Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 8. szám

1894. február 18. TOLNA VÁRMEGYE. 3. A parlamenti és politikai helyzet. Lapunk zárta előtt előkelő parlamenti körökből vesszük a következő nagyérdekü fejte­getéseket : Budapest, 1894. febr. 16. Hétfőn kezdi meg a képviselőház a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát : teljesen érthető tehát, hogy nemcsak a nyil­vános körök, de a magán társalgás legfőbb érdek­lődését e javaslat sorsa, a tárgyalás eredménye iránti kilátások képezik.' S a mennyire közel van nemcsak a megküz­dés kezdete, de az első nagy mérkőzés napja is — mert az általános vitát senki sem hiszi 10, leg­feljebb 12 ülésen túl terjedőnek: ép úgy csaknem számszerűleg megmondható ma már előre, hogy a kötelező polgári házassági törvényjavaslat, a kép­viselőház által legalább is 140 főnyi több­séggel fog elfogadtatni; teljesen bizonyos lévén már ma, hogy azt a szabadelvű párton kivül meg fogja szavazni a nemzeti párt tagjai közül 10, a függetlenségi és 4.8-as anyapártból 41 képviselő és a kivált függetlenségi (Eötvös-fóle) pártnak 12 tagja. Sőt az iránt is alig lehet ma már kétség, hogy a főrendi házban is már az első tárgyalás al­kalmával a kormány e javaslatához többséget fog nyerni. A főrendi házban a helyzet uj év óta tete­mesen javult; s javul még folyton, mondhatni napról-napra, óráról-órára ; — belátják ezt a javas­lat ellenzői is ma már, kik decemberben még fen- héjázva kérkedtek az ő 70 szavazattöbbségükkel, január folyamán erről lejöttek 15-re; legújabban pedig maguk is úgy beszélnek, hogy a 2 párt a főrendi házban meglehetősen egyenlő erejű, s.az eredmény ide vagy oda csak egy pár többséget fog felmutatni. Csakhogy ebben nincs igazuk, mert a javaslat többsége a főrendi házban is biztos-, már ama körülmény, hogy a múlt héten megala­kított közjogi és fónvénykezési bizottságban a javas­lat támogatói jutottak többségre, s igy az a főrendi háznak pártoló véleménynyel fogja a törvényjavasla­tot elfogadásra ajánlani, nagy erkölcsi vívmányt képez, de egyúttal világosan elárulja a főrendi el­lenzék erejét, mely ha képes lett volna reá, a bi­zottságot j mindenesetre a saját álláspontjára nézve kedvezően alakította volna meg. A nemzeti pártnak legutóbbi két napos érte­kezletén elfoglalt álláspontja, mely szerint pártha­tározatot e kérdésben nem hoz, hanem tagjainak szabad belátásál a bízza a javaslat ellen vagy a mellett szavazni, még folytonosan közbeszéd tár­gyát képezi és a sajtóban napról-napra újabb glos- sákkal kísérni. Bandi meg csak ámult azzal a bamba tekin­tettel, mint a mikor vak szerelmesek elérik sze­relmüket. — Követlek a poklok feneketlen örvényébe, meg a gyehenna minden átkos tüzébe is ! — Ne oly messzire 1 Illő távolság! Ildomos szerénység. Most mehetünk. S mentek. Hosszú, cikornyás utakon; kerülő utcákon, félre eső sikátorokon. Egy térre három­szor is visszatértek, egy utcát hatszor is átvágjak s Ilmánek tetszett, a mint bolond szerelmesét lé- legzeni hallá ; lelketlen tréfája örömet szerzett neki; gyönyörűsége volt benne, hogy egy férfit igy meg­tréfálhat — ej ha a férjével tehetné igy! S Bandi beleizzadt. Arcát setét, izzasztó pir Ülte meg; mig végre Ilma egy negédes mosoly- lyal fordult vissza e szavakkal: — Megyünk pihenni 1 Bementek egy kapuba; azután set<H lépcső­kön fel, egy setét folyosón át egy ajtó előtt állot­tak meg s ahányszor Bandi közeledni mert, Ilma mogorván taszította vissza: — Illő távolság I Bandi nem tudta, hová vezette őt az ő bolygó- tüze ? Az ajtó előtt Ilma csak annyit mondott: — Ildomosság, szerénység, barátom 1 félre ne értsen, ártatlan tréfa az egész, kipiheni magát, s megy! Kinyitották az ajtót; az előszobán át alig lép­tek be a fogadó terembe, s Ilma meglepetésére, A párt vezére gr. Apponyi Albert oly feltű­nően kerülte minden, akár a házban, akár Jászberény- , ben, Pozsonyban, Szempcen elmondott beszédeiben «kötelező polgári« szavakat— mindig csak a házasság erőteljes állami rendezése, a házassági jog erélyes, egységes szabályozása stb. ehhez hasonló kifejezést használván, hogy részéről ezen legújabb állásfog­lalása senkit sem, vagy csak igen keveseket lepett meg, annál általánosabb volt a meglepetés Hodossy Imre és Bánó József, a nemzeti párt ezen két ki­váló tagjának magatirtása fölött, kik mindketten úgy a parlamentben, mint azon kivül 20 óv óta ismételve és folyton a kötelező polgári házasság el­vét vallották és hirdették, és most, a mikor annak tényleges megvalósításán a sor, feledve múltat, fe­ledve elvet, nagy garral törnek a javaslat ellen. A politikai helyzet megítélésére kiváló szymp- tomatikus értékű jelenséget képez, hogy az állami anyákönyvekről szóló törvényjavaslat, mely a köte­lező polgári házasságról szólónak nemcsak corolla- riumát, de méltán lehet mondani édes testvérét képezi, az igazságügyi bizottság tegnap tartott ülé­sén, melyen Komjáthy Béla függetlenségi, és Vesz- ter Imre nemzeti párti képviselő is jelen volt, ál­talánosságban egyhangúlag fogadta el. ='Wekerle kormányzat. Az 1893. óv októ­ber-decemberi utolsó negyedéről szóló kimutatással, melyet a királyi magyar pénzügyminisztérium az iméut holott köztudomásra, — sommás áttekintést nyerünk az állampénztárak egész múlt évi kezelé­séről. Az áttekintés örvendetes, amilyen még min­den évben volt Wekerle Sándor pénzügyi kormány­zata óta: dacára a kiadások elengedhetlen, igen te­temes növekedésének, melyekkel Magyarországnak a skrupulózitásig lelkiismeretes kincstartója már költségelőirányzatában megfelelő magasabb bevé­teleket állított szembe az egyensúly végett, — az állampénztárak bruttó kiadásairól és bevételeiről szóló 1893. évi kimutatás végeredményében kedve­zőbb alakulást mutat és pedig az 1892. évi pénz­tári kezelés eredményével szemben 175,000 forint­tal, az 1893. évre szóló költségvetési törvény elő­irányzattal szemben közel tizenkét millió forinttal. Ez annyit jelent, hogy minden előrelátás szerint a múlt évi tényleges, végleges zárszámadás ismét óriási felesleget fog felmutatni, amelyet ama pro­duktiv célokm lehet használni, melyeket a minisz­terelnök az országgyűlés mind két házának egy­hangú helyeslése mellett legújabb exposéjában meg­nevezett. Jelenti továbbá, hogy a törvényhozás na­pirendjén álló nagy reformok körül a financiális mozzanat nem játszik szerepet, hogy az ellenzék ama kifogásaira nézve, melyek a reformok költsé­ges voltára vonatkoznak, hiányzik minden jogos alap: úgy az egyenes, mint a közvetett adók, nem különben az állami üzemek a bevételek állandó, szakadatlan, önkénytes, csavarszoritás vagy szigo­rított behajtás által nem erőtetett szaporodását mu­tatják, úgy hogy a nemzet a javított, újjá alkotott állami intézmények költségeire vonatkozólag annál otthon volt a férj is. Az asszony visszahökkent, el­pirult, de hamar visszanyerte hidegvérét, oda futott férjéhez, vállára borult, s ingerült hangon mondá: — Lacim, ez az ember oly vakmerő volt idáig üldözni, pedig nem is ismerem 1 — Uram ön ezért elégtételt fog adni, mondá a férj hidegen. Bandi nem felelt; átadta névjegyét s távozott. — Milyen szemtelenek ezek a férfiak — mondá még Ilma, mikor Bandi eltávozott. * Ledényi golyója Kulcsár jobb tüdeje alá fú­ródott. A vöröskereszt kórházba vitték. Elet s halál között lebegett. Egy sűrűn lefátyolozott hölgy mindennap kér­dezősködött a portásnál: mint van ? S a mikor már annyira meggyógyult, hogy látogatást fogadott, ez a hölgy volt első vendége 1 Körülnézett, bezárta az ajtót, lázasan letépte a fátyolt, oda borult a beteg fölé s csókjaival el­árasztva a bekötözött sebhelyet, mondá: — Majd meghaltál miat'am ugy-e ? Mint aggódtam miattad 1 Ugy-e mi lett abból a játék­ból ? Nem tudtam, hogy férjem otthon van ; milyen vak ilyen férj 1 Mit tehettem volna egyebet, meg kellett magam menteni, s te nagylelkű voltál, kockára tetted életed, Bandi mily nemes vagy... imádlak! inkább gond nélkül lehet, minthogy az intézmé­nyek javítása és ujjáteremtése megint csak a nem­zet teljesítő képességére, jólétére hat vissza jóté­konyan. Ezért ma, a nagy parlamenti viták küszö­bén, különös súlyt kell fektetni az itt tárgyalt ál­lampénztári kimutatásra. Egészen más valami az, váljon Magyarország csak ethikai okokból, ösztö­nözve természetesen az által a már magában is elég fontos tudat által, hogy egy igen művelt, po­litikailag érett, a legnagyobb fellendülésre jogosí­tott nemzet vagyunk, — fog-e a reformhoz, vagy pedig érzi és el is mondhatja-e, hogy hála Isten, pénzeszközeim megengedik, hogy a legelső kultur- népek sorában foglaljak helyet s állami intézmé­nyeimet a legelőkelőbb, legtiszteltebb államok szín­vonalára emeljem. Ezek a U£&r/<í-korm4nyzat kö­vetkezményei. „Csináljatok nekem jó pénzügyeket és ón jó politikát csinálok nektek,“ — igy hang­zik egy nagy államférfi általán ismert közmondássá vált nyilatkozata. Wekerle jó pénzügyeket s egy­úttal jó politikát csinál. És valamint sikerült neki Magyarországot pénzügyileg felvirágoztatni, Európa legjobban akkreditált államai színvonalára emelni: azonképpen sikerülni fog neki az országot közigaz­gatási, művelődési és igazságszolgáltatási tekintet­ben is az európai Nyugat teljes magaslatára állítani. Szegzárdi sportklub. (A korcsolya-egylet szives figyelmébe.) Különös szatíra, hogy a korcsolyázó egylet közgyűlése után az idő lágyult, s a jégpálya eltűnt 1 S az az ezerekbe került melegítő szoba ott nem­csak céltalanul áll egy évig, hanem még pénzbe is kerül majd fentartása 1 S a korcsolyázó-egylet tagjai nem gondoltak arra, hogy azt a csinos kis alkotmányt jobban is lehetne értékesíteni, mint évi 50 frtért kiadni a méhészeti egyletnek ? Hogyan ? Egyszerűen 1-Szegzárdon, a hol elég szépszámú intelligens fiatalság van, nagyon is beváltanék oly egylet, a melynek célja testedzés volna, amely a vívást, a tornázást felkarolná 1 Minden jóra való városban van ilyen klub, ahonnan egyszersmind sok jó eszme . s sok kezdeményezés is kiindul, s amely klub ve­zérszerepet játszhatnék a társadalmi mozgalmakban 1 Hogy volna az, ha a korcsolyázó-egylet egy sportklubbot alakitana 1 Ez az alakítás épenséggel nem ütköznék akadályba. A fő, a költség csekély volna. A meglevő melegítő szoba, nyárón, tavasz- szal s ősszel nagyon is alkalmas volna vívóterem­nek, s a vívó készletek beszerzése csekély összeget kívánna. Lehetne a csarnok mellett, tornázó, lap- dázó s lawn-tennis helyet berendezni, hiszen a szállít­ható tornaszerek beszerzése is olcsó dolog már ma 1 De lehetne tavaszra, nyárra s őszre egy igen kellemes találkozó helyet is alakítani abból a kis kuny­hóból. A vidékét akáccal befásitani, hamar volna árnyékos hely is, oda kuglizó pályát csinálni, s egy vendéglőst büffével oda szerződtetni, s akkor na­gyon valószínű, hogy a fiatalság örömest keresné fel e helyet, mint ahol a testedzés legnemesebb fajtáját: a vívást, s tornázást űzhetné; a közönség meg szívesen ott töltené a nyári estéket, hiszen egy kioszk volna 1 Ez az uj vivóklub valósággal élére állhatna minden társadalmi mozgalomnak s az ifjúságnak gyupontjává válhatnék! Alapítása nagyon egyszerű volna. A korcsolyázó, mint anya-egylet kibővitené magát olyatónképen, hogy volnának korcsolyázó tagjai 3 frt évi díjjal, vagy sporttagjai évi 8 frt díjjal, akik élvezhetnék az egylet helyiségeit, hasz­nálhatnák szereit egész éven, s a korcsolyapályát is igénybe vehetnék. A vendéglő rendelkezésére áll­hatna a nagy közönségnek is. Nem képzelhető, hogy ilyen mezon dór fajta klubba legalább 80 tag ne jelentkeznék ; hiszen női tagok is lehetnének lawn-tennisre s vívásra 1 80 taggal s a korcsolyázó tagokkal az egylet fényesen fenállhatna; de rendezhetne versenyeket, kirándu­lásokat, sétákat, estélyeket, s mindez élénkítené a társadalmat, edzené az úgy is satnyuló fiatalságot és hozna valamit az egylet konyhájára is! A fődolog: a házikó meg van 1 Nem kell te­hát ide, csak egy férfiú, aki a kezdeményezés élére áll, s azonkívül jó akarat, s városunk egy­szerű szerekkel gazdagodnék egy nagyon, is kor­szerű intézménynyel, társadalmunk pedig talán fel­pezsdülne álmatagságából. A korcsolyázó-egylet, mely ez évben oly szép lendületnek indult, vegye kezébe az ügyet, s társa­dalmunknak igen jó szolgálatot teend vele. Verus,

Next

/
Oldalképek
Tartalom