Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-26 / 35. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 3. A vármegye területén évek során át elhe­lyezve volt 10. sz. es. és kir. huszárezredet a 12 számú cs. kir. uhlánus-ezred váltotta fel, s az átvett uj laktanyába annak egy [szakasza már tényleg be is vonult. A tanügy terén különösebb momentumok fel nem merültek. A tankötelesek összes száma 4S,626-ot tesz ki. Ezekből iskolába járt a mindennapi iskolázásra kötelezettek sorában 28,981, az ismétlő iskolások közül 11.670. Iskolába nem járt viszont az előb­biek közül 1680, az utóbbiak közül 1295. Az összes iskolák száma, az óvodákkal együtt 246; melyekben 838 rendes és 59 segédtanító mű­ködött; kik közül viszont képesített 357, nem ké­pesített 40. Az iskola jövedelmi és tani tó javadalmi jegy­zőkönyvek felvételének nagy munkája a befejezéshez közel áll; a mennyiben a létező 397 tanítói állo­más közül 332 tanítói állomás javadalmára nézve a jegzőkönyvfck a kir. tanfelügyelő által a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz már fel­terjesztettek. A közbiztonság állapota nagyobb megzavarás­nak nem volt kitéve. Mint aggályos tünetet azonban nem hagyha­tom felemlitós nélkül, hogy az ország déli vidékét behálózó hamispénz készítési üzelmek szálai vár­megyénk területére is átterjednek, úgy, hogy a kitűnő sikerrel foganatosított rendőri nyomozások folytán vármegyénk területéről is számos egyén lett letartóztatva. Fegyelmi eljárás vármegyei közegekkel szem­ben 4, községi közegekkel szemben pedig 10 eset­ben tétetett folyamatba a folyó év I. felében ; rend­bírság pedig vármegyei közegekkel szemben 1, községi közegekkel szemben 58 esetben alkalmaz­tatott. Van szerencsém végül bejelenteni, hogy az árvaszéki elnök, tiszti ügyész és főszáravevő köz­bejöttével megvizsgáltam havonkint a vármegyei pénztári kezelést, s azt mindenkor szabályszerűnek és pontosnak találtam. Szegzárdon, 1894. évi augusztus hó 10-én. A tekintetes törvényhatósági Bizottságnak. Kiváló tisztelettel: Simontsits Béla, alispán. Hírek. — Személyi hirek. Selcz József kir törvény- széki elnök úr hat heti szabadságáról körünkbe visszaérkezett és a kir. törvényszék vezetését átvette. — Madarász Elemér vármegyei főjegyző e hó 27- től 6 heti szabadságra megy. — Esküvő. László Lajos szegzárdi ügyvéd tegnap délután vezette oltárhoz a helybeli ref. temp­lomban menyasszonyát, Dömötör Etelka kisaszonyt, Dömötör László szegzárdi ügyvéd leányát. — A „Magyarország“ e hó 21-iki száma a következő hirt közli: — Országgyűlési képviselő és állami birtok­haszonbérlet. A „Tolnamegye„ cimü lap utolsó számában ezeket olvastuk: „Birtokbérlet. A tanul­mányi alap tulajdonát képező fejérmegyei »Szent Ágothat- puszta felső és közép major részét Percei Dezső képviselő vette bérbe.“ Igen kiváncsiak va­gyunk tudni — teszi hozzá a M—g — vájjon a dustermésű fejérmegyei földnek holdjáért a képvi­selő ur mennyi árendát fizet. Vagy ez is „hivata­los titok“ ? A haszonbérlet árlejtési kiírása felöl Fejérmegyében senki nem tud semmit. — A „Ma­gyarország“-nak, a mely, mint köztudomású, min­den áron a sensáciot hajhászsza, ezennel kielégít­jük nemes kíváncsiságát és tudomására adjuk, hogy a kérdéses bérletet a legszélesebb körű hirdetések alapján: rendes nyilvános árlejtésen, a résztvett sok versenyző közül a legmagasabb, tehát az uradalomra a legelőnyösebb ajánlatot tevőnek adták berbe. Az pedig egyszérüen nem igaz, hogy Fej ér m egyében a bérbeadásról vagy a haszonbérleti árlejtés kiírá­sáról senki sem tudott, mert az árlejtést hirdetmény jóval az árlejtés megtartása előtt nemcsak számos^ napi lapban, hanem Székesfehérvárott megjelenő két fejérmegyei lapban és két szegzárdi lapban is közzététetett, — tehát a bérbeadás a nyilvánosság előtt, teljesen szabályszerűen és korrekte történt. — Ajánljuk ezek után a »Magyarországának, hogy közleményeinél alaposabb legyen és ne a sensáeiót, hanem az igazat keresse. 1894. augusztus 26. — Kinevezések. O Felsége a király Abay Leó pécsi ítélőtáblái tanácsjegyző — albirót a szeg­zárdi kir. törvényszékhez bíróvá; dr. Szendrödy Szilárd bonyhádi kir. járásbirósági albirót a siklósi járásbírósághoz jarásbiróvá; Sebestyén Béla gyulai törvényszéki jegyzőt a szegzárdi törvényszékhez dl- bíróvá, és Klie Lajos szegzárdi törvényszéki jegy­zőt a szegzárdi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Közgyűlés. A vörös-kereszt egylet szeg­zárdi fiókja e hó 23-án Simontsits Béláné elnöklete alatt közgyűlést tartott. A Hanny Gábor eltávozá­sával üresedésbe jött egyik elnöki székbe Wosinsky Mór szegzárdi esperes plébánost választották meg. — A Mikó György halálával megürült választmányi tagsági helyet pedig Tanárky Árpád dr. kórházi főorvossal töltötték be. A Módly László egyleti pénztárnok által beterjesztett múlt évi számadást kifogástalannak találták, részére a felmentvényt meg­adták. — A múlt évben befolyt tagdijakból 41 frt 50 krt felküldenek a központba, az itt maradó má­sik részből s a múlt évben befolyt kamatból 35 frt 80 krt Liszkay Eleonóra tanittatási költségére, 20 frtot pedig a szegzárdi belvárosi róm. kath. óvoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesületnek szavaz­tak meg. — Wosinsky Mór ásatása. Wosinsky Mór jeles régészünk a múlt héten ásatásokat rendezett, amely kiváló eredménynyel jutalmazta fáradságát, így az őcsényi határban vízvezetéki csöveket talált, a mely a hajdani Ete várba vezetett. Még eredmóny- dusahb volt a kajmádi ásatás, hol avar temetőt fedezett fel, s nagyon sok ezüst lószerszám és ék­szer került napfényre. — Lajos napja. A szegzárdi polg. olvasókör, Kossuth Lajos emlékére Lajos napját az idén is a szokásos nagy halvacsorával ülte meg. Csak a reggel vetett véget a kedélyes mulatságnak. — Választmányi ülés. A szegzárdi kaszinó választmánya e hó 24-én ülést tartott. A tanácskozás első tárgya az uj helyiség bebútorozásának kérdése volt. Végleges határozatot nem hoztak, hanem a bútor beszerzésével Ágoston István, 7örök Béla vál. tagokat s az egylet jegyzőjét megbízták. — A vá­lasztmány régebbi határozathoz képest a házi keze­lés iránt a lépéseket szintén megtették s az egyleti jegyzőt megbízták, hogy az erre vonatkozó hirdet­ményt a hírlapban tegye közzé. A pályázni kívánó­kat e helyen is felhívjuk a lapunk más helyén ol­vasható hirdetményre. — A decsi birő elfogva. Hamar beteljesedett, a mit múlt számunkban irtunk, hogy t. i. „írunk mi még Kis Sándorról különbeket is“, mert Kis Sándor, decsi bírót a csendőrök azóta elfogták s Mohácsra szállították, a hol ki fogják deríteni, hogy mennyiben van belekeverve a hamis pénzmanipulá- ciókba s akkor megtudjuk azt is, hogy mennyiben volt igaza, midőn a Szekszárd Vidékében megnyilat­kozott. — Ritka szép meteor volt látható Szegzár­don e hó 19-én este 9 óra tájban. A meteor hó­fehér színben tűnt, fel, a mint a város fölött egy­szerre megjelent s délirányu, pár másodpercig tartó futásában egészen sötét sárgába ment át, s utol­jára, akár csak egy rakéta, egy szemkápráztató villanással, Báttaszék irányában nagy félkört leírva, letűnt a láthatárról. — Vidéki hirlapirodalom. Szegeden szeptem­ber hó 15-én „Alföldi Lapok“ cim alatt uj társa­dalmi és szépirodalmi heti lap indul meg, melynek felelős szerkesztője dr. Fényes Samu, társszerkesz­tője pedig Hevesei Jenő lesz. Az uj lap előfizetési ára egész évre 5 frt és megrendelhető Fürtös test­vérek cég kiadónál. — Három havi fogház — a halál után. A napokban tárgyalta a törvényszék a tolnamegyei bankóhamisitók pőrét. Harmincán voltak a szeren­csétlenek, kik gonosztevők rábeszélésére Szebényi János, Köcsényi s Csapó gazdaemberek vezetése alatt hamis pónzgyártásra adták magukat. De már alaposan megfogyott a számuk, mikor megjelentek Mladoniczky tárgyalási elnök előtt, a ki a kir. tábla Ítéletét hirdette ki előttük. Szebényi Jánoson azon­ban nem lehet az ítéletet végrehajtani, mert idő­közben az esett meg vele, hogy feleségét meggyil­kolta, a miért halálra ítélték. De ő kifogott a hó­héron, mert egy szép reggel a börtönben halva találták, igy kikerülte el nem csak a halálbüntetést, hanem az azonfölüi a pénzhamisításért rászabott 3 havi fogházat is. A többi vádlottak közül a tábla 14-et, 14 naptól egy évig terjedő fogházzal sújtott, kik részben az ítéletben megnyugodtak, részben az ügyészszel együtt felebbeztek. — Köri-estély. E hó 20-án, Szt. István napkor ritka sikerült estély volt a szegzárdi polg. olvasókörben. A számos lampiónnal s zászlókkal díszített udvar zsúfolásig megtelt helybeli és vidéki közönséggel, mely a cigány zenekar gyújtó hangjai mellett reg­gelig vígan mulatott. Az ifjabbak csakhamar táncra perdültek s nem érdektelen megemlíteni, hogy az első négyest nem kevesebb, mint 70 pár táncolta. — Beiratások. A szegzárdi izr. népiskolánál a beiratások folyó hó 30 és 31-én (csütörtökön s pénteken) lesznek. A rendes tanítás szeptember 2-án kezdődik. — Gyilkosság. Hegedűs János s Pék István simontoruyai lakosok a szomszédos Várni pusztai korcsmából hazamenet a mezőn valami fölött ősz- szevesztek, mire Pék Hegedűst botjával meg akarta ütni; de Hegedűs, kinél semmi sem volt, Péket megelőzve néhányszor pofon ütötte, mire ez botjá­val dühösen neki ment Hegedűsnek, de egy másod­perc alatt a bot Hegedűs kezében volt s arra az ütések zápora hullott Pék fejére, ki már az első ütések alatt földre esett s ott tehetetlenül feküdt, míg csak Hegedűs kezében a bot darabokra nem törött. Ezzel azonban még meg nem elégedvén, Hegedűs állatias dűhvel ellenfelét csizmáival gázolni kezdte s e kiáltással: „Egy életem, egy halálom“, addig rugdalta, mig csak mozdulni tudott; sőt, hogy boszuja tökéletes legyen, a szerencsétlen, arc­cal a föld felé fekvő Péket még meg is fordította s aztán újra ráment s több bordáját összetörte csiz­májával s midőn aztán látta, hogy áldozata már nem mozdul, haza ment, otthon átöltözködött, véres ingét feleségével kimosatta, hogy ha keresik, ne lehessen rábizonyítani. Többen messziről látták a verekedést, de nem tulajdonítottak neki semmi fontosságot. Midőn azonban Péket halva találták, a csendőrök csakhamar megtudták, hogy ki a gyilkos. Hegedűst otthon talál­ták s letartóztatták s a még nedves inggel együtt, melyen még a véres nyomok maradványai láthatók voltak, á'adták az illetékes hatóságnak. — Járlat hiánya miatt. Még mindig vannak emberek, kik marháikat, lovaikat vásárra viszik el­adásra s a törvény nyilvános rendelkezése dacára járlat nélkül adják veszik azokat, tág teret nyitva ezáltal a lopott jószágok elárusitásának s a gazda­közönség könnyen hívőbb része becsapásának. A napokban is Kovács Imre szakcsi lakostól koboztak el egy szép, fiatal lovat, melyet az nemrég vásá­rolt, dej járlatot róla nem kapott,'1 mert hihető­leg lopott volt. A csendőrség az eladót, ő pedig drága pénzen vett jószágát keresi. Vájjon melyik akad rá hamarabb arra, a mit keres ? — Fiatal gonosztevők. Szabó Kálmán, pin­cehelyi postamester lakószobája asztalán egy kis dobozban egy arany gyűrű volt, melyet a postán el akart küldeni. Időközben a kis 8 éves Szita Gá­bor a szobában megfordult s mert senki sem volt otthon, a dobozt zsebre vágva, eltávozott. Az uicán kibontotta s a gyűrűt az ujjára húzta, de mert nagy volt, elvesztette. Ekkor félelem szállta meg, s fogta magát és a dobozt, mely előtte értékesebbnek lát­szott a tartalmánál, felfedeztetésétől való félelmében, egy fiú által visszaküldte. így rájöttek a turpisságra. Az elveszett gyűrűt pedig megtalálta Hitter Imre ottani asztalas 9 éves leánya, ki a gyűrű históriáját már tudva, azt atyjának a gyűrű átadásakor el is beszélte. Mindazonáltal a gyűrűt elrejtették. Tegnap azonban a dolog mégis kitudódott, Hitteréktöl a gyűrűt elkobozták s ellenük, valamint a fiatal go­nosztevő ellen a tamási kir. járásbíróságnál felje­lentést tettek. — Öngyilkosság 3 kéve zab miatt. Lantos András béres volt Bűtös János faddi gazembernél. A napokban a gazda rájött, hogy Lantos 3 kéve zabcsalamádét lopott tőle. E miatt a gazda kemé­nyen összeszidta béresét, sőt pisztolyt is fogott rá, midőn az mentegetőzni kezdett előtte; de nem bán­totta. Másnap s harmadnap hiába keresték a bérest, mignem negyednapra az erdőn felakasztva, halva találták. Az orvosok felboncolták és megállapították, hogy Tantos öngyilkosságot követett el, a mit, az előzmények után, s a béres érzékeny természetét ismerve, mindenki természetesnek is talált. Feltűnt azonban a boncoló orvosoknak, hogy Tantosnak a jobb válla alatt egy lőseb volt, mely az öngyilkos­ságot pár nappal megelőző időből származott. Most a vizsgálat van hivatva kideríteni, vájjon a lőseb is öngyilkossági szándékból került-e Tantos vállába, noha neki pisztolya nem is volt, mert ezáltal kér­désessé vált már az öngyilkosság feltétele is s nincs kizárva, hogy itt valami bűntény esete forog fenn s az akasztás csak a lövésokozta ájultság alatt haj­tatott végre. — Könnyű halászati mód. Burger János paksi illetőségű, állandó tartózkodási helyuélküli csavargó Iskum József paksi lakosnak a Dunában levő ha­lászbárkáját felfeszitette s az ott talált összes hal­készletét, melyet másnap heti piacra akart vinni, kihalászta s Schrauf János paksi vendéglősnek po­tom áron eladta. — De a csendőrök kinyomozták. Burger beismerte a tettet. Átadatott a paksi kir. járásbíróságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom