Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-21 / 4. szám
1894. január 21. TOLNAVÁBMEGYE. 5. — Magyar leány öngyilkossága Bécsben. Becsben szombaton esteli hét órakor egy fiatal leány tért be a Lipótváros egyik vendégfogadójába és szobát bérelt. A vendégkönyvbe azt irta be, hogy Fehér Amáliának hívják, Szegzárdról jött és tizenkilenc éves. Aztán visszavonult szobájába, a hol ma reggel négy órakor a mérgezés tünetei közt haldokolva találta a szobaleány. Az önkéntes mentő társulat be akarta szállítani a közkórházba, de a szegény leány meg az utón kiszenvedett. Valami kékes, szagtalan porral mérgezte meg magát. Amikor tegnap este a vendégfogadóba jött, bundája alatt kékselyem ruhát viselt, csomagja, nem volt. Alig ért fel a szobájába, csengetett a szobaleánynak és teát hozatott föl vele. Miután megitta a teát, panaszkodott, hogy rosszul érzi magát. A szobaleány azért az éjszakán gyakran bekopogtatott hozzá, de egyszer sem vett észre rajta valami különöset. Mikor hajnalban négy órakor bement a szobájába, a gyertya világánál látta, hogy a fiatal leány selyemruhástól, kifogástalan frizurával hányát fekszik az ágyban. Attól tartott, hogy a vendég baja komolyabb természetű, s nehány percre leült az ágy szélére. Ekkor megdöbbenéssel vette észre, hogy a leány arca mindjobban elhalványodik és segítségért futott. Egy Weintraub nevű orvos jelent meg először a szerencsétlen leány ágya mellett, de sem ő, sem az időközben megérkezett mentők nem segíthettek az életunt leányon, mert a mikor a közkórházba vitték, a szerencsétlen útközben kiszenvedett. A mérget nyilván teájába öntötte, mert a csésze alján arzenikumnak a maradványára akadtak. A rendőrség poralakban is megtalálta e mérget a vendégfogadó szobájában és nyilván az is arzenikura. Amellett egy cédula hevert, rajta e pár sorral: „Kérem, ne csináljanak feltűnést ; úgy kellett történnie: megmérgeztem magamat, jobb igy. H. H.u Az a körülmény, hogy az életunt leány H. H. kezdőbetűket irt e cédula alá, mig a vendégfogadó portásának azt mondta, hogy Fehér Amália a neve, mindjárt figyelmeztette a rendőrséget, hogy az ismeretlen leány nem az igazi nevét mondta be a vendégkönyvbe. Azonual táviratozott Szegzárdra s kérdezősködött, vájjon nem tünt-e el onnan a napokban egy Fehér Amália nevű leány ? Nagyon valószínű az, hogy már régebben lakott Bécsben; más vendégfogadóban bérelt szobát s a lipótvárosi fogadóba csak azért szállt, hogy háboritatlanul megvalósíthassa szándékát. Később a közkórházban átkutatták az öngyilkos magyar leány ruháit s az egyik zsebében egy bécsi cselédkönyvet találtak, a melyből azt gyanítják, hogy az ismeretlen leányt Füredy Annának hívták. Nevelőnő vo!t Becsben, kitünően beszélte a magyar, német és francia nyelvet és a rajzolásban s a festésben nagy jártasságot tanúsított. Megjelenése előkelő, viselkedése megnyerő volt. Kétségtelen, hogy az öngyilkosságra udvarlójának hűtlensége indította, Szegzárdon nem is sejtik, ki lehet ezen öngyilkos és miért állította, hogy Szegzárdról jön. — A megkerült lószerszámok. T o 11 h Ödön, szegzárdi ügyvéd múlt évi március hóban látogatóban lévén Bonyhádon, fogatát a Lengyel-féle szállodában hagyta. Mire visszatért, kocsisa vigyázatlansága folytán uj francia lószerszámait valaki ellopta Keresték is ükkor mindenütt, de nem találták meg. De a bonyhádi ambicosus csendőrök resteltók, hogy az ő városukban ilyen megeshetett, azóta tehát folyton figyelemmel kísérték mindent, a mi ezzel az ügy gyei esetleg összefüggésben lehetett, s ennek is köszönhető, hogy a szerszámok most, s/i óv múlva előkerültek. Egy véletlenül elejtett szó u. i. gyanút ébresztett az egyik csendőrben, s rögtön utána járván a dolognak, kinyomozták, hogy a lószerszámokat Gehringer Henrik, ottani lakos lopta el, ki azokat még az nap lakásáról továbbitztta, s azért is nem voltak akkor feltalálhatok. Az ügy most a bonyhádi kir. járásbiró- ságdál van. — Agyonlőtt orvvadász. Nagy-Székelyen tegnap Fér tér János orvvadászt az erdőn agyonlőve találták. A gyanú egy kisszékelyi orvvadászt terheli. A csendőrsóg részéről a legszélesebb intézkedések történtek a gyilkos kézrekeritésére. Vasutügyi értekezlet Duna-Földvárott. A Duna-Földvárt érdeklő vasutügyben Szluha István kerületi képviselőnk a kereskedelemügyi minisztériumtól a következő átiratot kapta : „Kereskedelemügyi m. kir. minister, ad 98800. szám. Nagyságos Szluha István urnák, a paksi kerület országgyűlési képviselőjének. A Székes-Fehérvártól kiindulva egyfelől Adony- Szabolcson át Paksig, másfelől Sárbogárdon át Paksig s illetve Bicskéig tervezett helyi érdekű vasutak iránya, valamint kiépítésüknek sorrendje iránt, a helyi érdekeltség körében felmerült s többrendbeli emlékiratban kifejezésre juttatott kívánalmakra való tekintettel a szóban forgó vasútvonalak mikénti vezetését s a kiépítés sorrendjét az összes érdekeltek részvételével előzetesen megbeszélni óhajtván felkérem nagyságodat, hogy az e célból a vezetésem alatt álló minisztériumban folyó évi január 22-én délután 5 órakor tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjék. Budapesten, 1894. évi január hó 8-án. Lukács s. k.u Az átirat folytán Miskolczi Imre város biró folyó hó 14-re értekezletet hivott egybe a városházának tanácstermében, mely valóban kiváló nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében tartatott meg. A jegyzőkönyv vezetésével dr. Deutsch Antal és dr. Gál Jenő ügyvédek bízattak meg. Forster Benő figyelmébe ajánlta az értekez- , letnek a miniszteri átiratban hivatkozott két vasúti tervet, mégis kijelenti, hogy amennyiben a két terv közül egyiket sem tarthatná az értekezlet elfogadhatónak, azt ajánlja, hogy Sárbogárdtöl kiindulva Duna-Földvár végállomással újabb terv hozassák javaslatba. Az értekezlet túlnyomó része lelkesedéssel járul az uj eszméhez és majdnem kivétel nélkül minden egyes felszólaló az uj terv megvalósításának üdvös, célszerű és hasznos volta mellett foglalt állást. Bencze apát-plébános nem tartja időszerűnek az uj eszmével foglalkozni az okból, mert a Sár- bogárd-Dunaföldvár közti vasútvonalra nézve még eddigelé a terv be sem nyujtatott és hangsúlyozza azt, miszerint a város képviselő-testületé 60,000 frtnyi hozzájárulást szavazott meg az esetre, ha az adony-szabolcs-paksi vonal, melyre nézve Szenicey Ödön engedélyt kapott, kiépíttetni fog Addig tehát, mig ezen kötelezettség alól a város fel nem szabadult, nem bocsátkozhatok más irányú terv tárgyalásába. Stauber Antal kéri az értekezletet, hogy oda hasson, miszerint a képviselő testület által meghatározott 60,000 frt hozzájárulási összeg vonassák vissza, minthogy semmi kilátás nincs arra, mikóp Szeniczey terve valaha is megvalósuljon. Melegen ajánlja, hogy az érdekeltség a Sár- bogárdtól Duna-Földvár dunapartig kiépítendő vasút mellett foglaljon állást,. mert ezen vasút kiépítése a városra nézve legelőnyösebb, de amely a kormány támogatására is legjobb kilátást nyújt, mert ha Fülöpszállás és Solt között — mint nagyon valószínű — a vasút rövid idő múlva kiépül egyelőre gőzkomp, később pedig a Duna áthidalása utján a Solttal, illetve a Duna túlsó partjával történendő összeköttetés stratégiai szempontból is leghelyesebb volna. Bencze apát-plébános indítványozza, hogy a 60,000 frtnyi hozzájárulásnak a városra nézve kötelező volta köttessék időhöz, és pedig olykóp, amint azt a vármegye is a kilometerenkint megajánlott összeggel tette és mondja ki az értekezlet, hogy a megajánlott 60,000 frt összeget csakis azon vasútvonal kiópitósóhez köti, mely Duna-Földvár állomást érinti és amely a város érdekeit kellőképen előmozdítja. Pulay II. biró ugyanily értelemben nyilatkozik és kifejezi azt, hogy az értekezletnek minden áron oda kell hatnia, mikóp ha a létesítendő vasútvonal bármelyike építtessék ki, Duna-Földvár állomást kapjon. Id. Cholnoky Imre szintén egyedül a sárbo- gárd-dunaföldvári vasút kiépítését tartja életképes eszmének. E mellett szólaltak fel Sebecky András, Ujváry László, dr. Scheffer László, Rotter Lajos, Niefergall Nándor és Tamás János is. Az értekezlet azzal oszlott szét, hogy Szlúha István kerületi képviselő urat az eszme pártolására, illetve arra, hogy a folyó hó 22-én megtartandó miniszteri tanácskozásra a város érdekeinek ekkép leendő előmozdítására a jegyzőkönyv megküldése kapcsán felkérik. * A folyó hó 16-án megtartott képviselő-testületi ülésen határozatilag kimondatott, hogy 3 tagú küldöttség keresi fel Szluha István kerületi képviselő urat és utóbbit a város nevében kérni fogja, hogy a folyó hó 22-én, a minisztériumban megtartandó értekezleten juttassa kifejezésre azt, mikép a Sárbogárdtöl kiindulva Duna-Földvár végállomással kiépítendő vasút volna egyedül célravezető, ha az adony-szábolcs-paksi vonal kiépítése bármi oknál fogva elmaradna, mely, utóbbi esetben a város készséggel járul az ott megajánlott 60,000 frttal a dunaföldvár-sárbogárdi vasúthoz. A küldöttség tagjai: dr. Pálföldy Lajos, Weisz József és Stauber Antal urak. X. FARSANG — A Szegzárdi kereskedő ifjak önképző egylete 1894. évi február hó 3-án, a Szegzárd- szálló nagytermében saját pénztára, úgy a szeg? zárdi népkonyha javára zártkörű táncestélyt rendez. A rendező-bizottság tagjai: Pirnitzer Antal elnök, Udvardy Sándor pénztáros, Kreuzer Károly jegyző. Boschan Samu, Osizmazia József, Dicenty Géza, Ferdinand János, Friedman Soma, Fröhlich Vilmos, Goldberger Izidor, dr. Herczegh Gyula, Jagicza Péter, Krámer József, Kohn Mór, Leopold Mihály, Matzon Kálmán, Mayer Gyula, Mirth Gyula, Morvay Gyula, Markus Adolf, Popper Dávid, Ro- kenstein Ödön, dr. Spitzer Manó, Sörös József, Schlesinger Ignácz, Seiner Sándor, Tauszig Ignác, Zavaros János, Zsigmond Ferencz. Beléptidíj: sze- mélyjegy 1 frt 20 kr, családjegy 3 frt; számozott ülőhely 1 frt. Kezdete 9 órakor. Jegyek előre válthatók : Pirnitzer József és fiai, Seiner Lipót, Pol- lák Ignacz és Salamon testvérek üzleteikben. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A szegzárdi iparos ifjak 1894. évi január hó 28-án a Pernitz-fóle „Vadászkürt szálloda“ helyiségében, zártkörű táncmulatságot rendeznek. — Kezdete 8 órakor. — A Tolnai kaszinó helyiségeiben 1894. január hó 28-án Garay Ferencz szegzárdi zenekara közreműködésével, a kaszinó könyvtára javára zártkörű táncestóly tartatik. Beléptidíj személyenként 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. — A Dunaföldvári kaszinó társulat könyvtára javára 1894-ik évi február hó 3-án Duna- Földváron, a kaszinó termeiben bált rendez. a rendező-bizottság tagjai: Rátkay László cas. társ. elnök, dr. Ragályi Lajos tb. elnök, Szluha István tb. elnök. Dr. Bauer Gábor, Borovitz Soma, Boro- vitz József, Borovitz Mór, dr. Deutsch Antal, Doór Antal, Freytag József, dr. Gál Jenő, Hercog József, Müller Gyula, Murin Aladár, Niefergall Nándor, dr. Pálföldy Lajos, Pintér Károly, Radnich János, Rafael Leó, Ráth György, Reitter József, Rotter Lajos, dr. Scheffer Sándor, dr. Schóber László, Schmidt László, dr. Schützenberger E. dr. Spitzer Károly, Steiner Dezső, Vancsay István, Ve- tier Gyula, Weisz József, Weisz Gusztáv. Kezdete 8 órakor. Belépti díj: szemólyjegy 1 frt 50 kr, családjegy 2 személyre 2 forint 50 kr, több személyre 3 forint. — A dunaföldvári egyenlőségi kör tegnap tartotta tánccal egybekötött megnyitási ünnepélyét, A rendező-bizottság elnöksége: Radnich János, Forster Benő és Rátkay László urakból állott. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárdi kaszinó e hó 14-én tartotta tisztújító közgyűlését. A tárgysorozat egyik fontos pontját a Garay-szobor végrehajtó bizottságának lapunkban már ismertetett előtérj, képezte, melyet a közgyűlés Biróy Béla, Nyitray Lajos, Bodnár István, Orjfy Lajos, Szigeth Gábor és Leopold Kornél dr. hozzászólása után csekély módosítással elfogadott. — Ezután Boda Vilmos korelnöklete alatt kezdetét vette a tisztujitás, melynek eredménye a következő: elnök Fördős Vilmos, alelnöki Ágoston István, igazgató : Vargha Lajos, jegyző : Dicenty Géza, pénztáros: Antal Ferenc, könyvtáros : Holub János, ügyész: Haidekker Béla. A választmányba megválasztattak : Biróy Béla, Boda Vilmos, Fejős Imre, Fejős Károly, Goldberger Mór, Krammer János, dr. Kramolin Emil, Örffy Lajos, dr. Szigeth Gábor, dr. Steiner Lajos, Schneider Gábor, Totth Ödön, Tóth Károly és Török Béla,