Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-18 / 47. szám

1894. november 18.

TOLNA VÁRMEGYE

— Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Vásárhelyi István paksi járásbirósági joggyakornokot a sásdi kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki.

— Hymen. Nétneth József baranyamegyei, azelőtt szegzárdi kir. államépitészeti mérnök eljegyezte Szászy Ilona kisasszonyt Kalocsán.

— A hajózás köréből. Az I. es. és kir. szab. dunagőzhajózási társaság e hó végével beszünteti az összes szemólyhajók járását; néhány vontató- és csavargözös fogja még az elszállítandó árukat rendeltetési helyére juttatni.

— Vásár. Ez évben az utolsó, úgynevezett erzsébetnapi vásár, e hó 19. és 20-án fog megtartatni Szegzárdon.

— A nőegylet pártfogoltjai. Az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet“ két teljesen árva leányka részére, — kiknek atyjok a boszniai okku- páció alkalmából esett el a csatatéren, anyjuk pedig bánatában legott követte férjét, — egyenként 50—.50 frtot helyezett el a szegzárdi takarékpénztárba, hogy férjhez menetelükkor legyen valamijük. Az egyik leány legközelebb fog raegesküdni, mikor is a részére letett 50 forint ma már száz $ néhány forintot tesz ki.

— Jegyzőválasztás Alsó Nánán. Purth Adolf, alsó nánai jegyző, bátai jegyzővé történt megválasztatása következtében állása megüresedvén, annak betöltése e hó 15-én eszközöltetett. Nyolc pályázó közül Katcenbaeh István nyerte el az állást, kit a megjelent 25 választó névszerinti szavazással egyhangúlag választott meg.

— A bajai Dunahid előmunkálataira a jövő évi állami költségvetésben 72,000 frt van előirányozva. A magyar kir. államvasutak 1895. évi költségvetésében pedig 500,000 forint vau felvéve a szabadka-bajai száruyvasutnak elsőrendű vasuttá leendő átalakítására.

— Birói vizsga. Gerstner Miksa szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző a gyakorlati birói vizsgát Budapesten folyó hó Í7-én sikerrel letette.

— Eljegyzés. Abel Ármin urodalmi intéző . Feketehegyen eljegyezte lausig Szidónia kisasszonyt,

lausig Lipót kedves leányát.

A kerületi fogház már a jövő héten'fető alá kerül. Az építkezési munkák oly serényen folytak, hogy a vállalkozó cégnek csak becsületére válik a pontos es gyors építkezés.

— A legújabb Wekerle. A „M H.“-ból vesz- szük át e tréfásan megirt hirt: A miniszterelnök úrnak ma reggel egy sajátságos diszpolgárka köszönt sajátságos modorban jó reggelt. A jövevényt, akinek ép úgy nincs egy csipetnyi bajusza, mint Wekerle Sándornak, a legkedólyesebb madarak egyike hozta oda a miniszterelnöki palotába’: a gólya nevű humoros háziállat. Szó, ami szó, a miniszterelnökéknek családja szépen megbovült, Laci urfL nak kis öéscse, papájának, mamájának gyermeke született, még pedig I— le a kalappal! — fiúgyermek. Mialatt a nagymóltóságu és kegyelmes ur abban mesterkedett, hogy az ország bizonyos pénzügyeit konszolidálja, megállapítsa, hogy az apró régiója milyen legyen, pöröít Batthyány képviselővel és más komoly bácsikkal, azalatt a gólyamadár ott kóválygott a miniszterelnök háza fölött, s ma végül, mikor Wekerle Sándor megkötötte feher nyakkendőjét, s zsebre vágott egy-kót jó argumentumot, hogy meginduljon a házba, egyszerre csak jelentik ám neki, hogy itt a baba, fiú a lelkemadta és úgy sir, olyan tüdővel, hogy látni való már is a nagy szónoki képessége. Wekerle kirakta meglhí az argumentumokat, szaladt a kis állampolgárhoz, megnézte, megpuszizta, megölelte — node le is kellett vetni azt az egykor hófehér kravátlit. No persze lett nagy vigság a miniszterelnöki házban Őt megfürösztötték, megszoptatták, elaltatták, s amikor Vajay készülődött magában, hogy miféle kellemetlenségeket cselekedjék, az alatt a különféleképpen megszekálandó Wekerle azon veszekedett a rosszakaratú babával, hogy bizony a fickó szeme nem szürke, hanem kék. Hanem hát végre mégis csak el kellett menüi az ország házába, és fogadni kellett a nem jelentéktelen számú óljent, szerencsekivánást, kézszoritást. Egy mameluk a kabátja gombjain számitgatta, vájjon a felséges király a mai nap alkalmából megajándékozza-e első alattvalóját valami kis névaláírásul, ^szentesítéssel?

— Milleniumi kiállitáts. Az 1896-i Ezredéves Országos kiállítás szegzárdi helyi bizottsága megalakult. Kardos Kálmán, Baranyamegye főispánja elnök, Littke József kamarai elnök, alelnök és dr. Záray titkár az 1896-iki ezredéves országos kiállítás Pécs kerületi bizottságnak elnöksége folyó évi 15. sz. a. a szegzárdi általános ipartestületet az iránt kereste meg, hogy a nagy nemzeti ünnep kimagasló részét képező országos kiállítás iránt a termelők, az iparosok s a nagy közönség körében érdeklődést kelteni, azt fentartani s a kiállítás ügyét minden kitelhető módon elősegíteni hivatott helyi bizottságot alakítaná meg. Ezen megkeresés folytán a közügyek és közhasznú törekvések irányában mindenkor lelkesedő buzgalmat és készséges támogatást tanúsító ipartestület elöljárósága, folyó hó 5-én megtartott ülésén elhatározta, hogy az ezredéves kiállítás érdekében működő helyi bizottságot magalakitja s abba a következőket választotta be: Elnök: Boda Vilmos, alelnök: Nicsner Pál, jegyző: Véges János. Bizottsági tagok: Pimitzer Antal, Stann István, Franek János, Udvardi Sándor, lóth Károly mérnök, Matzón Béla, Steiner Károly, Mer- verth Ferenc, Ferdinand József, Groszbauer Ferenc, lakler József, Hauk Antal, id. lóth Pál, Hívért Ignácz, Angyal Alajos, Kiss Mór, id. Zsigmond Ferenc, Kunczer János, Ferner Mihály, AndréJist- ván, Vagner Károly, Erdodi József, Tóth Ignác, Inzelt Gyula, Hidasi Mátyás, Hradek Lajos, Panta János, László József, Varga János, Homok József, Wilhelm Ede, id. Pekari János, Székölyi József, lóth Antal, Hradek Gusztáv és Skultéti József. A bizottság, melynek hatásköre Paks és Duna-Földvár községeket kivéve, egész Tóinavármegyéré kiterjed, ülését folyó hó 18-án a városházán fogja megtartani. — Noha a helyi bizottság ülése után az ösz- szes községek, hatóságok és testületek az ezredéves kiállítás érdekében minél tevékenyebb részvételre külön átiratban fognak felkéretni, addig is nyilvánosságra hozatik, hogy minden, a kiállítást érdeklő ügyben készséges felvilágosítás nyerhető a helyi bizottság és az ipartestületi jegyzőnél, az ipartestület hivatalos helyiségében,' hol a szükséges nyomtatványok is kaphatók.

— A kereskedelmi egylet jövő szombaton saját helyiségében vacsorával egybekötött estélyt rendez.

— Bold. Mikó György, volt szegzárd-ujvárosi plébános hagyatékát múlt csütörtökön és pénteken árverezték el. Első pillantásra feltűnt mindenkinek, hogy a tárgyak szokatlanul magas áron kelnek el, s hogy a dolgokat, különösen az apróbb tárgyakat leginkább az újvárosi polgárság vásárolta össze. — Pedig a ki tudja, hogy a mi földmivelő népünk most] hogy küzd ^a ^krajcárért s hogy mennyire kénytelen magától megtagadni mindent, csakhogy megélhessen, méltán csodálkozhatott volna azon, hogy mennyire igyekeztek egymáson tuligórni, ha nem tudná egyszersmind azt is, hogy akárhányan szívesen odaadják utolsó krajcárjukat is, csakhogy felejthetlen jóltevőjük hagyatékából valamit megszerezhessenek, a mit aztán otthon ereklye gyanánt őrizhessenek. Mint püspöki biztos Sághy Pál, kerületi esperes volt jelen az árverésen.

— Uj postai szállítólevelek. A kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy a postai közönséges és utánvételes szállító levelekből a még meglevő készlet elfogytával, a mostaniakkal alakra nézve ugyan megfelelő, de jobb minőségű és vastagabb papirosból készült uj szállítóleveleket hoz forgalomba. Az uj száll tólevelek papírjának színe a közönségeseknél sárga, az utánvétöleseknél pedig zöld lesz. Az öt krajcáros bélyeg, valamint a szöveg, mjnd a kettőnél kék színű lesz. Az áruk, mint edcjig, most is hat krajcár marad. A mostaniak további intézkedésig használhatók.

— Hamis bankó. A napokban a nagydoroghi csendőrök egy óturai (Nyitra m.) házalót csíptek el, kinél 67 darab hamis egyforintost találtak. A hamis bankót tőle elkobozták, őt pedig letartóztatták. Most csak az a kérdés, hogy Tolnamegyében szedte-e fel a hamis bankót, hogy más megyékben adjon túl rajta, vagy hogy idegenből hozta ide, hogy a tolnamegyeiket boldogítsa vele ? Majd talán' a vizsgálat ki fogja dériteni.

5.

— Gyilkosság. Duna-Földváron vasárnap éjjel rémes gyilkosság tfrtónt. A vasárnapi ünnep alkalmából ugyanis vígan mulatoztak a legények a Horváth-ik\e korcsmában. Éjfélre járt az idő, mikor Raj György ott hagyta derült kedvű társait, véletlenül azonban Kovács Pál társának kalapját tette fel, de ebbeli tévedését csak otthon vette észre. — Nyugodtan lefeküdt s már első álmában volt, mikor négy legény, u. ra. Kovács Pál és János, valamint Imre János és István neki estek, kivonszol- ták, s addig verték, mig Raj György ki nem lehelte lelkét. Az összefutó szomszédok a csendőrség igénybevételével elfogták a gyilkosokat.

— Általános szöllő munkák. A filloxera ál-~X tál kipusztitott szőlőterületek újra való beültetését fi lázas munkával végzi a szegzárdi nép. Az őszi földhányás és rigolirozás minden irányban megindult. J

— Csőd. A szegzárdi kir, törvényszék PoUák ' Ignác szegzárdi kir. kereskedő ellen a csődöt elrendelte. Csődbiztos ifj. Závody Albin kir. törvényszéki biró, tömeggondnok dr. Hilbett István szegzárdi ügyvéd, helyettes tömeggondnok Totth Ödön.

— Állat az emberben. Schneider Ádám, hidegkúti lakos folyton civódásban élt anyjával és nővérével. A napokban egyszer csak azzal a követeléssel áll elő, hogy adják ki az ő osztályát, s midőn anyja s nővére őt ezért megszidták,' felébb nővérét verte véresre, majd pedig, midőn anyja ezért rátámadt, lekapott egy fazekat a tűzhelyről és azt a benne volt ételestül úgy vágta anyja fejéhez, hogy az eszméletlenül összerogyott; most a szegény asszony a halállal vívódik. A szerető jó fiút letartóztatták s átadták a gyönki kir. járásbi- 1óságnak.

— Gyújtogatás. Még a múlt évben történt, hogy özv. Rebe Benőné, gerjeni lakos présháza, állítólag a benne volt káddal és hordókkal együtt elégett S mert teljes értékben biztosítva volt, a magyar-francia bizt. társaság az egész bevallott kárt megtérítette. A napokban azonban kiderült, hogy maga az asszony gyujtatta fel a présházát, s hogy előző éjjel a benne Volt kádat, hordókat., s egyéb biztositott holmikat elszállittatta Ungvári Sándor tengelicpusztai szőlőhegyi lakos présházába, ahol azokat most meg is találták. Az asszony azt vallja, hogy Ungvári tőle 2 frtot kapott, a miért a, présházat felgyújtotta. Feljelentették őket a paksi kir. járásbíróságnak.-T— Véres verekedés. Szegzárd egyik leghíresebb verekedője Tolnai József volt, ezt elismerte róla mindenki, aki csak egyszer is látta „munkában “ Nem esett meg verekedés nála nélkül. Csak nagy ritkán történt, hogy valakit megszurtak annélkül, hogy Tolnai lett volna vagy a tettes, vagy legalább a dolog értelmi szerzője. Kerülte is minden legény s ha korcsmába belépett, az ott mulatók fizettek és távoztak. Ez pedig, amennyire eleinte büszkévé tette, később annyira elkeserítette, mert belátta, hogy mulatni egymagában legalább is unalmas. Midőn tehát a napokban egyik korcsmába belépett, s látta, hogy az ott mulató Huszár György Huszár Ferenc s Silling József azonnal fizettek s mentek, utánuk ment s midőn azok egy másik korcsmába betértek, oda is követte őket s szó nélkül közibük ülve, borukat ki öntözte. Ezt azonban már mégsem nézhették jó szemmel, tehát rászóltak. De csak ez kellett Tolnainak. Bögtön rávetette magát az őt rendreutasitóra, ruháját letépte, földhöz vágta és kést rántott elő, hogy áldozatát leszúrja. Ebben azonban megakadályozta a földre tepert Huszár Ferenc öcscse, György, mire meg ezt akarta megszűrni, de akkor már a másik Huszár is kést rántott elő s Tolnait 3 helyen megszurta. Csak igy birta ártalmatlanná tenni. Tolnait kórházba szállították.-.

— Az adós. Ágoston Ferenc szegzárdi lakos 1884-ben 200 frtot vett fel özv. Hegedűs Rozália, szegzárdi asszonytól és arról neki évenkint 10%-ot, eddig tehát éppen 200 frtot fizetett. — Ágoston Ferenc azt gondolva, hogy most már a 200 frtot kifizette, azon volt, hogy váltóját visszakapja; —

A napokban tehát, midőn ismét a kamatfizetés napja elérkezett volna, házához csalta az asszonyt, ki a váltót is magával hozta — s ott azon ürügy alatt, hogy a váltón valamit meg akar nézni, azt kezébe vette, gyorsan darabokra tépte és az égő kályhába dobta, és e szavakkal: Most már semmivel sem tartozom 1“ házából kilökte. Az asszony panaszra ment és a vizsgálat kiderítette, hogy a dolog tényleg igy történt. Ágostont feljelentették a kir. ügyészségnek, de az asszonyt is kérdőre fogja vonni az illetékes hatóság ' üzsoráskodás miatt, á miért 10% -ra adott Ágostonnak pénzt. -'