Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-06-04 / 23. szám
TOLNA VÁHMEGYE. 5. 1893. junius 4. ___ VIDÉK. — A tolnai önk. tűzoltó egyesület múlt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, melyet Ros- mayer Ferenc, az egylet elnöke vezetett. Az elnöki megnyitó beszéd után — mely különösen a fontos és humánus hivatásról folyt, továbbá az egyetértést is szépen fejtegette — a parancsnokság részéről Wittinger Sándor főparancsnok adta be a parancsnokság évi jelentését, mely felolvastatott. Kimerítő és pontos jelentést tettek egymás után a pénztáros, orvos, szertáros és szivattyú mester. A jelentések meghallgatása utáD, a felszerelések részben történendő kiegészítését szavazta meg a közgyűlés s aztán tárgyalta uj alapszabályait, melyeket az alapszabályt változtató bizottság nyújtott be. Csekély és nem lényeges módosításokkal elfogadta a közgyűlés az uj alapszabályokat. Közgyűlés után az elnök és a főparancsnok megvendégelte az összes működő tagokat a sörcsarnokban; a hol a vig társas vacsora kedélyes mulatsággá fejlődött s tovább tartott éjfélnél. Lord Cynló. — A bonyhádi műkedvelők köre fényes tanúbizonyságát adta haladásának május 22-én, a mikor 2 még a „Nemzeti színház“ repertoirjában lévő szalon vígjátékot adott elő. Szinrekerültok: „Hármas szövetség“ irta Torkos László. Margit (Perczel Teréz k. a.), Olga (Halász Emilia k. a.). Aranka (Traiber Margit k. a.), Rótfalvy Zoltán (Lipplch Zoltán űr), kik folyékony játékukkal teljes sikert arattak. Ezt követte „A bálkirálynő“ irta Bérezik Árpád. Füleky Belizár -(Traibor János ur) igen jól maskirozta az öreg Fülekyt, ki leányát neje unszolására Budapestre viszi bálozni s niucs táncos, neje főt. Mikó György iparbizottsági elnök ur szavait, ki körülbelül a következőket mondta : „A legüdvösebb törvények egyike hazánkban az. mely az ipar fejlesztését tűzte ki célul. A kiállítások pedig arra valók, hogy bemutassák a műhelyek eredményét, mint midőn a képvi-eló beszámol a választói előtt. Azért karolták fel nemcsak ország- de világszerte az iparkiállitások eszméjét. Ennek az eszmének hódolva, határozta el a szegzárdi iparbizottság is, hogy a tanoncok munkáiból évenként kiállítást rendez, s ez alkalommal a 6-ik kiállítás nyílik meg. Midőn az első kiállítás rendeztetek, a közönség, ill. az iparos mesterek megértették a törvény intencióit és tanoncaikban fejlesztették ezt a szép szellemet. A vármegye is felkarolta az ügyet és aranyakkal tüntette ki a kiállított tárgyakat. A pécsi keresk. és iparkamara, szegzárdi pénzintézetek és egyesek teszik ezt még ma is. S mind ennek dacára mit tapasztalunk ? Azt, hogy sajnálatunkra ez a nagy buzgóság az iparosok részéről az idők folytán csökkent, úgy hogy a kiállítás évről-óvre nemhogy előre ment volna, inkább visszafejlődött. Ma 49 tanuló 55 tárgyat állított ki; (a jutalroazandókra pedig rendelkezésünkre áll 55 frt, vagyis annyi frt, a hány a kiállított tárgy.) S mi ennek a hanyatlásnak az oka ? Igaz, hogy egyes iparágak csökkentek ; igy különösen a kádármunkák, melyek az első kiállításokon szép számban szerepeltek, ma teljesen hiányoznak, mert Szegzár dón kádár tanonc nincs. De van akárhány iparág, a mely sohasem csökkenhet és ha ezek tanulói sem hoztak kiállítási munkákat, Natália (Lengyel Ilona k. a.) fiatal üdesóge dacára oly pompásan beleéltejnágát a korosabb Füleky- né szerepébe s oly-sikerűlten alakított, hogy a dis- tinguáll nézőközönség többször megtapsolta, Józsiin (Pci=<^el Emma k. a.), Szabó Elemér (dr. Pot- tyoímy Béla ur), Fodor Tasziló (ifj. Halász Géza ur) pedig már valóban remekeltek s báran állítható, hogy sok vándorszínészeinél nem találni ilyen erőket. Ifj. Halász Géza a souper-csárdás utáni deran- girtságát általános derültség és tapsvihar követte. Említésre méltók még Temesi Laci (Stolcen- bach Gyula ur), Uyarmathy Pista (Reitberger István ur), Kereszty Ábris (Szepessy Kálmán ur), kik mint blazirtak és satnyák, köztetszést arattak. Előadás után kivilágos-kivirradtig tartó tánc következett. A négyest 32 pár táncolta. A zombaiaknak jutott 50 frt, mig a bölcskei tüzkárosultaknak 25 frt. Jelenvoltak: asszonyok: Angyal Ferencné, Dr. Cottely Gézáné, Döry Pálné, Driesz Lajosuó (Pócsvárad), Eibach Ödönné, Dr. Ellbogen Fülöpné, Fleischmann Lipótué, Forberger Lászlóné, Geyer Gyuláné (Iiidasd), Goldfinger Armin né, Goldfinger Mórné, Halász Gézáné, Horváth Istvánná (Pécsvá- rad), HolíVr Józsefné, Kun Mórné, özv. Koch Já- nosné (Bpest), Dr. Müller Jánosné, Müller Lipótné, özv. Mibá kovics Arpádné, Nászay Gézáné (Zomba), Osztrich Mihályné, Percei Dezsőné, özv. Perczel Rudolfné, özv. Perczel Ivánné, Dr. Pick Mórné, Dr. Póth Radoné, Porner Józsefné, Papp Istvánná (Mórágy). Dr. Schweiz Antalnó, Szepessy Lászlóné, Dr. Vámossy Ernőné, Weber János (Nádasd) stb. L e- á n y o k : Driesz Mariska (Pócsvárad) Engel Gizella, Geyer Vilma (Hidasd) Hirschmannn Flóra, Halász Emilia Horváth Etika. Lengyel Ilona, Müller Sára, Mautner Ella (Bpest). Moldoványi Etelka Laky nővérek (Kölesd), Novotny Irma, Perczel Crescence, Teréz, Emma, Raj csányi Margit, Szepessy Mariska, Treiber Gizella, Weber Erzsiké (Nádasd), Weisz Malvin. Fölülfizettek: Döry Dénes Zomba 3 frt. Dr. Moldoványi István, Goldfinger Mór 2—2 frt, N. N. 1 frt, Anderle József 50 kr. Munka kiállítás. Folyó hó 1-én, vagyis Urna pjárt, mint a mely nap az iparosokra nézve úgyis nevezetes, a mennyiben akkor szokták a legtöbben tanoncáikat felfogadni és felszabadítani, volt Szegzárdon az ipa- rostanoncok munkáinak kiállítása. Sajnálatunkra itt mindjárt kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a kiállítás 6 év óta most volt a leggyengébb, dacára, hogy az iparos-tanonciskola igazgatója és tantestülete folyton buzdították a tanonocokat, s d teára, hogy a tanulók tudják azt is, miszerint a kiállítók gyakran érdemükön felüli jutalomban is részesülnek, csak azért hogy annál nagyobb kedvük legyen a munkához és az iparossághoz általában. Hogy ennek mi az oka, arra nézve legjobb, ha idézzük a az már sehogy sem menthető, Mondják, hogy a tanulók hajlandók a hanyagságra s nem szeretnek dolgozni; ez esetben a mesterek kötelessége azokat buzdítani, sőt kényszeríteni a munkára. Sajnos azonban, hogy mást is mondanak, azt t. i., hogy maguk a mesterek vonják el tanoncaikat a munkától és ez már nagy hiba. De mert nem azért jöttünk ma itt össze, hogy szemrehányásokat tegyünk, tehát inkább elismeréssel akarunk adózni azon iparos mesterek és tanulóinak, kiknek a munkáival találkozunk s hogy köszönetünket kifejezzük azoknak, kik adományaikkal a kiállítást előmozdítani szívesek voltak. Ezek: a pécsi keresk. és iparkamara (adott 25 frtot). A szegzárdi takarékpénztár (15 frtot). A szegzárdi Fa k a r é k- és hitelbank (5 frtot). A szegzárdi népbank (5 frtot), és Tóth Károly ur (5 frtot) összesen 55 frtot, mely összeg a kiállítók közt érdem szerint lesz felosztandó. — Buzdította végre az iparosokat, hogy igyekezzenek a szegzárdi és általában a magyar iparnak becsületet szerezni. De mig egyrészről a munkák hiányát és a résztvevők csekély számát constatáljuk, egyszersmind örömmel kell constatálnunk azt is, hogy az ez idei tulszerény kiállítás iránt az iparos mesterek részéről az érdeklődés oly nagy volt, mint eddig talán soha ! Mi ezt a jövőre nézve mindenesetre jó jelnek tekintjük s biztosra vesszük, hogy a jövő kiállítások ki fogják köszörülni az ez évi csorbát. A kiállított munkák megbirálása és jutalomra való ajánlása ma van. A jutalmak kiosztása pedig az évi vizsga alkalmával történik. Egy tolnavármegyei istálló dicsősége. 30 kilométernél 2 perc 12 másodpercnyi, 40 kilométernél 2 perc 12 másodpercnyi kilométernyi rekorddal érkeztek be elsőnek a Bernrieder János hajtotta fogatok. Annál nagyobb dicsőség ez Tolnavármegyére nézve, mert e versenyeken resztvettek az any- nyiszor felmagasztalt orosz és a páratlanoknak tartott amerikai iigetök, melyeket eddig még a gazdasági intézeteken is utolérhetetleneknek mondottak. Hogy mindezeknél van jobb, van gyorsabb és kitartóbb hazai lovunk, azt bebizonyította Bernrieder József megyei nagybirtokos hires istállója. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk lótenyésztésének régi hírneve ismét felujul, s őszintén kívánjuk, hogy Bernriederék általánosan bámult győzelmei csak újabb impulzust adjanak megyei lótenyésztésünk 1 fejlődésére. A versenyeket a már több óv óta fenálló és I sikeresen működő „Magyar-Tattersall"1 urkocsizó egvesület tartotta. A versenyek, melyek a magyar lovaknak minden egyéb lovat fölöző specialitásáról, a gyorsasággal párosult kitartásról oly fényes tanúságot tett, a következők voltak: Május 19. délután 3 órakor: Nemzetközi dij: 2000 korona. 7áv. 30 km. Ügetó-versenv kettes fogatoknak. Tót 100 korona. Nyitva bármely országban nevelt lovaknak. Részt vett 9 fogat. Ezen versenynek különös érdekességet kölcsönzött, hogy abban két pár orosz ló is részt vett, melyeket a tulajdonosok Törley József és Andrássy Tivadar gróf hajtottak, de még csak —a harmadik helyre sem érkeztek be, sőt Törley egyik lova másnap a megerőltetés folytán ki is múlt. Első fogatnak érkezett be: I. Bernrieder József tulajdona Mátka és Legény 6 éves saját nevelésű lovak. Idő 66 p. 4 mp. Átlag egy km. 2 p. és 12. mp. II. Báró Sennyei István. III. Gróf Andrássy Gésa és Desseivffy Alajos két amerikai ügetője. Május 22, délután 3 órakor: Jucker dij. Táv. 40 km. Ügetó-verseny négyes fogatoknak. Indulás mint a nemzetközi ver- seny-dijban a városligeti Stefánia útról a Vizto- ronvnál öt-öt percenként. Dij az elsőnek 2000 korona. Részt vett 5 fogat. I. Bernrieder József 4 sajátnevelesü lóval 89 p. 57. mp. alatt. Átlag esik 1 kilométerre 2 p. 14 mp. II. Sennyei István br. és Dessewffy Alajos gr. III. Gróf Károlyi László. IV. Stankovánszky János ur négy saját kaj- dacsi ménesében nevelt lóval. V. Gróf Andrássy Géza. Az ügetés mindig négy üléses kocsival történt, urkocsis, kocsis és pályabíró voltak a kocsin. Megjegyezzük, hogy Bernrieder József ur "lovait, szakavatott fia, Bernrieder János ur hajtotta, ki érdemeit ezen a téren csak öregbítette, s ki atyjával együtt méltán büszke lehet az elért nem eleggé magasztalható fényes eredményre. Részünkről őszintén üdvözöljük a megyei lótenyésztés buzgó apostolait, s szívből kívánjuk hogy újabb győzelmek is koronázzák fáradhatl; tevékenységüket, mely remélhetőleg kihat egész megyei lótenyésztésünkre. És hogy annak óriási előnyére, azt talán mondanunk is felesleges. KÖZGAZDASÁG. — A Magyar-Francia biztositó-részvény-társaság Beniczky Ferencz ur ő Nagyméltósága elnöklete alatt folyó évi május hó 26-án tartotta meg rendes közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentésből a következő figyelemre méltó adatokat idézzük. A tüzbiztositási üzletben a díj- és illetékbevételek 3.563,935 frtot, a jégbiztositási üzletben 536.183 frtot. a balesetbiztosit .si üzletben 63,956 frtot és az életbiztositási üzletben 760,342 frtot tettek. Az összes díjbevétel volt 4.924,(^16 forint. Valamennyi ágazatban kiadatott, mint viszontbiztosítási dij, 1.465.783 frt; károkért fizettetett a tüzbiztositási üzletben 1.756,685 frt, a jégbiztositási üzletben 445,245 frt, a balesetbiztosítási üzletben 21,568 frt, az életbiztositási üzletben 169,767 frt, összesen 2.393,365 frt. A társaság bevételei az intézeti házak jövedelméből, kamatokból, az értékpapírok nyereségéből és különféle jövedelmekből 246.541 frtot tettek ki, az intézet tartalékainak összgee 5.248,203 frtra emelkedett. A dijkötelezvény-tárca 7.992,839 frtot tartalmaz. Az életbiztosítások tőkében és járadékokban 16.285,942 frtot képviselnek.A társaság fennállása öta több mint 5" millió frt kártérítést fizetett ki készpénzben. A 100,539 frtot tevő nyereségből osztalék nem adatik, hanem 34,565 frt a tüzosztályi díjtartaléknak 750,000 frtra való felemelésére, 10,000 frt az irodai berendezés- és felszerelés-számlának 40,000 írtról 30,000 frtra való csökkentésére, 30,000 frt a tartaléktőkének 170,000 írtról 200,000 frtra való emelésére fordittatik, 25,974 frt pedig uj számlára vitetik át. A társaság biztosítéki alapjai 6.808,741 frt 37 krt tesznek ki. A közgyűlés elé terjesztett jelentésből és zárszámadásokból megelégedéssel konstatáljuk, hogy ezen hazai intézet üzlete folyton örvendetesen fejlődik. Örömmel üdvözöljük továbbá az uj igazgatóság jelentésének azon részét, melyben kifejti, hogy üzletvezetésének feladatául tűzte ki, hogy a Magyar-francia biztositó-részvény-társaság széleskörű összeköttetéseit s mindenkor bevált ügynöki hálózatát folyton fejlesztve, a biztosítás eszméjét hazánkban terjessze és a biztositó közönség szükségleteinek méltányos, előzékeny és szolid eljárással mindenkor megfeleljen. - Ezen cél elérésére a társaság minden erejét kizárólag a belföldi tűz- és jégbiztositási üzletre
