott a terembe, beszólni kezdett, hogy „vallását a támadóktól megvédje“ miért is az elnöklő Eliatschek Ede kénytelen volt tőle a szót megvonni. A liberálisak higgadtságának köszönhető, hogy a betolakodó káplán jelenléte nagyobb zavart nem okozott. A gyűlésen, melyen mindvégig lelkes hangulat uralkodott, a következő határozatot hozták:

„ Bizalmi nyilatkozat

a kormány egyházpolitikája mellett, mely a képviselőháznak megküldetett.

Tolna város liberálisan gondolkodó polgárai ez év február hó 25-én nagy értekezletet tartván, egyhangúlag kimondták, hogy a magas kormány által Az országgyűlés elé terjesztetett egyházpolitikai reformjavaslatok megvalósítását már most elodázhatlan- nak tartják.

Őszinte meggyőződésünk, hogy ezen javaslatok keresztülvitele által a családi életben általánosságban mutatkozó és előforduló vallási egyenetlenségek s mindazon nehézségek, melyek a vallási súrlódások kútforrásait képezik, gyökeresen orvosol atni fognak.

Vallási szempontból meg fogja teremteni azon egyenlőséget és egyenjogúságot, mely politikai és társadalmi téren e haza minden polgárának párt-, állás- és rangkülönbség nélkül már is megadatott.

Minthogy továbbá ezen javaslatok semmi oly újításokat nem céloznak és nem foglalnak magukban, melyek a hazánkban előforduló legkülönbözőbb egyházak eddig gyakorolt szertartásai külső és belső formáit, bevett szokásait és , dogmaszerü alkotásait a legtávolabbról is. érintenék, csorbítanák, megtámadnák vagy legkevésbbé is sértenék; eü"