Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-29 / 31. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 3. tolója, az áhitatosságot, igazi vallásosságot gyakorló jó szegzárdi népnek buzgó lelkipásztora vala; ki a szegények és különösen ezek gyermekeinek hó ápolója, ki ezeknek, mig szüleik a napnak heve alatt kenyérkeresetben izzadva fáradoztak, sajátla­kában menhelyet adott, ott nekik tanítással páro­sult üdítő mulatságot szerzett: ki sokszor saját ké­nyelméről, hasznáról megfeledkezve könyör adomá­nyokat osztott, szerzett és koldult, ily könyörüle- tességre kölönben is jó szivü — ember-barátokat szerzett. Ezen férfiú nincs többé ! kiragadta a kaján halál ezen árnyék világból, meg sem fontolván, mily szomorú gyászt, — mily szív fájdalmat hoz számtalan érző kebelbe, egy buzgó katholikus vá­ros lakóinak bánatára : leszakítván egy élte dere­kán munkabíró férfiút; a ki rokonainak, tisztelői­nek és barátainak bemutatni akarván, mikép mél­tányolja az egyházi hatóság a tiszta erényt, mi­kép tünteti a főpásztor az érdemekben dús mun­kást az ur szöllőjóben esperesi és tanfelügyelői díszes címmel és hatáskörrel ruházza fel; e köz­ben kínos szivgörcscsel rohantatott meg, mely meg­szüntette dobogását azon szívnek, mely csak a jó­ért, isteniért, jótékonyságért dobogott. Legyen is érte az Istennek áldása, az égi dicsősség és örök nyugalom jutalma. Nekünk halandóknak pedig ta­nulság ama latin mondat igazsága: mors quam certa, tarn incetra hóra mortis omnibus: azaz amily bizonyos, hogy minden embernek vége, sorsa a ha­lál, oly bizonytalan annak órája, azért készek le­gyünk mindenkor, mert nem tudni, mikor jön a kaszájával hívni, az Isten igazságos itélős/.éke elé. Mert boldogok az urban elhunytak, Amen.“ A szorongásig megtelt templomból ki­vonult a közönség a templom előtti térre, a hol a beszentelés és szertartás ment végbe. Az egész tér sűrűén megtelt közönség­gel, ott volt a város szine-java és az új­városi rom. katholikus hívek úgyszólván teljes számban. A szertartást itt is Péchy József tolnai prépost végezte, majd pedig a dalárda énekelt egy gyászdalt, utána megindult a hosszú gyászmenet a felső­temetőbe. Haláláról a kerületi papság a követ­kező gyászjelentést adta ki: „A szegzárdi rom. kath. egyházkerület pap­sága szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen kar­társának, esperesének, a nemeskeblü emberbarát­1894. jnlins 29. Sz. Mert ajánltattad, hogy ott éldeleghess, hogy az*ú't párbajra hívjam ki udvarlódat s ő, mint jó lövő vagy leterit vagy a megindítandó válóper után nőül vesz. Sz.-né. (felkacag.) Sz. Tehát magad nevetsz árulásodon ? Elő­ször is teljes vallomást kérek, akarom közös titko­tokat tudni 1 Sz.-né. Sohasem fogom azt elárulni 1 Sz. Kívánom, akarom ! Y. JELENET. (A budoir ajtaja felnyílik és Örley büszkén, komo­lyan lép ki.) Sz. Tehát mégis elrejted szeretődet, aki ta­lán elég vakmerő lesz téged védelmezni. Ö. Nem kedves barátom, csak a tévedésből kirántani. Te bennünket meglesve kihallgattál s a mit hallottál, az a „kijátszott férj“ cimü színdarab tartalma, melyet a te születésed napjának előesté­jén rendezendő estélyen fogunk előadni. A köny­veket még nem kaptam meg s az idő már rövid és igy elhatároztam, hogy az előkészületeket meg­beszéljük. Ez alkalommal a darab tartalmát is él- mondám s ez volt a szerelmi vallomás, a párbaj, a válóper stb. és hogy a meglepetés nagyobb le­gyen, titkoltuk előtted. Sz. Bocsánat édes nőm, jó barátom, hogy igy háborgattam jóakaratotok kifejezeset, hanem azért csak rendezzétek ezt az előadást, mert a sze­retet e gyöngéd jelét százszorta nagyobb örömmel fogom most már figyelembe venni. Gróf Almaviva. nak Mikó György szegzárd-újvárosi esperes-plébá­nosnak Balaton-Földvár pusztán 1894. julius 22-ón reggeli 9 órakor bekövetkezett hirtelen halálát. A boldogult hült tetemei julius 25-én délelőtt 9 órakor fognak a szegzárd-uj városi plébánia lakból örök nyu­galomra helyeztetni. — Az engesztelő szentmise­áldozat az elhunyt lelke üdvéért julius 25-ón reggeli 8 órakor fog az újvárosi templomban a Mindenha­tónak bemutattatni. Szegzárd, 1894. julius hó 22-ón Az örök világosság fényeskedjék neki. Áldás em­lékére! Pécsy József, tolnai prépost-plébános, kiérd, esperes. Gajdoseik János, mőzsi pleb., kiérd. esp. Holndonner Ferencz, báttaszéki pleb. Markovits Pál, harczi pleb. Pártos Zdgmond, várdombi pleb. Sághy Pál, agárdi plb. Wosinsky Mór, szegzárdi plb., kiérd, esp. Zányi György, faddi pleb. Fájth Lajos, bátai pleb. helyettes. Györkö Ferencz, mözsi vikárius, Fekete Gusztáv tolnai, Fetter Gyula szegzárdi, Kienle József tolnai, Kozári Gyula báttaszéki, Mozsgay Sándor faddi, Plank Kamill báttaszéki, Razgha Lajos szegzárdi segédlelkészek.“ A szegzárd-vidéki rom. kath. tanitó- egylet is külön gyászjelentést adott ki, mely a következőkép hangzik: „A szegzárd-vidéki rám. kath. tanitó-egylet tagjai, úgy is mint szeretett kartársai szomorodott szivvel jelentik egyleti elnöküknek, a tanítók igaz barátjának, főtisztelendő Mikó György urnák szeg- zárd-ujvárosi esperes-plebánosnak Balaton-Földvár pusztán, 1894. évi julius hó 22-ón reggeli 9 óra­kor, életének 51-ik évében bekövetkezett hirtelen elhunytát. Á boldogult hült tetemei Szegzárdon, julius hó 25-én reggeli 8 órakor fognak a szeg- zárd-ujvárosi plébánia lakból örök nyugalomra té­tetni a felsővárosi-temetőben. Az engesztelő szent­mise az elhunyt lelki üdvéért julius 25 én reggel 8 órakor fog az újvárosi templomban az egek urá­nak bemutattatni. Szegzárdon, 1894. évi julius hó 28-án. Az örök világosság fényeskedjék neki. Áldás poraira 1“ * Az élte derekán elhunyt kitűnő férfiú­nak, ki egész életét kizárólag a jótékony­ságnak és emberszeretetnek szentelte, élet­rajzi adatai a következők : Született Nagy-Kaniz8án 1841. év ápril hó 17 én, polgári származású szülőktől. Középiskoláit Nagy - Kanizsán és Pécsett végezte, s ugyanott vé­tetett fel a pócsegyházmegyei papnövendókek sorába. Mint kiváló tehetségű tanuló fel küldetett a bécsi Pazmaneumba, a hittudományok elsajátítására. Girk György akkori megyés püspök által 1866-ban pappá szenteltetvén, — előbb Döbröközre, később Duna- Szekcsöre kü detett káplánul, honnét 1869-ben a belvárosi plébániához helyeztetett át. Ugyanezen óv Szent-Mihály napján szenteltetett föl az újvárosi templom, — Kovács Zsigmond püspök őt nevezte ki a templom gondozójának helyi kápláni címmel, — mig 1884-ben a plébánia hivatal megalakulása­kor ő neveztetett ki plébánosnak. A folyó évben pedig alig pár hete, a püspök a szegzárdi kerület esperesévé nevezte ki, e ho 26-án lett volna a be­iktatása, melyre paptársai már széles körű előké­születeket tettek. Legyen áldott emléke! TÖRVÉNYKEZÉS. Elitéit plébános. Lagler Lajos kismányoki evang. lelkész pa­naszt emelt Weisz János nagymányoki róm. kath. plébános ellen, — mert 1892. évi szeptember ha­vában Szeiler József evang. vallásu apának vegyes házasságból származott fiú gyermekét, — 1892. évi julius elején pedig az evang, vallásu Bischof Ka­talin férj. Weigand Petemé szintén vegyes házas­ságból származott leány gyermekét a róm. kath. vallás szerint megkeresztelte, az anyakönyvbe beje­gyezte és a keresztelésekről az anyakönyvi kivonatok megküldése mellett az illetékes evang. lelkészt nem értesítette, sót az anyakönyvi kivonatok megküldését, mint hitelveibe ütközőt, az illetékes evangélikus lelkész megkeresésére határozottan megtagadta. Vádlott a terhére szólt cselekmények elköve­tését beismerte; — minthogy pedig cselekménye, mely szerint az anyakönyvi kivonatokat az illetékes lelkészi hivatalhoz át nem tette, a 10086/90 sz. vallás- és közoktatásügyiminiszteri rendeletbe ütköző kihágást; — az pedig, hogy a kivonatok kiadását az illetékes lelkész megkeresésére is megtagadta, hivatalos hatalommal való visszaélés vétségét képezi, bűnösnek kellett kimondani. Ebben az ügyben ült törvényt a szegzárdi kir. törvényszék büntető tanácsa. Elnök: Ágoston István kir. (áblabiró. Bírák: Kiss Károly kir. törvényszéki biró. Schmidt Imre kir. törvényszéki biró. Jegyző: Varjas Ödön kir. törvényszéki aljegyző. Közvádló : Námesy János kir. alügyész. Panaszos: Lagler Lajos kismányoki evang. lelkész. Vádlott: Weisz János negymányoki róm. kath. plébános. Vádlott beismerésben lévén, a kir. törvényszék a következő ítéletet hozta: Weisz János nagymányoki róm. kath. plebá- noz, vádlott — a btkv. 4905. §-ába ütköző hivata­los hatalommal való visszaélés vétségében, és az 1890. évi február 28-án 10086. sz. alatt kibocsátott vallás és közoktatásügyiminiszteri rendeletbe ütköző kétrendbeli kihágásban vétkesnek kimondatik, — 8 ezért a btkv. 480., 96., 97. és 102. §§-ok alap­ján, — a btkv. 92. §-a alkalmazásával a vétségért az 1892. évi XXVII, t. c. szakaszaiban jelzett cé­lokra fordítandó, — 15 nap alatt végrehajtási, terhe mellett fizetendő, behajthatatlanság esetén az 58. §-a alapján (2) két napi fogházra átváltoztatandó (20) húsz forint pénzbüntetésre; a kihágásokért pedig ugyancsak a fenti cé­lokra fordítandó, 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatatlanság esetében (1—1) összesen (2) két napi fogházra átváltoztatandó (5—5) öt-öt frt pénzbüntetésre ítéltetik. Tartozik a netán felmerülendő élelmezési költ­séget a m. államkincstár részére a fennálló szabá­lyok órtetmében megtóriteui. — A btkv. 484. §- ban jelzett mellékbüntetés a btkv. 54. §-a alapján mellőztetett. A kihirdetett ítéletben panaszos megnyugodott; ellenben vádlott, úgy ennek terhére a kir. ügyész is felebbezést jelentett be. Vádlott büntetlen elő­életét, társadalmi állását és azon körülményt figye­lembe véve, hogy fogház büntetés nem csak szemé­lyét, hanem az általa viselt állást is sújtaná, a 92. §. alkalmazása mellett csak pénzbüntetésre ítéltetett. Hírek. — Kitüntetés. Ő felsége a király Buday Gyula szegzárdi csendőrhadnagynak a katonai érdemke­resztet adományozta. Szívből gratulálunk derék hadnagyunknak, ki lelkiismeretes és fáradhatatlan tevékenysége által erre a szép kitüntetésre méltán rászolgált. Kovács János őrmester a koronás ezüst érdemkeresztet, Kohár István, Németh Gábor és Wolf Mózes őrsvezetők pedig az ezüst órdemke- resztet kapták a múlt évi Dunaáradások alkalmával szerzett érdemeik elismeréséül. — Kinevezés. Havas Jenő pócsváradi kir. albiró a taraásii kir. járásbírósághoz járásbiróvá neveztetett ki. — Kaszárnya átvétel. A tolnai lovaskaszár­nya átvétele tegnap történt meg. A polgári ható­ság részéről Simontsits Béla alispán, Péchy József, dr. Hangéi Ignác, Markó Gusztáv, Szigeth Gábor, dr. Novák Sándor, Soukup Adolf laktanyaépitő bi­zottsági tagok, Kiasz Antal tolnai biró, Benedicty József kir. mérnök; a katonai részről Schmidt hadmórnökkari tábornok, Kolozsváry alezredes s végül a vállalkozók voltak jelen. — Az átvétel után lakoma volt a fehérló vendéglőben. — Helyettes főorvos. A m. kir. belügymi- nister elrendelte, hogy a valahányszor a tiszti fő­orvosok hazulról távoznak, helyettesről gondoskodja­nak. — Vármegyénkben dr. Hangéi Ignác főorvos helyére, dr. Dragics Imre járási orvos, tiszteletbeli főorvos neveztetett ki helyettesül. — Jótékony adomány. Gottlieb Jakab, szeg­zárdi kereskedő, alsónánai gőzmalomtulajdonos 20 frtot adományozott az ottani községi szegényalap­nak. A község elöljárósága lapunk utján mond kö­szönetét a jótékony adományért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom