Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-06 / 19. szám

SZÍNHÁZ.

A lefolyt héten az előadások ismét jók voltak és a közönség ismét csak közönyös maradt. Pedig, a mint már lapunkban eddig is hangoztattuk, ifj. Polgár Károly a derék és rokonszenves, fiatal igazgató és jóravaló társulata megérdemelnék a pártfogást. Hiába, nálunk ez már igy szokott lenni. Ha nincs jó társulatunk, sopánkodunk utána és panaszkodunk miatta, ha pedig akad, akkor nem pártoljuk. Ez is egy szegzárdi specialitás.

Vasárnap este Lukácsinak uj darabját: „Az aszszony verve /«/“-játszották. A darab igen gyenge. Ossze-vissza szidják egymást benne a szereplők, a nők pedig házassággal kínálják a férfiakat és mire a darab végére jutunk, azt a morált, hogy az asz- szony verve jó, épenséggel nem tanuljuk meg belőle. Mészáros Kornélia, mint mindig, igen kedves volt, pompásan énekelt és igen jól játszott. Hasonlóképen jó volt Nagyfálussy Júlia, Gyarmati, Kishonti és Morvái. Polgár a Pilátus Mátyás, jegyző szerepében sokat túlzott. Hétfőn az ismert francia bohózat: Jricoche és Cacolet került szinre. A címszerepet Polgár és Gyarmati játszották elég ügyesen, Laezkó Aranka pedig Vau der Poufné szerepében diszkréten és rokonszenvesen játszott. Kedden a Fatinica, Souppénak szép zenéjü, az orosz-török háború idejében játszó operettjét adták. A címszerepben Mészáros Kornélia nagyon hercig volt és szép, kellemes énekével ismét hódított. Turner Ilka Lidia hercegnő szerepében jó iskolázott hangjáról tett megint bizonyságot. Polgár és Gyarmati igen jól játszottak, Asztalos elég jól. Szerdán a Kameliás hölgy, melyet most a nemzeti színházban Márkus Emilia remek alakításával telt ház előtt játszanak, került nálunk üres ház előtt szinre. Pedig kár volt el nem menni, mert Lackó Aranka a címszerepben művésziesen játszott. —

A nehéz szerepet minden részletében jól felfogva és kidolgozva, érzelemmel és teljes színpadi otthonossággal ábrázolta. Kapott is érte úgy a nyilt jelenetekben, mint a felvonások után sok tapsot. Morvái Armand szerepében Lackó mellett nem juthatott érvényre. Csütörtökön a Lelenc-ben Lackó Aranka, Véber Ferike, és Polgár, pénteken a Kor- nevilli karangok-b&n. Mészáros, Turner, Polgár, Asztalos és Érckövy játéka érdemel elismerést.

Kár, hogy Polgár a 7ót legény Amerikában vagy Az állatszeliditő-ié 1 e újdonságok helyett nem ád más uj darabot, azokkal talán mégis felkeltené téli álmából a közönséget.

Hirek.

— A földmivelési miniszter Tolnavármegyében. Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszter Miklós Ödön államtitkár, valamint a minisztérium különböző vízi osztályainak és Duna szakaszának főhivatalnokai, a képviselőház vízügyi és pénzügyi bizottsága több tagjának, köztük két tolnamegyei, Perezd Dezső és Buscbach Péter képviselők kíséretében a múlt vasárnapon külön hajón elindult a Közép-Dunán már megkezdett és még eszközlendő szabályozások tanulmányozása végett. A társaság vasárnapon délután fél kettőkor érkezett és szállt ki Domboriban, a hol őket Széchenyi Sándor gróf főispán és Simontsits Béla alispán fogadta. A hajózási állomás zászlókkal volt igen szépen feldíszítve.

A miniszter a főispán fogatán, az államtitkár az alispán kíséretében, a többiek pedig szintén a várakozó fogatokra ülve először a bogyiszlói szigetre mentek, majd pedig a faddi Dunán az elzárásokat tekintették meg. Délután három óra volt, midőn a társaság útját folytatta és később Csanád község mellett, majd este hétkor Baján kötött ki. Domboriban a fő és alispán, valamint Földvári pestmegyei alispán és több mérnök külön hajón Dombori fölött a kotrási munkálatokat tekintették meg. A szabályozási munkálatok szépen folynak és máris remélhető, hogy ez a vidék ujalb árvíznek nem lesz kitéve. Az összes középdunai szabályozások 27 millióba kerülnek és bizonyosra vehető, hogy a törvényhozó testületben ezen nagy összeget is megfogják szavazni, mert a Duna olyan közgazda- sági és közforgalmi tényező, a melynek szabályozása a legnagyobb áldozatot megérdemli.

4.__________________________________

— Előléptetések. Mehrverth Ágoston, Mis- kolcy Kálmán szegzárdi kir. törvényszéki és Kristóf ek Béla szegzárdi kir. jarásbirósági írnokokat a nagyméltóságu magy. kir. igazságügy miniszter a Xl-ik fizetési osztály második fokozatába előléptette.

— Pályázat. A szegzárdi és a nagykanizsai kir. törvényszékeknél betöltendő két joggyakornoki állásokra a pécsi kir. ítélőtábla elnöke 15 napi határidő lejárattal pályázatot hirdetett.

— Építkezés az állami szöllőtelepen. Az állami szöllőtelepen egy pavillont építettek az állam költségén. Csinos nyári lakás lesz benne a szöllészeti és borászati felügyelő részére, ezen kívül egy tágas terem a vincellórjelöltek oktatására. — A földmivelésügyi miniszter a múlt héten pótlólag még 1700 frtot utalványozott a régi épület felemelésére s mindez a boldogult Miklós Gyula borászati kormánybiztos kezdeményezésére történt, a ki ittléte alkalmával meleg érdeklődést tanúsított a szegzárdi szöllőhegyek és az itteni lakosság jövője iránt.

— Kossuth-szobor Pécsett. Á minden téren szépen előrehaladó szomszédunk, Pécs városának törvényhatósága elhatározta, hogy Kossuth Lajosnak szobrot állít fel Pécsett. E célra a rendező bizottság már megalakult és az ottani sajtó és közönség lelkes támogatása mellett karolta fel az ügyet. A bizottság nemcsak Pécs városa és Baranyamegye, hanem a szomszédos Tolna és Somogyvármegyék támogatására is számit és pedig méltán. Mert nálunk is megindultak a gyűjtések és csak helyeselni tudnék, ha a befolyandó összegeket Pécsre az ott létesítendő szobor javára és nem Budapestre külde- nők. Mert mig a főváros a maga nagy anyagi, erkölcsi, kulturális és politikai súlyával és hatalmával képesítve van, önerejéből is egy Kossuthoz és a fővároshoz méltó szobrot felállítani, addig már nagyon is elérkezett Magyarországon annak is az ideje, hogy mindent ne egyedül a fővárosban con entráljunk, hanem a nagyobb vidéki városoknak haladását és fejlődését lehetőleg előmozdítsuk. Ilyen nagyobb és fejlődésre hivatott város Pécs is, a Dunántúl legnagyobb és legszebb városa, melynek dicséretes törekvését a Kossuth-szobor felállításának ügyében, nekünk, a közvetlen szomszédoknak, támogatni szép és hazafias misszió volna.

— Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: „Pápay János kántor-tanitó és kiskorú gyermekei: János, István és László; id. Pápay János és neje Székely Mária; özv. Kovács Istvánná Parragh Zsuzsanna ; Kovács Juliána és férje Fazekas Pál, a legmélyebb fájdalommal tudatják forrón szeretett nejének, illetve édes anyjuknak, menyünknek, leánya és egyetlen testvérének Pápay Jánosné szül. Kovács Máriának folyó hó 30 án életének 35-ik, boldog házasságának 12-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei május hó 2-án d. e. 10 órakor fognak a bölcskei ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Kelt Bölcskón 1894. április 30-án Áldás és béke poraira I“

— Az egyház köréből. Diósy József szegzárdi ideiglenes káplánt a püspök Himesházára nevezte ki káplánnak. Fájt Lajos káplán pedig a napokban visszatér Bátáról Szegzárdra s ismét elfoglalja eddigi állását.

— Egy híres betörő kóbor cigányt fogott el a csendőrség a napokban, ki már vagy tiz féle név alatt került az igazságszolgáltatás kezei közé, de mindannyiszor megtalálta a módját, hogy börtönéből megszökjék. Igazi nevét talán már ő maga sem tudja, de legtöbbször Kolompár Józsi, Kolompár Miska, Varga Józsi, Horváth, Jeges János stb. álneveket használt. Egyébként ő volt az a hires tolvaj, ki 1891. december havában a Szegzárdon és vidékén elkövetett sürü betörésekből származott tárgyakat eladogatta Medinán, a mely községet e lopott dolgokkal valósággal elárasztotta. Midőn most elfogták, birtokoban 3 lopott lovat s számos egyéb lopott tárgyat találtak. Szegzárdról Pécsre kísérték, a hol a törvényszék ítélni fog fölötte, ha addig is valami módot nem talál a megszökésre.

— Tűz. Bock György, gyönki lakos 70 frt értékű, biztosítatlan szalmakazala a napokban le égett. A tűz mikénti keletkezése nem volt kipuhatolható.

____________TOLNA VÁHMEGYE._________

— Id. Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos a múlt héten Budapesten meghalt. Az elhunyt kormánybiztos főleg a borászat és a hazai szöllőmivelés terén fejtett ki eredménydus tevékeny- séget. A szöllók rekonstruálásával, a vincellér iskolák szervezésével a homoki szöllőmivelóssel nagy lelkesedéssel foglalkozott. Múlt ősszel városimban is megfordult, a hol szeretetreméltó modorával a legkellemesebb emlékeket hagyta itten. Nálunk is megpendítene egy szőlő telepítési részvénytársaság alapításának eszméjét. Temetésén Szegzárdról Nits István, a szegzárdi szőlőszeti tanfolyam vezetője is megjelent.

— Renovált fürdő. Etl József mérnök, fürdőtulajdonos. Csörgétői fürdőjét teljenesen renovál- tatta, még pedig úgy, hogy az uszoda két tükör- fürdőjéből egyet csináltatott. Célszerű lenne azonban az uszodát ismét két részre osztani, mert hogy a nők délelőtt a férfiak pedig délután fürödjenek, ez minálunk nagyon költséges dolog. — Eddig ugyanis elég volt egy kocsi, hogy ugyanazon család tagjait fürödni vigye, most azonban külön kocsi volna szükséges délelőtt es délután, a mint a csalad nő és férfi tagjai a fürdőhöz menni kivánnak, s ez csak a fürdő vendégek amúgy is csekély számát apasztaná. Ezzel kapcsolatban ismételten felhívjuk hatóságaink figyelmét az itteni fiakker mizériák mielőbbi rendezésére !

— 2 rajz vonta magára mindazok ügyeim ét, kik a hét folyamán Krantmer Vilmos szegzárdi könykereskedő uj és díszes helyiségében megfordultak. Az egyik dr. Jókai Mór igen sikerült szén- rajzképét mutatja, amásik egy ideal not ábrázol, (tusrajzban. Mindkettőt Herdlein Lajos készítette, kinek már több sikerült rajzát ismerjük.

— A tolnai vásártér megváltoztatása. ToL nán eddig azon kellemetlenségnek voltak a vásárq- zók kitéve, hogy két távol eső helyre kellett menniük szükségleteik fedezése végett, a mennyiben az iparosok és kereskedők — és a marha vásártér külön-külön helyt állt. A központi járás főszolgabi- rája azonban ennek egy üdvös intézkedésével véget vetett, mert e két vásárteret egyesítette úgy, hogy a régi vásártér a tolnai kápolna alatt kibővittetett és az iparosok, kereskedők vásárhelyisége is ide tétetett, hol eddig csak a marha vásártér volt. Figyelmeztetnek tehát különösen az eladni szándékozó tolnai és vidéki iparosok és kereskedők egyaránt, hogy a nekik szükséges térség megnyerbetése és kimérése végett idejében jelentkezzenek Jakobovics József tolnai lakos vásárbérlőnól, nehogy késedel- mezésök által kellemetlen zaklatásnak legyenek kitéve. A venni szándékozóknak szintén tudomásukra adatik ez intézkedés. Az első tolnai vásár május hó 7-én lesz megtartva.

— Hymen. Jeszenovszky János, szálkai kán- tortanitó jegyet váltott Merling Mariska, Merling Gábor bozsoki földbirtokos kedves leányával.

— Felgyújtotta a házát. Martos István nagy- szokolyi lakos háza a napokban leégett. A megindított vizsgálat kiderítette, hogy Manos maga gyújtotta fel a házát, hogy a 400 frtnyi biztosítási összeget megkaphassa. Tettét beismerte. Feljelentették a tamásii kir. járásbíróságnak. így most nemcsak a 400 írttól esik el, hanem még büntetés alá is esik.

— Veszett kutya. Felső-Ireghen a napokban egy kutya több más kutyát össze-vissza harapdált. Ez feltűnt az ép arra menő csendőröknek, kik a kutyát lelőtték. Galambos József, a nagyszokolyi álr latorvos a lelőtt kutyát megvizsgálta s konstatálta, hogy veszett volt.

— A lopott borjú. Szabó József, sár-szent-lő- rinci lakos a múlt héten a paksi vásáron egy borjut vásárolt s midőn azzal haza kocsizott, az utón egy csárdába betért egy pohár borra. A gazdátlan kocsin levő borjú nagyon megtetszett az ép arra menő Ftílöp István nagy-székelyi lakosnak, ki nem sokat gondolkozott a do'og fölött, hanem a borjut áttette a maga kocsijára és elhajtatott. Otthon a borjut levágta, húsának egyrészét és bőrét eladta, s mégis, midőn a csendőrök nyomára jöttek, hogy ő a tettes, azzal védekezett, hogy ő ártatlan, mert akkor részeg volt. Feljelentették a paksi kir. járásbíróságnak.

1894. május 6l ’