Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-05 / 6. szám

1893. február 5. TOLNAVÁRMEGYE 3. tagjai, illetve munkaadók, az 1200 írtnál magasabb fizetésű alkalmazottak; ipartestü­leti tagnál cseléili viszonyban állók és biz­tosítottak családtagjai. Megjegyzendő, hogy a gazdak cselédjeik betegsége esetén ezen­túl a reájok háramló kórházi költségektől megszadadulnak, ha a kerületi betegsegélyzó pénztárba havonként 24 krt befizetnek. Az önként belépők orvosi vizsgalatnak vetik magukat alá. A budapesti pénztárba már több száz ilyen önkéntes tag lépett be. A munka adókat e helyütt is figyel­meztetjük, hogy alkalmazottjaikat haladék­talanul jelentsék be, különben az elmulasz­tás esetére kiszabott büntetés alá esnek. E rövid vázlatból is kitűnik, mily áldásosán működő intézménynyé növi ki magát az ilyen betegsegélyzó pénztár, mely a viribus unitis elvének alapján a tömeg által nyúj­tott eszközök segítségével oltalmat és segélyt nyújt az egyeseknek. így lesz a XIX. szá­zad nemcsak látszólag és névleg a humaniz­mus századává. X. Régészeti ásatásom Baracson. Koller Pál ur, baracsi birtokos már korábban említette, hogy birtokán, mely az egykori római castrum romjaitól nem messze @sik, egy ponton épület törmelék mutatkozik, s ha ón azt kikutatni hajlandó volnék, szívesen rendelkezésemre bocsátja béreseit. Mi természetesebb, minthogy ezen ajánlaton kapva-kaptam, s a nyári hőség által kőkeménynyó égetett talajnak meglazulása után, 1892 évi novem­ber 3-án berobogott a baracsi fogat, hogy dr. Spiegl Armin barátunk, a „Spiritismus“ szerzőjének tár­saságában oda kirepitsen. Az időjárás rendkívül kedvező volt s midőn a ragyogó napsugár a megsárgult lombozatu fák hulló levelein csillogott, spiritista barátom valósá­gos lelkesedésbe tört ki, és lelki szemeivel látta már a kiásandó urnákat, s a rómaiak házi istenei­nek különböző alakú szobrocskáit stb., mert a gyö­nyörű időben már jó óment látott; — Koller ur lakától azonban még csak pár kilométernyire lehet­tünk, midőn nyugatról oly hirtelen tódult elő az óriási ködtömeg, hogy midőn a ház úrnője foga­dott bennünket, a komor idő miatt spiritista bará­tunkat teljes lehangoltság -fogta el, mit aztán csak a pompás villásreggelihez felszolgált tokaji cognac volt képes némileg felderíteni. Hiába ijesztgetett Kedves Lajos 1 Szivemet szólaltattad meg, szívhez szóló so­raiddal. En is szeretlek, mint a költő mondja : „Szeretlek én egyetlen egy virágom, Szeretlek, mint senkit e nagy világon.“ Lázasan lüktet a vér ereimben, ha rád gon­dolok, rabláncra fűzted szivemet, hogy kényed- kedved szerint játszál is vele. Dehát kedvesem nem találkozhatom veled máskép, mint Irma barátnőnknél, mert máshol a mama árgus szemekkel őrködik reánk. Dehát majd megsegít bennünket a szerelem Istene. Csókol számtalanszor a téged szintén szív­ből szerető bohó Vilmád. U. i. Legjobb lenne, ha folyó hó 25-én Ir- máéknál találkoznánk. Pá puszi. Kedves Sándor! Boldog vagyok, oly boldog hogy Atlasznak képzelem magam, mint a ki egy egész világ bol­dogságát hordja vállain. Barátom vagy — neked is juttatok abból a nagy örömből, a mi eltölti egész valómat, őrültté tesz és megrészegít. Azt hiszem te is ismered Salgóból a kis Vá sár helyi Vilmát. A legutóbbi nőegyleti bálon .megigózett ugy- annyira, hogy a menybéli üdvösségemet odaadnám egy tekintetéért. bennünket bacillusaival a doctor, mi bizony hozzá láttunk a finom hideg ételekhez, mert a ház ven­dégszerető úrnője avval biztatott, hogy az ebéd ké­sőn lesz, mivelhogy mielőbb még ásatni és régész- kedni fogunk. Csakhamar kocsira is ültünk az aközben ismét kiderült időben, hogy a helyszínére kihajtassunk, s útközben Koller ur bevallotta, mikép ö már az előző napon kitakartatta azon törmelékes területet, hol az ásatást terveztük. Ki érve a helyszínére, már távolról szembe ötlött a lankás teknőben kitakart és egy óriási ab­lakrámához hasonlító falmaradvány körvonala és a rakásba összedobált tóglamaradvány három halma. Mindenekelőtt a helyszíne állapíttatott meg, s ezen pont Koller Pál ur baracsi birtokának ke­leti végén, egy szelíden lehajtó teknő alakú mélye­désnek közép táján, de akként van elhelyezkedve, hogy az épületnek északi falazata esik épen a teknő legmélyebb vonalába s innen van, hogy ezen az ol­dalon a falazat fundamentuma is teljesen lekopott. Különben ezen hely a jelenlegi országúitól — mely körülbelül az egykori római útvonallal is összeesik, 3.45 klmtr, a baracsi castrum maradványától pe­dig 12.3 klmtrre esik. Maga az épületmaradványnak ekként csak a déli falvouala, mely annak hosszát és a keleti hom­lokvonala, mely szélességét képezi, volt megál­lapítható. A kitakart falromok már csak a fundamen­tumot jelezték, csupán a déli oldalon volt még a felülépitkezésnek kevés maradványa. E romból az tűnt ki, hogy a mint már római építkezéseknél is tapasztaltatott, a fundamentum árka kiásatott, és abba aztán mindenféle kődarab, köztük márga, gránit, sienit, homok és mészkő és tégla darab beszóratván ezen törmelék kavicsos mészszel be­öntetett. Csak a föld felszivénól kezdődött a ren­des tégla építkezés. Ezen kitakart alapfalazatból az tűnt ki, hogy annak keleti homlokzata 9 2 méter széles, — déli hossza pedig 13 8 méter volt. Az egész épület be­lül épen a középen két — egyenlő — keresztben pedig két falazattal metszve, három részre oszta­tott. így az véleményezhető, hogy az épület 6 he­lyiséggel birt. de tekintettel arra, hogy az északi oldal falazat nyoma teljesen hiányzik, úgy a nyu­gati oldalon is csak valószínű nyomok fedeztettek fel, továbbá a nyugoti kétes fa Írom mai párhuza­mos keresztfáinak is csak fele, a hosszában nyúló falig terjedő része állapitathatott meg, végül pedig azon körülményt, hogy a nyugoti hannadbun, épen középtájon jelentékeny mennyiségű faszén halom találtatott, s innét a keleti homlokzat szobái alá vezető vájt vizvezető cserepek találtattak, azt kell Képzelheted, mily öröm, mily őrjítő öröm az, hogy általa viszont szerettetem. Drága kis levélké­jét ma vettem, nem birok magammal és mások sem bírnak velem. így sietek veled, mint szivem felével, felezni a reám nehezedő boldogságot. Folyó hó 25-én fogok vele találkozni, addig is mig találkozom veled, csókol tulboldog barátod Lajos. NB. Hanem el ne pletykázd ám senkinek, mert ez most még titok, de hiszem, hogy nem so­kára ország-világ tudja boldogságom — ölel a fenti. U. i. Majd el is feledem megírni, hogy már másik nótát választottam és a jelenlegi az, hogy „Csak egy kis lány van a világon.“ Tekintetes Váradi Sándor ügyvéd urnák Budapest. Sándor — Lajosnak. VÁSÁRHELYI VILMA Salgó és VÁRADI SÁNDOR ügyvéd Budapest jegyesek. Hát érdemes szeretni? Linka Károly. feltenni, hogy ezen nyugoti helyiség fűtő, vagy tü­zelő helyiség volt. Ott lehetett konyha, s egyúttal talán vizet melegítő helyiség, honnét kétségtelenül a közeli, a kelet felé eső valamely fürdő szobába a vizet szolgáltatta. A déli, legépebb falazatból 7 drb teljesen ép egész római tégla került elő, melyeknek hossza 49 cmtr, szélessége pedig 37'5 cmtr. Ezen téglák kö­zül teljesen megegyező bélyeggel kettő találtatott, és pedig ilyen benyomattal: tj LEGUAN nyilvánvaló, hogy ez: „Légió secunda adjutrix“ fel­iratot jelent. így kétségtelen, hogy ezen épület a 2-ik lé­gió segéd csapata által készített téglákból épült. A többi téglán semmi felirat nem volt, de a törme­lékek között számos darab került elő, melyek ugyan­azon feliratú téglák darabjai voltak, a mennyiben a fentebbi benyomott feliratnak egyik-, vagy másik végét, vagy a közepét tüntetik elő. Sok tégla ujjal benyomott fólkörös diszítméDyt is visel, — de mindegyik a tégla alsó vagy felső szóién, mintha csak az összeillesztésre való jelek lennének. Nagyon érdekes volt, hogy a keleti front fa­lazat fundamentumának közepe táján, a középső vá­lasztó faltól kissé délnek, emberi csontváz marad­ványai tűntek elő széthányt állapotban és nagyon hiányosan, nevezetesen koponya nélkül —- és azon helyzet, valamint azon körülmény, hogy a funda­mentum öntvénye épen deréktájon metszette — nyilvánvalóvá teszi, hogy ezen ember akkor, midőn a második légió segódcsapatáuak tégláiból ott va­lami jeles férfiú részére nyaraló helyet építettek, már régen ott aludta örök álmát és a fundamen­tum ásó munkások szórták szót csont maradványait. Spiritiszta barátunk, aki már a római téglák feliratának megfejtésére is fellendült, most már tel­jesen elemében találta magát és a korhadt, régi em­ber csontokat látható élvezettel vizsgálgatta. Telje­sen megbízható szakértelemmel állapította meg, hogy ez alkar, allábszár, borda, felsőlábszár, kulcs- csont, csigolya stb. miközben Koller Pál házigaz- j dánk. a felső és alsó lábszárcsontok összehasonlí­tásával _ vesződ vén, constatálta, hogy ez lehetetlen­ség, mert a felső lábszárcsont jelentékenyen rövi- I debb mint az alsó. Dr. Spiegel nem jött zavarba, mert kezébe véve a nehezményezett felső szárcsontot, kimutatta rajta azon hatalmas forradást, mely a megrövidü­lést okozta. „Ez az ember — mondá — még életében felső szárcsont törést szenvedett, de a csont rosz- szul volt összeillesztve s bár meggyógyult, össze- fort és még több évig ólt az ember a törés után, de annyi bizonyos, hogy elhalálozásáig jelentéke­nyen sántított.“ Ez ellen nem tehettünk ellenvetést, mert a forradás nyomai szembeötlőleg látszottak, s mint­hogy evvel kimerítettük tárgyunkat, teljesen mege­légedve hajtatiunk a lakáshoz, hol egy kedélyes whist parthie után terített asztalhoz ültünk, s mi­dőn kirándulásunk sikeres eredményéről a ház kó- telygő úrnőjét megnyugtattuk — az esteli órákban — gyűjtött feliratos kincseinkkel Dunaföldvárra haza hajtattunk. Szelte Zsigmond. VÁRMEGYE. — Somogyvármegye a tisztviselőkért. A vár­megyei dotáció emelésének hírére Somogyvármegye egy legközelebbi értekezleten már megállapodott arra nézve, hogy a majd kiutalványozandó pótlék mi módon osztassák fel az egyes tisztviselők között.— E megállapodás szerint 800 frt fizetésig 15% ; — 800—1200-ig 10% és azon felül 5% fizetés javí­tás. Ezen kívül a vármegye tekintélyes elemeiből egy bizottságot is küldtek a tiszti fizetések tanul­mányozására s a szükséghez képest pótadó kive­téshez folyamodnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom