Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-11 / 11. szám
1894. március 11. TOLNAVÁBMEGYE. 5. — Időjárásunk. Tudvalevőleg még csak 10 nap választ el bennünket a csillagászati tavasztól. De az időjárásunk, úgy látszik, nem igen törődik a kalendáriumcsinálókkal, mert már több nap óta, kivált a déli órákban oly meleg van, hogy a téli kabát ugyancsak lekivánkozik rólunk, hogy helyet adjon a felöltőnek. — Akarsz-e velem meghalni ? Varga Sándor, sorvadásban szenvedő nyimi legény szerelmes volt Nagy Apolónia, Zsigmond-majori 18 éves leányba. A legény szülői azonban, kik ismerve fiuk gyengeségét s beteges voltát, mindig ellenezték neki a házasságot. Hanem a legény nem tágított, s gyenge erejének végső fellobbanásával látogatást tett a leánynál, hogy szülőitől megkérje. De azok utalva betegességére, megtagadták tőle a leány kezét. Szomorúan távozott tehát a kikosarazott legény, s a leány, ki vonzalommal viseltetett a kérője irányt, kis darabon elkísérte. — Midőn egy kis erdő széléhez értek, a legény igen gyengének érezvén magát, leült s a leány vállára hajtván fejét, sze- relemittasan susogta: Akarsz-e velem jönni a halálba? A leány megijedt, felugrott s távolabb húzódott a legénytől. De ekkor a legény is összeszedvén magát, felugrott és ólmos botjával a leányt hirtelen fejbe ütötte, hogy elszódült, aztán pedig a leány melléről a ruhákat letépve, kést rántott elő s annak mellébe szúrta. Mindez oly gyorsan történt, hogy a leány alig vette észre, már megvolt szúrva. De a legény oly gyenge volt, hogy a kést a kezében jól megfogni sem tudta, a seb tehát nem veszélyes. A leány hazafutott, s elmondva a történ - teket, többen kisiettek s az ájult legényt ott találták, kit hazaszállítottak. A leány kigyógyul, de a legény valószínűleg belehal. — Helyreigazítás. Vettük a következő sorokat : „É hó 4-én megjelent 10. sz. b. lapjában az újdonságok közt olvasható ama közleménye, mely- szerint kocsisom folyó hó 1-én a Szóchenyi-utcában egy fiút elgázoltatok, s oly embertelen volt hogy még vissza sem nézett, hanem vigan tovább haj tott, nem felel meg a valódi tényállásnak, amiért is kérem a tek. szerkesztőséget, szíveskedjék b lapja jövő számában ezen ügyet a valóságnak meg- felelőleg közölni. Miután magam is a kocsin ültem, tehát saját megfigyelésemből mondhatom, hogy kocsisornál semmiféle szemrehányás nem érheti. — Igaz, hogy gyorsabban jött az be a városba — a másfél órai szabadban tartott tárgyalás alatt átfá- zott lovakkal, de azért korántsem oly sebességgel, hogy a kocsi elől kitérni ne lehetett volna. Különben a tényállás ez: a volt Wilhelm-fóle ház táján több fiú szaladgált, játszott az országúton, köztük a Kunczer fiú is, ki folyton hátrafelé ugrálva közeledett a lovak felé, 1— kocsisom, de magam is figyelve — kiáltoztunk a fiúra, de az ahelyett, hogy félre ment volna, folytatta játékát, s az utolsó pillanatban — tán ijedtében — háttal egyenenesen a kocsirud- nak ugrott, a mely őt eltaszitotta, s csakis kocsisom lélekjelenlétének és ügyességének köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt, miután az egy erős rántással elforditá a kocsit. — A mi a vigan való tovább hajtást illeti, látva, hogy a fiú önerejéből azonnal felugrott és társaihoz futott, nem tartottam szükségesnek a megijedt s hirtelen meg sem állítható lovakkal megállni, hanem hazaérve tudakozódtam a fiú után. — Ez az igazi tényállás, amelyet maga Kunczer János ur is másnap nála történt megjelenésem alkalmával, szemtanuk által nyert értesítése alapján — valódinak állított. Szegzárdon, 1894. március 8. —-Teljes tisztelettel Fejős Imre. — A mindennapos vendég. Gárdonyi József kónyi lakos már 7 óv óta lopkodta Balog József udvarából a legkülönfélébb házi és gazdasági eszközöket, a nélkül hogy akár a gazda a mérge- lődésbe, akár pedig ő a lopásba belefáradt volna. S bár Gárdonyi mindennapos volt a háznál s igy a ház összes viszonyaival legjobban ismerős lehetett, senki sem fogta volna gyanúba, ha a múlt héten egyik lopásának véletlenül tanúja nem akad P o 1 a- c s i k Péterben, ki észrevette, midőn Balogtól kereket lopott. Polácsik rajta ütött s részt követelt a kerékből. Gárdonyi meg is ígérte, hogy a kerék vassínjét oda adja; de azt hitte, hogy elóg az igórós, minek azt meg is tartani ? Polácsik tehát többé nem is kérte, de Balog csakhamar megtudta, hol van a kocsija kereke. A többi a bíróság előtt folyt le. Legújabb. Budapest. (Saját tudósítónktól. A „Tolnavármegye“ ered. távirata. Felad, szombaton d. u. 8. ó 15 p. érk. 5 ó. 20 p.) A képviselőhöz mai ülésén Szalay Imre a napirend előtt megint megsürgette a Kossuth visszahonositására beadott kérvények elintézését. Bánffy elnök a felszólalót megnyugtatta. — A házasságjogi törvényjavaslat tárgyalásánál elsőnek Nagy István szólalt fel a javaslat ellen, beszéde tele volt idézetekkel. Utána Eötvös Károly mondott két órát tartó hatalmas beszédet a javaslat mellett. Beszéde egy ragyogó szónoklattal előadott remekmű. E javaslat, szerinte, a parlament beesületilgye. Ha Szapáry László szerint az embert barátjáról ismerik meg, akkor nézze meg Apponyi, kik az ő szövetségesei. Szabadelvilségb'ól — igy folytatja — ered a szabadság. Apponyi javaslata csak uj harcoknak forrása lenne. Beszéde óriási hatást tett a házra, szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal fogadták. Eötvös után Vajay István beszólt, kit jóízűen kinevettek, még saját párthívei is. Kossuth betegsége. Budapest. (A Tolna vármegye eredeti távirata, Érkezett lapunk zártakor.) Kossuth Lajos — hála a gondviselésnek — a Budapestre mai napon érkezett összes turini távirati értesítések szerint határozottan jobban érzi magát, az utolsó éjjel jól aludt, felgyógyulása remélhető. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Az „Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nő- egylet“ 1894. március hó 8-án délután 3 órakor az elnök lakásán közgyü lést tartott, a - következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári előterjesztés. 3. Évi számadások előterjesztése és a felmentés megadása. 4. Tiszt újítás. 5. Netaláni indítványok tárgyalása. Az „Egyesült Szegzár d- Tolnamegyei Nőegylet“ pénztárának 1893. évi zárszámadása és vagyonkimutatása következő : A. Bevétel. Múlt évi készpénz maradvány 54 frt 6 kr. Folyó évi kamatok 478 frt 19 kr. Tagdíjakból befolyt: hátralék 27^ forint, folyó évi 616 frt. Bezeródj Andor ur alapítványa 25 frt. Báró Augusz Antalné úrnő adománya 25 frt. Tho- dorovtts Lajosné úrnő adománya 25 frt. Szépauer Jánosnó úrnő adománya 5 frt. A február 1-ón rendezett mulatság bevétele 304 frt 10 kr. Az április 9-ón rendezett mulatság bevétele 389 frt 50 kr. Taka- réktári kivétel 300 frt. Összesen 2248 frt 85 kr. B. Kiadás. A szegzárdi szegényeknek havi és rendkívüli segély 748 frt. A paksi szegényeknek 82 frt. A bonyhádi szegényeknek 60 frt. A gerjeni árvízkárosultaknak 100 frt. A bölcskei és zombai tüz- károsultaknak 70 frt. A szegzárdi népkonyhának 10 frt. A február 1-én rendezett mulatság kiadása 171 frt 40 kr. Az április 8-án rendezett mulatság kiadása 114 frt 7 kr. Az egyleti jegyző tiszteletdija 50 frt. Rendkívüli kiadás 22 frt 75 kr. Karácsonykor 30 gyermek felruházására 116 frt 67 kr. Karácsonykor a szegényeknek 43 frt. Nyomtatvány, postaköltség s egyéb kiadás 17 frt 70 kr. Az egyleti szolgának 24 frt. Takarékpénztárban kamatozásra 478 frt 19 kr. Pénztári maradvány az óv végén 141 frt 7 kr. Összesen 2248 frt 85 kr. G. Vagyonkimutatás. A szegzárdi pénzintézeteknél elhelyezett tőkék 1893. év december 31-ón. 10787 frt 53 kr. Betáblázott kölcsön 3600 frt. Tagdíj hátralék 88 frt. Ingóságokban 260 frt. Készpénz maradvány 141 frt 7 kr. Összesen 14876 frt 60 kr. Szegzárd, 1893. december 31-én. Bodnár István egyleti pénztárnok. Jelen számadás megvizsgáltatván, minden tételében helyesnek találtatott. — Kmft. Özv. Thodorovits Lajosné. elnök. M i k ó György egyleti titkár. Steinsdörfer Józsefné választmányi tag. Ágoston Károly né választmányi tag. — Választmányi Ülés. A szegzárdi kaszinó választmánya e hó 3-án Fördős Vilmos elnöklete alatt ülést tartott. Dicenty Gézának, a kaszinó jegyzőjének eltávozását sajnálkozással vette tudomásul a választmány, s részére buzgó, odaadó működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A jegyzői teendők végzésével Bodnár István kaszinói tagot bízták meg. — Uj tagokul felvétettek: R’óhlich Károly szegzárdi postatiszt és Szilágyi Gyula pénzügyi titkár. — Az 1894. év január 7-én tartott kaszinó bál számadását kiadták Szondy István, Fejős Imre és Goldberger J. Mór számvizsgálóknak. A bál 54 frt 86 kr. tiszta jövedelmét az egylet folyó kiadásaira fordítják. Az elnök indítványára 100 forintot szavaztak meg könyvek vásárlására. — A választmány, bár minden tekintetben osztotta Kram- mer János választmányi tag indítványát, ki a könyv vásárlásra szánt 100 forint felemelését indítványozta, az egylet financiális viszonyaira való tekintettel, jelenleg többet nem utalványozhatott ki. A kaszinói vállalkozónak italmérési illeték címén 20 forintot szavaztak meg kárpótláskép s megbízták Vargha Lajos igazgatót, hogy a vállalkozóval ismét szerződjék 3 évre. A szerződés azonban, ha építkezés történik, módosítható lesz. Az elnök előterjesztését, hogy az általa Szétküldött felhívásra a vármegyei pénzintézetektől eddig 55 forint érkezett a Garay szobor alapra, örvendetes tudomásul vették. Az adakozó intézetek a következők: A dunaszentgyörgyi hitelszövetkezet (5), a hogy eszi takarékpénztár (15), a tolnai polgári takarékpénztár (5), a szegzárdi népbank (5), a szegzárdi takarékpénztár (25 frt). Fördős Vilmos elnök bemutatta Jókai köszönő levelét és az általa emlékül küldött arcképet. Az elnök indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy Jókai köszönő levelét, örök megőrzés céljából, levéltárba teszik, az emlékül küldött arcképet pedig a Jókaihoz küldött üdvözlő felirat szerkesztőjének, lotth Ödön egyleti tagnak adják át. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat igy hangzik: A választmány ez alkalommal is megemlékezvén azokról a kiváló érdemekről, a melyeket Totth Ödön ur, mint a szegzárdi kaszinó elnöke, az egyleti élet fejlesztése körül, a múltban szerzett, az elnöki indítványt egyhangúlag határozattá emeli s kimondja, hogy bár a magyar haza ünnepelt írójának areképe teljesen méltó és érdemes arra, hogy a kaszinó-egylet termeinek örök dísze legyen, de mert az emlékül küldött fénykép kis arányánál fogva nem alkalmas, hogy itt kifüg- gesztessék, — elhelyezésre, megőrzésre méltóbb helyet nem talál, mintha azt, jutalmazásul azon valóban klasszikus szépségű, magvas és tartaloradús feliratért, melyet az ünnepelt költő méltó üdvözlésére, Totth Ödön urnák, a kaszinó ünnepségei alkalmával már máskor is ragyogtatok pennája vetett papírra — nevezett tagtársnak a kaszinó elismerése és tisztelete jeléül átengedi. TANÜGY. — Iskolaszéki ülés. A szegzárdi közs. iskolaszék folyó hó 5-én a polg. isk. helyiségében Szigetit Gábor elnöklete alatt ülést tartott, melyen, minthogy a gyűlés egyik tárgyát a Szegzárdon felállítandó menházak kérdése is képezte, az iskolaszékbe beválasztott hölgytagok először voltak meg- jelenendők. De csak négyen jöttek el, kik az ülés megnyitása után az esküt letették. A múlt gyűlésnek a tanfelügyelői záradékolással ellátóit jegyzőkönyve hitelesíttetett. Iskolaszék tudomásul vette az 1891. évi polg. isk. számadásra tett megyei számvevőségi észrevételekre vonatkozó pénztári jelentést s a számadási testet az összes okmányokkal átteszi a nagyközség elöljáróságához tovTibbi eljárás végett. — Ugyancsak tudomásul vette a tanítók szabagságoltatása ügyében hozott miniszteri rendelet tárgyában kiadott tolnamegyei köz. biz. határozatát. Tudomásul vette továbbá a korhadt tornaállvány helyébe felállítandó uj állvány benyújtott költségvetését is. Hosszabb eszmecserét keltett a menházak felállításának, ill. a kibérlendő házak bérszerződésének tárgyalása, annál is inkább, mert a báttaszéki utcai menház épülete ellen több ottani lakos részint a nyári záporok, részint a tűzbiztonság, ill. megbizhatlansága miatt felszólaltak. Bizottság küldetett ki a ház megvizsgálására. Szintúgy többszöri felszólalásra adott okot a menházvezetőnő évi díjazása, melyet a nagyközség képviselete évi 120 frt, ill. havi 10 írtban állapított meg. Igaz, hogy a törvény évi 120 frtnyi minimumot ir elő, de mert Szegzárd drága hely, 10 írtból megélni nem lehet, tehát az iskolaszék szavazás utján 15 frt havi, ill. 180 frt évi dijat indítványozott a menházvezetőnő számára megállapittatni. Ezeken kívül még több folyó ügy intéztetett el,