Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-23 / 39. szám

TOLNAVÄKMEGYE.

s.

— A községi pátadó és a közigazgatási bizottságok hatásköre. A belügyminiszter fölmerült kételyek alkalmából kijelentette, hogy a községi pótadó kivetese tekintetében a közigazgatási bizottság és a törvényhatósági közgyűlés hatásköre közti határvonalat azon alapelv szabja meg, hogy a kivetés alapjául szolgáló százaléki kulcs végleges megállapi- tása a törvényhatósági hivatalból való jóváhagyásnak, az ekként meghatározott teherviselesi mértéknek az egyesekre való alkalmazásának mint administrativ jellegű községi intézkedésnek föllebezés esetében való fólülvizsgálata pedig a közigazgatási bizottság föladatául tekintendő. Mivel pedig a községi pótadónak elengedés vagy behajthatlanság címén való törlése a pótadó fölosztási műveletének keretén már kívül esik, önként következik ebből, hogy az ily természetű intézkedések túlhaladják a közigazgatási bizottság jogkörét.

— A pénzügyi szakosztály ülése. Tolnavár- megye pénzügyi szakosztálya a vármegye 1895. évi költségretésének tárgyalása céljából e hó 27-én Döry Dénes elnöklete alatt ülést tart.

TÖRVÉNYKEZÉS.

— A sommás eljárás tanulmányozása. A győri kir. tábla területéről többen Münchenbe utaztak a sommás eljárás közvetlen gyakorlati tanulmányozására. A tanulmányúiban részt vesznek a győri kir. törvényszék területéről Sebő Imre elnök, Hamza József biró, Horánszky tanács-jegyző, Jászoly Mihály albiró ; Szombathelyről Laky Kristóf elnök, Galba, Mennyey és Izsák birák ; Komáromból Pulay elnök; Zala-Egerszegről Nagy Géza biró. A tanulmányút nyolc napra terjed.

A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1894. évi szeptember hő 25-én.

Körtési Imréné ellen lopás miatt.

Lászlovszky János ellen súlyos testi sértés

miatt.

Joó Károly ellen vallás elleni vétség miatt.

Csomó Jánosné ellen lopás miatt.

Öcsényi István ellen pénzhamisítás miatt.

1894. évi szeptember hó 27-én.

M. Nagy János ellen lopás miatt.

Frank Henrik ellen súlyos testi sértés miatt.

Féhérváry Ferenc ellen sikkasztás miatt.

Kakas István és társa ellen sikkasztás miatt.

Hirschkorn Károly ellen sikkasztás miatt.

Pintér Mártonná és társa ellen rágalmazás

miatt.

Markos István ellen súlyos testi sértés miatt.

1894. szeptember 23.

Mire megérkezett a hollandus, Piskolti Péter meg is halt. Az utolsó órájában oda fordult Babochay Terkához és azt mondta:

— Te leszel a feleségem 1

Hát persze, hiába mondta szegény. Az igaz, hogy Terka örvendezett néki, s ámbár hogy már rég volt a görög boltjában, mégis kipirult az arca

De mikor aztán meghalt, én Istenem, volt-e valaha Nagy-Bányán akkora sirás, mint ezen a napon. Immáron tizenöt leány osztozik egyetlen lei geny emberen.

Azaz, dehogy tizenöt.

Csak tizennégy.

Mert valamennyi hitet mert rá tenni, hogy Piskolti Péter azt mondá Babochay Terkának:

— Te leszel a feleségem !

És Babochay Terka (hitet tesz erre is'mind a tizennégy) imigy válaszolt Piskoltái Péternek:

— Az leszek.

No már most, ha ezek igy megegyeztek a házasság felül, akkor Terka menyasszonya a megholtnak. Már pedig ha az, ... ejnye, hogy is szól az a régibb statútum:

Valakinek pedig hitestársa vagy vőlegénye meghalna, az tizenkét hónapig gyászolja és ez idő alatt más férfira szemét vetni ne merje. Netalán- tán mégis megtenné, eklézsiát követ, s a piacon szégyenszemre az eperjesi követ háromszor egy ingben körülhurcolván pellengéren megkorbácsol- tatik.

Hírek.

— Kinevezés. Széchenyi Sándor gróf főispán, az elhalt fólevéltárnok, Guzmich Zsigmond helyére Balogh Gyula Szabadka szabad kir. város allevéltárnokát nevezte ki Tolnavármegye főlevéltárnokává.

— Tolnamegyei muzeum. Wosinsky Mór esperes, jeles régészünk buzgón folytatja a régiségek utáni kutatást s ritka hét, hogy valami érdekes őskori lelettel ne gazdagítaná szép, értékes gyűjteményét. így a napokban Szekcső határában, a Duna 2 partján, a hol a római ut vezetett (csakhogy akkor még a Duna nem ott folyt) egy üstöt és római felirásu köveket fedezett fel, melyeket tulajdonosuktól megvásárolt s hazaszállittatott. Wosinsky terve az, hogy a tolnaraegyei múzeumot, melynek érdekében már másfél évtized óta annyit gyülésez- tek, annyit tanácskoztak, de eddig egyáltalán semmit sem tettek, a Tolnamegye területén talált s összegyűjtött érdekes leletekből megalakítja. S miután ő senkivel sem tanácskozik, de annál többet tesz, biztos, hogy meg is fogja cselekedni.

— A Döry család levéltára. D'őry Dénes, kir. tanácsos, a család megbízásából örök letétemény- képen a Döry-család levéltárát a nemzeti múzeumban helyezte el. A nagybecsű családi levéltár két hatalmas ládában Zombáról már megérkezett a múzeumhoz s legközelebb meg is kezdik a rendezését. Ezzel a nemzeti múzeumban 27 levéltár van letéve.

— A Garayszobor-pályázat. A Garay szobor pályázatra újabban Száp Gyula budapesti szobrász tanár és Jankovich Gyula bécsi akad. szobrász küldöttek szobor vázlatokat Az utóbbi szobrász küldeménye azonban nagyon megrongált állapotban érkezett meg.

— A Duna leánya. Folyó hó 15-én éjjel a „Hil- degárde“ postahajón Adony és Ercsi közt egy du- naföldvári iparos neje szülési fájdalmakban elájult. Gangl Ede, a hajó derék kapitánya, a beteg asz- szoDyt saját szobájába vitette, s a hajón éppen jelen volt Kurtics nevű belgrádi orvost felkérte, hogy az asszonynak segédkezet nyújtson. Az orvos azonban a kérés teljesítését- kereken megtagadta ezzel a megjegyzéssel: „Hazafias szerb nem szokott magyaron segíteni.11 Az embertelen orvost e kijelentés után az utazó közönség meg akarta lynchelni, de a hajó személyzete megvédte dühe elől. E közben ped’g a beteg asszony, Gangl hajóskapitány segéd- kezése mellett egy egészséges leánygyermeket szült. Dunaföldvárnál az asszonyt kitették s Gangl 10 frtot ajándékozva neki, azt is megígérte, hogy a komaságot elvállalja.

— Hosszabb szabadság. Sörös József vármegyei árvaszéki jegyző betegsége miatt hosszabb ideig tartó szabadságolását kérelmezte.

Imé, világos, Terka már nem pályázhatik. És az a szegény lány kétszáz rénes forintokat elvesztegetett a móringjából 1

Volt pedig az egyetlen legény a városban Körösi Borbély Sámuel. A kinek is mindennap virágot szórtak be az ablakán. Ha kiment az utcára, szép szóval behívták mindenhová; ha látogatóba beállított, ejh de szívesen marasztották mindenütt 1 Tizennégy nap hiányzott még a terminusból, akkorra minden legénynek meg kell vala házasodnia.

Tizennégy nap csupán. Tizennégy lány számolta félve és remegve a napokat.

Körösi Borbély Sámuel pedig vígan élte a világát. Megbecsülték mindenütt, jól tartották itt is, ott is.

Hejh pedig, ha tudták volna 1 — Ha tudták volna, kogy miért jár annyit Kővárra 1

Mert nem igaz ám, hogy a kővári udvari népség most annyi cifra mentét fogyasztana, hogy minden holdujságkor tengelyen oda kellene menni.

Az se igaz ám, hogy a kővári várnagynak megholt felesége után csak az a pernahajder fia maradt, a kit a szatmári hajdúk fogtak el a minapában.

Dehogy igaz 1 Én mondom, hogy van annak egy gyönyörűséges barna lánya is. A kivel a vasárnapi nagymise után hirdette először a főpap Körösi Borbély Sámuelt. Ha kinek volna protestálni valója ez ellen a házasság ellen, jelentse azt be a paróchián.

— Eljegyzések. Nemes Győző szegzárd-ujvárosi tanító eljegyezte Hőgyészről Rauschenberger Vilma kisasszonyt. — Bassola Béla szegzárd-kese- lyüsi hajóállomási raktáros pedig jegyet váltott Kovács Ida kisasszony nyal Baján.

A baja—báttaszóki híd. A szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentésében fontos nyilatkozatot tesz a baja—báttaszéki vasútról. Jelentésének 172-ik lapján ugyanis igy nyilatkozik : „A kerület tervbevett vasútvonalai közül a legnagyobb és legáltalánosabb érdekek fűződnek a baja—báttaszéki vasútvonal kiépítéséhez a Duna áthidalásával, mert az ország szivének a tengerrel való legrövidebb összeköttetését érjük el általa. A baja—báttaszéki összeköttetés létesítésével egy 866 kilométernyi fővonal torkol Dorabovártt a budapest—zákány—fiumei fővonalba és ez a nagyvárad—dombóvári vonal, mint az Alföld virágzó metropolisait (Nagyvárad, Szeged, Szabadka, Baja) egymással, továbbá a tengerrel és Fiúméval egybekapcsoló közvetetlen, gyors- forgalmú vasút, egyike lesz az ország legjövedelmezőbb és közgazdasági tekintetben is legfontosabb vonalainak. — Teljesen méltányolja ezeket a nagy érdekeket a legilletékesebb államférfiu, maga a kereskedelmi miniszter ur, a ki a tárcája költségvetésének tárgyalásakor ama kérdésre,, vájjon a baja—báttaszéki összeköttetés érdekében nem volna-e helyesebb elhalasztani az alföldi műut kiépítését és az erre előirányzott összeg keretén belül módot találni a bajai Dunahid kiépítésére: megjegyezte, hogy nézete szerint e két munkát egymással oly kapcsolatba hozni nem lehet, hogy egyik a másik miatt elmaradjon. Az egyik olyan szükséges, mint a másik, de igen természetes, hogy mindent egyszerre létesíteni nem lehet. Vannak bizonyos már megkezdett munkák, sürgős beruházások — igy szólt a miniszter ur — a melyeket okvetetlenül teljesíteni kell, de azt hiszi, hogy a baja—báttaszéki összeköttetésre is nemsokára sor fog kerülni.

— Vadászat. Széchényi Sándor gróf főispán a múlt héten szegzárdi vadászterületén szarvasra vadászott s egy gyönyörű példányt el is ejtett.

— Nyugdíjazás. Varasdy Lajos volt tolnamegyei s most tordamegyei tanfelügyelő, a mint a „Magyarország“ értesül, nyugdíjazását kérte a miniszternél.

— Zongora hangoló Szegzárdon. Városunkban rég érzett hiány, hogy nincs állandó zongorahangoló és javító, hanem csak néha napján jelentkezik rövid időre egy-egy Budapestről vagy más- bonnét. Ezen a hiányon segíteni ígérkeznek Lorenz Ödön és Károly, testvérek, kik mint értesülünk, igen ügyes és tehetséges zongorakészitők és hangolok Szegzárdon állandó tartózkodásra letelepednek.

Közbeesett István király napja, akkor volt a második kihirdetés. Utána való vasárnap esett meg a harmadik, a mikor is Körösi Borbély Sándor kocsira ült és harmadnap virradóra meg is eskették a várnagy lányával a kővári kápolnában.

Mikor haza vitte volna a feleségét, az utón két baleset is történt. — A lova megbokrosodott, mert taplót dugott valami gazembér a fülébe. A hogy a város kapuján később befordult, csintalan utcagyerekek (ejnye, ki fogadhatta fel őket ?) tojással, krumplival, kavicsokkal dobálták meg a kocsiját.

Jó szerencse, hogy a fiatal asszonynak semmi baja se esett. Kár lett volna rózsás szép ábrá- zatjáért.

A magisztrátus pedig ülést tartván, nyilvánvaló lett, hogy a parancsolat ellen egy legény se vétkezett, megbüntetni tehát senkit se lehetett; — megfeddik azonban Körösi Borbély Sámuelt, a ki meg nem elégedvén a maga népével, idegen leányzók ármányaival fonatta bé magát.

A nótárius oda tette a jegyzőkönyvbe: így tehát Babochay uram minden praktikája füstbe menvén, — négy hajadon leánya pártában marad mindörökre.

Hanem, miután őt ezért illően megdorgálta volna a magistrátus, csufondáros szavai a protokol- lumból ki tör iil tettek.

Buday László.