Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-16 / 38. szám
2. TOLNAVÁKMEGYE. POLITIKAI HÍREK. — XIII. Leo pápa és Magyarország. Rómából, magas vatikáni körökből, 'épp most rendkívüli fontossággal biró híreket vett a »P. C.*, a mely közlések hiteles felvilágosítást nyújtanak a pápa ő szentségének ő felségéhez, Magyarország apostoli királyához való személyes vonatkozásai és a római kúriának a magyar állam egyházpolitikai ügyeivel szemben való hivatalos diplomáciái ájlásfoglalása felől. Egy hónapnál hosszabb idővel ezelőtt jelentette a „P. 0.“ — Rómából, a bibomoki kollégium egyik legirányadóbb tagjától eredő közlések alapján, hogy XIII. Leo pápa ő szentsége és Rampolla bíboros, a róra. kúria államtitkára a legteljesebb egyetértésben vannak Magyarország hercegprímásával, Vaszary Kolos bíborossal. Mint már hat héttel ezelőtt a leghatározottabban konstatálhattuk, a pápa ő szentségének határozott akarata az, hogy a magyar katholikusok további vezetése az egyházpolitikai kérdésekben, mint eddig, - csupán a magyar hercegprímásra legyen bízva. Épp igy akarják, hogy a magyar katholikusok magnktartása felett az uj, jogórvényes, ő apostoli királyi felsége által jóváhagyott törvényekkel szemben a magyar hercegprímás döntsön. A szent szék államtitkári hivatala egész határozottan helyteleníti azt, hogy demagog izgatók, személyes és frakcionális érdekeik javára, forradalmi propagandájukkal a hercegprímás és a magyar katholikus püspökök rendeletéi ellen engedetlenséget és ellenszegülést prédikálnak és egyúttal ezzel, a dogmának és a római katholikus egyház alkotmányának ellenmondó lázadással az ellenkezést a magyar állam jogerős törvényei ellen szervezik. Ezeket a már augusztus elején közölt hiteles közléseket most más, erre hivatalosan felh«^"1 zott személyiségek is meo”'”* mukban-véleményei hely- .u nunolmányon alapulnak. „XIII. Leo pápa ő szentsége, aki a szent szék legitim hatalmát egy békés diplomácia leggeniáli- sabb eszközei és igazán keresztényi, az egész világnak példa gyanánt szolgáló békülékenység által a legnagyobb sikerrel fokozta, azt a határozott ki- vánatát fejezi ki, hogy a magyar egyházpolitika minden kérdésében a legmesszebb menő és a leg- gyengédebb figyelemmel legyenek o felségének, Magyarország apostoli királyának érzelmeire es nézeteire. A pápa ő szentsége és Rampolla bíboros államtitkár is, a legőszintébb nagyrabecsülés és csodálat kifejezéseivel nyilatkoznak ő felsége bókefen- tartó és népboldogitó lángeszéről és mély vallásos jámborságáról. Ő szentsége nem nevezi máskép o felségét, ha róla van szó, mint nfilius dilectissimus et fidelissimus« és dicsórőleg mondja a máriáni királyság apostoti királyáról, hogy jámbor érzü’eté- vel ő lett a világbéke leghatalmasabb koronás apostola. E tények alapján úgy nyilatkoznak a római kúria államtitkári hivatalában, hogy ő szentsége akarata szerint még a lehetősége is végkép ki van zárva az úgynevezett kulturháborus konfliktusoknak a magyar állammal. — Éppen a magyar hercegprímás, Vaszary Kolos békeszerető és engesztelékeny bölcse- sége felel meg a legteljesebb mértékben a pápa és a bibornoki kollégium többsége személyes nézeteinek.« Felhívás az ország kereskedőihez, kereskedelmi vállalataihoz, pénzintézeteihez és biztosítótársaságaihoz. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoporté- ak előmunkálatai immár hogy röríd fdí s az ;onban prog-.ogoizott végrehajtóul joinerí azokat az anyagi eszközöket, melyek a költségek fedezése tekintetében rendelkezésére állanak. Fölkérjük ennélfogva mindazokat, akikhez a csoportbizottságnak 1898. december hó 80-án tartott összüléséből kifolyólag felhívást intéz- tünk az iránt, hogy a csoport kiállítása költségeinek fedezéséhez járuljanak, valamint általán mindazokat, akik a kereskedelem-, pénz- és hitelíigyi csoport által közvetlenül érdekelve vannak: az ország kereskedőit, kereskedelmi vállalatait, pénzintézeteit és biztosító társaságait, szíveskedjenek hoz- zájárulásuk iránti nyilatkozatukat folyo éoi szeptember hó végéig az ezredéves országos kiállítás igazgatóságához (Akadémia utca 3. sz.) beküldeni, ahová ugyancsak a felajánlott összegek is beküldendők lesznek. Budapesten, 1894. évi szeptember hó 1-én. Az 1896-iki ezredéves orsz. kiállítás kereskedelem- pénz- és hitelügyi csoportjának elnökei: Dr. Fáik Miksa s. k. Lukács Antal s. k. orsz. képviselő. a főrendiház tagja, a magyar földhitelintézet igazgatója. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi szeptember hó 18-án. Horvát Antal, Horváth Imre, Horváth István, Kelemen György és Farkas János ellen súlyos testi sértés miatt. Biervarth Mihály ellen rágalmazás miatt. Fadl István ellen emberölés kísérlete miatt. 1894. évi szeptember hó 20-án. Katz Dániel, Katz Dánielnó és Sárközy Já- nosné ellén okirat hamisítás miatt. Katz Dániel ellen okirat hamisítás miatt. Kalmár József ellen sikkasztás miatt. Gál József és Szalay Gergely ellen lopás miatt. Baracskai Mihály és Szűcs József ellen rablás miatt. 1894. évi szeptember hó 22-én. Tánczos Vendel, Tánczos Vendelnó és Lógrádi Józsefné ellen emberölés miatt. Vesztergombi Ferenc, Posta György, Foris Péter, id. Bévárdi János és Vesztergombi György ellen csalás miatt. Bergl Sándor ellen lopás miatt. _________1894. szeptember 16. — Szent Krisztusom, már éjfél és még sincs itthon. Megcsalt, világos, mint a nap, lám ilyenek a férjek. S reggelig be sem hunyta a szemét. Várt egész nap férjére, de csak nem jött; s amikor este sem jött haza, a szép asszony elhatározta, hogy visszautazik Szliácsra, összecsomagol s jön végleg haza 1 Férje megcsalta, elválnak. Este 9 órakor ült vasútra és egy órakor szállott ki egy mellék állomáson, ahol a vonatot reggeli 5 óráig kell bevárni s amikor a váróterembe lépett, majdcsak, hogy hanyatt nem dőlt, de akkor már ott volt — férje s felfogta őt. — Hát te mit csinálsz itt férjecském ? — Hát te mit csinálsz itt feleségeeském ? — Én otthonról jövök! — Én meg Szliácsról 1 — Mit csináltál te Szliácson, Bálintom ? — Meg akartalak látogatni, meg akartalak lepni; s ez ugyancsak szép meglepetés volt; nem leltelek meg, nem voltál otthon egész éjjel, illik ez egy asszonynak ? Megcsaltál, elválunk 1 — Megcsaltalak ? elválunk ? De előbb számolunk ! Tegnapelőtt éjszaka hol töltötte férj uram az időt ? Szerencsére a szobaleányom úgy őrizte önt, mint egy cerberusz! — De hiszen ón már tegnapelőtt este utaztam el! — Igazán ? Én hozzám ? Nos, ón meg, hogy otthon nem voltál, táviratot kaptam s tüstént utaztam haza! Férj és feleség kacagtak, egymás vállaira borulva. — De már most édes Milcsim, visszakisér- lek Szliácsra. Vértess József. .EEsza felé. — A TOLNAYÁRMEGTE eredeti tárcája. — Az egyetemi templom torony órája rekedtes hangon adja tudtul a fővárosnak, hogy ebéd után immár kettő az óra. A főváros egész közönyösen veszi tudomásul a toronyóra hivatalos jelentését; csak a te szived dobban meg, s örvendve számitgatod: — Még csak hót óra, aztán induluuk ! Mennél haza, hogy hamar bepakkolj, de előbb sokkal fontosabb végezni valód van: búcsúzni az ismerősöktől. Történik pedig a bucsuzás ilyenformán : — Édes Janikám, az isten áldjon meg, várj még két hétig, ha teheted; húszadikán okvetlenül megküldöm a pénzedet! A második ismerős szerencsére nincs otthon; legalább nem kell félned, hogy megtagadja a kérésedet. Itt megteszi egy rövid levélke is: — Kedves Kohn ur! A kölcsön kapott tiz forintot köszönettel visszahoztam, de nem találván itthon, elutazásom miatt kénytelen vagyok csak holnap küldeni vissza postautalványon. Cimem-------Itt három tintafolt és végtelen sok törlés következik, hogy Kohn ur valahogy ki ne betűzhesse a címedet, ha véletlenül nem találná megkapni a tiz forintját. A harmadik ismerőssel az utcán találkozol a mint épen az ő egyetlen Zináját kisérgeti. Ez a legszerencsésebb helyzet: egy kalapemeléssel el van intézve az egész bucsuzás. Kölcsönről, prolongálásról csak nem szólhatsz neki egy lány előtt ?! A nagy bucsuzásnak második felvonása következik : sorra járni az udvari közvetítőket s néhány krajcárral biztosítani órádat, télikabátodat az árverés elől. Nagy munka az, tessék elhinni, nagy munka! Következik a harmadik felvonás. Szin : egy udvari szobácska egy ház egyik emeletén. (A ki I erről az egyik emeletről azt gondolja, hogy a negyedik, az jár legközelebb az igazsághoz.) Jobbról ajtó, balról ablak, a háttérben egy kopott ágy. Az előtérben két rongyos koffer, óriási halom piszkos gallér, szakadozott könyvek, poros felső ruhák, rongyos harisnyák nem a legesztetikusabb rendben hevernek a földön. A hős a legnagyobb lázban, izgatottságban és ingujjban turkál a nagy rendetlenségben. Ez a ruhadarab hazajön ; ezt már nem érdemes elvinni | jó lesz az öregnemü üzéreknek átadni. Mu’nak a percek, s a rongyos koffer egyre telik, a zsibvásár ott a padlón egyre gyérül. A hős jobbra balra kapkod a nagy buzgóság- bam. Kezébe akad egy csomó rózsaszínű levél, kék szalaggal átkötve. A levelek közül néhány szál préselt búzavirág kandikál ki. — Ezt tüzbe kell dobni, mindenesetre tüzbe! Louise úgy is elfeledte már a régi bolondságot, én se emlékszem szívesen viszsza rá, s ha otthon megtalálják látni ezeket a leveleket ! Micsoda skandalum lenne abból! Jó az Isten, hogy a tüzet kitalálta ! Lobogjatok benne, kis levélkéim! Aztán üt az óra indulóra. Alkudozás egy vé- konydongáju hordárral fél óráig; bucsuzás a háziasszonyodtól, a ki kereken kimondja, hogy az ő lakásába vissza ne gyere többet; érzrkény válás a házikisasszonytól, a ki sírva kér, hogy két hónap múlva mindenesetre hozzájuk jöjj vissza; kínlódás a zsúfolt lóvasuton fél óráig ; aztán végre kinn vagy annál a nagy pályaháznál, a melyiken olyan dobogó szívvel érkeztél meg tiz hónap előtt, s olyan fásultan, unottan készülsz most elindulni. Jegyet váltasz: persze csak harmadik osztályúra telik, de ha vásárolsz mellé még egy perron- jegyet, avval bemehetsz az elsőosztályu váróterembe s bársony pamlagon unatkozhatol addig, mig vonatod elindul. Legalább igy történt ez máskor mindig; de most, mire megváltod a harmadosztályú zóna kártyát meg a perronjegyet, fütyöl a vonatod.
