Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-22 / 17. szám
gyűjtést eszközölni, sőt esetleg egy sorsjátékot is rendezni. Emberbaráti szempontból egy menedék- s dologház felállítását kellene szorgalmazni. Jajgatunk, hogy a nép szegényedik, hanem hogy enyhítsünk a bajon, ahoz alig teszünk. Hát ime itt volna az idő erre is 1 S ha ezeket az uj kórház felszentelésével, a Garay-szobor leleplezésével s az Augusz-féle lelencház megnyitásával kötnék össze, akkor a megye hozzájárulna méltón a nagy nemzeti ünnepség megünnepeléséhez. Mindéhez kezdeményezés, jóakarat s egy kis rajongás a nemzeti ünnepség iránt kell csak, a pénzt egyszerű módon lehet megteremteni, a progresziv pótadóval! Mi reméljük, hogy a mi közönségünk sem zárkózik el majd, holott a vármegyék sorban kiállanak a síkra, hogy a railleniirmi ünnepély minél fényesebb legyen ! Verus. _2. ____________ PO LITIKAI HÍREK. — A házassági jogról szóló törvényjavaslatot a főrendiház hármas-bizottsága csütörtökön, e hó 26-ikán veszi tárgyalás alá. ügy vélik, hogy a bizottságban, melynek elnöke Szlávy József koronaőr, egy ülés alatt elintézik a törvényjavaslatot. A fő- tendiház plénumában a javaslat legkésőbb hétfőn, május y-én kerül tárgyatásra. Az általános vitában, a mint eddig hírlik, aligha vesz részt sok szónok s feltételezhetőnek véljük, hogy a főrendiház, bár csekély többséggel, bizonyára elfogadja a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. — Püspöki konferencia. A hercegprímás budavári palotájában pénteken délelőtt 10 órakor gyűlt egybe a püspöki kar, hogy a kongrua ügyét tárgyalás alá vegye. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás a tárgyalást pontban 10 órakor nyitotta meg rövid imával, áldást kérve arra. A jegyzői tisztségre a hercegprímás Fehér Ipoly pannonhalmi főapátot kérte fel. A tárgyaláson az elnöklő hercegprímáson kívül jelen vannak: Samassa József egri érsek, Császka György kalocsai érsek, Slauch Lőrinc nagyváradi bíboros püspök, Zalka János győri, Schöpfer György rozsnyói, Mihályi Viktor lugosi, Schusz- ter Konstantin váci, Szabó János szamosujvári, Bende Imre nyitrai, Bubics Zsigmond kassai, Meszlényi Gyula szatmári, Hornig Károly br. veszprémi, Desrándja maga is romantika — kifestik ideáljukat tökéletes, isteni lénynek, jövőjüket paradicsomnak, s észre sem veszik, hogy álmuk nem az élet, és hogy az élet boldogsága és boldogtalansága egészen más, mint a regényeké. De a ki az életet ismeri, az épen nem ringatja magát mámoros kíváncsiságban, hogy vájjon a regény végén Richarde lesz-e Adelaida, annak nem imponál a mese, hanem mindenütt az élet igazságait keresi, mely közelebb viszi a problémák problémájához: az emberismerethez. A ki az u. n. konvencionális igazságokat felismeri, arra azt mondják, hogy józan ember. De zseninek kell annak lennie, ki a lélekana- lyzis segítségével a konvencionális igazságok — hazugságát tudja kimutatni Ilyen zseni — Kóbor Tamás, akinek első kötete — az „Aszfalt'1 oly megérdemelt feltűnést keltett. * A nagy Oarlylenek Burns Róbertról irt fényes essayében olvastam, hogy csak az ítélheti meg egészen helyesen az irók műveit, aki ismeri azok egyéni tulajdonságait. Én ismerem Kóbor Tamást. Ismerem mély tudását, szerénységgel párosult büszkeségét, ismerem áldott jó szivét — s Carlyle- vel kérdem, irhat-e nemtelen dolgot olyan ember, kit a sors bár nem áldott meg dúsan anyagi javakkal, mégis megosztja kenyerét a szegény szü- kölködőkkel . . . sewjfy .Sándor Csanádi, Steiner Fülöp székesfehérvári, Firczák Gyula munkácsi, Rimely Károly besztercebányai püspökök és Fehér Ipoly pannonhalmi főapát. Távolmaradásukat bejelentették: Pável Mihály nagyváradi gör. püspök, Dulánszky Nándor pécsi, L'önhardt Ferenc erdélyi, Hidassy Kornél szombathelyi és Szmrecsányi Pál szepesi püspökök. A konferenciának egyedüli tárgya a kongruaügy. Tárgyalás alá vdttók az országos kongrua-bizottság jelentését, melyhez az egyháznagyok közül többen hozzászóltak. Schuszter Konstantin váci püspök elnöklete alatt egy Hornig Károly br. és Steiner Fü- löp püspökökből álló albizottságot küldtek ki, hogy az ügyet eldöntse. Ennek az albizottságnak a tanácskozásában részt vesz Samassa József egri érsek is, hogy az esetlege» felvilágosításokat megadja. — A konferencia ezután az autonómia ügyével foglalkozott, ama jegyzőkönyv kapcsán, a melyet az autonómiai vegyes bizottság februáriusi tanácskozásairól tudó más vétel végett beterjesztett. A konferencia harmadik és utolsó tárgya a vallás- és tanulmányalapokra felügyelő bizottság jelentése volt, illetőleg e jelentésnek a szemináriumokra vonatkozó része. A vallás- és közoktatásügyi miniszter u. i. több szemináriumnak a vallás- és tanulmányalapból való segélyezését beszüntette. A konferencia elhatározta, hogy e tárgyban a püspöki kar felszólaló előterjesztést tesz a miniszternek. A konferencia fél 2 órakor ért véget. — A vasárnapi munkaszünetrői. Az országgyűlés tegnap a kereskedelmi miniszternek következő, az iparágak vasárnapi munkaszünetére vonatkozó pótrendeletét vette tudomásul : Az 1891. XIII. t. c. rendelkezései alól : a jég gyártását, árusítását s házhoz szállítását illetőleg, — vasárnapokon s Szt. István napján egész napon át, — közegószsógi szempontokból; a cimfestészeti iparnak magánhe- lyiségben s műhelyek, a törvényes költözködósi napokat megelőző s követő 8 napon belül eső vasárnapokon való gvakorolhatását illetőleg a fogyasztó közönség érdekei szempontjából; a szíjgyártó és köteleseknek adott azon engedélyt, hogy ezek vasárnapokon tartott barómíásárokon áruikat eladásra kirakhassák a vásári közönség e részbeni szükségleteinek fedezhetési szempontjából; végül a sütőknek adott azon engedélyt, hogy a segédek kellő felváltásának feltétele mellett, a sütő ipar körébe eső élelmi szerek előállítására szükséges előkészítő munkálatok (kovászolás, bedagasztás és fűtés) már a munkaszüneti napon esti 10 órakor kezdhessék meg, ugyancsak a fogyasztó közönség érdekei szempontjából engedélyezte. ___________TOLNAVARMEGYE. A ki elolvassa Kóbor Tamás első kötetét, mely az újabb magyar irodalomnak dicsőségét jelenti, lehetetlen, hogy bármily szigorú kritika után is ne legyen nagy véleménynyel Kóbor Tamás felől. Mert ez az ember szemébe mer nézni a világnak. A szivével érzi, a saját eszével látja, hogy milyen hazug a világ és milyen önzők az emberek. S bár analyzálva az emberi lelkeket, mint a legtöbb gondolkodó és érző ember, ő is pesszimistává válik, Ítéletében mégis mindig talál enyhítő körülményeket, hogy csak az erkölcsinek csúfolt világrend és a maga benső világa között a harmóniát némileg helyreállítsa. Minden sora cáfolata annak a nagyképüs- köd'ó dogmának, hogy a verismus megölő/e a nemesebb felfogásnak. A „Szegény Pasqualine“ ban a Waldstein gróf iszákossága mellé oda van állítva végtelen szerelme neje iránt, „Musette11-ben a romlottság sötétségébe belevilágít a romlatlanság sugara — sőt ideálisan gondolkodó lelke még oly hatalmas elme ellen is fellázad, mint a milyen Dumas fils, s „Az önzés angyalá“-ban —a nők védelmére kelve, súlyos csapásokkal szállítja le valódi értékére a legszellemesebb franciának bizarr argí nentumait. Mély filozófiai értelem, élesen modern és mindig önálló felfogás, ragyogó, zamatos styl — ezek jellemzik első sorban Kóbor Tamást. Némelykor olyan mint Heine, önmagát is ironizálja, majd meg, mint Claude Tillier — szkeptikus humorral szemléli a világ folyását. A főgimnázium kérdéséhez. Szegzárd-Zalaegerszeg. Múlt héten terjedelmesen foglalkoztunk a szegzárdi főgimnázium ügyével. Kimutattuk számokkal is, mit követel az állam, mit ajánlottunk fel, mit adhatunk még és végül megjelöltük a módozatokat, amelyekkel a kívánt évi hozzájárulást előteremtb^És most megtoldjuk fejtegetésünket. Tanulság okáért röviden párhuzamot vonunk a mitőlünk követelt és a között az áldozat között, a melyet egy hozzánk közel fekvő vármegye s annak szép váiosa tett le alig egy-két hava a közművelődés oltárára. Zala-Egerszegen egy állami főgimnáziumnak felállítása bevégzett tény. Az állam és Zalamegye keresztül esett a hosszas alku- váson és immár szerződésszerüleg megvannak állapítva azok a feltételek, a melyek árán a mienkhez hasonló felsőbb tanintézet ott a közeljövőben létesül. Teljesen hitelt érdemlő forrásból siettünk beszerezni a zalaegerszegi főgimnázium létesítésére vonatkozó adatokat s ezekből azt látjuk, hogy egy szemernyivel sem kevesebb az az áldozat, a mit ott kívántak, sőt súlyosabbak a feltételek, súlyosabb a köz- gazdasági helyzet és mindennek dacára Za- lavármegye egy percig sem habozott, de meg tette azonnal azt, a mit tennie kellett. A főgimnázium létesítése ügyében kiküldött miniszteri tanácsos, a nálunk is járt Klamarik János ugyanis a következő feltételek alatt kötötte meg a szokásos szerződést. A főgimnázium felállításához szükséges telket Zala-Egerszeg város adja s építési költségekre egyszer és mindenkorra 40000 forintot fizet az államnak. Az évi hozzájárulás összegét II ezer forintban állapították meg, a tandíj szintén a kincstáré. Ami az évi 11 ezer forint előteremtését illeti, ott a város és vármegye testvéries önfeláldozással a következő módon vállalta el a terheket. 1894. április 22. Kóbornak azonban legnagyobb dicsősége, hogy azért mindig eredeti marad. És ez eredetiségében valóságos remekműveket alkot. Én legalább még nem olvastam fenségesebb rajzot &z „Ejszaká“-nk\ — és nem élveztem még dióhéjban annyi igazmondást, mint Kóbor Tamás gyönyörű krónikáiban. A ki igy tud gondolkozni az egy Istenáldotta fényes tehetség, aki igy tud írni, az odakerül legjobbjaink közé. Olvassák el a könyvét, s mondják meg, nin- csen-e igazam ? Éjszaka. | Szeretném megismerni azt a mákonyt hintő, nyugalmas, szelíd éjszakát, melyről Thorwaldsen mintázta szép reliefjét. Ott honol az valahol Olaszország virágos, halmos teuger-partos tájain, izzó kék ég alatt, átmenet nélkül, hirtelenül kigyujtja számtalan csillaginócseit. Ahol nem ismerik a hosz- szu alkonyok kétes főfájást okozó félhomályát és nem ismerik azt a hat lóval hajtó sietséget, mely- lyel mi átrohanunk egy izzadó, fázó, keserves élet munkáján, tobzódásain. Ott, ahol szellős oszlopcsar- nokos nyári-lakok hüsében játszák el az élet nap nap után, ahol az embereknek nincs felejteni valójuk : ott lebeg az éjszaka tündére ajtótól ajtóhoz és * Mutatvány Kóbor Tamás fent ismertetett „Aszfalt" cimü kötetéből.
