Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-02 / 27. szám
4 TOLNAVARMEGYE. — Eljegyzés. Pápé Dénes ügyvédjelölt eljegyezte Arlow Mariska kisasszonyt Szegzárdról. — Szivünkből gratulálunk! — Uj tűzoltó-egylet. Bonyhádon lüzo'tó egylet alakult még pedig szép eredménnyel, mert majdnem minden fiatal ember felvétette magát. Főparancsnok dr. Moldoványi István, ügyvéd lett. — Kinevezés. Kelemen Imre, Kriegl Nándor és Ehrentletzberger József végzett joghallgatókat a pécsi kir. tábla elnöke a szegzárdi kir. törvényszékhez díjas joggyakornokokká nevezte ki. — Kész Gottfried borai. Nemrég említettük, hogy Kész Gottfried szegzárdi gazdaembertől 6 hordó bort loptak el. A csendőrség erélyes utánjárásának sikerült a tetteseket 3 szegzárdi ember, névszerint Baráti József, Baráti Ferencz és Szabó József személyében kinyomozni; — a 2 utóbbit csakhamar le is tartóztatták, de Baráti József hazulról megszökött és 8 napi utánjárásba került, mig kézre lehetett keríteni, mert a szegzárdi sok kőzártaimu egyén szívesen adott neki menhe- lyet. De végre mégis megkerült. Mindhárman bevallották ugyan, hogy a bort ók vitték el, sót azt is, hogy a szegzárdi szőlőtelep mellett levő Sárvízben elrejtették, s onnan másnap egy hordóval haza hoztak, azt elmulatták, a hordót elégették s az abroncsokat eladták, de a másik 5 hordó borról felvilágosítást adni nem akarnak. Átadattak a szegzárdi kir. ügyészségnek. — Az uj pénz hatása a hetipiacra. Múlt számunkban megírtuk, hogyan csalódott egy sárközi asszony az uj pénzzel, eladván egy kosár tojást 2 frt 50 krért, melyért 2 koronát és 5 drb. tiz- fillérest kapott, tehát épen felét, mint a mennyit kapnia kellett volna. Ehhez hasonló csalódás azonban, ugylátszik, több is érhette a szegény elárusító asszonyokat, mert máskép nem lehetne raegmagya- gyarázni azt a körülményt, hogy a piacon az ezüst frtosokat melyek pedig ezután is állandóan forgalomban maradnak, világért el nem fogadják, és ha a vevőnek más pénze nincs, mint ezüst frtosa, inkább elhagyják menni, semhogy azt;fizetés gyanánt elfogadnák. A hatóságoknak mégis csak kellene valamit tenni hogy a népet a jó esnem jó pénzek ;-<(•>* ?zssoil Uöjiuáou. • . u,.-.. megvéaeimezíessenek, részint pedig, hogy az adás- vevésnél a számításokkal tisztában legyenek. — 70 éves öngyilkos. Gerjenben múlt hó 10-én Vajda Mihály 70 éves ember ismeretlen okból felakasztotta magát s meghalt. Minthogy ön- gyilkossága okát senkinek előre meg nem mondta, sem arról Írást nem találtak, a vizsgálat sem tudott egyebet megállapítani, mint hogy külerőszak nyomai sehol sem látszottak, s igy bűntény gyanúja fenn nem forog. Az esetről jelentés tétetett a paksi főszolgabírói hivatalnak. — Utcai támadás. Garay Ferkó bandája se- hogyse tudja elviselni, hogy nem ók, hanem Rác Guszti zenekara fog játszani a művészestélyen. — Mióta a bizottság Rác mellett döntött, Garayék folytonos fenyegetéssel törekszenek Rácékat terrorizálni. így szerd-n éjjel a hazafelé tartó Kác Gusztit Garay bandájának néhány tagja a nagyyendégló előtt egyszerre megtámadta, bottal, székekkel ütlegelni kezdte, úgy, hogy Bác csak nehezen mene- ! külhetett nagyobb sérülések nélkül, másnap este j pedig a nagybőgősnek szobájába lőttek, azon kívül pedig alig fordul elő olyan nap, hogy Rác zenekarának tagjait és ezek családját inzultusokban ne . részesítenék. E támadások célja, hogy Rác Gusztit : Szegzárdról távozásra bírják, a miért kár volua ha ; sikerülne, mert Rác igen geniális prímás, ki előzékeny és tisztelettudó modorával a közönségnek máris kedvence. Garayóknak ajánljuk, hogy hagyják abba viselkedésüket, mert igy bajos lesz visszahódítani a közönséget. — Talált hulla. Kutyatanya közelében levő Sió csatornában7 múlt hó 15-én egy 50 és 60 j év közti, szürkés hajú, ősz szakállu, rongyos, barna öltözetű férfihullát találtak, melynek lábán papucs, nyakában pedig üres bőrtarisznya volt. Zsebjében egy kórházi bárca találtatott, melyből kitűnt, hogy a hulla Kovács József báttaszéki napszámos földi maradványa. De mert ezen - orvosi vizsgálat szerint — külerőszaknak semmi nyoma nem találtatott, azontúl pedig, minthogy már legalább is 6 hét óta fekszik a vízben és nagyon is feloszlásnak indült, a helyszínén, az erdőben eltemették. — Lopás. Tuba István, bölcskei lakos nyitott krumpli verméből a napokban 3 sonkát, 1 disznófejet s különféle ruhanemüeket elloptak. A tettesnek eddig nem lehetett nyomára jutni. — Ellopott pónzestárca. Folyó hó 13-án Bóléikén Kovács György a „Baumgarten“-féle korcsmában déli 12 óra körül az istállóba ment lefeküdni s ott nyomban el is aludt. Mikor felébredt és visszament az ivóba, hogy a félbeszakadt mulatságot folytassa, akkor vette észre, hogy pénztárcáját, melyben 41 frt készpénz volt, alvás közben ellopták tőle. Jelentés tétetett a paksi főszolgabírói hivatalnak.-- Gazdátlan fogat. Múlt hó 20. és 21. közti éjjel az Ocsény tájékán portyázó csendőrök egy kocsit. 1/ií*»Kr7' ■' <v iönni Ez természetesen W ®« tűnt volna nekik, ha nagy meglepetésükre azt nem látják, hogy midőn a kocsin ülő ember őket megpillantotta, annélkül, hogy a fogatot megállította volna, a kocsiról leugrott s útját a földek közé véve, nagy hirtelen eltűnt. — A csendőrök tehát magukkal vitték s a hatóságnak átadták a fogatot, mely egy világos pej kanca és egy fekete heréit F. R. égés- bélyegü ló, s egy vastengelyes, egyenes deszkás oldalú 2 üléses kosárral ellátott kocsiból áll. A ki e leírás után esetleg ellopott fogatára ismer, az “jelentke/hetik a szegzárdi főszolgabírói hivatalnál. — Érdekes verekedés. Balog Pál szegzárdi lakos tiltott viszonyt folytatott valamelyik felső- utcai jó barátja feleségével. A férjet a titkos ósz- szejövetelekról egy másik jó barátja értesítette, mire a férj a dolognak utána járván, őket tetten érte ; s keservében „a mi tellett tőle“ az asszonyt jól elverte. Ezért Török Pál, a férj egy harmadik jó barátja, őt jól lehordta, szemére hányva neki, hogy „nem lovagias dolog, asszonyt megverni.“ A férj azonban, most már nem nagyon bízván a jó barátok önzetlen, tiszta nemességében, a korholó jó barátot kilökte az ajtón s még az utcán is csinos kis botrányt csinált. Most pedig Balog Pál, a botrányok tulajdonképeni okozójának a fia, István, ki igen restelte, hogy atyja az oka mind e bajnak, atyjának bölcs oktatásokat kezdett adni a tisztességről, a 10 ik parancsolatról stb., a miért az elfajult apa fiát kózzelfoghatólag győzte meg arról, hogy ez rendesen fordítva szokott lenni, a mennyiben az apák vezetik vissza eltévelyedett fiaikat az egyenes útra, ezt pedig olyan atyai szeretettel és odaadással végezte a fián, hogy a jó oktatások a fiúnak ha nem is a lelkén, de a testén bizonyára tartós nyomokat hagynak. De hogy a fiú is megmutassa, hogy az idők bizony nagyot változtak, s hogy ma már a gyermekek is nagy súlyt fektetnek a jól nevelt szülőkre, az apjának egy husáng alakjában oly hathatós bizonyítékát nyújtotta a gyermeki szeretetnek, hogy az apa hetekig nyögi majd a nevelés e tiltott eszközének kínos utóhatását. Most mind a ketten otthon súlyos betegen feküsznek. A szegény, megcsalt férj pedig válópert indított hűtlen felesége ellen. — A csapda. László József szegzárdi lakos a kertje deszkakerítésén levő nyíláshoz csaptató- vasat állított, azon célból, hogy azzal görényt fog. De utóbb kiderült, hogy maga a csaptató vas vált görénynyé, a menynyiben a szomszédoknak a nyíláson átlátogató csibéit mind elfogdosta, még pedig annyira, hogy azok többé sohasem találtak haza. E miatt omelt a napokban panaszt az egyik szomszédasszony László ellen, ki beismeri ugyan a csapda felállítását, de a csibékről mit sem akar tudni. A vizsgálat folyik. — Lopott szerszámfák. D ö r y Ödön Tüske pusztai lakos jelentést tett a nála szolgálatban álló Farkas László ellen, hogy az tőle már huza- mosb idő óta szerszámfát lop s azt apósánál, B a- 1 á z s Ferencnél rejti el. Erre Balázsnál házkutatást tartottak és találtak is nála vagy 60 frt értékű különféle szerszámfát, melyeket Döry sajátjának ismert fel. A fákat elkobozták, a tettes ellen pedig megtették a feljelentést. 1893. julius 2. cég Ferencbcn az itidus kigyóbiivölőből. Egyszerre meghódította, megbabonázta az egész magyar olvasó közönséget, valósággal kiszedte a sokszor csipkelődő — kicsinyeskedő kritika méreg fogait. A Budapesti Szemle mérges kritikusának kalamusa cukornádból j van, olyan édes, — a mikor ő róla ir. A Borsszem Jankó, ez az örökösen vig fickó, bár kifigurázza -még a saját édes apját is, valóságos ditiramból zengett róla és egészkomoly an, a mikor a «Do lovai tuíbob lányai megszületett. Különben éppen ez karakterizálja Herceg egész Írói működését. íme, a mit ő ir, egy zseniálisan bolond lap megokosodik tőle, de számtalan meg számtalan okos női fejecske utána — bolondul. Herceg Ferenc a nők kiváló kedvence. Művei épp úgy nem hiányoznak a női szalonokból, mint az öltözőből az ylang-ylang, vagy . . Ne tessék kinárusirtak lenni egy női öltözőre ! Meg is érdemli, mert mitulég szellemes, sohasem unalmas, mindig okos, finom, diszkrét, csak annyit beszél, a mennyi neki is, nekünk is jól esik. Úgy hallom, Iwgy a budapesti Hölgyek már hímezik számára a pompás szőnyeget, a melyen a Gyurkovics lányok családi címere látható: vörös mezőben macskafej, ezzel a jelmondattal: 'Beszéljen az édes mamával. S a tolnamegyei hölgyek f A 6-iki művésze- estélytől nagyon sokat várok. — Herceg Ferenc rémítőért hódifani fog. Nem állok jól semmiről. Ha a jzebbnél-szebb hölgyecskék nein csak annyit tudnak ő róla, hogy remek novellista, hanem tapasztalják is, hogy kitűnő s mi fő, fáradhatlan táncos, ügyes csevegő, szellemes gavallér, s pláne az én indiszkrécióm folytán azt is megtudják, hogy Herceg Ferenc ma-holnap honatya lesz szülő városában, Ver- secen és mint őseink hajdan lóháton jutottak a menyországba, — úgy fog ő mandátummal kezében az akadémiába rum sokára bejutni, szent a hitem, hogy sok, nagyon sok ábrándos szőke és barrui fejecskében gyökeret fog verni az a kellemes gondolat: jó lenne már végtére azoknak a tolakodó Gyúr- kovics lányoknak jelmondatát megváltoztatni ilyet formán: Beszéljen édes a mamával, de mennél ha marabb! CSITT Kóbor Tamás. . Ködös múltú fiatalember. Az a „Köd az Andrássy-uton" hozta meg Kóbor Tamásnak azokat a verőfényes szép napokat, melyek őt tárcairodalmunk egyik legkedveltebb alakjává tették, „Könnyű annak, kinek Isten a sógora" — tartja egy régi közmondás. „Könnyű annak, kinek a „Jehova" szerzője a sógora“, — tartjuk mi. Mert Kóbor Tamásnak és Kiss Józsefnek egyéb nagy érdemeik mellett nem megvetendő az, hogy jól választották a — sógoraikat. Semmi sem tud annyira bosszantani, mintha a' magyar irodalomban folyton franoia espritről, német alaposságról, vagy orosz naturalizmusról beszélnek. S a ki elolvassa Kóbor Tamás tárcáit, az bizonyára nekünk ad igazat, hogy van speciális magyar szellemesség, hogy van magyar alaposság s magyar naturalizmus is, mely nem az idegen irányok egyenes majmolása, hanem határozottan magyar termék, melynek magyar eredetét a jó szem rögtön felismeri. Kóbor Tamásnak tárcái és krónikái — melyeket lapunk olvasói is ismerhetnek — pompásnál pompásabb elmefuttatások. Keveset, s mégis — sokat mond. Egy mondatán sokszor elgondolkozhatunk órahosszat. Megadja az axiómát, melyből mi syllogismust faraghatunk. Legtöbb tárcája olyan, mint az eső, ködös, de a ködön átlátszik egy filozóf elme világossága, átverődik a sugara annak a napnak, melynek neve: — é/etbölcseség. „A Hét"-be különböző álnevek alatt ir. , De a ki ismeri irályát, tudja, hogy Semper- Kóbor Tamás — és sajátságos stylje mindenütt I megismerteti az álarcot. Kóbor Tamás büszke arra, hogy ő magyar iró. A magyar irodalom is méltán büszke lehet — Kóbor Tamásra. NIHIL.
