Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-11 / 11. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatárs: Dr. LEOPOLD HORNÉI*. BODEÁR ISTVÁN. IV. évfolyam. ..'; _______ II. szám.__________Szegzárd, 1894. március 11. Ké ziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előflze- | tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetőiek mérsékelten megállapított árszabály ezerint számíttatnák. Előfizetési ár: Egy évre . . 6 írt — kr. Pél évre. . . 3 „ — „ Negyedévre .1 „ 50 „ Egy szám...............12 „ Előfi zetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Január 6. — Március 4. „Miről apám nagy búsan szólt, hogy itt hajdan szebb élet volt!“ Az ősi Rákos ismét örökébe lépett egy napra, s ahol hajdanában országgyűléseket tartottak, ott ez egyszer országos gyűlést tartottak! Felélénkült a régi jó világ! Újra oda gyűlt a Rákosra az ország nagy gyűlése, hogy eddig a maga nemében egyedül álló módon, a legimpozánsabb alakban kifejezze ez az ország, hogy igenis megérett már a modern eszmékre, s hogy méltóságteljesen manifesztálja, hogy a második ezredév küszöbén be akar lépni a nyugati művelt államok sorába teljesen ! S talán páratlan a nemzetek életében, hogy egy nemzet ilyen egyöntetűen adta volna szentesítését a kormány s a parlamentáris többség elveire l S talán egyetlen a népek történetében, hogy a nép ily lelkesedéssel vegyült volna árpolitikába! Magyarország méltónak mutatta magát múltjához, s méltónak a nagy jövőre ! Március negyedikére büszkék lehetünk1 A mi márciusunknak ezentúl két nagy napja lesz : a negyediké, a mikor a szabadelvű eszmék mellett demonstrált a nemzet, s a tizenötödike, a mikor a szabadság mellett fogott fegyvert. Mert hát most is forradalom dúlja ez országot! S az az ellenség, amely bent lappang önmagunk között; amely képes volt e haza békéjét ennyire feldúlni, veszedelmesebb ám a muszkánál s a kamarillánál. Micsoda üzelmek voltak ezek két óv óta 1 Embert ember ellen bőszitettek, honfiút honfiú ellen, mert vallás szerint mérte az ellentábor az embereket, s isten szent nevében, visszaélve a hit varázsával, hadjáratot indítottak az állami eszme, az álállamhatalom s a nemzet akarata ellen 1 A középkori sötét eszméknek segítségül hivták a reakció fekete alakjait s a nemzetiségi mozgalmak gyászvitézeit 1 Nem volt semmi és senki sem szent, mert az államot Róma fenhatósága alá akarták helyezni 1 S megindult az agitáció 1 Irni-olvasni nem tudó ártatlan szántó-vető népek ke- resztvouásaiból petíciókat gyártottak, pedig azok azt sem tudták, miről van szó 1 Gyűlöletre, visszavonásra szítottak, a testvért testvér ellen; hát lehet-e ily üzelem kedves isten előtt? Nines-e meg már az isten tanaiban is, hogy a hazát szeretni kell ? Avagy iudja-e istenét szeretni az, aki hazáját nem szereti ? S mindez üzelmekre, élén a katholikus gyűléssel válasz volt a liberális gyűlés 1 Mily szánalmasan törpe, mily nevetségesen fontoskodó és mily fájdalmasán ósdias volt az a maroknyi ember a vigadóban, ahoz a méltóságteljes, impozáns és férfias tüntetéshez képest ? Lehet-e még kétely az iránt, hogy ez az ország osztatlanul a reformokat kívánja ? Rövidlátónak, avagy önámítónak kell lennie, aki még nem látja, hogy a klerikálisok vergődése egy nagyon is erőltetett és nemzetellenes mozgolódás, mert a papokon, ezek gazdatisztjein, a reakció mágnásain s gazdatisztjein kivül kerek Magyarországon nincs hazafi, aki ma még fel akarná tartóztatni a nemzeti haladás utján a liberális eszmék diadal szék erét 1 S hogy a szabadelvüség Magyarországon ily gyökeret vert, s hogy e szabadelvű Magyarországot végre megismertük .a maga teljességében, azt a klerikális hősöknek köszönhetjük 1 Igenis, igy reagált a liberalizmus a klerikálisok fészkelődóseire, igy szentesítette a nemzet a kormány programmját, s igy adott az ország szabadalmat a Wekerle kormánynak diadalra vezetni a liberális eszméket. Először találkozott Deák Ferenc ideálja Kossuth Lajos eszméjével ; ami eddig mese volt, találkozott a déli sark az éjszaki pólussal, s micsoda nagy, földetrázó és nemzeterósitó ideának kell annak lenni, amelyben Magyarország fólszázados politikájának és átalakítási eszméinek két legnagyobb antagonistája találkozzék. A modern Magyarország három vezéralakjának szelleme lengett a rákosi gyűlés felett: Kossuth, Deák s Andrássyé! Kossuth indította meg azt a földindulást, amelyből uj Magyarország keletkezett; Deák vetette el magjait először az uj, a termékeny talajba, s Andrássy volt az első gazda, aki aratott! Kossuth szabadsága, Deák békessége és Andrássy haladása mind oda graTÁRCZA. —«4— Fohász. — Március 15-én. — Áldunk, Isten, templomodban, Szivünk hálalángra lobban, Hogy e napot adtad nékünk, Mely örökre dicsőségünk. Nem sértjük meg templomunkat, Ha itt a mi szép honunkat — Míg nevedet magasztaljuk — Szent imánkba befoglaljuk, A Megváltó szép példája, Honszerelmét prédikálja; Míg a földet átölelte, Szűk hazáját sem feledte, Sumert rablánc és bűn volt rajta A szivéből megsiratta. ® Így olvassuk a szent Könyvben, — Honszerelme volt e könnyben; Drága gyémánt minden cseppje, Nagy szivének honszerelme. — Szabad, édes kötelesség, Hogy a hazát emlegessék, Hogy a múltat világítsák, S honszerelem tüzét szítsák A templomok, az oltárok, Honnan az áldás szivárog. Szabad, édes szent jogunk az, Fölemelő vigaszunk az, Hogyha kérünk, jó Atyánkat: r Áldd meg a mi szép hazánkat / Áldd meg, Isten, ezt a földet, r Melyet Árpád kardja szerzett, Honnan Nagy Lajos nagysága r Es Mátyásnak igazsága Kiragyogott a világra, S hírnevünk szállt szájrul-szájra. Áldd meg, Isten, ezt a földet, Vérrel s könnyel öntözöttet. Gyászmezőnk, Mohács, Világos, Hősök vérétől virágos; A melyért oly sokan haltak, Hogy ne csüngnénk, szent föld, rajtad?! Áldd meg, Isten, ezt a földet, A milyet nem lelünk többet; Ezer éve örülünk itt, Ezer éve kesergünk itt, F Édesebb meghalnunk ebben, Hogy sem élnünk idegenben. f Áldd meg, Isten, ezt a népet, Mely ma térdet hajt tenéked; Töltsd be a hon szerelmével, Egyetértés Szentlelkével! Virágozlasd erkölcseit, Ragyogjon ösvényére hit, S ismervén, mi az igazság, Része legyen a szabadság! r Áldj meg minket lelkiekben, Áldj meg minket testiekben, Hogy egy uj ezredév múlva, Slrhalmunkon leborulva, Unokáink ezt mondhassák: Virul a magyar szabadság, Ragyog e hon dicsősége, S nem lesz, soha sem lesz vége! Sántka Sfázcfu.
