Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-16 / 38. szám

— Diphteritis. Ocséuy községben szórványo­san fellépett a gyermekek közt a diphteritis, mely már áldozatot is kivánt. Természetesen rögtön meg­történtek a szükséges óvintézkedések. — A kitöltött boszu. Studer József s Pál Sándor deesi lakosok összevesztek Lednicky István ottani lakossal s este meglesve, meg akarták verni. De ez haza menekült előlük, s a kaput bezárta; de élt mindjárt a gyanupörrel s feleségével együtt a kertajtón keresztül a mezők felé elmenekült. Csak­hamar ott is termettek az üldözők fejszékkel fel­fegyverkezve s a kapun átmászva, a konyha s szoba ajtóit beverték, a lakásba behatoltak s ott gyufákat gyújtva keresték a gazdát. De természetesen nem ta­lálták. Hanem ott találták az ágyon Lednicky mellé­nyét, s abban egy pénztárcát, melyben 25 frt volt. Ezt a pénzt magukhoz vették s a kitöltött boszu édes érzetével távoztak. De nem lesz benne örömük, mert Lednicky feljelentette őket a szegzárdi főszol- gabirói hivatalnak, a hol tettüket be is ismerték. — Az egyházpolitikai kérdések s az azok nyomán támadt országos mozgalom valódi próbakövei lettek a napisajtó elvhűségének. Különösen a fővá­rosi sajtó volt erős kísértésnek kitéve és egyes pár­tok és szövetkezetek részéről óriási összegeket ál­doztak, hogy egyes lapokat eredeti irányuktól elté­rítsenek. Az elveknek e csereberéjéből előnyösen válik ki régi, jó hírének megfelelően, hazánk leg­nagyobb lapja, az „Egyetértés“, mely elismerésre méltó önzetlenséggel, fáradhatlan buzgalommal s a legnagyobb erélylyel küzdött, és küzd az egyház- politikai kérdések liberális szellemben való meg­oldása érdekében. Küzd azért, mert ezek az elvek a függetlenségi és 48-as párt egyik főprogramm- pontját képezik s az Egyetértés nemcsak vallja, ha­nem mindenkor tényleg követi is ezeket az elveket, melyeknek meghamisítását nem tűri. Ha nem igy tenne, nem is volna méltó arra, hogy tovább is az ország legelső lapjának tekintessék. Erre a címre az Egyetértés különben is rászolgál, nemcsak tar­talmának gazdagsága és változatossága, hanem an­nak föltétien megbízhatósága s ama valódi hazafias szellem által is, a mely országszerte a legnagyobb népszerűségnek örvend, magvas vezércikkeit átlengi, melyekről köztudomású, hogy Magyarország leg­első publicistáinak és politikusainak tollából kerül­nek ki. Közeledvén az előfizetési időszak, nem mu­laszthatjuk el a közönség figyelmét az Egyetértés elvszilárd, hazafias megtartására felhívni, azzal a megjegyzéssel, hogy az Egyetértés kiadóhivatala készséggel küld kívánatra mutatványszámokat, me­lyekből meg lehet győződni e magyar világlapnak valóban mindent felölelő előkelő színvonalon álló tartalmáról. Hogy erről némi fogalmat nyújtsunk, csak azt említjük fel, hogy az Egyetértés állandó rovatai a megszokott politikai és napi híreken kívül felölelik a nyilvános élet minden kérdését. A tár­sadalom napirenden levő kérdései, a tanügy, az irodalom, a művészet, a mezőgazdaság, a kereske­delem, az ipar, a közegészségügy, szóval minden, a mi az olvasóra nézve csak érdekkel bírhat, kellő méltatást és bő teret talál az Egyetértés terjedelmes hasábjain. A szórakoztató olvasmányra különös súlyt helyez az Egyetértés és változatos tárcarovatában és bő regény közleményeiben annyi olvasni valót nyújt, mint egyetlen más lap sem, mert ez csak az Egyetértés óriási terjedelme mellett lehetséges. Végül nem hagyhatjuk felemlités nélkül az Egyet­értés mintaszerű országgyűlési tudósításait, melyek­ben minden szónok pártállására való tekintet nélkül kellő és pártatlan méltatást talál, úgy, hogy az Egyetértés e tudósításai mindenkor leghűbb képét nyújtják a kepviselőház üléseinek. Érdeklődők ked­véért még azt is megjegyezzük, hogy az Egyetértés előfizetési ára negyedévre 5 frt. — A Nemzeti Újság rövid fennállás dacára máris a legelterjedtebb és legkedveltebb lapok egyike. Nem csoda. A legőszintébb hangon beszélő lap ma a Nemzeti Újság, mely csüróst-csavarást nem tűrő ellenzéki irányával hamar megszerezte a publikum rokonszenvét. Nagy része van ebben a sikerben annak a körülménynek is, hogy a Nemzeti Újság, melynek élén Günther Antal felelős szerkesztő és Szeredai Leó helyettes szerkesztő állanak, nagy gonddal és figyelemmel, igen élvezetesen van szer­1894. szeptember 16. kesztve, úgy hogy ma nincs lap, mely előkelőbb irodalmi niveaun állana, mint a Nemzeti Újság, vezércikkírói közt országos nevű emberek vannak, köztük gróf Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Hock János, Bolgár Ferenc, dr. Sághy Gyula, Deésy Zoltán, gróf Zichy Jenő stb. Tárcarovata is mindig változatos; legkiválóbb írók dolgoznak benne, köztük Benedek Elek, Tóth Béla, Bede Jób, Gul­liver, gróf Bethlen Miklós stb szóval a Nemzeti Újság minden tekintetben kiérdemelte a közönség rokonszenvét. Hetenkint egyszer a Nemzeti Újság külön divat-mellékletet ád, azonkívül adja a gyer­mekszobában cimü rovatot. Begényei mindig ér- dekfeszitőek, vonzók. Az október 1-iki uj negyedév alkalmából nem lehet más lapot jobban ajánlani, mint a Nemzeti Újságot. VIDÉK. — Duna-Földvárott és Ozorán két hónap óta nem múlik el hét, hogy onnan 1—2 tűzesetet nem jelentenének. Duna-Földváron a napokban Föglein Jakab háza gyűlt ki s sok házi eszközzel együtt a lángok martaléka lett. Károkat szenved­tek még e tűz által Vida Mihály, Velis Lipót, GyörkH István s Pók József, kiknek több mellék­épülete, sok takarmánya, gabonája, házi és gazda­sági eszköze égett el. Végre meggyuladt még Né­meth Ferenc háza s szintén leégett. — Ozorán pedig Lázár Jánosné vigyázatlansága következtében támadt tűz, ki tyúkjait a férgektől akarván meg­szabadítani, többek közt parazsat tett ki a tyúkólba s azt ott is hagyta. Meg is szabadultak tyúkjai a férgektől, de ő is megszabadult tyúkjaitól, mert mire észrevette, a tyúkól lángokban állt, a tyúkok pedig mind megsültek benne. — A dunaföldvári gimnázium érdekében folyó hó 8-án népgyülést tartottak Duna-Földváron. A társadalom minden eleméből szép számmal jelen­tek meg, s élénk érdeklődéssel hallgatták a moz­galom vezetőinek beszédeit. A gyűlést dr. Pálföldi Lajos nyitotta meg. s többek, főleg dr. Lévai Dezső hozzászólása után elhatározták, hogy az ügy érdekében erélyes lépéseket fognak tenni, s meg­mozdítanak minden követ, hogy a fáradozásnak si­keres eredménye legyen. Határozatba ment, hogy a teendők megbeszélése végett legközelebb ismét értekezletet hívnak össze. Melyik hát a gyilkos ? Megírtuk lapunk múlt számában, hogy folyó hó 6-án estefelé Varga Márton erdőőr Sándor nevű 8 éves fiacskájával és kocsisával, a 17 éves Keller Mátyással kocsin egy ülésen ülve a szőlőkből haza hajtattak, midőn valaki a bati-torok melletti sorom­pónál rájuk egy lövést tett, melynek következtében Varga Márton súlyos, fia halállal végződött s a ko­csis életveszélyes sérülést szenvedett. A helyi Örs az esetről értesülvén, Várady János őrmester azonnal a legmesszebbre menő intézkedéseket tette a tettes kézrekeritésére. Bögtön az összes legénységet moz­gósította, másnap pedig az egyes őrsökről is se­gélyt rendelt be, úgy, hogy ez ügyben több napon át 21 csendőr lankadatlanul nyomozott, az összes orvvadászokat össze szedték s a sérültekkel szembe­sítették, midőn is ezek közül a kocsis Balog Jánost jelölte ki a gyilkos gyauánt, a mit később Varga Márton is megerősített, ki szintén Balog Jánosban ismerte fel a lövőt. Balog azonban tudni sem akart az egész dologról, sőt, hogy alibijét bebizonyítsa, önként bevallotta, hogy ő akkor éjjel egy társával, Baráti Jánossal több rendbeli lopást követett el SzégzárdoD. így betörtek Sckneiderbauer Jakabnál, a hol 2 sonkát, dr. Lévai Ignác orvos s Mayer Antal intézettulajdonosnál, a hol baromfit loptak s ugyancsak lopási szándékkal ők hatoltak be Leopold Lajos udvarába, a honnan azonban a házi gazda által elriasztattak. Innen menekülve ő haza ment s búzát vitt a malomba őrleni. 0 aznap az erdőben kinn sem volt. Neki fegyvere sincs s nem is volt, A járőr azonban e vallomással nem lóvén megelégedve, az ügyet tovább forcirozta, mire Ba­log végre annyit beismert, hogy ő Baráti Józseffel orvvadászatra ment az u: n. Dudás hegy-orra, ő ott lest tartott, Baráti pedig a rétszélbe ment les­állást tartani s minthogy az ő lesállása magasabb helyen volt, észrevette, sőt jól látta Varga kocsi­jának a közeledését, mely éppen Baráti lesállása _________TOLNA VÁRMEGYE.__________ me llett volt elmenendő. 0 azt is látta, hogy amint a kocsi a sorompót elhagyta, Baráti József rájuk lőtt és nyomban hozzá menekült. Erre ők ketten együtt eltávoztak. De, hogy Baráti mért lőtt s azután hová I ment, azt ő nem tudja. Maga pedig Ranga János tanyájához ment, ott egy ideig borozgattak, később meg annak nagy fiával együtt hazafelé indultak. Útközben beszélték meg a lopás módozatait s Szeg- zárdra érve, azokat rögtön keresztül is vitték. A lopásokat tehát nem Baráti Jánossal követte el, hanem Ranga Jánossal. — Ezek Balog vallomásai. Baráti József a terhére rótt cselekményt ta­gadja, előadván, hogy a tettes senki más, mint Ba­log János, ki akkor délután hazajött gatyásán (ez lényeges dolog mert a meglőttek tisztán látták, bogy a gyilkos gatyás ember volt) nadrágja pedig a tarisznyába volt dugva, de hogy miért, azt kér­désére sem mondta meg. Ezután megbeszélték az orvvadászat tervét, a leshelyet, s mig ő (Baráti) a rétszél túlsó oldalán az erdő felől állt, addig Balog a sorompó közelében, tőle mintegy 250 lépésnyire tartott lest. 0 látta Varga kocsijának közeledését, Balognak még intett is, hogy menjen beljebb, ne­hogy meglássák. Balog erre leshelyót el is hagyta, a kocsiuton keresztül menve, a rétszélén egy bo­zótba húzódott. De csodálkozva látta, hogy midőn a kocsi odaért, Balog a rajta ülőket célba vette és lőtt. Midőn azonban a jajgatást hallotta, megijedt és sietve elmenekült. Ok aztán a Dudás hegy-orron ismét találkoztak, itt ő Balognak szemrehányást tett, de Balog erre azt felelte, hogy erre semmi gondja, menjen csak haza, őt úgysem vette észre senki, ha pedig őt (Balogot) fel találták volna is­merni, ö tagadni fog még a bitófa alatt is. Ranga János a lopások miatt szintén kérdőre vonatván, beismerte tettét, részletesen elmondván azok végrehajtási módját. Sőt még azt is beismerte, hogy úgy nála, valamint Balognál töltött pisztoly volt és elvoltak rá készülve, hogy bárkit is tetten érés esetén le fognak lőni. Yógre Ranga még azt is beismerte, hogy a 2 hónappal ezelőtt Tóth Ká­roly szegzárdi mérnöknél történt betöréses lopást is ő követte el. Ugyanis hamis kulcscsal kinyi­totta 7 óth tanyája ajtaját és onnan egyebet nem találván, 2 fonott borüveget lopott el. Még megemlítjük, hogy a csendőrök az orv­vadászoktól 7 drb egy-, 12 drb kétcsövű puskát, továbbá 4 drb egy- és 8 kétcsövű pisztolyt s egy forgópisztolyt koboztak el. Balog János,.Baráti József és Ranga János számos bűnjellel együtt a szegzárdi kir. ügyészség­nek átadattak, az orvvadászokat pedig feljelentették. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A „Szegzárd-vidéki róm. kath. néptanitó- egyesület“ 1894. évi október hó 4-én délelőtt 10 órakor Tolnán, a róm. kath. iskolában közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai és a tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlésről felvett jegyző­könyv felolvasása és hitelesítése. 3. Emlék-beszéd Mikó György volt elnök felett; tartja : Fájth Lajos. 4. Vitatétel: „Miként lehet az iskolából kiindulva idegenajku honfitestvéreinket legsikeresebben meg- magyarosítani ?“ Előadó: Bitter Péter. 5. Pénztárnoki jelentés. 6. Elnök és alelnök választás. 7. Indítványok. Szegzárdon, 1894. szeptemher hó 4-éu. Id. Rótt József, egyleti II. alelnök. Horváth Ignác, egyleti I. jegyző. IRODALOM. ZENE. — Uj zenemű. Ki ne ismerné Herczeg Ferenc „Gyurkovics lányok“ cimü elbeszéléseit? Ki ne is­merné és ne szeretné ezt a hét fess leányt, kik olyan szépen tudják elmondani, hogy „beszéljen az édes mamával11. Ez a hét fess „Gyurkovics lányu villanyozta fel Kéry Gyula ismert szeneszerzőt, ki aztán meg is irta a „Gyurkovics lányok“ nótáját. Szép lányoknak a nótája is csak szép lehet, s a ezt mondást fényesen bebizonyította a fiatal zeneszerző, kinek már több szép nótája terjedt el. A „Gyur­kovics lányok“ nótája rövid idő alatt 6 kiadást ért el, s egyik a főváros legfelkapottabb nótáinak. Kéry Gyula művét Herceg Ferencnek ajánlja. A nóta címlapja igen ízlésesen és csinosan van kiállítva, — melyért úgy a nyomdászt (Pesti könyvnyomda részv. társ.) mint a kiadót megilleti a dicséret, — felül az ajánlással és a hót „Gyurkovics lány* jól _____________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom