Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-27 / 22. szám

TOLNA VÁRMEGYE.

felterjezsfcósében jelenti, hogy nevezett hó 26-ik napján Pécsett az egyházmegyei Szentszék színe előtt megjelent s annak határozatát tisztelettel meghallgatta: minek folytán indíttatva érzem magamat Ozora községének elöljárósága útján nevezettet értesíteni, hogy a kir. tanfelügyelet szempontjából is helyeselnem kell azt, hogy, mint róm. kath hivő az egyházszervezetből folyó kötelezettségének megfelelt, megjegyezvén, hogy működése és viselkedése néptanítói minőségében — a menynyire azt hozzám érkezett jelentésekből és a Dyilvános- ság elé jutott tényálladék leírásából megismerni alkalmam volt — egyátaljában semminemű kifogás alá nem esik. Miről Ozora községe elöljáróságát kézbesítés és a vétív beterjesztése végett értesítem."

Az egyházi főhatóság közbenjárása ügyében

Tolnavármegye kir. tanfelügyelője 1893. június 1-én 814. sz. a. kelt átirattal következő megkeresést intézte a pécsi püspökhöz :

A) „A simontornyai járás főszolgabírája folyó évi május 23-án 2218. sz a. jelentést tesz az ud- varii róm. kath. hitközség által fentartott iskolánál a járási orvos által észlelt a főszolgabíró kifejezése szerónt „ megbotránkoztató * állapotokról. Ez állapotokról a járási orvos a nm. belügyministeriura folyó évi február 28-án 5856. sz. a. kelt rendelete alapján, folyó évi március 14-én 5114. sz. a. kiadott alispáni intézkedés következtében autopsia utján nyert meggyőződést. Egyben beterjesztő hozzám fentnevezett főszolgabíró az udvarii róm. kath. tanítónak 2279. sz. a. hozzá beérkezett panaszos kérvényét is. — Mielőtt ez ügyben a vármegye közig, bizottsága utján a hatósági intézkedéseket megtenném: '/.és2/- alatt viszszakórőleg a jelentést és annak mellékletét azon tiszteletteljes megkeresés mellett teszem át, kegyeskedjék hivatalos közegei által buzdítással és erkölcsi befolyásuk érvényesítésével odahatni, hogy a főszolgabíró által „megbotránkoztatóknak“ jelzett állapotok az udvarii iskolánál megszűnjenek. Egyben bizodalommal kérem, roóltóztassék engem az okmányok viszszakül- dóse alkalmával eljárása eredményéről körülményesen értesíteni.“

B) (E kérés eredményekép oly válaszirat érkezett, hogy a kir. tanfelügyelő a saját hatáskörében minden további intézkedést kénytelen volt beszüntetni és az összes ügyiratokat a vármegye közig, bizottsága elé terjeszteni, mely tanügyi főhatóság 1893. évi július 15-én Szegzárdon tartott ülésében 688. sz. a. következő határozatot hozta:)

„A becsatolt ügyiratokból az derülvén ki, hogy a tanító, a járási orvos és a főszolgabíró által előadottak ellentétben állanak az egyházmegyei hatóság előterjesztésének tartalmával: a közig, bizottság . . az udvarii tanító és . . a járási orvos jegyzőkönyvi kihallgatta‘ása céljából a kir. tanfelügyelő által bemutatott 4 drb ügyiratot viszszavárólag a simontornyai járás főszoigabírájának azzal adja ki, hogy a kihallgatás megtörténtével a felől, váljon az udvarii róm. kath. iskolában a feljelentés tárgyát képező hiányok tényleg fennállanak-e ? — a helyszínén személyes meggyőződést szerezzen és a kihallgatásról felveendő jegyzőkönyvnek felterjesztése alkalmával szerzett tapasztalatai felől ide részletes jelentést tegyen.“

0) (A vizsgá’ati jegyzőkönyv és főszolgabírói jelentés felterjesztetvón, Tolnavármegye közig, bizottsága 1893. évi augusztus hava 17-én 920. sz. a. következő határozatot hozta:)

„A simontornyai járás főszolgabírája folyó évi augusztus hava 10-én 3446. sz. a. kelt jelentésével felterjeszti a 688. kbi. számú rendelet következtében teljesített kiszállása alkalmával Udvariban folyó évi augusztus 9-én felvett jegyzőkönyvet, melyből kiderül, hogy a főszolgabíró által „megbotrán- koztatók“-nak jelzett állapotok az udvarii r. kath. hitközség által fentartott iskolánál tényleg léteznek, e szerónt tehát nevezett főszolgabírónak folyó évi május hava 23-án 2218. sz. a. kelt hivatalos intézkedésében felhozott tényálladék a valóságnak mindenben megfelel; mig ellenben a Pécs-egyházme- gyei hatóság nevében Lechner János egyházmegyei iskolafelügyelő folyó évi június hava 29-én 616. sz. a. kelt hivatalos kiadványa helytelen és téves informátiók folytán a valósággal ellentétben ecseteli a tényállást. Egyben a jelentósttevő főszolgabíró arra kéri a bizottságot „méltóztassék odahatní, hogy az egyházmegyei tanfelügyelő vonja viszsza“ a főszolgabírót „meghazudtolni szándékozó átiratát, így nyújtván elégtételt az elkövetett sértésért!“ Minthogy ennélfogva a vizsgálat rendjén minden kétséget kizárólag kiderült, hogy az udvarii iskola állapotok valóban megbotránkoztatóknak tűnnek fel: a közig, bizottság mind a főszolgabírói jelentést, mind pedig a felvett jegyzőkönyvet hiteles másolatban azzal teszi át a pécsi püspökhöz, hogy a mutatkozó hiányok eltávolítása tárgyában eljárni szíveskedjék.

A tárgyra vonatkozó öszszes további ügyiratok nyilvántartás céljából a vármegye kir. tanfelőgyélőjének lesznek kíadandók.“

(Folytatása következik.)

Rill József,

kir. tanfelügyelő

6.

_______________________________

EG

YLETEK. INTÉZETEK.

— Az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet“ május 20-án választmányi ülést tartott, melyen jelen voltak: özv. Thodorovits Lajosnó elnök, Boross Gyulánó, Buday Mari, özv. Haidekker Ká- rolyné, Háry Edéné, dr. Leopold Kornólnó, Módly Lászlóné, Nagy Jánosáé, Pirnitzer Antaluó, Pir- nitzer Manóné, Simon Laura, Steiner Adolfné, Te- kus Yilmosnó, Triebler Urna, Walter Károlyné, Mikó György titkár. Jegyzőkönyvvezető vo't Boross Ilonka, tiszt, jegyző.

Elnök az ülést megnyitván, bejelenti, hogy az egyleti tagok száma folyton szaporodik, s a további taggyüjtések is serényen folynak. így alapi- tótag lett Wosinszky Mór esperes 25 írttal; rendes tagok: N. N. 5 írttal, özv. Schöner Imróné, Dicenty Gyulánó, Haypál Sándorné, Tóth Nagy Etelka, Wolf Henrikné, Nits Istvánná, Puskás Fe- rencné, ,Szeghy Sándorné, Harrach Etelka, dr. Ta- nárky Árpád, Forster Zoltán évi 3—3 írttal; továbbá dr. Szabó Gyulánó, özv. Ferdinand Gyuláné, Torday Józsefnó, Tóth Józsefnó, Benes Mila, Hédiéin Mari 2—2 írttal.

Ugyanezen az ülésen elhatároztatott, hogy az egylet a szegzárdi búcsú napján, szept. hó 8-án, a „Szegzárd-szálló“ dísztermében estélyt rendez; a hölgyrendezőbizottság a következőleg alakult meg : Borsody Lajosné, dr. Leopold Kornélné, Pirnitzer Manóné, lekua Vilmosné és Walter Károlyné választmányi tagok.

Elnök ajánlatára Sárközy Etelkát, a szegzárdi polgári leányiskola IV. osztályának kitűnő tanulóját a nőegylet pártfogásába veszi, s őt a tanítói pályára kikópezteti. E végből folyamodik a nőegylet a kalocsai tanitóképezde igazgatójához a fölvétel iránt; a módozatok iránt teendő lépéseket Wo- sinszky Mór esperes plébános vállalta magára.

Ágoston Károlyné választmányi tag a nőegylet különös és kiváló figyelmébe ajánlotta a női ipariskola mielőbbi felállítását, mely által a szegényebb osztályú családok leányai tisztességes kereset-forráshoz jutnak. Az eszme általános lelkesedéssel fogadtatott, s a kivitel módozatai iránt Mikó György, egyleti titkár bízatott meg, hogy az ily szabású intézetek felállítása felől megyénk tájékozást szerezzen s igy a legközelebbi ülések egyikén, véleményes jelentése kíséretében, konkrét indítványt tegyen.

Végül még a segélyezésekről tétetett jelentés, mely után az ülés feloszlott.

— A szegzárdi vörös kereszt fiók egylet nevében Simontsits Bóláné egyleti elnök ő nagysága közhírré teszi, hogy a magyar szent korona országainak fiók egylete betegápolónők kiképzésére folyó évi julius hó 1-én újabb tanfolyamot nyit.

A kiadott pályázat értelmében az üresedésben levő 11 helyre pályázhat minden fedhetlen előéletű 20—40 életév közötti, ki szabad akaratából, erkölcsi jobb meggyőződésből, hivatásszerüleg óhajt lépni — e nehéz, de magzsztos életpályára és ki már miveltségénél fogva is el van határozva a betegeket nem, osztály és valláskülönbség nélkül teljes odaadással ápolni.

A folyamodványok legkésőbb folyó évi junius hó 10-ig az említett fiók egylet elnökének nyújtandók be.

A folyamodványhoz melléklendők:

a) keresztlevél, illetőleg anyakönyvi kivonat;

b) ha az illető férjezett, vagy kiskorú beleegyezése a férjnek, szülőnek, vagy gyámnak;

c) erkölcsi bizonyítvány, mely vidéken az illető lelkészi hivataltól, nagyobb városokban az illetékes hatóság által is kiállítandó.

d) hiteles bizonyítvány arról, hogy magyarul és esetleg németül is beszélni, írni és olvasni tud s kellő felfogási képességgel bir.

e) hatósági bizonyítvány a folyamodó családi viszonyairól és foglalkozásáról.

f) egészségi, himlőoltási bizonyítvány.

Tájékozásul még a következők közöltetnek:

Egy hónapi próba idő leteltével minden tanuló tartozik lekötelezni magát, hogy a hat hónapi tanfolyamon kívül még legalább 5 évig marad az egylet szolgálatában és a szabályoknak feltétlenül aláveti magát.

Az ápolónők három osztályba soroztainak: 1. tanulók, 2. próba ápolónők és 3. végleges (rendes) ápolónők.

A tanulók kiképeztetésüket a Budapesten levő, az egyleti Erzsébet kórházban nyerik.

A tanfolyam hat hóig tart és a tanítás elméleti és gyakorlati. Az előadásokat a kórházi igazgató és az alorvosok tartják és azok a betegápolás minden részére kiterjednek.

A tanfolyam bevégeztével a tanuló képesítő vizsgát tesz a kirendelt bizottság előtt és annak eredményéhez képest vagy mint próba ápolónő nyer alkalmazástt, vagy felmentetik a további szolgálattétel alól.

1894. májas 27.

Azon próba ápolónők, kik a két évi próbaidőt sikeresen kitöltötték, újabb vizsgának vettetnek alá és ha ezt kitűnő eredménynyel letették, vegleges ápolónőknek kineveztetnek.

A javadalmak a következők :

at a tanuló az első próba hónapban nem kap fizetést^ azontúl 5 frt havi díjban részesül;

b) a próba ápolono évi fizetőse 100 forinttol 120 forintig terjedhet;

c) a végleges apolono évi fizetése az első két évben 120 forinttól 150 írtig, a harmadik évtől évenkint 150 írttól 180 forintig terjedhet ; ha valamely ápolónő kiváló erdemeket szerez, évi fizetése 240 forintig emeltethetik.

Azonkívül mindnyájan teljes ellátást, szabad lakást és mosást kapnak es az előirt szolgálati ruha illetményben részesülnek.

Megbetegedés esetén az ápolónők az Erzsébet kórház II. osztályán gyógykezeltetnek. Tíz évi szolgálat után a végleges ápolónő szolgálatképtelenség esetén nyugdíjra tarthat igényt.

Az ápolónő tartozik az egyletnek okozott minden költséget visszatéríteni, ha kötelezettsége lejárta előtt, tehát a fentemlitett öt és fél óv alatt az egyleti igazgatóság hozzájárulása nélkül a szolgálatból kilép, vagy ha engedetlenség, erköl stelen- sóg, fegyelmetlensóg vagy egyébb vétség miatt el- bocsáttatik.

A próba ápolónők és végleges ápolónők béke idején az Erzsébet kórházban, vagy más kórházakban működnek, vagy magán betegeket ápolnak, de mindenkor csakis az egyket megbízásából. Háború esetén kizárólag sebesült és beteg katonák ápolására rendeltetnek ki.

Oly nők, kiknek kiskorú gyermekeik vannak, csak azon esetben számíthatnak felvételre, ha hitelesen igazolják, hogy gyermekeik nevelését és fen- tartását más valaki vállalta el

Szülésznők csak kivételes esetekben vétetnek fel.

SZERKESZTŐI POSTA.

— D. B. urnák. D—r. Lehet-e belölünk abban az esetben ellenzéki lap, kérdezi Ön tőlünk, de még mennyire, ez a válaszunk. Méltóztassék egyébként mai cikkünket *A politikai helyzetről« elolvasni, ebből az álláspontunk világosan kiviláglik.

— F. L. urnák. Köszönjük és gratulálunk hozzá, mert igen jól sikerült. Elküldtük Budapestre és ha megkapjuk róla a eliehét, közölni fogjuk.

Gr ab o n a á. x> a. 1s.

a legújabb tőzsdei jegyzés szerint.

Búza őszre 7 03, 7 05.

Tengeri 1894. máj.—jun. 4 75., 4 77. Zab őszre, 5‘74.. 5'75.

Szegzárdról indul reggel 7 óra 20 perekor,

Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor.

Budapestről indul reggel 8 óra 15 perekor,

Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor.

Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor,

Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor.

Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor,

Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor.

Budapestről indul éjjeli 10 órakor,

Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor.

Mohácsra ékezik délelőtt 8 órakor.

«

Mohácsról indul 7 órakor este.

Szegzárdra érkezik éjjel 10 óra 40 perckor. Budapestre reggeli 8 óra 30 perckor.

Érvényes május l-től a további intézkedésig.

N Y I L T T É R.*

Nyilatkozat.

A „Tolnavármegye" 19. számában megjelent közlemény, mely V. J. aláírással egy maga nemében páratlan esetet ir le, hogy csak halvány színezése annak a hallatlan gorombaságnak és csu- nyábbnál-csunyább kifejezéseknek, melyekkel engem dr. Fehér Soma ur illetett s tettleg bántalmazott, ezennel igazolom.

Felső-Iregh, 1894. évi május hó 15-én.

Tisztelettel

Előttünk : Fóris Mártonnó.

Angyal József.

Selem János.

* E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal — a S z e r k.