Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-04 / 6. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik miieden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. IV. évfolyam. 6. szám. Szegzárd, 1894. február 4. I Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előflze- | tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendök. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egy évre . . 6 frt — kr. Fél évre. . . 3 » — „ Negyedévre .1 „ 50 » Egy szám ... . 12 „ Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó* hivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Ködös politika. — Wekerle és Apponyi. — Alig két hét választ már el bennünket a kőtelező polgári házasságról szóló törvény- javaslatnak képviselőházi tárgyalásától és a mi ellenzékünk, s főleg a nemzeti párt, sürü fátyollal takarja még mindig az ó követendő magatartását. Több, mint egy óve, hogy ezen kérdés már állandóan napirenden van Magyar- országon. A Wekerle minisztérium megalakulásakor programmjának egyik legfőbb pontját képezte a kötelező polgári házasság. Azóta minden politikai tényező szüntelenül foglalkozik vele. Az összes törvényhatóságok közgyűlései felvették a tárgysorozatba; újabban pedig városainkban ugyanezen tárgyban népgyiiléseket rendeznek. A főpapság püspöki konferenciákon, főpásztori levelekben, kath. nagygyűlésen és egyéb számos alakban és módon, az alpap- ság aláirások gyűjtésével, reverzálisokkal, templomokban a szószéken, kath, körök alakításával foglalkozott a nyilvánosság előtt e kérdéssel. A sajtóban, az irodalomban és a társadalom minden rétegében ez képezi folytonosan a legélénkebb érdeklődés központját. Maga a nemzeti kaszinó, a mely arról ismeretes, hogy közügyekkel nem foglalkozik, is megmozdult és a javaslat barátait kifelejtette az újonnan választott választmányból. A két legnagyobb országos politikai pártban is nevezetes változásokat idézett elő, a szabadelvű pártból 30 tagot, a függetlenségi és 48-as párt kebeléből pedig az úgynevezett Á/öZvóí-pártot olvasztotta ki. Korunk legnagyobb államférfiad Kossuth, Deák, Andrássy hagyományaként maradt vissza a kötelező polgári házasság, a közvélemény foglalkozott vele már a 30-as és 40-es években, az alkotmány helyreállítása óta pedig Irányi Dániel minden ülésszakban sürgette behozatalát. r Es ebben a sokat bolygatott, általános érdekű és jelentőségű kérdésben, a melyről a legutolsó olvasókör minden egyes imi s olvasni tudó tagjának meg van és egyszerű, de világos véleménynyilvánításából ismeretes a maga nézete — Apponyi Albertnek és a nemzeti pártnak követendő magatartása, elfogadott politikai meggyőződése még senki fia előtt nem ismeretes. Az eddig elhangzott nemzeti párti nyilatkozatokat sürü köd borítja. Apponyi újévkor szólt legutoljára a polgári házasságról, Hodossy Imre pedig — a nemzeti párt előkelő tagja — e heti nyílt levelében nyilatkozott, mindketten olyan sejtelmesen és titokzatosan, minők csak a sötétségben vibráló hangok szoktak lenni. Valóságos pythiai mondások kuszáit láncolata mind a két nyilatkozat. És ha e mellett még a nemzeti párthoz legközelebb álló Pesti Napló-nak ultra- montán allűrökben úszkáló, de azért soha sem határozott véleményt nyilvánító irányát tekintjük, akkor kérdjük, nem-e frivol játékot üz a nemzeti párti politika, a mely még mai napon — a tizenkettedik órában — sem vallott színt, hanem bujósdit játszik. És épen Apponyi és a nemzeti párt párt az, a mely, magát magas piedesztálra helyezve, teli tüdővel ostorozza WekerUt és pártját azzal, hogy ravasz, taktikázó, fondorlatos politikát követ. Tegye minden becsületes ember — tartozzék bármilyen párthoz — kezét a szivére és mondjon ítéletet, ki a nyílt, egyenes, őszinte politikus, Wekerle vagy Apponyi ? Nem-eApponyi settenkedik az ő magatartásával és elveivel a homályban és nem-e Wekerle az, a ki kezdettől végig nyílt sisakkal jelent meg a porondon? Nem-e Apponyi az, ki két év óta számos hatalmas beszédben a képviselőházban és az ország különböző vidékein, a válaszfeliratban, a nemzeti párt klubjában és ki tudja még hány helyen és hány alkalommal foglalkozott az egyházpolitikai kérdésekkel és e közben mindenkor a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel, valóságos virtuozitással mellőzte ennek a három szónak kiejtését: „kötelező polgári házasság.“ Szólt Apponyi a házasság intézményének szükséges megszilárdításáról, a felekezetek egyenlő jogairól, a mai zilált és tűrhetetlen házassági viszonyoknak az állami szuverenitás, a jogegység és jogbiztosság szellemében polgári alakban való állami rendezésének elkerülhetetlen szükségéről, de azért mégis büszkén ütheti mellét, hogy ő a köTÁHCZA. —+54“--Bucsu zás. Nagy útra mentél, hosszú útra, Hogy távol tölts — néhány napot. Együtt volt mind: keztyüd, napernyőd, Buzavirágos kalapod, Elválni tőled most, szerelmem ? Nem, nem lehet, nem, nem szabad I Szerettem volna térdre hullni, Úgy kérni téged, hogy maradj! Szerettem volna csókjaimmal Borítani fehér kezed, Megvallani pirulva, félve Soká titkolt szerelmemet. Szerettem volna sírni, sírni, S zokogva kérni tégedet: Ne menj, ne menj, ne hagyj magamra, Mit is csinálnék nélküled P Igen, mindent, mindent bevallók. Csak el ne hagyj, csak itt maradj! Karommal hű szivemre zárlak, Csókommal visszatartalak I ... S a hideg fénytől szép szemedben Erőm egyszerre megriadt; Egykedvűen kezet nyújtottam, S halkan mormogtam: jó utat! BUDAY LÁSZLÓ.-A. svihálrolr — A TOLNAVÁRMEGYE eredeti táreája. — Mi is az a svihák ? Darwin szerint a svihákok is a homo sapiens rendjéhez tartoznak, mint a dandy, a gigerli, meg a gamin 1 A dandy elegánsan öltözködik, élő divatkép i Előkelő modorú, ügyes udvarló s rendesen sok a szerencséje a hölgyek körül. Kifogástalanul vasalt nadrág, esténként kaptán tartótt formás cipő és csinos nyakkendő, ezek a dandy jellemző vonásai; monokli, zsuzsús rövid óralánc és simára fent frizura, ezek kiegészítő ismertető jelei. Járása lassú, kimért és ildomos, egész valója öntelt s a biztos győzelem, meg az ellenállhatatlanság tudata ott ül felkunkorodó bajusz kaján 1 A gigerli exotikus növény, bizár, feltűnő és szélsőségbe hajló. Gallérül manzseitát használ és zsiráf nyakán tulipiros nyakkendő ágasbogaskodik össze egy osombókba. Ingén művészies kivitelű c. csendéletkék láthatók, melyek közepette ökölnyi gombok bámészkodnak; nadrágja minden kockája egy katasztrális hold s benne búzavirág, pipacs és pitypáng-szinü barázdák sávolnak végig ! Merészen kivágott lakcipőjéből hogy a vasmacska rajzu strimpfli jobban kikandikálhasson, a nadrág egy arasznyira fel van gyűrve mindéiig, akár sár van, akár nincs! A lelke is ilyen. Különc, üres és léha. Modora mesterkélt s szögletes s erőltetett nem- bánomsága kitűnik esetlen járásából és modorosságából is. A gamin. Ez a fenmaradt tanúbizonysága Darwin tanának, ez igazi fattyúhajtása a társadalom modern hazugságainak. Neki külön társadalma van; neki külön élettörvényei vannak. Udvarol a más feleségének, hajtja a más lovait, vadászik a pajtása revirjóben, gukkerez a barátja páholyából s murizik a cimborája karcosával. A légynek se vét; jámbor, együgyű ember, szinte otromba; egy divatos élősdi, melynek termőtalaja az aszfalt, egy filloxerafaj, mely néha az ur szőlőjének tőkéin pa- razitáskodik! „Hozom“, ez a nemzetgazdasága; stikli, ez az óletelve s napról-napra gondtalanul él, mint a pille! * S a svihák ? A svihákban mindebből a vonásból van valami, hol az egyikből, hol a másikból több!
