Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-08 / 28. szám

előreláthatólag 30 ezerrel való szaporodása követ­keztében, az orvosok, tisztviselők, ápoló és szolgasze- mólyzet fizetésének nagyobb része a jelenlegi vi­szonyok és arány szerint bár fedezetet nyer, mégis hogy a kőzkórház kiépitése, — a bába kópezde lé­tesítése, — s az elmebetegosztály kibővítésével, va­lamint a közkórháznak ezen céloknak megfelelőleg leendő felszerelésével járó költségek, — továbbá, hogy az orvosok, tisztviselők, ápoló és szolgasze­mélyzet díjazása az ápolási díjakból befolyó össze­gekben teljes és biztos fedezetet nyerjenek: tiszte­letteljesen javaslatba hozom, hogy a közkórház napi ápolási díjának a 861/rkkgy. 1893. számú határo­zattal már javaslatba hozott 7 krnyi összegen fe­lül még további 3 krral való emelése — illetőleg a napi ápolási díjnak összesen 68 krban leendő megállapítás iránt tétessék a nagyméltóságu belügy­minisztériumhoz előterjesztés, mert a közkórház napi ápolási díja 68 krnyi összeg mellett is, még min­dig alacsonyabb marad több, csekélyebb vagy leg­alább is nem nagyobb forgalmú közkórház ápolási díjával szemben. Ezen, az állandó választmány javaslatával is támogatott előterjesztést a közgyűlés egész terjedel­mében elfogadta s elhatározta: hogy a „Perenez:“ közkórház kiépítése czéljából a közkórház ápolási díjaiból befolyó jövedelem terhére a törvényhatóság jótállása mellett 108000 forint kölcsön vétetik fel s fedezetül a napi ápolási díjakból befolyó jövede­lem leköttetik; hogy a kölcsön ügylet a legelőnyösebb aján­latot tett Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal köt­tetik meg a következő feltételek mellett: 1. hogy a kölcsön 100 frt névértékű 4 Ys^-os I kötvényekben vétetik fel, mely kötvények a bank által 100 frtnyi árfolyammal effectiv készpénzért számoltatnak le, 2. hogy a kölcsön 50 év alatt 5‘40%-os évi törlesztési hányaddal előzetes s a közkórház pénz­tárából fizetendő félévi részletekben törlesztetik; 3. hogy a kölcsön hat havi előzetes felmon­dás mellett, — a kikötött határidőn belől, a bank községi kötvényeiben természetben, nóvértékben számítva bármikor, minden kárpótlási díj nélkül visszafizethető, 4. kimondatott továbbá, hogy a kölcsön ügy­let írásbeli előkészítésével Fördős Vilmos várme­gyei tiszti ügyész ur, a kölcsön ügylet tényleges megkötésével s a szükséges okmányoknak a törvény- hatóság nevében leendő aláírásával az alispán ur bizatik meg, ugyancsak felhatalmazás adatván egy­szersmind arra nézve is, hogy a felvett kölcsön összegnek a törvényhatóság részére mily részletek­ben leendő folyóvá tétele iránt a szükséghez ké­pest intézkedjék, 5. hogy bár az építkezésekből folyólag a köz­kórház pénztára terhére háramló újabb terhek na­gyobb része a jelenlegi viszonyok és arány szerint az ápolási napoknak előre láthatólag 30 ezerrel való szaporodása folytán előálló jövedelmi összegben fedezetet nyer, mégis, hogy a közkórház kiépítésé­vel kapcsolatos összes berendezések és felszerelések — és, hogy az orvosok, tisztviselők, ápoló és szol- gaszemólyzet illetményei az ápolási dijakból befolyó összegben teljes és biztos fedezetet nyerjenek; oly értelmű előterjesztés tétetik a nagyméltóságu m. kir. belügyministeriumhoz, hogy a közkórház napi ápolási díja — a 861/rk. kgy. 1893. sz. határozat­tal már előterjesztett 7 krnyi összegen felül még további 3 krral való emelése engedélyeztessék, ille­tőleg a közkórház napi ápolási díj-összege 68 krban állapíttassák meg; végül, hogy a jelen halározatnak az 1886. évi. XXI. t. ez. 7. §-a értelmében leendő közzété­telével s a törvényszerű kihirdetési és felebbezési határidő leteltével, az előbbi pontban érintett elő­terjesztés kapcsán — jóváhagyás végett a nagymél- tóságu m. kir. belügyministeriumhoz leendő felter­jesztésével ugyancsak alispán ur bizatik meg. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtár­gyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi julius hó 10-én. Fischer József, Fischer^Józsefnó, Fischer Berta, Fischer Teréz, Braumann Ármin és Kaizer Ignácné ellen megvesztegetés miatt. fi ____________________________ Kle in Sámuel ellen sikkasztás miatt. Balázs Mihályné ellen lopás miatt. 1894. évi julius hó 12-én. Báli Mihály ellen súlyos testi sértés miatt. Fehórváry Péter ellen sikkasztás miatt. Boros István, Rác Gyula, Rác Károly és Kóródi István ellen súlyos testi sértés miatt. Yálter Sándor ellen rágalmazás miatt. 800 frtos csalás. Egy igen érdekes s rendkívüli furfanggal ke- •resztűlvitt csalásnak jött nyomába a szegzárdi Örs, melynek története a következő: Megírtuk annak idején, hogy Buday Gyula csendőrhadnagy tucat­számra tartóztatta le és szolgáltatta át a bíróság­nak a lókötőket. Ezek egyik céhmestere volt ép a múlt héten 4 évre elitéit ifjú Kovács István paksi lakos. S mig ez a börtönben ült, azalatt Veszter- gombi Ferenc, Vesztergombi György, Posta György, For is Péter és Bévárdi János szegzárdi ismert csalók azon ürügy alatt, hogy Kovács védelmére egy jó nevű fővárosi ügyvédet védőül felfogadnak, 805 frtot kicsaltak Kovács feleségétől. — A két Vesztergombi és Posta György, aki kispap is volt és kitűnő írással bir, a fogva volt Kovács nevében annak feleségéhez egy levelet fogalmaztak, melyet Posta György, Kovács írását kitünően utánozva le­irt, s melyben Kovács a feleségének meghagyja, hogy tegyen mindent pénzzé s ezen jó bárátjainak, kik vele együtt fogva voltak, s magukat pénzért kiszabadították s őt is ki fogják szabadítani, annyi pénzt adjon, a mennyit csak kérnek. Kovácsné a levélben férje keze írását felismerte s szó nélkül fizetett nekik 300 frtot. Ezen a pénzen megosztoz­kodtak, egy részét pedig közösen elmulatták. S mert ez a kis fogás oly jól sikerült, már néhány nap múlva magukat Bévárdi János és Foris Péter­rel kiegészítve ismét megjelentek az asszony előtt s az úri ruhába bujtatott Fórist Nagy Sándcrr bu­dapesti ügyvédnek bemutatva, ki megígérte, hogy férjét okvetlenül kiszabadítja s a már fizetett 300 frt átvételét az asszony előtt felemlítve, ismét 500 frtot. kértek. Kovácsnénak, ki mindent elhitt, nem lóvén már pénze, atyjától kért 500 frtot s azt nagy öröm­mel adta át Fórisnak, férje kiszabaditására. Ezen a pénzen ismét megosztozkodtak. Kovácsné türel­metlenül várta férje szabadulását. De az csak nem következett be. Egyszer levelet kapott Budapestről az ügyvéd nevében, hogy férje december 1-én fog ha­zaérkezni. Természetesen akkor sem érkezett meg. Ekkor az asszony türelmét veszítve felrándult Bu­dapestre, a hol sok fáradságos keresés után ráta­lált végre a keresett ügyvéd irodájára, de a mint az ügyvédet meglátta, ki legkevésbbó sem hason- litott a neki bemutatotthoz, rögtön látta, hogy csa­lás áldozata lett. Az ügyvéd is bámult a furfangon s tanácso­kat adva az asszonynak a tettesek kipuhatolására nézve, Kovács védelmét tényleg elvállalta, de azt megmenteni nem lehetett. A 4 évi fegyházra ítélt Kovács ítélethirdetés után feltételesen szabadlábra he­lyeztetett s ekkor tudta meg a csalást, egyenesen Bu­day csendőrhadnagyhoz futott tehát, kit sírva kért, hogy kerittesse ,elő a gazembereket, kik őt pénzétől megfosztották. Érdekes volt az a felelet, melyet ek­kor Kovács adott a hadnagy azon kérdésére, hogy ugye bár rosszul esik ez a dolog, de rosszul esett ám azoknak is, a kiknek a lovait ellopkodta. Erre azt felelte, hogy igazán csak most látja be, hogy fájhat az embernek, ha valami becsületes jószágától meg­fosztják. Az említett tetteseket a csendőrök csakha­mar elő is kerítették és Bévárdinál talált 85 drb uj, egyszámuö frtossal, melyekkel megint valami csa­láshoz készültek, tegnap átadattak a szegzárdi kir. ügyészségnek. Hirek. — Uj esperes. A pécsi püspök, a lemondás folytán megüresedett szegzárd-kerületi esperesség esperesévé Mikő György újvárosi plébánost, espe- rességi jegyzőt nevezte ki. Mikő György a hivata­los esküt e hó 4-én Nádasdon tette le dr. Du- lánszky Nándor pécsi püspök kezébe. Az uj espe­reshez nagyon sok gratuláció érkezett, felekezeti külöubsóg nélkül. Mi is őszintén gratulálunk ! — Előléptetés. Toszt Gyula, a pécsvársdi köz­alapítványi birtokok volt felügyelőjét, miniszteri ta­nácsosi címmel és jeleggel felruházott közalapítvá­nyi ügyigazgatót 0 Felsége a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter előterjesztésére, jelenlegi állásában való meghagyása mellett az Y. fizetési osztályba helyezte. — A szegzárdi takarékpénztárnál Fejős Imre halálával megüresedett vezérigazgatói állásra, mint értesülünk, Örffy Lajos ügyvédet, az intézet egyik igazgatóját szemelték ki a mérvadó körök, a minek a közügynek minden barátja csak örülhet. TOLNAVÁRMEGYE. — Köszönetnyilvánitás. Döry József földbir­tokos a szegzárdi róm. kat’n. óvoda s gyermekmen- helyet fentartó egyesületnek 30 frtot adományozott, mely jótékony adományáért hálás köszönetét fejezi ki az egylet elnöksége. — Kossuth szobrára. A szegzárdi kaszinó­ban kitett ivén 50 frt gyűlt be Kossuth szob­rára. Ez összeg csekélységét menti, hogy legtöbben már más helyen adakoztak. — Halálozás. Városunk és közéletünknek egy tiszteletreméltó alakja: Fejős Imre hunyt el a múlt héten. Rövid nyolc napig tartó betegség vitte sirba az alig 54 éves férfiút. Fejős Imre a szegzárdi takarékpénztárnak vezérigazgatója volt és e minő­ségében buzgó és fáradhatatlan tevékenysége által nagy szolgálatokat tett nemcsak intézetének, hanem a közjónak is igen gyakran. Halála őszinte részvé­tet keltett városszerte. A vármegyeházon, a város­házán, a kaszinón, a pénzintézeteken, a belvárosi iskola épületén gyászlobogók hirdették Fejős Imre halálát. Temetése kedden délután 5 órakor ment végbe. Ott láttuk: Döry Dénes kir. tanácsost, Döry Andort Zombáról, Döry Pál főszolgabírót Bonyhád- ról, a Irajber és Kramoliny családokat Bonyhád- ról, dr. Trajber Yince kir. törv. bírót Budapestről, továbbá a vármegye képviseletében Simontsits Béla alispánt, a városi elöljáróságot, a takarékpénztár, a hitelbank és a népbank igazgatóságát, a tűzoltósá­got, dalárdát stb. A temetési szertartást Wosinsky Mór belvárosi plébános végezte, utána a dalárda énekelt egy megható gyászdalt és a tűzoltói zene­kar gyászindulója mellett megindult a hosszú gyász­menet. A halottas kocsi mögött a családtagokat láttuk: az elhunyt özvegyét, két fiát, menyét, a Szigelh, Kramolin, Abay, Fejős Károly, Boda csalá­dokat stb. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Alulnevezettek a maguk és az egész rokonság ne- vébea fáidalomtól megtört szívvel jelentik felejthe­tetlen legjobb férjnek és legjobb édes atyának, testvérnek, ipáuak, vőnek, illetve sógornak Fejős Imrének élete 54-ik, boldog házasságának 31-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos felvétele után julius hó 1-ón délután 6 órakor bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 3-án délután 5 órakor fognak a felső-városi sirkertben örök nyugalomra helyez­tetni ; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 4-én reggeli 9 órakor fog a Mindenható­nak bemutattatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi julius hó l-én. Áldás és béke lebegjen a drága halott hamvai felett! Fejős Iinrénó szül. Traiber Irma, mint neje. Fejős Dezső és neje Novelly Hajnalka, Fejős Imre, mint gyermekei. Fejős Károly és neje szül. Jäger Flóra, Boda Yilmos és neje szül. Fejős Janka, mint testvérei, sógornője és sógora. Özv. Traiber Józsefné szül. Angyal Viktoria, mint anyósa. Abay Hermann és neje szül. Traiber Gizella, Szi- geth Gábor és neje szül. Traiber Györgyike, mint sógorai és sógornői.“ — A szegzárdi takarékpénztár külön gyászjelentésben jelentette az intézetet ért vesz­teséget. „A szegzárdi takarékpénztár igazgatósága mély fájdalommal jelenti Fejős Imre urnák, az igaz­gatóság elnökének az intézet kebelében eltöltött 30 évi áldásdús és eredményteljes mőködés után, éle­tének 54-ik évében történt gyászos elhunytát. Szeg­zárd, 1894. julius hó 1. Áldás emlékére 1“ — Ügyvédi kamara. A pécsi ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy Fehér Dezső dr. ügyvédet Szegzárd székhelylyel az ügyvédek lajstro­mába folytatólag felvette. — A kaszinó választmányának ülése. A szeg­zárdi kaszinó választmánya e hó 6-án délután För- dös Vilmos elnöklete alatt ülést tartott. Uj tagokul felvétettek : Pesthy Elek főszolgabíró, Horváth Kál­mán telekkönyvvezető, Pataky Gyula kir. albiró, Kopacsek Aurél nyug. jegyző. — Hagy Antal vál­lalkozó kérvényét, a kaszinónak fizetendő bér elen­gedése iránt, annak eldöntéséig, hogy a kaszinó megmarad-e régi helyén, vagy átköltözik a báró Augusz-tóle házba — egyelőre függőben hagyták. Annak a felvetett kérdésnek elbirálhatása végett, hogy t. i. a kaszinó az Augusz-féle házat vegye ki bérbe — Boda Vilmos, Fejős Károly, Ágoston Ist­ván és Vargha Lajos vál. tagok személyében bi­zottságot küldtek ki, a kik a helyiség megtekintése és a bérösszeg megtudakolása után jelentést fog­nak tenni s ehhez képest hoz határozatot a választ­mány, illetve a közgyűlés. Antal Ferenc pénztár­nok bemutatja a dubiózus pénztári követeléseket. A választmány több hátralékot törölt, egyeseket pedig felszólítani határozott, hoecy követeléseiket az alapszabályokban meghatározott következmények el­kerülése céljéból — rendezzék. — Az egylet jegy­zője bemutatja a Garay szobor pályázat iránt ér­deklődő egyes szobrász művészek tudakozódó le­velét. A művészek érdeklődését a bizottság öröm­mel vette tudomásul. — Adóleengedés. Szegzárdon 1894. évben szénkénegeztetett 104 hold 899 □ ölszöllő, mely­nek tiszta jövedelme 4136 87 krt, s az ez után járó adó 1054.96 krt tesz. Ennek adójából 703.21 kr, általános jövedelmi pótadóban 202.68 kr, összesen 905 frt 89 kr lesz a leengedés. 1894. julius 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom