Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-08 / 28. szám
előreláthatólag 30 ezerrel való szaporodása következtében, az orvosok, tisztviselők, ápoló és szolgasze- mólyzet fizetésének nagyobb része a jelenlegi viszonyok és arány szerint bár fedezetet nyer, mégis hogy a kőzkórház kiépitése, — a bába kópezde létesítése, — s az elmebetegosztály kibővítésével, valamint a közkórháznak ezen céloknak megfelelőleg leendő felszerelésével járó költségek, — továbbá, hogy az orvosok, tisztviselők, ápoló és szolgaszemélyzet díjazása az ápolási díjakból befolyó összegekben teljes és biztos fedezetet nyerjenek: tiszteletteljesen javaslatba hozom, hogy a közkórház napi ápolási díjának a 861/rkkgy. 1893. számú határozattal már javaslatba hozott 7 krnyi összegen felül még további 3 krral való emelése — illetőleg a napi ápolási díjnak összesen 68 krban leendő megállapítás iránt tétessék a nagyméltóságu belügyminisztériumhoz előterjesztés, mert a közkórház napi ápolási díja 68 krnyi összeg mellett is, még mindig alacsonyabb marad több, csekélyebb vagy legalább is nem nagyobb forgalmú közkórház ápolási díjával szemben. Ezen, az állandó választmány javaslatával is támogatott előterjesztést a közgyűlés egész terjedelmében elfogadta s elhatározta: hogy a „Perenez:“ közkórház kiépítése czéljából a közkórház ápolási díjaiból befolyó jövedelem terhére a törvényhatóság jótállása mellett 108000 forint kölcsön vétetik fel s fedezetül a napi ápolási díjakból befolyó jövedelem leköttetik; hogy a kölcsön ügylet a legelőnyösebb ajánlatot tett Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal köttetik meg a következő feltételek mellett: 1. hogy a kölcsön 100 frt névértékű 4 Ys^-os I kötvényekben vétetik fel, mely kötvények a bank által 100 frtnyi árfolyammal effectiv készpénzért számoltatnak le, 2. hogy a kölcsön 50 év alatt 5‘40%-os évi törlesztési hányaddal előzetes s a közkórház pénztárából fizetendő félévi részletekben törlesztetik; 3. hogy a kölcsön hat havi előzetes felmondás mellett, — a kikötött határidőn belől, a bank községi kötvényeiben természetben, nóvértékben számítva bármikor, minden kárpótlási díj nélkül visszafizethető, 4. kimondatott továbbá, hogy a kölcsön ügylet írásbeli előkészítésével Fördős Vilmos vármegyei tiszti ügyész ur, a kölcsön ügylet tényleges megkötésével s a szükséges okmányoknak a törvény- hatóság nevében leendő aláírásával az alispán ur bizatik meg, ugyancsak felhatalmazás adatván egyszersmind arra nézve is, hogy a felvett kölcsön összegnek a törvényhatóság részére mily részletekben leendő folyóvá tétele iránt a szükséghez képest intézkedjék, 5. hogy bár az építkezésekből folyólag a közkórház pénztára terhére háramló újabb terhek nagyobb része a jelenlegi viszonyok és arány szerint az ápolási napoknak előre láthatólag 30 ezerrel való szaporodása folytán előálló jövedelmi összegben fedezetet nyer, mégis, hogy a közkórház kiépítésével kapcsolatos összes berendezések és felszerelések — és, hogy az orvosok, tisztviselők, ápoló és szol- gaszemólyzet illetményei az ápolási dijakból befolyó összegben teljes és biztos fedezetet nyerjenek; oly értelmű előterjesztés tétetik a nagyméltóságu m. kir. belügyministeriumhoz, hogy a közkórház napi ápolási díja — a 861/rk. kgy. 1893. sz. határozattal már előterjesztett 7 krnyi összegen felül még további 3 krral való emelése engedélyeztessék, illetőleg a közkórház napi ápolási díj-összege 68 krban állapíttassák meg; végül, hogy a jelen halározatnak az 1886. évi. XXI. t. ez. 7. §-a értelmében leendő közzétételével s a törvényszerű kihirdetési és felebbezési határidő leteltével, az előbbi pontban érintett előterjesztés kapcsán — jóváhagyás végett a nagymél- tóságu m. kir. belügyministeriumhoz leendő felterjesztésével ugyancsak alispán ur bizatik meg. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi julius hó 10-én. Fischer József, Fischer^Józsefnó, Fischer Berta, Fischer Teréz, Braumann Ármin és Kaizer Ignácné ellen megvesztegetés miatt. fi ____________________________ Kle in Sámuel ellen sikkasztás miatt. Balázs Mihályné ellen lopás miatt. 1894. évi julius hó 12-én. Báli Mihály ellen súlyos testi sértés miatt. Fehórváry Péter ellen sikkasztás miatt. Boros István, Rác Gyula, Rác Károly és Kóródi István ellen súlyos testi sértés miatt. Yálter Sándor ellen rágalmazás miatt. 800 frtos csalás. Egy igen érdekes s rendkívüli furfanggal ke- •resztűlvitt csalásnak jött nyomába a szegzárdi Örs, melynek története a következő: Megírtuk annak idején, hogy Buday Gyula csendőrhadnagy tucatszámra tartóztatta le és szolgáltatta át a bíróságnak a lókötőket. Ezek egyik céhmestere volt ép a múlt héten 4 évre elitéit ifjú Kovács István paksi lakos. S mig ez a börtönben ült, azalatt Veszter- gombi Ferenc, Vesztergombi György, Posta György, For is Péter és Bévárdi János szegzárdi ismert csalók azon ürügy alatt, hogy Kovács védelmére egy jó nevű fővárosi ügyvédet védőül felfogadnak, 805 frtot kicsaltak Kovács feleségétől. — A két Vesztergombi és Posta György, aki kispap is volt és kitűnő írással bir, a fogva volt Kovács nevében annak feleségéhez egy levelet fogalmaztak, melyet Posta György, Kovács írását kitünően utánozva leirt, s melyben Kovács a feleségének meghagyja, hogy tegyen mindent pénzzé s ezen jó bárátjainak, kik vele együtt fogva voltak, s magukat pénzért kiszabadították s őt is ki fogják szabadítani, annyi pénzt adjon, a mennyit csak kérnek. Kovácsné a levélben férje keze írását felismerte s szó nélkül fizetett nekik 300 frtot. Ezen a pénzen megosztozkodtak, egy részét pedig közösen elmulatták. S mert ez a kis fogás oly jól sikerült, már néhány nap múlva magukat Bévárdi János és Foris Péterrel kiegészítve ismét megjelentek az asszony előtt s az úri ruhába bujtatott Fórist Nagy Sándcrr budapesti ügyvédnek bemutatva, ki megígérte, hogy férjét okvetlenül kiszabadítja s a már fizetett 300 frt átvételét az asszony előtt felemlítve, ismét 500 frtot. kértek. Kovácsnénak, ki mindent elhitt, nem lóvén már pénze, atyjától kért 500 frtot s azt nagy örömmel adta át Fórisnak, férje kiszabaditására. Ezen a pénzen ismét megosztozkodtak. Kovácsné türelmetlenül várta férje szabadulását. De az csak nem következett be. Egyszer levelet kapott Budapestről az ügyvéd nevében, hogy férje december 1-én fog hazaérkezni. Természetesen akkor sem érkezett meg. Ekkor az asszony türelmét veszítve felrándult Budapestre, a hol sok fáradságos keresés után rátalált végre a keresett ügyvéd irodájára, de a mint az ügyvédet meglátta, ki legkevésbbó sem hason- litott a neki bemutatotthoz, rögtön látta, hogy csalás áldozata lett. Az ügyvéd is bámult a furfangon s tanácsokat adva az asszonynak a tettesek kipuhatolására nézve, Kovács védelmét tényleg elvállalta, de azt megmenteni nem lehetett. A 4 évi fegyházra ítélt Kovács ítélethirdetés után feltételesen szabadlábra helyeztetett s ekkor tudta meg a csalást, egyenesen Buday csendőrhadnagyhoz futott tehát, kit sírva kért, hogy kerittesse ,elő a gazembereket, kik őt pénzétől megfosztották. Érdekes volt az a felelet, melyet ekkor Kovács adott a hadnagy azon kérdésére, hogy ugye bár rosszul esik ez a dolog, de rosszul esett ám azoknak is, a kiknek a lovait ellopkodta. Erre azt felelte, hogy igazán csak most látja be, hogy fájhat az embernek, ha valami becsületes jószágától megfosztják. Az említett tetteseket a csendőrök csakhamar elő is kerítették és Bévárdinál talált 85 drb uj, egyszámuö frtossal, melyekkel megint valami csaláshoz készültek, tegnap átadattak a szegzárdi kir. ügyészségnek. Hirek. — Uj esperes. A pécsi püspök, a lemondás folytán megüresedett szegzárd-kerületi esperesség esperesévé Mikő György újvárosi plébánost, espe- rességi jegyzőt nevezte ki. Mikő György a hivatalos esküt e hó 4-én Nádasdon tette le dr. Du- lánszky Nándor pécsi püspök kezébe. Az uj espereshez nagyon sok gratuláció érkezett, felekezeti külöubsóg nélkül. Mi is őszintén gratulálunk ! — Előléptetés. Toszt Gyula, a pécsvársdi közalapítványi birtokok volt felügyelőjét, miniszteri tanácsosi címmel és jeleggel felruházott közalapítványi ügyigazgatót 0 Felsége a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter előterjesztésére, jelenlegi állásában való meghagyása mellett az Y. fizetési osztályba helyezte. — A szegzárdi takarékpénztárnál Fejős Imre halálával megüresedett vezérigazgatói állásra, mint értesülünk, Örffy Lajos ügyvédet, az intézet egyik igazgatóját szemelték ki a mérvadó körök, a minek a közügynek minden barátja csak örülhet. TOLNAVÁRMEGYE. — Köszönetnyilvánitás. Döry József földbirtokos a szegzárdi róm. kat’n. óvoda s gyermekmen- helyet fentartó egyesületnek 30 frtot adományozott, mely jótékony adományáért hálás köszönetét fejezi ki az egylet elnöksége. — Kossuth szobrára. A szegzárdi kaszinóban kitett ivén 50 frt gyűlt be Kossuth szobrára. Ez összeg csekélységét menti, hogy legtöbben már más helyen adakoztak. — Halálozás. Városunk és közéletünknek egy tiszteletreméltó alakja: Fejős Imre hunyt el a múlt héten. Rövid nyolc napig tartó betegség vitte sirba az alig 54 éves férfiút. Fejős Imre a szegzárdi takarékpénztárnak vezérigazgatója volt és e minőségében buzgó és fáradhatatlan tevékenysége által nagy szolgálatokat tett nemcsak intézetének, hanem a közjónak is igen gyakran. Halála őszinte részvétet keltett városszerte. A vármegyeházon, a városházán, a kaszinón, a pénzintézeteken, a belvárosi iskola épületén gyászlobogók hirdették Fejős Imre halálát. Temetése kedden délután 5 órakor ment végbe. Ott láttuk: Döry Dénes kir. tanácsost, Döry Andort Zombáról, Döry Pál főszolgabírót Bonyhád- ról, a Irajber és Kramoliny családokat Bonyhád- ról, dr. Trajber Yince kir. törv. bírót Budapestről, továbbá a vármegye képviseletében Simontsits Béla alispánt, a városi elöljáróságot, a takarékpénztár, a hitelbank és a népbank igazgatóságát, a tűzoltóságot, dalárdát stb. A temetési szertartást Wosinsky Mór belvárosi plébános végezte, utána a dalárda énekelt egy megható gyászdalt és a tűzoltói zenekar gyászindulója mellett megindult a hosszú gyászmenet. A halottas kocsi mögött a családtagokat láttuk: az elhunyt özvegyét, két fiát, menyét, a Szigelh, Kramolin, Abay, Fejős Károly, Boda családokat stb. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Alulnevezettek a maguk és az egész rokonság ne- vébea fáidalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen legjobb férjnek és legjobb édes atyának, testvérnek, ipáuak, vőnek, illetve sógornak Fejős Imrének élete 54-ik, boldog házasságának 31-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos felvétele után julius hó 1-ón délután 6 órakor bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 3-án délután 5 órakor fognak a felső-városi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni ; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 4-én reggeli 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi julius hó l-én. Áldás és béke lebegjen a drága halott hamvai felett! Fejős Iinrénó szül. Traiber Irma, mint neje. Fejős Dezső és neje Novelly Hajnalka, Fejős Imre, mint gyermekei. Fejős Károly és neje szül. Jäger Flóra, Boda Yilmos és neje szül. Fejős Janka, mint testvérei, sógornője és sógora. Özv. Traiber Józsefné szül. Angyal Viktoria, mint anyósa. Abay Hermann és neje szül. Traiber Gizella, Szi- geth Gábor és neje szül. Traiber Györgyike, mint sógorai és sógornői.“ — A szegzárdi takarékpénztár külön gyászjelentésben jelentette az intézetet ért veszteséget. „A szegzárdi takarékpénztár igazgatósága mély fájdalommal jelenti Fejős Imre urnák, az igazgatóság elnökének az intézet kebelében eltöltött 30 évi áldásdús és eredményteljes mőködés után, életének 54-ik évében történt gyászos elhunytát. Szegzárd, 1894. julius hó 1. Áldás emlékére 1“ — Ügyvédi kamara. A pécsi ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy Fehér Dezső dr. ügyvédet Szegzárd székhelylyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette. — A kaszinó választmányának ülése. A szegzárdi kaszinó választmánya e hó 6-án délután För- dös Vilmos elnöklete alatt ülést tartott. Uj tagokul felvétettek : Pesthy Elek főszolgabíró, Horváth Kálmán telekkönyvvezető, Pataky Gyula kir. albiró, Kopacsek Aurél nyug. jegyző. — Hagy Antal vállalkozó kérvényét, a kaszinónak fizetendő bér elengedése iránt, annak eldöntéséig, hogy a kaszinó megmarad-e régi helyén, vagy átköltözik a báró Augusz-tóle házba — egyelőre függőben hagyták. Annak a felvetett kérdésnek elbirálhatása végett, hogy t. i. a kaszinó az Augusz-féle házat vegye ki bérbe — Boda Vilmos, Fejős Károly, Ágoston István és Vargha Lajos vál. tagok személyében bizottságot küldtek ki, a kik a helyiség megtekintése és a bérösszeg megtudakolása után jelentést fognak tenni s ehhez képest hoz határozatot a választmány, illetve a közgyűlés. Antal Ferenc pénztárnok bemutatja a dubiózus pénztári követeléseket. A választmány több hátralékot törölt, egyeseket pedig felszólítani határozott, hoecy követeléseiket az alapszabályokban meghatározott következmények elkerülése céljéból — rendezzék. — Az egylet jegyzője bemutatja a Garay szobor pályázat iránt érdeklődő egyes szobrász művészek tudakozódó levelét. A művészek érdeklődését a bizottság örömmel vette tudomásul. — Adóleengedés. Szegzárdon 1894. évben szénkénegeztetett 104 hold 899 □ ölszöllő, melynek tiszta jövedelme 4136 87 krt, s az ez után járó adó 1054.96 krt tesz. Ennek adójából 703.21 kr, általános jövedelmi pótadóban 202.68 kr, összesen 905 frt 89 kr lesz a leengedés. 1894. julius 8.