Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-18 / 8. szám
1894. február 18. TOLNA VÁRMEGYE. 3. A parlamenti és politikai helyzet. Lapunk zárta előtt előkelő parlamenti körökből vesszük a következő nagyérdekü fejtegetéseket : Budapest, 1894. febr. 16. Hétfőn kezdi meg a képviselőház a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyalását : teljesen érthető tehát, hogy nemcsak a nyilvános körök, de a magán társalgás legfőbb érdeklődését e javaslat sorsa, a tárgyalás eredménye iránti kilátások képezik.' S a mennyire közel van nemcsak a megküzdés kezdete, de az első nagy mérkőzés napja is — mert az általános vitát senki sem hiszi 10, legfeljebb 12 ülésen túl terjedőnek: ép úgy csaknem számszerűleg megmondható ma már előre, hogy a kötelező polgári házassági törvényjavaslat, a képviselőház által legalább is 140 főnyi többséggel fog elfogadtatni; teljesen bizonyos lévén már ma, hogy azt a szabadelvű párton kivül meg fogja szavazni a nemzeti párt tagjai közül 10, a függetlenségi és 4.8-as anyapártból 41 képviselő és a kivált függetlenségi (Eötvös-fóle) pártnak 12 tagja. Sőt az iránt is alig lehet ma már kétség, hogy a főrendi házban is már az első tárgyalás alkalmával a kormány e javaslatához többséget fog nyerni. A főrendi házban a helyzet uj év óta tetemesen javult; s javul még folyton, mondhatni napról-napra, óráról-órára ; — belátják ezt a javaslat ellenzői is ma már, kik decemberben még fen- héjázva kérkedtek az ő 70 szavazattöbbségükkel, január folyamán erről lejöttek 15-re; legújabban pedig maguk is úgy beszélnek, hogy a 2 párt a főrendi házban meglehetősen egyenlő erejű, s.az eredmény ide vagy oda csak egy pár többséget fog felmutatni. Csakhogy ebben nincs igazuk, mert a javaslat többsége a főrendi házban is biztos-, már ama körülmény, hogy a múlt héten megalakított közjogi és fónvénykezési bizottságban a javaslat támogatói jutottak többségre, s igy az a főrendi háznak pártoló véleménynyel fogja a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani, nagy erkölcsi vívmányt képez, de egyúttal világosan elárulja a főrendi ellenzék erejét, mely ha képes lett volna reá, a bizottságot j mindenesetre a saját álláspontjára nézve kedvezően alakította volna meg. A nemzeti pártnak legutóbbi két napos értekezletén elfoglalt álláspontja, mely szerint párthatározatot e kérdésben nem hoz, hanem tagjainak szabad belátásál a bízza a javaslat ellen vagy a mellett szavazni, még folytonosan közbeszéd tárgyát képezi és a sajtóban napról-napra újabb glos- sákkal kísérni. Bandi meg csak ámult azzal a bamba tekintettel, mint a mikor vak szerelmesek elérik szerelmüket. — Követlek a poklok feneketlen örvényébe, meg a gyehenna minden átkos tüzébe is ! — Ne oly messzire 1 Illő távolság! Ildomos szerénység. Most mehetünk. S mentek. Hosszú, cikornyás utakon; kerülő utcákon, félre eső sikátorokon. Egy térre háromszor is visszatértek, egy utcát hatszor is átvágjak s Ilmánek tetszett, a mint bolond szerelmesét lé- legzeni hallá ; lelketlen tréfája örömet szerzett neki; gyönyörűsége volt benne, hogy egy férfit igy megtréfálhat — ej ha a férjével tehetné igy! S Bandi beleizzadt. Arcát setét, izzasztó pir Ülte meg; mig végre Ilma egy negédes mosoly- lyal fordult vissza e szavakkal: — Megyünk pihenni 1 Bementek egy kapuba; azután set<H lépcsőkön fel, egy setét folyosón át egy ajtó előtt állottak meg s ahányszor Bandi közeledni mert, Ilma mogorván taszította vissza: — Illő távolság I Bandi nem tudta, hová vezette őt az ő bolygó- tüze ? Az ajtó előtt Ilma csak annyit mondott: — Ildomosság, szerénység, barátom 1 félre ne értsen, ártatlan tréfa az egész, kipiheni magát, s megy! Kinyitották az ajtót; az előszobán át alig léptek be a fogadó terembe, s Ilma meglepetésére, A párt vezére gr. Apponyi Albert oly feltűnően kerülte minden, akár a házban, akár Jászberény- , ben, Pozsonyban, Szempcen elmondott beszédeiben «kötelező polgári« szavakat— mindig csak a házasság erőteljes állami rendezése, a házassági jog erélyes, egységes szabályozása stb. ehhez hasonló kifejezést használván, hogy részéről ezen legújabb állásfoglalása senkit sem, vagy csak igen keveseket lepett meg, annál általánosabb volt a meglepetés Hodossy Imre és Bánó József, a nemzeti párt ezen két kiváló tagjának magatirtása fölött, kik mindketten úgy a parlamentben, mint azon kivül 20 óv óta ismételve és folyton a kötelező polgári házasság elvét vallották és hirdették, és most, a mikor annak tényleges megvalósításán a sor, feledve múltat, feledve elvet, nagy garral törnek a javaslat ellen. A politikai helyzet megítélésére kiváló szymp- tomatikus értékű jelenséget képez, hogy az állami anyákönyvekről szóló törvényjavaslat, mely a kötelező polgári házasságról szólónak nemcsak corolla- riumát, de méltán lehet mondani édes testvérét képezi, az igazságügyi bizottság tegnap tartott ülésén, melyen Komjáthy Béla függetlenségi, és Vesz- ter Imre nemzeti párti képviselő is jelen volt, általánosságban egyhangúlag fogadta el. ='Wekerle kormányzat. Az 1893. óv október-decemberi utolsó negyedéről szóló kimutatással, melyet a királyi magyar pénzügyminisztérium az iméut holott köztudomásra, — sommás áttekintést nyerünk az állampénztárak egész múlt évi kezeléséről. Az áttekintés örvendetes, amilyen még minden évben volt Wekerle Sándor pénzügyi kormányzata óta: dacára a kiadások elengedhetlen, igen tetemes növekedésének, melyekkel Magyarországnak a skrupulózitásig lelkiismeretes kincstartója már költségelőirányzatában megfelelő magasabb bevételeket állított szembe az egyensúly végett, — az állampénztárak bruttó kiadásairól és bevételeiről szóló 1893. évi kimutatás végeredményében kedvezőbb alakulást mutat és pedig az 1892. évi pénztári kezelés eredményével szemben 175,000 forinttal, az 1893. évre szóló költségvetési törvény előirányzattal szemben közel tizenkét millió forinttal. Ez annyit jelent, hogy minden előrelátás szerint a múlt évi tényleges, végleges zárszámadás ismét óriási felesleget fog felmutatni, amelyet ama produktiv célokm lehet használni, melyeket a miniszterelnök az országgyűlés mind két házának egyhangú helyeslése mellett legújabb exposéjában megnevezett. Jelenti továbbá, hogy a törvényhozás napirendjén álló nagy reformok körül a financiális mozzanat nem játszik szerepet, hogy az ellenzék ama kifogásaira nézve, melyek a reformok költséges voltára vonatkoznak, hiányzik minden jogos alap: úgy az egyenes, mint a közvetett adók, nem különben az állami üzemek a bevételek állandó, szakadatlan, önkénytes, csavarszoritás vagy szigorított behajtás által nem erőtetett szaporodását mutatják, úgy hogy a nemzet a javított, újjá alkotott állami intézmények költségeire vonatkozólag annál otthon volt a férj is. Az asszony visszahökkent, elpirult, de hamar visszanyerte hidegvérét, oda futott férjéhez, vállára borult, s ingerült hangon mondá: — Lacim, ez az ember oly vakmerő volt idáig üldözni, pedig nem is ismerem 1 — Uram ön ezért elégtételt fog adni, mondá a férj hidegen. Bandi nem felelt; átadta névjegyét s távozott. — Milyen szemtelenek ezek a férfiak — mondá még Ilma, mikor Bandi eltávozott. * Ledényi golyója Kulcsár jobb tüdeje alá fúródott. A vöröskereszt kórházba vitték. Elet s halál között lebegett. Egy sűrűn lefátyolozott hölgy mindennap kérdezősködött a portásnál: mint van ? S a mikor már annyira meggyógyult, hogy látogatást fogadott, ez a hölgy volt első vendége 1 Körülnézett, bezárta az ajtót, lázasan letépte a fátyolt, oda borult a beteg fölé s csókjaival elárasztva a bekötözött sebhelyet, mondá: — Majd meghaltál miat'am ugy-e ? Mint aggódtam miattad 1 Ugy-e mi lett abból a játékból ? Nem tudtam, hogy férjem otthon van ; milyen vak ilyen férj 1 Mit tehettem volna egyebet, meg kellett magam menteni, s te nagylelkű voltál, kockára tetted életed, Bandi mily nemes vagy... imádlak! inkább gond nélkül lehet, minthogy az intézmények javítása és ujjáteremtése megint csak a nemzet teljesítő képességére, jólétére hat vissza jótékonyan. Ezért ma, a nagy parlamenti viták küszöbén, különös súlyt kell fektetni az itt tárgyalt állampénztári kimutatásra. Egészen más valami az, váljon Magyarország csak ethikai okokból, ösztönözve természetesen az által a már magában is elég fontos tudat által, hogy egy igen művelt, politikailag érett, a legnagyobb fellendülésre jogosított nemzet vagyunk, — fog-e a reformhoz, vagy pedig érzi és el is mondhatja-e, hogy hála Isten, pénzeszközeim megengedik, hogy a legelső kultur- népek sorában foglaljak helyet s állami intézményeimet a legelőkelőbb, legtiszteltebb államok színvonalára emeljem. Ezek a U£&r/<í-korm4nyzat következményei. „Csináljatok nekem jó pénzügyeket és ón jó politikát csinálok nektek,“ — igy hangzik egy nagy államférfi általán ismert közmondássá vált nyilatkozata. Wekerle jó pénzügyeket s egyúttal jó politikát csinál. És valamint sikerült neki Magyarországot pénzügyileg felvirágoztatni, Európa legjobban akkreditált államai színvonalára emelni: azonképpen sikerülni fog neki az országot közigazgatási, művelődési és igazságszolgáltatási tekintetben is az európai Nyugat teljes magaslatára állítani. Szegzárdi sportklub. (A korcsolya-egylet szives figyelmébe.) Különös szatíra, hogy a korcsolyázó egylet közgyűlése után az idő lágyult, s a jégpálya eltűnt 1 S az az ezerekbe került melegítő szoba ott nemcsak céltalanul áll egy évig, hanem még pénzbe is kerül majd fentartása 1 S a korcsolyázó-egylet tagjai nem gondoltak arra, hogy azt a csinos kis alkotmányt jobban is lehetne értékesíteni, mint évi 50 frtért kiadni a méhészeti egyletnek ? Hogyan ? Egyszerűen 1-Szegzárdon, a hol elég szépszámú intelligens fiatalság van, nagyon is beváltanék oly egylet, a melynek célja testedzés volna, amely a vívást, a tornázást felkarolná 1 Minden jóra való városban van ilyen klub, ahonnan egyszersmind sok jó eszme . s sok kezdeményezés is kiindul, s amely klub vezérszerepet játszhatnék a társadalmi mozgalmakban 1 Hogy volna az, ha a korcsolyázó-egylet egy sportklubbot alakitana 1 Ez az alakítás épenséggel nem ütköznék akadályba. A fő, a költség csekély volna. A meglevő melegítő szoba, nyárón, tavasz- szal s ősszel nagyon is alkalmas volna vívóteremnek, s a vívó készletek beszerzése csekély összeget kívánna. Lehetne a csarnok mellett, tornázó, lap- dázó s lawn-tennis helyet berendezni, hiszen a szállítható tornaszerek beszerzése is olcsó dolog már ma 1 De lehetne tavaszra, nyárra s őszre egy igen kellemes találkozó helyet is alakítani abból a kis kunyhóból. A vidékét akáccal befásitani, hamar volna árnyékos hely is, oda kuglizó pályát csinálni, s egy vendéglőst büffével oda szerződtetni, s akkor nagyon valószínű, hogy a fiatalság örömest keresné fel e helyet, mint ahol a testedzés legnemesebb fajtáját: a vívást, s tornázást űzhetné; a közönség meg szívesen ott töltené a nyári estéket, hiszen egy kioszk volna 1 Ez az uj vivóklub valósággal élére állhatna minden társadalmi mozgalomnak s az ifjúságnak gyupontjává válhatnék! Alapítása nagyon egyszerű volna. A korcsolyázó, mint anya-egylet kibővitené magát olyatónképen, hogy volnának korcsolyázó tagjai 3 frt évi díjjal, vagy sporttagjai évi 8 frt díjjal, akik élvezhetnék az egylet helyiségeit, használhatnák szereit egész éven, s a korcsolyapályát is igénybe vehetnék. A vendéglő rendelkezésére állhatna a nagy közönségnek is. Nem képzelhető, hogy ilyen mezon dór fajta klubba legalább 80 tag ne jelentkeznék ; hiszen női tagok is lehetnének lawn-tennisre s vívásra 1 80 taggal s a korcsolyázó tagokkal az egylet fényesen fenállhatna; de rendezhetne versenyeket, kirándulásokat, sétákat, estélyeket, s mindez élénkítené a társadalmat, edzené az úgy is satnyuló fiatalságot és hozna valamit az egylet konyhájára is! A fődolog: a házikó meg van 1 Nem kell tehát ide, csak egy férfiú, aki a kezdeményezés élére áll, s azonkívül jó akarat, s városunk egyszerű szerekkel gazdagodnék egy nagyon, is korszerű intézménynyel, társadalmunk pedig talán felpezsdülne álmatagságából. A korcsolyázó-egylet, mely ez évben oly szép lendületnek indult, vegye kezébe az ügyet, s társadalmunknak igen jó szolgálatot teend vele. Verus,